{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/209107"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/209107","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"Afrika, a fejlődő világ reménysége","abstract":"Afrika az emberiség bölcsője, itt fejlődött ki a majomember, abból pedig legközvetlenebb őseink, ők népesítették be szerteágazóan Földünk különböző területeit. A jelenkorban itt él a legtöbb, egymástól elszigetelten megtalálható népcsoport, jól érzékelteti ezt az élő afrikai nyelvek száma, amely a gyarmati időszakból hivatalos nyelvként fennmaradt európai nyelvek mellett eléri a háromezret. Túlzás lenne azt állítani, hogy ezek az emberi közösségek háborítatlanul élnének, változatlan körülmények között, mint amelyekhez évezredeken át megtanultak alkalmazkodni. Tény viszont, hogy a mai napig megőrizték egyedülálló kultúrájukat, bensőséges viszonyukat a természeti környezettel, és létük gazdasági alapjait jelentő, sajátos életmódjukat. Szakdolgozatom megírásakor azt az átfogó koncepciót tűztem ki célul, hogy a médiában előforduló, illetve a szakirodalomban is fellelhető, gyakori félreértésektől és túlzásoktól mentes Afrika-képet teremtsek meg. Történelmi tényekre és a gazdasági korlátokra is tekintettel egy olyan Afrika jövőképét kívántam felvázolni, amely nem a kilátástalanságról szól, hanem a megőrzött értékekre építve, de a fejlett világ összefogása mellett talál rá a helyes ösvényre, és legkésőbb a jelenlegi évszázadban kitör a fejlődés zsákutcájából.","abstract_html":"Afrika az emberiség bölcsője, itt fejlődött ki a majomember, abból pedig legközvetlenebb őseink, ők népesítették be szerteágazóan Földünk különböző területeit. A jelenkorban itt él a legtöbb, egymástól elszigetelten megtalálható népcsoport, jól érzékelteti ezt az élő afrikai nyelvek száma, amely a gyarmati időszakból hivatalos nyelvként fennmaradt európai nyelvek mellett eléri a háromezret. Túlzás lenne azt állítani, hogy ezek az emberi közösségek háborítatlanul élnének, változatlan körülmények között, mint amelyekhez évezredeken át megtanultak alkalmazkodni. Tény viszont, hogy a mai napig megőrizték egyedülálló kultúrájukat, bensőséges viszonyukat a természeti környezettel, és létük gazdasági alapjait jelentő, sajátos életmódjukat. Szakdolgozatom megírásakor azt az átfogó koncepciót tűztem ki célul, hogy a médiában előforduló, illetve a szakirodalomban is fellelhető, gyakori félreértésektől és túlzásoktól mentes Afrika-képet teremtsek meg. Történelmi tényekre és a gazdasági korlátokra is tekintettel egy olyan Afrika jövőképét kívántam felvázolni, amely nem a kilátástalanságról szól, hanem a megőrzött értékekre építve, de a fejlett világ összefogása mellett talál rá a helyes ösvényre, és legkésőbb a jelenlegi évszázadban kitör a fejlődés zsákutcájából.","abstract_has_math":false,"creators":["Dull-Szabó, Anett"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Állam- és Jogtudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Szűcs Lászlóné Siska, Katalin"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:13:59Z","subjects":["Afrika","nemzetközi kapcsolatok"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/209107","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Szűcs Lászlóné Siska, Katalin"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Állam- és Jogtudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Dull-Szabó, Anett"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2015-04-13T11:07:22Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2015-04-13T11:07:22Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Afrika","nemzetközi kapcsolatok"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/209107"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Afrika az emberiség bölcsője, itt fejlődött ki a majomember, abból pedig legközvetlenebb őseink, ők népesítették be szerteágazóan Földünk különböző területeit. A jelenkorban itt él a legtöbb, egymástól elszigetelten megtalálható népcsoport, jól érzékelteti ezt az élő afrikai nyelvek száma, amely a gyarmati időszakból hivatalos nyelvként fennmaradt európai nyelvek mellett eléri a háromezret. Túlzás lenne azt állítani, hogy ezek az emberi közösségek háborítatlanul élnének, változatlan körülmények között, mint amelyekhez évezredeken át megtanultak alkalmazkodni. Tény viszont, hogy a mai napig megőrizték egyedülálló kultúrájukat, bensőséges viszonyukat a természeti környezettel, és létük gazdasági alapjait jelentő, sajátos életmódjukat. Szakdolgozatom megírásakor azt az átfogó koncepciót tűztem ki célul, hogy a médiában előforduló, illetve a szakirodalomban is fellelhető, gyakori félreértésektől és túlzásoktól mentes Afrika-képet teremtsek meg. Történelmi tényekre és a gazdasági korlátokra is tekintettel egy olyan Afrika jövőképét kívántam felvázolni, amely nem a kilátástalanságról szól, hanem a megőrzött értékekre építve, de a fejlett világ összefogása mellett talál rá a helyes ösvényre, és legkésőbb a jelenlegi évszázadban kitör a fejlődés zsákutcájából."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["MSc/MA"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Afrika, a fejlődő világ reménysége"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Szűcs Lászlóné Siska, Katalin"],"dc:contributor.department":["DE--Állam- és Jogtudományi Kar"],"dc:creator":["Dull-Szabó, Anett"],"dc:date.accessioned":["2015-04-13T11:07:22Z"],"dc:date.available":["2015-04-13T11:07:22Z"],"dc:description.abstract":["Afrika az emberiség bölcsője, itt fejlődött ki a majomember, abból pedig legközvetlenebb őseink, ők népesítették be szerteágazóan Földünk különböző területeit. A jelenkorban itt él a legtöbb, egymástól elszigetelten megtalálható népcsoport, jól érzékelteti ezt az élő afrikai nyelvek száma, amely a gyarmati időszakból hivatalos nyelvként fennmaradt európai nyelvek mellett eléri a háromezret. Túlzás lenne azt állítani, hogy ezek az emberi közösségek háborítatlanul élnének, változatlan körülmények között, mint amelyekhez évezredeken át megtanultak alkalmazkodni. Tény viszont, hogy a mai napig megőrizték egyedülálló kultúrájukat, bensőséges viszonyukat a természeti környezettel, és létük gazdasági alapjait jelentő, sajátos életmódjukat. Szakdolgozatom megírásakor azt az átfogó koncepciót tűztem ki célul, hogy a médiában előforduló, illetve a szakirodalomban is fellelhető, gyakori félreértésektől és túlzásoktól mentes Afrika-képet teremtsek meg. Történelmi tényekre és a gazdasági korlátokra is tekintettel egy olyan Afrika jövőképét kívántam felvázolni, amely nem a kilátástalanságról szól, hanem a megőrzött értékekre építve, de a fejlett világ összefogása mellett talál rá a helyes ösvényre, és legkésőbb a jelenlegi évszázadban kitör a fejlődés zsákutcájából."],"dc:description.degree":["MSc/MA"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/209107"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["Afrika","nemzetközi kapcsolatok"],"dc:title":["Afrika, a fejlődő világ reménysége"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:59Z"}