{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/179015"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/179015","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"A helyi önkormányzatok felügyeleti rendszere","abstract":"Témámnak a törvényességi felügyeletet választottam a közigazgatási jog területéről. A téma aktualitását az szolgáltatja, hogy megváltozott a helyi önkormányzatok államszervezetbeli helyzetéről alkotott kép, vagyis nem úgy tekintünk rájuk, mint kvázi önálló hatalmi ágakra, hanem a 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján, mint a végrehajtó hatalmi ág integráns részére. E változást előmozdította a 2012. január 1.-én hatályba lépő Alaptörvényünk is, amelyben kitűzött célokat az Mötv. érvényre juttat jelenleg is jogrendszerünkben. Ennek következtében az önkormányzatok autonómiája némileg csökkent, s a Kormányhivatalok kontroll pozíciója erősödött, amely változás fontosságát a törvényességi felügyelet kialakulásával alátámaszthatjuk. A szakdolgozatom megírása előtt és közben e változás jelentőségére helyeztem a hangsúlyt a helyi önkormányzatok felügyeleti rendszerével kapcsolatban. A témám megírása során számtalan kérdést vetettem fel, de mindig is fontosnak tartottam megvizsgálni azt a kérdést, hogy a helyi önkormányzás jogának alkotmányból történő kikerülését követően, milyen változások következtek be a helyi önkormányzatok autonómiájában, valamint a nemzetközi jog szempontjából irányadó Helyi Önkormányzatok Európai Kartáját nem sérti-e a 2012 óta létező új jogintézmény. Ezek alapján kutatási témámban célul tűztem ki azt, hogy a megfelelő jogelméleti, jogtörténeti, alkotmányjogi és nemzetközi megalapozást követően több szempontból vizsgáljam a kutatott jogintézményt, ideértve felépítését, hibáit és hiányosságait, valamint ezt összevessem a gyakorlattal, s a dolgozat megírása óta bekövetkezett jogszabályi változásokkal. A szakdolgozatom megírása közben a következő kérdésekre kerestem a választ a téma vizsgálata során: miben jelent előrelépést a törvényességi felügyelet a törvényességi ellenőrzéshez képest (esetleg ez korlátozza-e a helyi önkormányzatok autonómiáját)? Megfelelő-e a törvényességi felügyelet dogmatikai háttere, vagy esetlegesen vannak-e még joghézagok (történtek e változások a 2012-s bevezetés óta)? Merre halad a „magyar közigazgatási expressz a változások korszakában” (s ez a jogfejlődés megfelelő iránynak mondható-e)? E kérdések alapján vizsgáltam meg a törvényességi felügyelet témakörét és vontam le következtetéseket a témában. Összességében a következő főbb konklúziókat vontam le a szakdolgozatomban. A törvényességi felügyelet jogintézményének jogszabályi alapjai még számtalan korrekcióra és kiegészítésre szorulnak, tekintettel a gyakorlati problémákra. A jogalkotó megfelelően határozta meg a közigazgatás fejlődésének irányát a törvényességi felügyelet jogintézményére tekintettel, de a felügyeleti eljárást övező nem egységes bírói gyakorlat miatt nem tud teljes hatékonyságában működni. Természetesen e konklúzió veszíteni látszott jelentőségéből a 2013 óta fennálló és kialakuló Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok joggyakorlata miatt. A Kormányhivatalok megfelelő preventív, reparatív és represszív eszközökkel rendelkeznek, de ezeket bátrabban és célzottabban kellene alkalmazniuk a helyi önkormányzatok teremtette jogellenes helyzetekben, hogy egy preventív jellegű gyakorlatot alakítsanak ki. A felügyeleti és kvázi felügyeleti eszközöknek a helyi önkormányzatok autonómiáját csökkentő hatása van, de hogyan fog ez kifejlődni a jövő gyakorlatában? Előző feltevésre a gyakorlat olyan választ ad, hogy a Kormányhivatalok lényegében csak a legvégső esetben avatkoznak be represszív eszközökkel, törekszenek a konfliktusok elkerülésére és szoros együttműködés kialakítására a helyi önkormányzatokkal. Természetesen – álláspontom szerint – ez a fejlődési irány megfelelő lesz ahhoz, hogy idővel kialakuljon a szakszerű, stabil, gyors és hatékony közigazgatási rendszer, de kérdésként merül fel, hogy a közigazgatásban jelenlévő politikai változó ezt elősegíti, vagy pedig a politikai célok előbbre helyezésével és érvényesítésével jelentősen késleltetni fogja ?!","abstract_html":"Témámnak a törvényességi felügyeletet választottam a közigazgatási jog területéről. A téma aktualitását az szolgáltatja, hogy megváltozott a helyi önkormányzatok államszervezetbeli helyzetéről alkotott kép, vagyis nem úgy tekintünk rájuk, mint kvázi önálló hatalmi ágakra, hanem a 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján, mint a végrehajtó hatalmi ág integráns részére. E változást előmozdította a 2012. január 1.-én hatályba lépő Alaptörvényünk is, amelyben kitűzött célokat az Mötv. érvényre juttat jelenleg is jogrendszerünkben. Ennek következtében az önkormányzatok autonómiája némileg csökkent, s a Kormányhivatalok kontroll pozíciója erősödött, amely változás fontosságát a törvényességi felügyelet kialakulásával alátámaszthatjuk. A szakdolgozatom megírása előtt és közben e változás jelentőségére helyeztem a hangsúlyt a helyi önkormányzatok felügyeleti rendszerével kapcsolatban. A témám megírása során számtalan kérdést vetettem fel, de mindig is fontosnak tartottam megvizsgálni azt a kérdést, hogy a helyi önkormányzás jogának alkotmányból történő kikerülését követően, milyen változások következtek be a helyi önkormányzatok autonómiájában, valamint a nemzetközi jog szempontjából irányadó Helyi Önkormányzatok Európai Kartáját nem sérti-e a 2012 óta létező új jogintézmény. Ezek alapján kutatási témámban célul tűztem ki azt, hogy a megfelelő jogelméleti, jogtörténeti, alkotmányjogi és nemzetközi megalapozást követően több szempontból vizsgáljam a kutatott jogintézményt, ideértve felépítését, hibáit és hiányosságait, valamint ezt összevessem a gyakorlattal, s a dolgozat megírása óta bekövetkezett jogszabályi változásokkal. A szakdolgozatom megírása közben a következő kérdésekre kerestem a választ a téma vizsgálata során: miben jelent előrelépést a törvényességi felügyelet a törvényességi ellenőrzéshez képest (esetleg ez korlátozza-e a helyi önkormányzatok autonómiáját)? Megfelelő-e a törvényességi felügyelet dogmatikai háttere, vagy esetlegesen vannak-e még joghézagok (történtek e változások a 2012-s bevezetés óta)? Merre halad a „magyar közigazgatási expressz a változások korszakában” (s ez a jogfejlődés megfelelő iránynak mondható-e)? E kérdések alapján vizsgáltam meg a törvényességi felügyelet témakörét és vontam le következtetéseket a témában. Összességében a következő főbb konklúziókat vontam le a szakdolgozatomban. A törvényességi felügyelet jogintézményének jogszabályi alapjai még számtalan korrekcióra és kiegészítésre szorulnak, tekintettel a gyakorlati problémákra. A jogalkotó megfelelően határozta meg a közigazgatás fejlődésének irányát a törvényességi felügyelet jogintézményére tekintettel, de a felügyeleti eljárást övező nem egységes bírói gyakorlat miatt nem tud teljes hatékonyságában működni. Természetesen e konklúzió veszíteni látszott jelentőségéből a 2013 óta fennálló és kialakuló Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok joggyakorlata miatt. A Kormányhivatalok megfelelő preventív, reparatív és represszív eszközökkel rendelkeznek, de ezeket bátrabban és célzottabban kellene alkalmazniuk a helyi önkormányzatok teremtette jogellenes helyzetekben, hogy egy preventív jellegű gyakorlatot alakítsanak ki. A felügyeleti és kvázi felügyeleti eszközöknek a helyi önkormányzatok autonómiáját csökkentő hatása van, de hogyan fog ez kifejlődni a jövő gyakorlatában? Előző feltevésre a gyakorlat olyan választ ad, hogy a Kormányhivatalok lényegében csak a legvégső esetben avatkoznak be represszív eszközökkel, törekszenek a konfliktusok elkerülésére és szoros együttműködés kialakítására a helyi önkormányzatokkal. Természetesen – álláspontom szerint – ez a fejlődési irány megfelelő lesz ahhoz, hogy idővel kialakuljon a szakszerű, stabil, gyors és hatékony közigazgatási rendszer, de kérdésként merül fel, hogy a közigazgatásban jelenlévő politikai változó ezt elősegíti, vagy pedig a politikai célok előbbre helyezésével és érvényesítésével jelentősen késleltetni fogja ?!","abstract_has_math":false,"creators":["Szalóki, István"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Balázs, István"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2014,"date_issued":"2014-01-22T10:03:15Z","date_published":"2014-01-22T10:03:15Z","updated_at":"2026-07-27T19:13:46Z","subjects":["törvényességi felügyelet","önkormányzati autonómia","felügyelet","állami kontroll"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/179015","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Balázs, István"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Szalóki, István"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2014-01-22T10:03:15Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2014-01-22T10:03:15Z"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2014-01-22T10:03:15Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["törvényességi felügyelet","önkormányzati autonómia","felügyelet","állami kontroll"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/179015"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Témámnak a törvényességi felügyeletet választottam a közigazgatási jog területéről. A téma aktualitását az szolgáltatja, hogy megváltozott a helyi önkormányzatok államszervezetbeli helyzetéről alkotott kép, vagyis nem úgy tekintünk rájuk, mint kvázi önálló hatalmi ágakra, hanem a 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján, mint a végrehajtó hatalmi ág integráns részére. E változást előmozdította a 2012. január 1.-én hatályba lépő Alaptörvényünk is, amelyben kitűzött célokat az Mötv. érvényre juttat jelenleg is jogrendszerünkben. Ennek következtében az önkormányzatok autonómiája némileg csökkent, s a Kormányhivatalok kontroll pozíciója erősödött, amely változás fontosságát a törvényességi felügyelet kialakulásával alátámaszthatjuk. A szakdolgozatom megírása előtt és közben e változás jelentőségére helyeztem a hangsúlyt a helyi önkormányzatok felügyeleti rendszerével kapcsolatban. A témám megírása során számtalan kérdést vetettem fel, de mindig is fontosnak tartottam megvizsgálni azt a kérdést, hogy a helyi önkormányzás jogának alkotmányból történő kikerülését követően, milyen változások következtek be a helyi önkormányzatok autonómiájában, valamint a nemzetközi jog szempontjából irányadó Helyi Önkormányzatok Európai Kartáját nem sérti-e a 2012 óta létező új jogintézmény. Ezek alapján kutatási témámban célul tűztem ki azt, hogy a megfelelő jogelméleti, jogtörténeti, alkotmányjogi és nemzetközi megalapozást követően több szempontból vizsgáljam a kutatott jogintézményt, ideértve felépítését, hibáit és hiányosságait, valamint ezt összevessem a gyakorlattal, s a dolgozat megírása óta bekövetkezett jogszabályi változásokkal. A szakdolgozatom megírása közben a következő kérdésekre kerestem a választ a téma vizsgálata során: miben jelent előrelépést a törvényességi felügyelet a törvényességi ellenőrzéshez képest (esetleg ez korlátozza-e a helyi önkormányzatok autonómiáját)? Megfelelő-e a törvényességi felügyelet dogmatikai háttere, vagy esetlegesen vannak-e még joghézagok (történtek e változások a 2012-s bevezetés óta)? Merre halad a „magyar közigazgatási expressz a változások korszakában” (s ez a jogfejlődés megfelelő iránynak mondható-e)? E kérdések alapján vizsgáltam meg a törvényességi felügyelet témakörét és vontam le következtetéseket a témában. Összességében a következő főbb konklúziókat vontam le a szakdolgozatomban. A törvényességi felügyelet jogintézményének jogszabályi alapjai még számtalan korrekcióra és kiegészítésre szorulnak, tekintettel a gyakorlati problémákra. A jogalkotó megfelelően határozta meg a közigazgatás fejlődésének irányát a törvényességi felügyelet jogintézményére tekintettel, de a felügyeleti eljárást övező nem egységes bírói gyakorlat miatt nem tud teljes hatékonyságában működni. Természetesen e konklúzió veszíteni látszott jelentőségéből a 2013 óta fennálló és kialakuló Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok joggyakorlata miatt. A Kormányhivatalok megfelelő preventív, reparatív és represszív eszközökkel rendelkeznek, de ezeket bátrabban és célzottabban kellene alkalmazniuk a helyi önkormányzatok teremtette jogellenes helyzetekben, hogy egy preventív jellegű gyakorlatot alakítsanak ki. A felügyeleti és kvázi felügyeleti eszközöknek a helyi önkormányzatok autonómiáját csökkentő hatása van, de hogyan fog ez kifejlődni a jövő gyakorlatában? Előző feltevésre a gyakorlat olyan választ ad, hogy a Kormányhivatalok lényegében csak a legvégső esetben avatkoznak be represszív eszközökkel, törekszenek a konfliktusok elkerülésére és szoros együttműködés kialakítására a helyi önkormányzatokkal. Természetesen – álláspontom szerint – ez a fejlődési irány megfelelő lesz ahhoz, hogy idővel kialakuljon a szakszerű, stabil, gyors és hatékony közigazgatási rendszer, de kérdésként merül fel, hogy a közigazgatásban jelenlévő politikai változó ezt elősegíti, vagy pedig a politikai célok előbbre helyezésével és érvényesítésével jelentősen késleltetni fogja ?!"]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["egységes, osztatlan"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A helyi önkormányzatok felügyeleti rendszere"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Balázs, István"],"dc:contributor.department":["DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar"],"dc:creator":["Szalóki, István"],"dc:date.accessioned":["2014-01-22T10:03:15Z"],"dc:date.available":["2014-01-22T10:03:15Z"],"dc:date.issued":["2014-01-22T10:03:15Z"],"dc:description.abstract":["Témámnak a törvényességi felügyeletet választottam a közigazgatási jog területéről. A téma aktualitását az szolgáltatja, hogy megváltozott a helyi önkormányzatok államszervezetbeli helyzetéről alkotott kép, vagyis nem úgy tekintünk rájuk, mint kvázi önálló hatalmi ágakra, hanem a 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján, mint a végrehajtó hatalmi ág integráns részére. E változást előmozdította a 2012. január 1.-én hatályba lépő Alaptörvényünk is, amelyben kitűzött célokat az Mötv. érvényre juttat jelenleg is jogrendszerünkben. Ennek következtében az önkormányzatok autonómiája némileg csökkent, s a Kormányhivatalok kontroll pozíciója erősödött, amely változás fontosságát a törvényességi felügyelet kialakulásával alátámaszthatjuk. A szakdolgozatom megírása előtt és közben e változás jelentőségére helyeztem a hangsúlyt a helyi önkormányzatok felügyeleti rendszerével kapcsolatban. A témám megírása során számtalan kérdést vetettem fel, de mindig is fontosnak tartottam megvizsgálni azt a kérdést, hogy a helyi önkormányzás jogának alkotmányból történő kikerülését követően, milyen változások következtek be a helyi önkormányzatok autonómiájában, valamint a nemzetközi jog szempontjából irányadó Helyi Önkormányzatok Európai Kartáját nem sérti-e a 2012 óta létező új jogintézmény. Ezek alapján kutatási témámban célul tűztem ki azt, hogy a megfelelő jogelméleti, jogtörténeti, alkotmányjogi és nemzetközi megalapozást követően több szempontból vizsgáljam a kutatott jogintézményt, ideértve felépítését, hibáit és hiányosságait, valamint ezt összevessem a gyakorlattal, s a dolgozat megírása óta bekövetkezett jogszabályi változásokkal. A szakdolgozatom megírása közben a következő kérdésekre kerestem a választ a téma vizsgálata során: miben jelent előrelépést a törvényességi felügyelet a törvényességi ellenőrzéshez képest (esetleg ez korlátozza-e a helyi önkormányzatok autonómiáját)? Megfelelő-e a törvényességi felügyelet dogmatikai háttere, vagy esetlegesen vannak-e még joghézagok (történtek e változások a 2012-s bevezetés óta)? Merre halad a „magyar közigazgatási expressz a változások korszakában” (s ez a jogfejlődés megfelelő iránynak mondható-e)? E kérdések alapján vizsgáltam meg a törvényességi felügyelet témakörét és vontam le következtetéseket a témában. Összességében a következő főbb konklúziókat vontam le a szakdolgozatomban. A törvényességi felügyelet jogintézményének jogszabályi alapjai még számtalan korrekcióra és kiegészítésre szorulnak, tekintettel a gyakorlati problémákra. A jogalkotó megfelelően határozta meg a közigazgatás fejlődésének irányát a törvényességi felügyelet jogintézményére tekintettel, de a felügyeleti eljárást övező nem egységes bírói gyakorlat miatt nem tud teljes hatékonyságában működni. Természetesen e konklúzió veszíteni látszott jelentőségéből a 2013 óta fennálló és kialakuló Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok joggyakorlata miatt. A Kormányhivatalok megfelelő preventív, reparatív és represszív eszközökkel rendelkeznek, de ezeket bátrabban és célzottabban kellene alkalmazniuk a helyi önkormányzatok teremtette jogellenes helyzetekben, hogy egy preventív jellegű gyakorlatot alakítsanak ki. A felügyeleti és kvázi felügyeleti eszközöknek a helyi önkormányzatok autonómiáját csökkentő hatása van, de hogyan fog ez kifejlődni a jövő gyakorlatában? Előző feltevésre a gyakorlat olyan választ ad, hogy a Kormányhivatalok lényegében csak a legvégső esetben avatkoznak be represszív eszközökkel, törekszenek a konfliktusok elkerülésére és szoros együttműködés kialakítására a helyi önkormányzatokkal. Természetesen – álláspontom szerint – ez a fejlődési irány megfelelő lesz ahhoz, hogy idővel kialakuljon a szakszerű, stabil, gyors és hatékony közigazgatási rendszer, de kérdésként merül fel, hogy a közigazgatásban jelenlévő politikai változó ezt elősegíti, vagy pedig a politikai célok előbbre helyezésével és érvényesítésével jelentősen késleltetni fogja ?!"],"dc:description.degree":["egységes, osztatlan"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/179015"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["törvényességi felügyelet","önkormányzati autonómia","felügyelet","állami kontroll"],"dc:title":["A helyi önkormányzatok felügyeleti rendszere"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:46Z"}