{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/128497"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/128497","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"Növények molekuláris taxonómiájának irányai","abstract":"A növények természetes módon való rendszerezése új lendületet vett az összehasonlító technikák fejlődése révén, a makromolekulák vizsgálata több és hitelesebb információval szolgál, mint a korábbi, molekuláris analíziseket nem használó rendszerezés. Így a csoportosításához a morfológiai, sejttani, élettani jellegek mellett a genetikai jellemzőket veszik figyelembe. A molekuláris alapokon való vizsgálat során a különböző molekulák tulajdonságait, felépítését vizsgálják és hasonlítják össze. A növények másodlagos anyagcsere termékei, fehérjék, RNS és DNS szekvenciák, használhatók e célra. Ezen makromolekulák biológia vizsgálatához különböző technikák használhatóak, többek közt: PCR, AFLP, RAPD, DNS szekvenálás, fehérjék aminosav sorrendjének, és térbeli szerkezetének vizsgálata. A kinyert fragmentumokból számítógépes programok készítenek összehasonlítást, majd törzsfát. A megbízható törzsfa létrehozásához több gén, illetve szekvencia összehasonlítása, analízise szükséges, minél nagyobb számú taxon bevonásával. A több taxon pedig annál hasznosabb minél hosszabbak a gén szekvenciák. A már kihalt élőlények megkövesedett, lenyomatként fennmaradt leletei szintén hasznosak, amikor egy fejlődésvonal evolúciós történetét szeretnénk kideríteni. Filogenetikai fa létrehozásához tehát a növényekből származó makromolekulákat kell kinyerni, analizálni ezek felépítését, így számítógépes programokkal összehasonlíthatóak, ekkor hasonlóság alapján törzsfa készíthető el. Az így nyert molekuláris eredményeket fenotipikus adatokkal, és a földtörténet régebbi koraiból származó leletekkel kell összevetni, hogy a törzsfa valóságot hűebben tükrözze. A szakdolgozat célja, hogy a növények molekuláris rendszertanának különböző módjait bemutassa, és legújabb eredményei közül ismertessen néhányat.","abstract_html":"A növények természetes módon való rendszerezése új lendületet vett az összehasonlító technikák fejlődése révén, a makromolekulák vizsgálata több és hitelesebb információval szolgál, mint a korábbi, molekuláris analíziseket nem használó rendszerezés. Így a csoportosításához a morfológiai, sejttani, élettani jellegek mellett a genetikai jellemzőket veszik figyelembe. A molekuláris alapokon való vizsgálat során a különböző molekulák tulajdonságait, felépítését vizsgálják és hasonlítják össze. A növények másodlagos anyagcsere termékei, fehérjék, RNS és DNS szekvenciák, használhatók e célra. Ezen makromolekulák biológia vizsgálatához különböző technikák használhatóak, többek közt: PCR, AFLP, RAPD, DNS szekvenálás, fehérjék aminosav sorrendjének, és térbeli szerkezetének vizsgálata. A kinyert fragmentumokból számítógépes programok készítenek összehasonlítást, majd törzsfát. A megbízható törzsfa létrehozásához több gén, illetve szekvencia összehasonlítása, analízise szükséges, minél nagyobb számú taxon bevonásával. A több taxon pedig annál hasznosabb minél hosszabbak a gén szekvenciák. A már kihalt élőlények megkövesedett, lenyomatként fennmaradt leletei szintén hasznosak, amikor egy fejlődésvonal evolúciós történetét szeretnénk kideríteni. Filogenetikai fa létrehozásához tehát a növényekből származó makromolekulákat kell kinyerni, analizálni ezek felépítését, így számítógépes programokkal összehasonlíthatóak, ekkor hasonlóság alapján törzsfa készíthető el. Az így nyert molekuláris eredményeket fenotipikus adatokkal, és a földtörténet régebbi koraiból származó leletekkel kell összevetni, hogy a törzsfa valóságot hűebben tükrözze. A szakdolgozat célja, hogy a növények molekuláris rendszertanának különböző módjait bemutassa, és legújabb eredményei közül ismertessen néhányat.","abstract_has_math":false,"creators":["Balogh, Zsófia"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet","school":null,"contributors":[],"advisors":["Surányi, Gyula"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2012,"date_issued":"2012-05-07T09:19:45Z","date_published":"2012-05-07T09:19:45Z","updated_at":"2026-07-27T19:13:53Z","subjects":["növények","molekuláris taxonómia"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/128497","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Surányi, Gyula"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Balogh, Zsófia"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2012-05-07T09:19:45Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2012-05-07T09:19:45Z"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2012-05-07T09:19:45Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["növények","molekuláris taxonómia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/128497"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A növények természetes módon való rendszerezése új lendületet vett az összehasonlító technikák fejlődése révén, a makromolekulák vizsgálata több és hitelesebb információval szolgál, mint a korábbi, molekuláris analíziseket nem használó rendszerezés. Így a csoportosításához a morfológiai, sejttani, élettani jellegek mellett a genetikai jellemzőket veszik figyelembe. A molekuláris alapokon való vizsgálat során a különböző molekulák tulajdonságait, felépítését vizsgálják és hasonlítják össze. A növények másodlagos anyagcsere termékei, fehérjék, RNS és DNS szekvenciák, használhatók e célra. Ezen makromolekulák biológia vizsgálatához különböző technikák használhatóak, többek közt: PCR, AFLP, RAPD, DNS szekvenálás, fehérjék aminosav sorrendjének, és térbeli szerkezetének vizsgálata. A kinyert fragmentumokból számítógépes programok készítenek összehasonlítást, majd törzsfát. A megbízható törzsfa létrehozásához több gén, illetve szekvencia összehasonlítása, analízise szükséges, minél nagyobb számú taxon bevonásával. A több taxon pedig annál hasznosabb minél hosszabbak a gén szekvenciák. A már kihalt élőlények megkövesedett, lenyomatként fennmaradt leletei szintén hasznosak, amikor egy fejlődésvonal evolúciós történetét szeretnénk kideríteni. Filogenetikai fa létrehozásához tehát a növényekből származó makromolekulákat kell kinyerni, analizálni ezek felépítését, így számítógépes programokkal összehasonlíthatóak, ekkor hasonlóság alapján törzsfa készíthető el. Az így nyert molekuláris eredményeket fenotipikus adatokkal, és a földtörténet régebbi koraiból származó leletekkel kell összevetni, hogy a törzsfa valóságot hűebben tükrözze. A szakdolgozat célja, hogy a növények molekuláris rendszertanának különböző módjait bemutassa, és legújabb eredményei közül ismertessen néhányat."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["Bsc"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Növények molekuláris taxonómiájának irányai"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Surányi, Gyula"],"dc:contributor.department":["DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet"],"dc:creator":["Balogh, Zsófia"],"dc:date.accessioned":["2012-05-07T09:19:45Z"],"dc:date.available":["2012-05-07T09:19:45Z"],"dc:date.issued":["2012-05-07T09:19:45Z"],"dc:description.abstract":["A növények természetes módon való rendszerezése új lendületet vett az összehasonlító technikák fejlődése révén, a makromolekulák vizsgálata több és hitelesebb információval szolgál, mint a korábbi, molekuláris analíziseket nem használó rendszerezés. Így a csoportosításához a morfológiai, sejttani, élettani jellegek mellett a genetikai jellemzőket veszik figyelembe. A molekuláris alapokon való vizsgálat során a különböző molekulák tulajdonságait, felépítését vizsgálják és hasonlítják össze. A növények másodlagos anyagcsere termékei, fehérjék, RNS és DNS szekvenciák, használhatók e célra. Ezen makromolekulák biológia vizsgálatához különböző technikák használhatóak, többek közt: PCR, AFLP, RAPD, DNS szekvenálás, fehérjék aminosav sorrendjének, és térbeli szerkezetének vizsgálata. A kinyert fragmentumokból számítógépes programok készítenek összehasonlítást, majd törzsfát. A megbízható törzsfa létrehozásához több gén, illetve szekvencia összehasonlítása, analízise szükséges, minél nagyobb számú taxon bevonásával. A több taxon pedig annál hasznosabb minél hosszabbak a gén szekvenciák. A már kihalt élőlények megkövesedett, lenyomatként fennmaradt leletei szintén hasznosak, amikor egy fejlődésvonal evolúciós történetét szeretnénk kideríteni. Filogenetikai fa létrehozásához tehát a növényekből származó makromolekulákat kell kinyerni, analizálni ezek felépítését, így számítógépes programokkal összehasonlíthatóak, ekkor hasonlóság alapján törzsfa készíthető el. Az így nyert molekuláris eredményeket fenotipikus adatokkal, és a földtörténet régebbi koraiból származó leletekkel kell összevetni, hogy a törzsfa valóságot hűebben tükrözze. A szakdolgozat célja, hogy a növények molekuláris rendszertanának különböző módjait bemutassa, és legújabb eredményei közül ismertessen néhányat."],"dc:description.degree":["Bsc"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/128497"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["növények","molekuláris taxonómia"],"dc:title":["Növények molekuláris taxonómiájának irányai"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:53Z"}