{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/174420"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/174420","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"A biogáz üzemi présvíz mezőgazdasági hasznosításának lehetőségei","abstract":"A biharnagybajomi biogáz üzem gyártástechnológiája során keletkezett ipari melléktermék, más néven présvíz növényfiziológiai hatásait vizsgáltuk. A modern környezet- és természetvédelemi munka központjában a fenntartható fejlődés áll, ami a mezőgazdaság számára is meghatározóvá vált. A fenntartható mezőgazdálkodással szembeni egyik legfontosabb elvárás, hogy csökkentsék a felhasznált kemikáliák mennyiségét, a jövedelmezőség fenntartása mellett. Ennek egyik formája lehet a biogáz üzemben a termelés során keletkezett melléktermékek újrahasznosítása. Az egyik ilyen melléktermék a présvíz, amit mezőgazdasági célokra használt területeken trágyázásra is lehet alkalmazni, amivel csökkenthető a környezetterhelő műtrágyák használata. A termesztett növényeikkel sok lényeges tápanyagot vonunk ki a talajainkból, amit vissza kell pótolnunk ahhoz, hogy a terméshozam ne csökkenjen és a termés minősége se romoljon. A présvíz a növények számára nélkülözhetetlen elemeket tartalmaz, kijuttatásával pótolni tudjuk a terméssel eltávolított tápanyagok egy részét. Kísérleteinket kukoricával (Zea mays L. cv. Norma SC) és napraforgóval (Helianthus annus L. cv. Arena), laboratóriumi körülmények között végeztük. A különböző koncentrációban alkalmazott biogáz üzemi melléktermék növényfiziológiai vizsgálatai alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a hatás nagymértékben koncentrációfüggő és eltérő volt a két növényen. A kukorica érzékenyebben reagált a kezelésekre, mint a napraforgó. Ez a két növény eltérő tápanyag-felvételi mechanizmusával magyarázható. A melléktermékkel kiegészített tápoldaton nevelt növények tápelem összetételében ugyanakkor nem mutatkozott számottevő különbség. Több fiziológiai paraméter vizsgálata alapján megállapítható, hogy a biogáz üzemi présvíz kedvezően hatott a kísérletbe vont növényekre, használata bio-területeken is javasolható.","abstract_html":"A biharnagybajomi biogáz üzem gyártástechnológiája során keletkezett ipari melléktermék, más néven présvíz növényfiziológiai hatásait vizsgáltuk. A modern környezet- és természetvédelemi munka központjában a fenntartható fejlődés áll, ami a mezőgazdaság számára is meghatározóvá vált. A fenntartható mezőgazdálkodással szembeni egyik legfontosabb elvárás, hogy csökkentsék a felhasznált kemikáliák mennyiségét, a jövedelmezőség fenntartása mellett. Ennek egyik formája lehet a biogáz üzemben a termelés során keletkezett melléktermékek újrahasznosítása. Az egyik ilyen melléktermék a présvíz, amit mezőgazdasági célokra használt területeken trágyázásra is lehet alkalmazni, amivel csökkenthető a környezetterhelő műtrágyák használata. A termesztett növényeikkel sok lényeges tápanyagot vonunk ki a talajainkból, amit vissza kell pótolnunk ahhoz, hogy a terméshozam ne csökkenjen és a termés minősége se romoljon. A présvíz a növények számára nélkülözhetetlen elemeket tartalmaz, kijuttatásával pótolni tudjuk a terméssel eltávolított tápanyagok egy részét. Kísérleteinket kukoricával (Zea mays L. cv. Norma SC) és napraforgóval (Helianthus annus L. cv. Arena), laboratóriumi körülmények között végeztük. A különböző koncentrációban alkalmazott biogáz üzemi melléktermék növényfiziológiai vizsgálatai alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a hatás nagymértékben koncentrációfüggő és eltérő volt a két növényen. A kukorica érzékenyebben reagált a kezelésekre, mint a napraforgó. Ez a két növény eltérő tápanyag-felvételi mechanizmusával magyarázható. A melléktermékkel kiegészített tápoldaton nevelt növények tápelem összetételében ugyanakkor nem mutatkozott számottevő különbség. Több fiziológiai paraméter vizsgálata alapján megállapítható, hogy a biogáz üzemi présvíz kedvezően hatott a kísérletbe vont növényekre, használata bio-területeken is javasolható.","abstract_has_math":false,"creators":["Hankovszky, Gerda"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Tóth, Brigitta","Juhász, Csaba"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2013,"date_issued":"2013-10-25T08:25:14Z","date_published":"2013-10-25T08:25:14Z","updated_at":"2026-07-27T19:13:55Z","subjects":["présvíz","fenntarthatóság","növénytermesztés","környezetvédelem"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/174420","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Tóth, Brigitta","Juhász, Csaba"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Hankovszky, Gerda"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2013-10-25T08:25:14Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2013-10-25T08:25:14Z"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2013-10-25T08:25:14Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["présvíz","fenntarthatóság","növénytermesztés","környezetvédelem"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/174420"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A biharnagybajomi biogáz üzem gyártástechnológiája során keletkezett ipari melléktermék, más néven présvíz növényfiziológiai hatásait vizsgáltuk. A modern környezet- és természetvédelemi munka központjában a fenntartható fejlődés áll, ami a mezőgazdaság számára is meghatározóvá vált. A fenntartható mezőgazdálkodással szembeni egyik legfontosabb elvárás, hogy csökkentsék a felhasznált kemikáliák mennyiségét, a jövedelmezőség fenntartása mellett. Ennek egyik formája lehet a biogáz üzemben a termelés során keletkezett melléktermékek újrahasznosítása. Az egyik ilyen melléktermék a présvíz, amit mezőgazdasági célokra használt területeken trágyázásra is lehet alkalmazni, amivel csökkenthető a környezetterhelő műtrágyák használata. A termesztett növényeikkel sok lényeges tápanyagot vonunk ki a talajainkból, amit vissza kell pótolnunk ahhoz, hogy a terméshozam ne csökkenjen és a termés minősége se romoljon. A présvíz a növények számára nélkülözhetetlen elemeket tartalmaz, kijuttatásával pótolni tudjuk a terméssel eltávolított tápanyagok egy részét. Kísérleteinket kukoricával (Zea mays L. cv. Norma SC) és napraforgóval (Helianthus annus L. cv. Arena), laboratóriumi körülmények között végeztük. A különböző koncentrációban alkalmazott biogáz üzemi melléktermék növényfiziológiai vizsgálatai alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a hatás nagymértékben koncentrációfüggő és eltérő volt a két növényen. A kukorica érzékenyebben reagált a kezelésekre, mint a napraforgó. Ez a két növény eltérő tápanyag-felvételi mechanizmusával magyarázható. A melléktermékkel kiegészített tápoldaton nevelt növények tápelem összetételében ugyanakkor nem mutatkozott számottevő különbség. Több fiziológiai paraméter vizsgálata alapján megállapítható, hogy a biogáz üzemi présvíz kedvezően hatott a kísérletbe vont növényekre, használata bio-területeken is javasolható."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["BSc/BA"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A biogáz üzemi présvíz mezőgazdasági hasznosításának lehetőségei"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Tóth, Brigitta","Juhász, Csaba"],"dc:contributor.department":["DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar"],"dc:creator":["Hankovszky, Gerda"],"dc:date.accessioned":["2013-10-25T08:25:14Z"],"dc:date.available":["2013-10-25T08:25:14Z"],"dc:date.issued":["2013-10-25T08:25:14Z"],"dc:description.abstract":["A biharnagybajomi biogáz üzem gyártástechnológiája során keletkezett ipari melléktermék, más néven présvíz növényfiziológiai hatásait vizsgáltuk. A modern környezet- és természetvédelemi munka központjában a fenntartható fejlődés áll, ami a mezőgazdaság számára is meghatározóvá vált. A fenntartható mezőgazdálkodással szembeni egyik legfontosabb elvárás, hogy csökkentsék a felhasznált kemikáliák mennyiségét, a jövedelmezőség fenntartása mellett. Ennek egyik formája lehet a biogáz üzemben a termelés során keletkezett melléktermékek újrahasznosítása. Az egyik ilyen melléktermék a présvíz, amit mezőgazdasági célokra használt területeken trágyázásra is lehet alkalmazni, amivel csökkenthető a környezetterhelő műtrágyák használata. A termesztett növényeikkel sok lényeges tápanyagot vonunk ki a talajainkból, amit vissza kell pótolnunk ahhoz, hogy a terméshozam ne csökkenjen és a termés minősége se romoljon. A présvíz a növények számára nélkülözhetetlen elemeket tartalmaz, kijuttatásával pótolni tudjuk a terméssel eltávolított tápanyagok egy részét. Kísérleteinket kukoricával (Zea mays L. cv. Norma SC) és napraforgóval (Helianthus annus L. cv. Arena), laboratóriumi körülmények között végeztük. A különböző koncentrációban alkalmazott biogáz üzemi melléktermék növényfiziológiai vizsgálatai alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a hatás nagymértékben koncentrációfüggő és eltérő volt a két növényen. A kukorica érzékenyebben reagált a kezelésekre, mint a napraforgó. Ez a két növény eltérő tápanyag-felvételi mechanizmusával magyarázható. A melléktermékkel kiegészített tápoldaton nevelt növények tápelem összetételében ugyanakkor nem mutatkozott számottevő különbség. Több fiziológiai paraméter vizsgálata alapján megállapítható, hogy a biogáz üzemi présvíz kedvezően hatott a kísérletbe vont növényekre, használata bio-területeken is javasolható."],"dc:description.degree":["BSc/BA"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/174420"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["présvíz","fenntarthatóság","növénytermesztés","környezetvédelem"],"dc:title":["A biogáz üzemi présvíz mezőgazdasági hasznosításának lehetőségei"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:55Z"}