{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/218541"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/218541","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"A spontán bakteriális peritonitis","abstract":"A spontán bakteriális peritonitis(SBP) a kórházi ellátást igénylő cirrhosisos betegek leggyakoribb fertőző betegsége. Gyorsítja a májzsugor progresszióját, provokálhatja a máj akut dekompenzációját és a különböző társbetegségektől függően magas a mortalitása. Majdnem kizárólag ascitessel rendelkező cirrhosisos betegeknél fordul elő. Kialakulását segíti az előrehaladott májzsugor, a gasztrointesztinális vérzés, korábbi SBP és az ascites alacsony fehérjetartalma (10-15g/l alatt). A baktériumok a bélből bakteriális transzlokáció útján jutnak a keringésbe, innen pedig a hasüregbe, amit a cirrhosis folyamán sérült immunrendszer tesz lehetővé. Gyakran tünetmentes, többek között a májfunkció mással nem magyarázható romlása hívhatja fel rá a figyelmet. Diagnózisa az ascites ből paracentézissel nyert mintán alapszik, melyben a neutrophil sejtszám meghaladja a 0.25G/l-t. Kezelése a jelenlegi guideline-ok szerint: azonnal indítandó empirikus antibiotikumterápia (3.gen. Cephalosporin). Profilaktikusan norfloxacin adható a megfelelő esetekben. A gyors diagnózissal, és megfelelő kezeléssel a mortalitása visszaszorítható akár 20-30%-ra is (az 1960-as évekbeli közel 90%-ról).","abstract_html":"A spontán bakteriális peritonitis(SBP) a kórházi ellátást igénylő cirrhosisos betegek leggyakoribb fertőző betegsége. Gyorsítja a májzsugor progresszióját, provokálhatja a máj akut dekompenzációját és a különböző társbetegségektől függően magas a mortalitása. Majdnem kizárólag ascitessel rendelkező cirrhosisos betegeknél fordul elő. Kialakulását segíti az előrehaladott májzsugor, a gasztrointesztinális vérzés, korábbi SBP és az ascites alacsony fehérjetartalma (10-15g/l alatt). A baktériumok a bélből bakteriális transzlokáció útján jutnak a keringésbe, innen pedig a hasüregbe, amit a cirrhosis folyamán sérült immunrendszer tesz lehetővé. Gyakran tünetmentes, többek között a májfunkció mással nem magyarázható romlása hívhatja fel rá a figyelmet. Diagnózisa az ascites ből paracentézissel nyert mintán alapszik, melyben a neutrophil sejtszám meghaladja a 0.25G/l-t. Kezelése a jelenlegi guideline-ok szerint: azonnal indítandó empirikus antibiotikumterápia (3.gen. Cephalosporin). Profilaktikusan norfloxacin adható a megfelelő esetekben. A gyors diagnózissal, és megfelelő kezeléssel a mortalitása visszaszorítható akár 20-30%-ra is (az 1960-as évekbeli közel 90%-ról).","abstract_has_math":false,"creators":["Velkey, Bálint"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Általános Orvostudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Vitális, Zsuzsanna"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:13:59Z","subjects":["spontán","bakteriális","peritonitis","SBP"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/218541","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Vitális, Zsuzsanna"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Általános Orvostudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Velkey, Bálint"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2015-11-18T10:55:17Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2015-11-18T10:55:17Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["spontán","bakteriális","peritonitis","SBP"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/218541"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A spontán bakteriális peritonitis(SBP) a kórházi ellátást igénylő cirrhosisos betegek leggyakoribb fertőző betegsége. Gyorsítja a májzsugor progresszióját, provokálhatja a máj akut dekompenzációját és a különböző társbetegségektől függően magas a mortalitása. Majdnem kizárólag ascitessel rendelkező cirrhosisos betegeknél fordul elő. Kialakulását segíti az előrehaladott májzsugor, a gasztrointesztinális vérzés, korábbi SBP és az ascites alacsony fehérjetartalma (10-15g/l alatt). A baktériumok a bélből bakteriális transzlokáció útján jutnak a keringésbe, innen pedig a hasüregbe, amit a cirrhosis folyamán sérült immunrendszer tesz lehetővé. Gyakran tünetmentes, többek között a májfunkció mással nem magyarázható romlása hívhatja fel rá a figyelmet. Diagnózisa az ascites ből paracentézissel nyert mintán alapszik, melyben a neutrophil sejtszám meghaladja a 0.25G/l-t. Kezelése a jelenlegi guideline-ok szerint: azonnal indítandó empirikus antibiotikumterápia (3.gen. Cephalosporin). Profilaktikusan norfloxacin adható a megfelelő esetekben. A gyors diagnózissal, és megfelelő kezeléssel a mortalitása visszaszorítható akár 20-30%-ra is (az 1960-as évekbeli közel 90%-ról)."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["egységes, osztatlan"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A spontán bakteriális peritonitis"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Vitális, Zsuzsanna"],"dc:contributor.department":["DE--Általános Orvostudományi Kar"],"dc:creator":["Velkey, Bálint"],"dc:date.accessioned":["2015-11-18T10:55:17Z"],"dc:date.available":["2015-11-18T10:55:17Z"],"dc:description.abstract":["A spontán bakteriális peritonitis(SBP) a kórházi ellátást igénylő cirrhosisos betegek leggyakoribb fertőző betegsége. Gyorsítja a májzsugor progresszióját, provokálhatja a máj akut dekompenzációját és a különböző társbetegségektől függően magas a mortalitása. Majdnem kizárólag ascitessel rendelkező cirrhosisos betegeknél fordul elő. Kialakulását segíti az előrehaladott májzsugor, a gasztrointesztinális vérzés, korábbi SBP és az ascites alacsony fehérjetartalma (10-15g/l alatt). A baktériumok a bélből bakteriális transzlokáció útján jutnak a keringésbe, innen pedig a hasüregbe, amit a cirrhosis folyamán sérült immunrendszer tesz lehetővé. Gyakran tünetmentes, többek között a májfunkció mással nem magyarázható romlása hívhatja fel rá a figyelmet. Diagnózisa az ascites ből paracentézissel nyert mintán alapszik, melyben a neutrophil sejtszám meghaladja a 0.25G/l-t. Kezelése a jelenlegi guideline-ok szerint: azonnal indítandó empirikus antibiotikumterápia (3.gen. Cephalosporin). Profilaktikusan norfloxacin adható a megfelelő esetekben. A gyors diagnózissal, és megfelelő kezeléssel a mortalitása visszaszorítható akár 20-30%-ra is (az 1960-as évekbeli közel 90%-ról)."],"dc:description.degree":["egységes, osztatlan"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/218541"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["spontán","bakteriális","peritonitis","SBP"],"dc:title":["A spontán bakteriális peritonitis"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:59Z"}