{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/153202"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/153202","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"Új kajszifajták intenzív koronaformáinak összehasonlítása","abstract":"- A gyümölcsfajok közül sajnos a kajszi az, amelynek intenzív művelési rendszerének kidolgozása még várat magára. A legtöbb helyen még mindig extenzív körülmények között termesztik, köszönhetően a kajszifák növekedési tulajdonságainak (GONDA, 2010). A kajszi esetében főleg a nyitott faalakok terjedtek el mind hazánkban mind külföldön egyaránt. A tengelyes koronaformák alkalmazásának kidolgozása még jelenleg is tart, ami számos nehézségbe ütközik a kajszi erős mezotóniás elágazódási jellege miatt. A hazai kajszitermesztés fejlesztésének szempontjából tehát fontossá válik az új fajták növekedési tulajdonságainak részletes ismerete többféle művelési rendszer esetén. Ezeknek a részletes ismeretében komoly lépéseket tehetünk a versenyképesség és a termesztés hosszú távú jövedelmezőségének biztosítása érdekében. Ebben a vonatkozásban a Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepén vizsgáltuk két külföldi kajszifajta vegetatív és generatív tulajdonságát, meghatározva azok termesztési értékét és alkalmazhatóságát nyitott és tengelyes koronaforma esetén. A 2011-es évben végzett kísérleteink során 8 éves korú váza (térállás: 5 m X 3 m) és karcsú orsó (térállás: 5 m x 1,5 m) koronaformán összehasonlító vizsgálatokat végeztünk a növekedési illetve terméshozási tulajdonságok tekintetében. A vizsgálatainkban két olasz fajta szerepelt. A fajták terméshozási és növekedési tulajdonságainak szempontjából az ’Errani’ mindkét koronaforma esetén kedvező tulajdonságokkal rendelkezik. Beltartamilag és küllem alapján is kiválóan megállja a helyét a fogyasztóknál, mint ahogy az kiderült az organoleptikus bírálat során is. Eredményeink alapján váza és karcsú orsó koronaforma kialakítására egyaránt javasolható. A ’Ivana’ fajtát leginkább váza koronaforma kialakítására és fenntartására javasoljuk. Karcsú orsó esetében ugyanis a 4 és 5 éves korú koronarészein már teljesen kopasz, azaz nem képez se termőnyársat se termővesszőt. Ebből a szempontból tehát a karcsú orsó koronaforma alkalmazása megkérdőjelezhető. Eredményeink alapján a fajta tulajdonságoknak kiemelkedő szerepe van az intenzíven termesztés szempontjából a karcsú orsó esetében. Megállapítható hogy a váza koronaforma tulajdonságai kedvezőbbek. Hozzátartozik az, hogy míg a váza koronát elegendő mérsékelt nyári metszésben részesíteni, addig a karcsú orsó nyugalmi állapotban is igényli a korrekciós metszést a koronaalak fenntartása érdekében. A karcsú orsó kényszerű térben tartása érdekében erőteljes beavatkozást végzünk, de ezekre a beavatkozásokra negatívan reagálnak a fák. Vizsgálatunk csak a 2011-es évre terjedt ki, de további vizsgált koronaformák és új fajták bevonására van szükség, mielőtt messzemenő következtetések vonnánk le.","abstract_html":"- A gyümölcsfajok közül sajnos a kajszi az, amelynek intenzív művelési rendszerének kidolgozása még várat magára. A legtöbb helyen még mindig extenzív körülmények között termesztik, köszönhetően a kajszifák növekedési tulajdonságainak (GONDA, 2010). A kajszi esetében főleg a nyitott faalakok terjedtek el mind hazánkban mind külföldön egyaránt. A tengelyes koronaformák alkalmazásának kidolgozása még jelenleg is tart, ami számos nehézségbe ütközik a kajszi erős mezotóniás elágazódási jellege miatt. A hazai kajszitermesztés fejlesztésének szempontjából tehát fontossá válik az új fajták növekedési tulajdonságainak részletes ismerete többféle művelési rendszer esetén. Ezeknek a részletes ismeretében komoly lépéseket tehetünk a versenyképesség és a termesztés hosszú távú jövedelmezőségének biztosítása érdekében. Ebben a vonatkozásban a Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepén vizsgáltuk két külföldi kajszifajta vegetatív és generatív tulajdonságát, meghatározva azok termesztési értékét és alkalmazhatóságát nyitott és tengelyes koronaforma esetén. A 2011-es évben végzett kísérleteink során 8 éves korú váza (térállás: 5 m X 3 m) és karcsú orsó (térállás: 5 m x 1,5 m) koronaformán összehasonlító vizsgálatokat végeztünk a növekedési illetve terméshozási tulajdonságok tekintetében. A vizsgálatainkban két olasz fajta szerepelt. A fajták terméshozási és növekedési tulajdonságainak szempontjából az ’Errani’ mindkét koronaforma esetén kedvező tulajdonságokkal rendelkezik. Beltartamilag és küllem alapján is kiválóan megállja a helyét a fogyasztóknál, mint ahogy az kiderült az organoleptikus bírálat során is. Eredményeink alapján váza és karcsú orsó koronaforma kialakítására egyaránt javasolható. A ’Ivana’ fajtát leginkább váza koronaforma kialakítására és fenntartására javasoljuk. Karcsú orsó esetében ugyanis a 4 és 5 éves korú koronarészein már teljesen kopasz, azaz nem képez se termőnyársat se termővesszőt. Ebből a szempontból tehát a karcsú orsó koronaforma alkalmazása megkérdőjelezhető. Eredményeink alapján a fajta tulajdonságoknak kiemelkedő szerepe van az intenzíven termesztés szempontjából a karcsú orsó esetében. Megállapítható hogy a váza koronaforma tulajdonságai kedvezőbbek. Hozzátartozik az, hogy míg a váza koronát elegendő mérsékelt nyári metszésben részesíteni, addig a karcsú orsó nyugalmi állapotban is igényli a korrekciós metszést a koronaalak fenntartása érdekében. A karcsú orsó kényszerű térben tartása érdekében erőteljes beavatkozást végzünk, de ezekre a beavatkozásokra negatívan reagálnak a fák. Vizsgálatunk csak a 2011-es évre terjedt ki, de további vizsgált koronaformák és új fajták bevonására van szükség, mielőtt messzemenő következtetések vonnánk le.","abstract_has_math":false,"creators":["Nagy, Orsolya"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Gonda, István"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2012,"date_issued":"2012-11-23T08:00:06Z","date_published":"2012-11-23T08:00:06Z","updated_at":"2026-07-27T19:13:46Z","subjects":["kajszibarack","váza koronaforma","karcsú orsó","növekedési tulajdonságok"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/153202","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Gonda, István"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Nagy, Orsolya"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2012-11-23T08:00:06Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2012-11-23T08:00:06Z"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2012-11-23T08:00:06Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["kajszibarack","váza koronaforma","karcsú orsó","növekedési tulajdonságok"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/153202"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["- A gyümölcsfajok közül sajnos a kajszi az, amelynek intenzív művelési rendszerének kidolgozása még várat magára. A legtöbb helyen még mindig extenzív körülmények között termesztik, köszönhetően a kajszifák növekedési tulajdonságainak (GONDA, 2010). A kajszi esetében főleg a nyitott faalakok terjedtek el mind hazánkban mind külföldön egyaránt. A tengelyes koronaformák alkalmazásának kidolgozása még jelenleg is tart, ami számos nehézségbe ütközik a kajszi erős mezotóniás elágazódási jellege miatt. A hazai kajszitermesztés fejlesztésének szempontjából tehát fontossá válik az új fajták növekedési tulajdonságainak részletes ismerete többféle művelési rendszer esetén. Ezeknek a részletes ismeretében komoly lépéseket tehetünk a versenyképesség és a termesztés hosszú távú jövedelmezőségének biztosítása érdekében. Ebben a vonatkozásban a Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepén vizsgáltuk két külföldi kajszifajta vegetatív és generatív tulajdonságát, meghatározva azok termesztési értékét és alkalmazhatóságát nyitott és tengelyes koronaforma esetén. A 2011-es évben végzett kísérleteink során 8 éves korú váza (térállás: 5 m X 3 m) és karcsú orsó (térállás: 5 m x 1,5 m) koronaformán összehasonlító vizsgálatokat végeztünk a növekedési illetve terméshozási tulajdonságok tekintetében. A vizsgálatainkban két olasz fajta szerepelt. A fajták terméshozási és növekedési tulajdonságainak szempontjából az ’Errani’ mindkét koronaforma esetén kedvező tulajdonságokkal rendelkezik. Beltartamilag és küllem alapján is kiválóan megállja a helyét a fogyasztóknál, mint ahogy az kiderült az organoleptikus bírálat során is. Eredményeink alapján váza és karcsú orsó koronaforma kialakítására egyaránt javasolható. A ’Ivana’ fajtát leginkább váza koronaforma kialakítására és fenntartására javasoljuk. Karcsú orsó esetében ugyanis a 4 és 5 éves korú koronarészein már teljesen kopasz, azaz nem képez se termőnyársat se termővesszőt. Ebből a szempontból tehát a karcsú orsó koronaforma alkalmazása megkérdőjelezhető. Eredményeink alapján a fajta tulajdonságoknak kiemelkedő szerepe van az intenzíven termesztés szempontjából a karcsú orsó esetében. Megállapítható hogy a váza koronaforma tulajdonságai kedvezőbbek. Hozzátartozik az, hogy míg a váza koronát elegendő mérsékelt nyári metszésben részesíteni, addig a karcsú orsó nyugalmi állapotban is igényli a korrekciós metszést a koronaalak fenntartása érdekében. A karcsú orsó kényszerű térben tartása érdekében erőteljes beavatkozást végzünk, de ezekre a beavatkozásokra negatívan reagálnak a fák. Vizsgálatunk csak a 2011-es évre terjedt ki, de további vizsgált koronaformák és új fajták bevonására van szükség, mielőtt messzemenő következtetések vonnánk le."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["Bsc"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Új kajszifajták intenzív koronaformáinak összehasonlítása"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Gonda, István"],"dc:contributor.department":["DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar"],"dc:creator":["Nagy, Orsolya"],"dc:date.accessioned":["2012-11-23T08:00:06Z"],"dc:date.available":["2012-11-23T08:00:06Z"],"dc:date.issued":["2012-11-23T08:00:06Z"],"dc:description.abstract":["- A gyümölcsfajok közül sajnos a kajszi az, amelynek intenzív művelési rendszerének kidolgozása még várat magára. A legtöbb helyen még mindig extenzív körülmények között termesztik, köszönhetően a kajszifák növekedési tulajdonságainak (GONDA, 2010). A kajszi esetében főleg a nyitott faalakok terjedtek el mind hazánkban mind külföldön egyaránt. A tengelyes koronaformák alkalmazásának kidolgozása még jelenleg is tart, ami számos nehézségbe ütközik a kajszi erős mezotóniás elágazódási jellege miatt. A hazai kajszitermesztés fejlesztésének szempontjából tehát fontossá válik az új fajták növekedési tulajdonságainak részletes ismerete többféle művelési rendszer esetén. Ezeknek a részletes ismeretében komoly lépéseket tehetünk a versenyképesség és a termesztés hosszú távú jövedelmezőségének biztosítása érdekében. Ebben a vonatkozásban a Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepén vizsgáltuk két külföldi kajszifajta vegetatív és generatív tulajdonságát, meghatározva azok termesztési értékét és alkalmazhatóságát nyitott és tengelyes koronaforma esetén. A 2011-es évben végzett kísérleteink során 8 éves korú váza (térállás: 5 m X 3 m) és karcsú orsó (térállás: 5 m x 1,5 m) koronaformán összehasonlító vizsgálatokat végeztünk a növekedési illetve terméshozási tulajdonságok tekintetében. A vizsgálatainkban két olasz fajta szerepelt. A fajták terméshozási és növekedési tulajdonságainak szempontjából az ’Errani’ mindkét koronaforma esetén kedvező tulajdonságokkal rendelkezik. Beltartamilag és küllem alapján is kiválóan megállja a helyét a fogyasztóknál, mint ahogy az kiderült az organoleptikus bírálat során is. Eredményeink alapján váza és karcsú orsó koronaforma kialakítására egyaránt javasolható. A ’Ivana’ fajtát leginkább váza koronaforma kialakítására és fenntartására javasoljuk. Karcsú orsó esetében ugyanis a 4 és 5 éves korú koronarészein már teljesen kopasz, azaz nem képez se termőnyársat se termővesszőt. Ebből a szempontból tehát a karcsú orsó koronaforma alkalmazása megkérdőjelezhető. Eredményeink alapján a fajta tulajdonságoknak kiemelkedő szerepe van az intenzíven termesztés szempontjából a karcsú orsó esetében. Megállapítható hogy a váza koronaforma tulajdonságai kedvezőbbek. Hozzátartozik az, hogy míg a váza koronát elegendő mérsékelt nyári metszésben részesíteni, addig a karcsú orsó nyugalmi állapotban is igényli a korrekciós metszést a koronaalak fenntartása érdekében. A karcsú orsó kényszerű térben tartása érdekében erőteljes beavatkozást végzünk, de ezekre a beavatkozásokra negatívan reagálnak a fák. Vizsgálatunk csak a 2011-es évre terjedt ki, de további vizsgált koronaformák és új fajták bevonására van szükség, mielőtt messzemenő következtetések vonnánk le."],"dc:description.degree":["Bsc"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/153202"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["kajszibarack","váza koronaforma","karcsú orsó","növekedési tulajdonságok"],"dc:title":["Új kajszifajták intenzív koronaformáinak összehasonlítása"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:46Z"}