{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/212727"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/212727","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"A párkapcsolati kötődési stílus és a stressz kapcsolata","abstract":"A kötődés elméletet az 1970-es és 80-as években alkották meg, elsősorban az a gyermek-gondozó kapcsolatok leírására. A Bowlby, majd Ainsworth foglalkozott mélyrehatóan a csecsemő és gondozó között létrejövő kötődéssel. Mary Ainsworth idegen helyzet kísérlete nyomán három kötődési stílusról beszélhetünk, ezek a biztonságos, bizonytalan-elkerülő és bizonytalan-ambivalens. Később egy negyedik kötődési stílussal egészítette ki Main, ez pedig a dezorganizált. A 80-as évek közepén Cindy Hazan és Philip Shaver a felnőttkori romantikus kapcsolatokra alkalmazta a kötődéselméletet. Természetesen a két kapcsolat nagyban eltér egymástól, de úgy gondolták, hogy a két kapcsolati típusban hasonló interakciók mennek végbe. A belső munkamodell fogalmát már Bowlby is bevezette a gyermek-gondozó kapcsolat leírásakor, véleménye szerint ezek a modellek segítenek a viselkedés irányításában. A gyermekek képesek lesznek gondozóik viselkedésének bejóslására. Mivel ezek a munkamodellek viszonylag stabilnak bizonyokultak és felnőtt korban is fennmaradnak, ezáltal leírható velük egy felnőtt romantikus kapcsolat. A felnőttek esetében a következő négy kötődési stílusról beszélhetünk: (1) biztonságos, (2) szorongó-aggodalmaskodó, (3) elutasító-elkerülő és (4) bizalmatlan-elkerülő.","abstract_html":"A kötődés elméletet az 1970-es és 80-as években alkották meg, elsősorban az a gyermek-gondozó kapcsolatok leírására. A Bowlby, majd Ainsworth foglalkozott mélyrehatóan a csecsemő és gondozó között létrejövő kötődéssel. Mary Ainsworth idegen helyzet kísérlete nyomán három kötődési stílusról beszélhetünk, ezek a biztonságos, bizonytalan-elkerülő és bizonytalan-ambivalens. Később egy negyedik kötődési stílussal egészítette ki Main, ez pedig a dezorganizált. A 80-as évek közepén Cindy Hazan és Philip Shaver a felnőttkori romantikus kapcsolatokra alkalmazta a kötődéselméletet. Természetesen a két kapcsolat nagyban eltér egymástól, de úgy gondolták, hogy a két kapcsolati típusban hasonló interakciók mennek végbe. A belső munkamodell fogalmát már Bowlby is bevezette a gyermek-gondozó kapcsolat leírásakor, véleménye szerint ezek a modellek segítenek a viselkedés irányításában. A gyermekek képesek lesznek gondozóik viselkedésének bejóslására. Mivel ezek a munkamodellek viszonylag stabilnak bizonyokultak és felnőtt korban is fennmaradnak, ezáltal leírható velük egy felnőtt romantikus kapcsolat. A felnőttek esetében a következő négy kötődési stílusról beszélhetünk: (1) biztonságos, (2) szorongó-aggodalmaskodó, (3) elutasító-elkerülő és (4) bizalmatlan-elkerülő.","abstract_has_math":false,"creators":["Török, Edit"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Bölcsészettudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Bernáth, Ágnes"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:13:46Z","subjects":["párkapcsolat","párkapcsolati kötődés","kötődés","stressz"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/212727","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Bernáth, Ágnes"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Bölcsészettudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Török, Edit"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2015-05-12T19:17:47Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2015-05-12T19:17:47Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["párkapcsolat","párkapcsolati kötődés","kötődés","stressz"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/212727"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A kötődés elméletet az 1970-es és 80-as években alkották meg, elsősorban az a gyermek-gondozó kapcsolatok leírására. A Bowlby, majd Ainsworth foglalkozott mélyrehatóan a csecsemő és gondozó között létrejövő kötődéssel. Mary Ainsworth idegen helyzet kísérlete nyomán három kötődési stílusról beszélhetünk, ezek a biztonságos, bizonytalan-elkerülő és bizonytalan-ambivalens. Később egy negyedik kötődési stílussal egészítette ki Main, ez pedig a dezorganizált. A 80-as évek közepén Cindy Hazan és Philip Shaver a felnőttkori romantikus kapcsolatokra alkalmazta a kötődéselméletet. Természetesen a két kapcsolat nagyban eltér egymástól, de úgy gondolták, hogy a két kapcsolati típusban hasonló interakciók mennek végbe. A belső munkamodell fogalmát már Bowlby is bevezette a gyermek-gondozó kapcsolat leírásakor, véleménye szerint ezek a modellek segítenek a viselkedés irányításában. A gyermekek képesek lesznek gondozóik viselkedésének bejóslására. Mivel ezek a munkamodellek viszonylag stabilnak bizonyokultak és felnőtt korban is fennmaradnak, ezáltal leírható velük egy felnőtt romantikus kapcsolat. A felnőttek esetében a következő négy kötődési stílusról beszélhetünk: (1) biztonságos, (2) szorongó-aggodalmaskodó, (3) elutasító-elkerülő és (4) bizalmatlan-elkerülő."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["BSc/BA"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A párkapcsolati kötődési stílus és a stressz kapcsolata"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Bernáth, Ágnes"],"dc:contributor.department":["DE--Bölcsészettudományi Kar"],"dc:creator":["Török, Edit"],"dc:date.accessioned":["2015-05-12T19:17:47Z"],"dc:date.available":["2015-05-12T19:17:47Z"],"dc:description.abstract":["A kötődés elméletet az 1970-es és 80-as években alkották meg, elsősorban az a gyermek-gondozó kapcsolatok leírására. A Bowlby, majd Ainsworth foglalkozott mélyrehatóan a csecsemő és gondozó között létrejövő kötődéssel. Mary Ainsworth idegen helyzet kísérlete nyomán három kötődési stílusról beszélhetünk, ezek a biztonságos, bizonytalan-elkerülő és bizonytalan-ambivalens. Később egy negyedik kötődési stílussal egészítette ki Main, ez pedig a dezorganizált. A 80-as évek közepén Cindy Hazan és Philip Shaver a felnőttkori romantikus kapcsolatokra alkalmazta a kötődéselméletet. Természetesen a két kapcsolat nagyban eltér egymástól, de úgy gondolták, hogy a két kapcsolati típusban hasonló interakciók mennek végbe. A belső munkamodell fogalmát már Bowlby is bevezette a gyermek-gondozó kapcsolat leírásakor, véleménye szerint ezek a modellek segítenek a viselkedés irányításában. A gyermekek képesek lesznek gondozóik viselkedésének bejóslására. Mivel ezek a munkamodellek viszonylag stabilnak bizonyokultak és felnőtt korban is fennmaradnak, ezáltal leírható velük egy felnőtt romantikus kapcsolat. A felnőttek esetében a következő négy kötődési stílusról beszélhetünk: (1) biztonságos, (2) szorongó-aggodalmaskodó, (3) elutasító-elkerülő és (4) bizalmatlan-elkerülő."],"dc:description.degree":["BSc/BA"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/212727"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["párkapcsolat","párkapcsolati kötődés","kötődés","stressz"],"dc:title":["A párkapcsolati kötődési stílus és a stressz kapcsolata"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:46Z"}