{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/115066"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/115066","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"A vetésváltás és tápanyagellátás hatása a búza termésére magánvállalkozásban","abstract":"A növénytermesztők érdeke, hogy a legnagyobb termésmennyiséget, és a legjobb minőséget tudja megtermelni és értékesíteni, egy adott területről, a legkisebb befektetéssel. A helyesen használt vetésváltás a legolcsóbb agrotechnikai tényező tud lenni. A szakdolgozatomban két jó minőségű, két kevésbé jó minőségű és egy gyengébb minőségű termőterületet fogok bemutatni, vizsgálva az elővetemény és a trágyázás hatását a termésre. A termőhelyek között jelentős eltérések vannak, amelyek adódnak a talajtípusokból az alkalmazott vetésváltásból, az elhelyezkedésükből és más agrotechnikai elemekből. A terméskülönbség egyik magyarázata a talajtípusok és talajállapot közti különbség. Árpád falu és Nagyszalonta határa is síkvidék, aminek köszönhetően csapadékos idő után, a földeken hosszabb ideig áll a víz. Árpád környékén a talajok nagyrésze csernozjom talaj, míg a Szalontai medencében a szikár talaj található. A szakszerű tápanyagellátás egyaránt kiemelten fontos agrotechnikai elem úgy a mennyiségi, mint a minőségi búzatermesztésben. Az optimális műtrágyaszintek kisebbek átlagosan csapadékos évjáratban, mint száraz évjáratban, hiszen a műtrágya a növények számára jobban felvehető csapadék hatására. Az egyik legfontosabb elem a fajta. A vállalkozó két fajtát használt a vizsgált parcellákon: Apache-ot (érésideje korai) és Lupus-t (érésideje középérésű). Mindkét fajta EU fajtalistán szerepel. Egy másik fontos agrotechnikai tényező a talajművelés, és ezek közül az alapművelés. A vállalkozó az alapművelést kétféleképpen végezte: ahol az elővetemény kukorica és zab volt, ott talajforgatásos talajművelést végzett, ahol pedig napraforgó volt az elővetemény ott pedig nehéztárcsával készítette elő a talajt. Tápanyagutánpótlás terén nagyobb figyelmet lehetne fordítani a szerves és mésztrágyázásra, hiszen ezeknek fontos terrmésnövelő hatásuk van. Vetésváltás szempontjából fontos volna megtörni a búza bikultúra vetésszerkezetet.","abstract_html":"A növénytermesztők érdeke, hogy a legnagyobb termésmennyiséget, és a legjobb minőséget tudja megtermelni és értékesíteni, egy adott területről, a legkisebb befektetéssel. A helyesen használt vetésváltás a legolcsóbb agrotechnikai tényező tud lenni. A szakdolgozatomban két jó minőségű, két kevésbé jó minőségű és egy gyengébb minőségű termőterületet fogok bemutatni, vizsgálva az elővetemény és a trágyázás hatását a termésre. A termőhelyek között jelentős eltérések vannak, amelyek adódnak a talajtípusokból az alkalmazott vetésváltásból, az elhelyezkedésükből és más agrotechnikai elemekből. A terméskülönbség egyik magyarázata a talajtípusok és talajállapot közti különbség. Árpád falu és Nagyszalonta határa is síkvidék, aminek köszönhetően csapadékos idő után, a földeken hosszabb ideig áll a víz. Árpád környékén a talajok nagyrésze csernozjom talaj, míg a Szalontai medencében a szikár talaj található. A szakszerű tápanyagellátás egyaránt kiemelten fontos agrotechnikai elem úgy a mennyiségi, mint a minőségi búzatermesztésben. Az optimális műtrágyaszintek kisebbek átlagosan csapadékos évjáratban, mint száraz évjáratban, hiszen a műtrágya a növények számára jobban felvehető csapadék hatására. Az egyik legfontosabb elem a fajta. A vállalkozó két fajtát használt a vizsgált parcellákon: Apache-ot (érésideje korai) és Lupus-t (érésideje középérésű). Mindkét fajta EU fajtalistán szerepel. Egy másik fontos agrotechnikai tényező a talajművelés, és ezek közül az alapművelés. A vállalkozó az alapművelést kétféleképpen végezte: ahol az elővetemény kukorica és zab volt, ott talajforgatásos talajművelést végzett, ahol pedig napraforgó volt az elővetemény ott pedig nehéztárcsával készítette elő a talajt. Tápanyagutánpótlás terén nagyobb figyelmet lehetne fordítani a szerves és mésztrágyázásra, hiszen ezeknek fontos terrmésnövelő hatásuk van. Vetésváltás szempontjából fontos volna megtörni a búza bikultúra vetésszerkezetet.","abstract_has_math":false,"creators":["Mészáros, Annamária"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Kutasy, Erika"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2011,"date_issued":"2011-10-20T09:56:22Z","date_published":"2011-10-20T09:56:22Z","updated_at":"2026-07-27T19:13:55Z","subjects":["búza","elővetemény","műtrágyázás","termésmennyiség","termésminőség"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/115066","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Kutasy, Erika"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Mészáros, Annamária"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2011-10-20T09:56:22Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2011-10-20T09:56:22Z"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2011-10-20T09:56:22Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["búza","elővetemény","műtrágyázás","termésmennyiség","termésminőség"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/115066"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A növénytermesztők érdeke, hogy a legnagyobb termésmennyiséget, és a legjobb minőséget tudja megtermelni és értékesíteni, egy adott területről, a legkisebb befektetéssel. A helyesen használt vetésváltás a legolcsóbb agrotechnikai tényező tud lenni. A szakdolgozatomban két jó minőségű, két kevésbé jó minőségű és egy gyengébb minőségű termőterületet fogok bemutatni, vizsgálva az elővetemény és a trágyázás hatását a termésre. A termőhelyek között jelentős eltérések vannak, amelyek adódnak a talajtípusokból az alkalmazott vetésváltásból, az elhelyezkedésükből és más agrotechnikai elemekből. A terméskülönbség egyik magyarázata a talajtípusok és talajállapot közti különbség. Árpád falu és Nagyszalonta határa is síkvidék, aminek köszönhetően csapadékos idő után, a földeken hosszabb ideig áll a víz. Árpád környékén a talajok nagyrésze csernozjom talaj, míg a Szalontai medencében a szikár talaj található. A szakszerű tápanyagellátás egyaránt kiemelten fontos agrotechnikai elem úgy a mennyiségi, mint a minőségi búzatermesztésben. Az optimális műtrágyaszintek kisebbek átlagosan csapadékos évjáratban, mint száraz évjáratban, hiszen a műtrágya a növények számára jobban felvehető csapadék hatására. Az egyik legfontosabb elem a fajta. A vállalkozó két fajtát használt a vizsgált parcellákon: Apache-ot (érésideje korai) és Lupus-t (érésideje középérésű). Mindkét fajta EU fajtalistán szerepel. Egy másik fontos agrotechnikai tényező a talajművelés, és ezek közül az alapművelés. A vállalkozó az alapművelést kétféleképpen végezte: ahol az elővetemény kukorica és zab volt, ott talajforgatásos talajművelést végzett, ahol pedig napraforgó volt az elővetemény ott pedig nehéztárcsával készítette elő a talajt. Tápanyagutánpótlás terén nagyobb figyelmet lehetne fordítani a szerves és mésztrágyázásra, hiszen ezeknek fontos terrmésnövelő hatásuk van. Vetésváltás szempontjából fontos volna megtörni a búza bikultúra vetésszerkezetet."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["Bsc"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A vetésváltás és tápanyagellátás hatása a búza termésére magánvállalkozásban"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Kutasy, Erika"],"dc:contributor.department":["DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar"],"dc:creator":["Mészáros, Annamária"],"dc:date.accessioned":["2011-10-20T09:56:22Z"],"dc:date.available":["2011-10-20T09:56:22Z"],"dc:date.issued":["2011-10-20T09:56:22Z"],"dc:description.abstract":["A növénytermesztők érdeke, hogy a legnagyobb termésmennyiséget, és a legjobb minőséget tudja megtermelni és értékesíteni, egy adott területről, a legkisebb befektetéssel. A helyesen használt vetésváltás a legolcsóbb agrotechnikai tényező tud lenni. A szakdolgozatomban két jó minőségű, két kevésbé jó minőségű és egy gyengébb minőségű termőterületet fogok bemutatni, vizsgálva az elővetemény és a trágyázás hatását a termésre. A termőhelyek között jelentős eltérések vannak, amelyek adódnak a talajtípusokból az alkalmazott vetésváltásból, az elhelyezkedésükből és más agrotechnikai elemekből. A terméskülönbség egyik magyarázata a talajtípusok és talajállapot közti különbség. Árpád falu és Nagyszalonta határa is síkvidék, aminek köszönhetően csapadékos idő után, a földeken hosszabb ideig áll a víz. Árpád környékén a talajok nagyrésze csernozjom talaj, míg a Szalontai medencében a szikár talaj található. A szakszerű tápanyagellátás egyaránt kiemelten fontos agrotechnikai elem úgy a mennyiségi, mint a minőségi búzatermesztésben. Az optimális műtrágyaszintek kisebbek átlagosan csapadékos évjáratban, mint száraz évjáratban, hiszen a műtrágya a növények számára jobban felvehető csapadék hatására. Az egyik legfontosabb elem a fajta. A vállalkozó két fajtát használt a vizsgált parcellákon: Apache-ot (érésideje korai) és Lupus-t (érésideje középérésű). Mindkét fajta EU fajtalistán szerepel. Egy másik fontos agrotechnikai tényező a talajművelés, és ezek közül az alapművelés. A vállalkozó az alapművelést kétféleképpen végezte: ahol az elővetemény kukorica és zab volt, ott talajforgatásos talajművelést végzett, ahol pedig napraforgó volt az elővetemény ott pedig nehéztárcsával készítette elő a talajt. Tápanyagutánpótlás terén nagyobb figyelmet lehetne fordítani a szerves és mésztrágyázásra, hiszen ezeknek fontos terrmésnövelő hatásuk van. Vetésváltás szempontjából fontos volna megtörni a búza bikultúra vetésszerkezetet."],"dc:description.degree":["Bsc"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/115066"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["búza","elővetemény","műtrágyázás","termésmennyiség","termésminőség"],"dc:title":["A vetésváltás és tápanyagellátás hatása a búza termésére magánvállalkozásban"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:55Z"}