{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/178717"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/178717","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"A Helicoverpa armigera csapdázására használt különböző illatanyagok és diszpenzerek hatékonyságának vizsgálata","abstract":"A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) hazánkban egy jó ideig, mint vándorlepke volt csak ismert, miután a mediterrán területekről időszakosan betört hazánkba. Első jelentősebb megjelenése a ’90-es évek elején, 1993-1994-ben történt. A lepkefaj következő nagy rajzása ezután 2003-ban volt, itt már hazai áttelelését is bizonyítottnak látták. A kártevő rendkívül polifág, hazai kultúrnövényeink közük soknak jelentős kártevője, de a legjelentősebb kártétele kukoricán figyelhető meg. A klíma változása következtében elterjedési területe egyre inkább északabbra tolódik, mivel hazánk időjárási viszonyai is egyre melegebbé, aszályosabbá válnak, lehetővé téve így annak megtelepedését hazánkban. A felsorolt okok miatt egyre fontosabb a faj hazai megfigyelése, rajzásának nyomon követése az ellene történő védekezésben. A kártevő elleni védekezés az előrejelzésben rejlik, ugyanis az idősebb lárvák rejtőzködő életmódúak, így ellenük a védekezés már nehézkessé válik. A rajzásának megfigyelésére eddig feromon csapdákat alkalmaztak, ezekkel azonban az a probléma, hogy kizárólag csak a hím egyedek befogására alkalmasak. A nőstény egyedek egyedszámáról ez által nem kapunk képet, ami a védekezésben azonban igen fontos lenne. A probléma megoldására a MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében illatanyagokat tartalmazó csapdák használatát, fejlesztését tűzték ki célul. A nőstények fogására így olyan növényi illatanyagokat kezdtek el szintetikusan előállítani, fejleszteni, amik segítségével a nőstények fogási hatékonysága növelhető.","abstract_html":"A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) hazánkban egy jó ideig, mint vándorlepke volt csak ismert, miután a mediterrán területekről időszakosan betört hazánkba. Első jelentősebb megjelenése a ’90-es évek elején, 1993-1994-ben történt. A lepkefaj következő nagy rajzása ezután 2003-ban volt, itt már hazai áttelelését is bizonyítottnak látták. A kártevő rendkívül polifág, hazai kultúrnövényeink közük soknak jelentős kártevője, de a legjelentősebb kártétele kukoricán figyelhető meg. A klíma változása következtében elterjedési területe egyre inkább északabbra tolódik, mivel hazánk időjárási viszonyai is egyre melegebbé, aszályosabbá válnak, lehetővé téve így annak megtelepedését hazánkban. A felsorolt okok miatt egyre fontosabb a faj hazai megfigyelése, rajzásának nyomon követése az ellene történő védekezésben. A kártevő elleni védekezés az előrejelzésben rejlik, ugyanis az idősebb lárvák rejtőzködő életmódúak, így ellenük a védekezés már nehézkessé válik. A rajzásának megfigyelésére eddig feromon csapdákat alkalmaztak, ezekkel azonban az a probléma, hogy kizárólag csak a hím egyedek befogására alkalmasak. A nőstény egyedek egyedszámáról ez által nem kapunk képet, ami a védekezésben azonban igen fontos lenne. A probléma megoldására a MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében illatanyagokat tartalmazó csapdák használatát, fejlesztését tűzték ki célul. A nőstények fogására így olyan növényi illatanyagokat kezdtek el szintetikusan előállítani, fejleszteni, amik segítségével a nőstények fogási hatékonysága növelhető.","abstract_has_math":false,"creators":["Merva, László"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Szarukán, István"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2014,"date_issued":"2014-01-20T08:45:50Z","date_published":"2014-01-20T08:45:50Z","updated_at":"2026-07-27T19:13:59Z","subjects":["Helicoverpa armigera","illatanyag csapda"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/178717","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Szarukán, István"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Merva, László"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2014-01-20T08:45:50Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2014-01-20T08:45:50Z"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2014-01-20T08:45:50Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Helicoverpa armigera","illatanyag csapda"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/178717"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) hazánkban egy jó ideig, mint vándorlepke volt csak ismert, miután a mediterrán területekről időszakosan betört hazánkba. Első jelentősebb megjelenése a ’90-es évek elején, 1993-1994-ben történt. A lepkefaj következő nagy rajzása ezután 2003-ban volt, itt már hazai áttelelését is bizonyítottnak látták. A kártevő rendkívül polifág, hazai kultúrnövényeink közük soknak jelentős kártevője, de a legjelentősebb kártétele kukoricán figyelhető meg. A klíma változása következtében elterjedési területe egyre inkább északabbra tolódik, mivel hazánk időjárási viszonyai is egyre melegebbé, aszályosabbá válnak, lehetővé téve így annak megtelepedését hazánkban. A felsorolt okok miatt egyre fontosabb a faj hazai megfigyelése, rajzásának nyomon követése az ellene történő védekezésben. A kártevő elleni védekezés az előrejelzésben rejlik, ugyanis az idősebb lárvák rejtőzködő életmódúak, így ellenük a védekezés már nehézkessé válik. A rajzásának megfigyelésére eddig feromon csapdákat alkalmaztak, ezekkel azonban az a probléma, hogy kizárólag csak a hím egyedek befogására alkalmasak. A nőstény egyedek egyedszámáról ez által nem kapunk képet, ami a védekezésben azonban igen fontos lenne. A probléma megoldására a MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében illatanyagokat tartalmazó csapdák használatát, fejlesztését tűzték ki célul. A nőstények fogására így olyan növényi illatanyagokat kezdtek el szintetikusan előállítani, fejleszteni, amik segítségével a nőstények fogási hatékonysága növelhető."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["MSc/MA"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A Helicoverpa armigera csapdázására használt különböző illatanyagok és diszpenzerek hatékonyságának vizsgálata"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Szarukán, István"],"dc:contributor.department":["DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar"],"dc:creator":["Merva, László"],"dc:date.accessioned":["2014-01-20T08:45:50Z"],"dc:date.available":["2014-01-20T08:45:50Z"],"dc:date.issued":["2014-01-20T08:45:50Z"],"dc:description.abstract":["A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) hazánkban egy jó ideig, mint vándorlepke volt csak ismert, miután a mediterrán területekről időszakosan betört hazánkba. Első jelentősebb megjelenése a ’90-es évek elején, 1993-1994-ben történt. A lepkefaj következő nagy rajzása ezután 2003-ban volt, itt már hazai áttelelését is bizonyítottnak látták. A kártevő rendkívül polifág, hazai kultúrnövényeink közük soknak jelentős kártevője, de a legjelentősebb kártétele kukoricán figyelhető meg. A klíma változása következtében elterjedési területe egyre inkább északabbra tolódik, mivel hazánk időjárási viszonyai is egyre melegebbé, aszályosabbá válnak, lehetővé téve így annak megtelepedését hazánkban. A felsorolt okok miatt egyre fontosabb a faj hazai megfigyelése, rajzásának nyomon követése az ellene történő védekezésben. A kártevő elleni védekezés az előrejelzésben rejlik, ugyanis az idősebb lárvák rejtőzködő életmódúak, így ellenük a védekezés már nehézkessé válik. A rajzásának megfigyelésére eddig feromon csapdákat alkalmaztak, ezekkel azonban az a probléma, hogy kizárólag csak a hím egyedek befogására alkalmasak. A nőstény egyedek egyedszámáról ez által nem kapunk képet, ami a védekezésben azonban igen fontos lenne. A probléma megoldására a MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében illatanyagokat tartalmazó csapdák használatát, fejlesztését tűzték ki célul. A nőstények fogására így olyan növényi illatanyagokat kezdtek el szintetikusan előállítani, fejleszteni, amik segítségével a nőstények fogási hatékonysága növelhető."],"dc:description.degree":["MSc/MA"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/178717"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["Helicoverpa armigera","illatanyag csapda"],"dc:title":["A Helicoverpa armigera csapdázására használt különböző illatanyagok és diszpenzerek hatékonyságának vizsgálata"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:59Z"}