{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/193285"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/193285","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"A korai elhanyagolás népegészségügyi konzekvenciái","abstract":"Bevezetés A szakdolgozatom első részében arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mennyire fontos népegészségügyi probléma a depresszió és a szorongásos zavarok jelenléte. Magyarországon különösen jelentős gondot okoz, mivel csaknem minden harmadik ember szenved ilyen problémáktól. Célkitűzés Az érdeklődésemet nem a stressz és a mindennapi élet nehézségei keltették fel a téma kapcsán, hanem a korai anya-gyermek kapcsolat. A születés utáni percektől kezdve nem is gondolnánk, hogy milyen fontos dolgok zajlanak le, amelyek hatással vannak a későbbi személyiségfejlődésünkre. Adatok, módszerek Irodalomkutatást végeztem melynek során szakkönyveket, folyóiratok és internetes forrásokból származó adatokat használtam fel. Kulcsszavaim a keresésem során: korai kötődés, kötődési mintázatok, kötődési elméletek, anya-gyermek kapcsolat, elhanyagolás, szorongás, pánikbetegség, depresszió, major depresszió, öngyilkosság. Kizárási kritérium részemről a Wikipédia oldala és adatai voltak, mivel azok szabadon szerkeszthetőek és nem számítanak releváns irodalomnak. A forrásokból származó adataimat Microsoft Office Excel program segítségével ábrázoltam a szemléletesség érdekében. Eredmények A depressziós kezelés alatt álló szülők lánygyermekeinek esetén leggyakoribb volt az öngyilkossági gondolatok 33,0%, a droghasználat 29,8% illetve a depresszivitás 15%. Az édesanyák 9%-át és az édesapák 2,8%-át kezelik vagy kezelték depresszióval. A legtöbb befejezett öngyilkosság 2004-ben volt 139 fő és 2009-ben 137 fő. Megbeszélés Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottam, hogy van összefüggés a korai elhanyagolás, a nem megfelelő kötődés és a depresszió kialakulása között.","abstract_html":"Bevezetés A szakdolgozatom első részében arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mennyire fontos népegészségügyi probléma a depresszió és a szorongásos zavarok jelenléte. Magyarországon különösen jelentős gondot okoz, mivel csaknem minden harmadik ember szenved ilyen problémáktól. Célkitűzés Az érdeklődésemet nem a stressz és a mindennapi élet nehézségei keltették fel a téma kapcsán, hanem a korai anya-gyermek kapcsolat. A születés utáni percektől kezdve nem is gondolnánk, hogy milyen fontos dolgok zajlanak le, amelyek hatással vannak a későbbi személyiségfejlődésünkre. Adatok, módszerek Irodalomkutatást végeztem melynek során szakkönyveket, folyóiratok és internetes forrásokból származó adatokat használtam fel. Kulcsszavaim a keresésem során: korai kötődés, kötődési mintázatok, kötődési elméletek, anya-gyermek kapcsolat, elhanyagolás, szorongás, pánikbetegség, depresszió, major depresszió, öngyilkosság. Kizárási kritérium részemről a Wikipédia oldala és adatai voltak, mivel azok szabadon szerkeszthetőek és nem számítanak releváns irodalomnak. A forrásokból származó adataimat Microsoft Office Excel program segítségével ábrázoltam a szemléletesség érdekében. Eredmények A depressziós kezelés alatt álló szülők lánygyermekeinek esetén leggyakoribb volt az öngyilkossági gondolatok 33,0%, a droghasználat 29,8% illetve a depresszivitás 15%. Az édesanyák 9%-át és az édesapák 2,8%-át kezelik vagy kezelték depresszióval. A legtöbb befejezett öngyilkosság 2004-ben volt 139 fő és 2009-ben 137 fő. Megbeszélés Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottam, hogy van összefüggés a korai elhanyagolás, a nem megfelelő kötődés és a depresszió kialakulása között.","abstract_has_math":false,"creators":["Tamási, Viktória"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Népegészségügyi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Ungvári, Tímea"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2014,"date_issued":"2014-05-26T07:05:53Z","date_published":"2014-05-26T07:05:53Z","updated_at":"2026-07-27T19:13:48Z","subjects":["kötődés","depresszió"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/193285","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Ungvári, Tímea"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Népegészségügyi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Tamási, Viktória"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2014-05-26T07:05:53Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2014-05-26T07:05:53Z"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2014-05-26T07:05:53Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["kötődés","depresszió"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/193285"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Bevezetés A szakdolgozatom első részében arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mennyire fontos népegészségügyi probléma a depresszió és a szorongásos zavarok jelenléte. Magyarországon különösen jelentős gondot okoz, mivel csaknem minden harmadik ember szenved ilyen problémáktól. Célkitűzés Az érdeklődésemet nem a stressz és a mindennapi élet nehézségei keltették fel a téma kapcsán, hanem a korai anya-gyermek kapcsolat. A születés utáni percektől kezdve nem is gondolnánk, hogy milyen fontos dolgok zajlanak le, amelyek hatással vannak a későbbi személyiségfejlődésünkre. Adatok, módszerek Irodalomkutatást végeztem melynek során szakkönyveket, folyóiratok és internetes forrásokból származó adatokat használtam fel. Kulcsszavaim a keresésem során: korai kötődés, kötődési mintázatok, kötődési elméletek, anya-gyermek kapcsolat, elhanyagolás, szorongás, pánikbetegség, depresszió, major depresszió, öngyilkosság. Kizárási kritérium részemről a Wikipédia oldala és adatai voltak, mivel azok szabadon szerkeszthetőek és nem számítanak releváns irodalomnak. A forrásokból származó adataimat Microsoft Office Excel program segítségével ábrázoltam a szemléletesség érdekében. Eredmények A depressziós kezelés alatt álló szülők lánygyermekeinek esetén leggyakoribb volt az öngyilkossági gondolatok 33,0%, a droghasználat 29,8% illetve a depresszivitás 15%. Az édesanyák 9%-át és az édesapák 2,8%-át kezelik vagy kezelték depresszióval. A legtöbb befejezett öngyilkosság 2004-ben volt 139 fő és 2009-ben 137 fő. Megbeszélés Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottam, hogy van összefüggés a korai elhanyagolás, a nem megfelelő kötődés és a depresszió kialakulása között."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["BSc/BA"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A korai elhanyagolás népegészségügyi konzekvenciái"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Ungvári, Tímea"],"dc:contributor.department":["DE--Népegészségügyi Kar"],"dc:creator":["Tamási, Viktória"],"dc:date.accessioned":["2014-05-26T07:05:53Z"],"dc:date.available":["2014-05-26T07:05:53Z"],"dc:date.issued":["2014-05-26T07:05:53Z"],"dc:description.abstract":["Bevezetés A szakdolgozatom első részében arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mennyire fontos népegészségügyi probléma a depresszió és a szorongásos zavarok jelenléte. Magyarországon különösen jelentős gondot okoz, mivel csaknem minden harmadik ember szenved ilyen problémáktól. Célkitűzés Az érdeklődésemet nem a stressz és a mindennapi élet nehézségei keltették fel a téma kapcsán, hanem a korai anya-gyermek kapcsolat. A születés utáni percektől kezdve nem is gondolnánk, hogy milyen fontos dolgok zajlanak le, amelyek hatással vannak a későbbi személyiségfejlődésünkre. Adatok, módszerek Irodalomkutatást végeztem melynek során szakkönyveket, folyóiratok és internetes forrásokból származó adatokat használtam fel. Kulcsszavaim a keresésem során: korai kötődés, kötődési mintázatok, kötődési elméletek, anya-gyermek kapcsolat, elhanyagolás, szorongás, pánikbetegség, depresszió, major depresszió, öngyilkosság. Kizárási kritérium részemről a Wikipédia oldala és adatai voltak, mivel azok szabadon szerkeszthetőek és nem számítanak releváns irodalomnak. A forrásokból származó adataimat Microsoft Office Excel program segítségével ábrázoltam a szemléletesség érdekében. Eredmények A depressziós kezelés alatt álló szülők lánygyermekeinek esetén leggyakoribb volt az öngyilkossági gondolatok 33,0%, a droghasználat 29,8% illetve a depresszivitás 15%. Az édesanyák 9%-át és az édesapák 2,8%-át kezelik vagy kezelték depresszióval. A legtöbb befejezett öngyilkosság 2004-ben volt 139 fő és 2009-ben 137 fő. Megbeszélés Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottam, hogy van összefüggés a korai elhanyagolás, a nem megfelelő kötődés és a depresszió kialakulása között."],"dc:description.degree":["BSc/BA"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/193285"],"dc:language.iso":["hu","en"],"dc:subject":["kötődés","depresszió"],"dc:title":["A korai elhanyagolás népegészségügyi konzekvenciái"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:48Z"}