{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/1144"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/1144","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"Az Oracle mint objektum-relációs adatbázis-kezelő rendszer","abstract":"Az objektum-orientáltság fogalomrendszere az informatika szinte minden területén egyre nagyobb teret hódít az utóbbi években. Ez a fogalomrendszer az absztrakció egy magasabb szintjét teszi lehetővé. Az objektumok először a hagyományos programozási nyelvekben jelentek meg, majd egyre szélesebb körben alkalmazottá vált a használata. Ebből a fejlődési tendenciából az adatbázis kezelés sem maradt ki, ahol a relációs adatbázis-tervezés következő generációjaként az objektum-relációs adatbázis-tervezés alakult ki. Az objektum-orientált alkalmazásfejlesztés megjelenése előtt az alkalmazások tipikusan a relációs adatbázis-kezelő rendszert használták az adatok tárolására. Az alap relációs modell egyszerű, és az adatokat főként táblák soraiként és oszlopaiként mutatják. A tárolásra kerülő adatok típusa a beépített típusok valamelyike vagy ezen típusok altípusai illetve más speciális típusok lehetnek. Ezek az alap relációs modellre épülő rendszerek nem engedték meg a típusrendszer bővítését, új adattípusok definiálását és hozzáadását. A objektum-relációs adatbázis-tervezés (ORDBMS) a relációs adatbázis-tervezés (RDBMS) és a tiszta objektum-orientált adatbázis-tervezés között helyezkedik el, az ORDBMS-ek mind nyelvi, mind megvalósítási szempontból az RDBMS-ek általánosításának tekinthetők. Nagy eltérés azonban a relációs modellhez képest, hogy a táblák oszlopai elvileg minden felhasználó által definiált típusú objektumot tartalmazhatnak, nemcsak az előre definiált elemi típusokat. Az Oracle 8-as verziójában, 1998-ban jelent meg elsőször az objektumorientált fogalomrendszer. Az Oracle9-től kezdve, pedig szinte a teljes objektumorientált tulajdonságkészlet megtalálható, mint például az öröklődés, egységbezárás, polimorfizmus. Az objektum-relációs modell alkalmazásával az Oracle fenntartotta a kapcsolatot a relációs konstrukció és az objektum konstrukció között, építve a már meg lévő ismeretre, amely már megvan a jelenlegi fejlesztői generációnak az Oracle relációs módszertana révén.","abstract_html":"Az objektum-orientáltság fogalomrendszere az informatika szinte minden területén egyre nagyobb teret hódít az utóbbi években. Ez a fogalomrendszer az absztrakció egy magasabb szintjét teszi lehetővé. Az objektumok először a hagyományos programozási nyelvekben jelentek meg, majd egyre szélesebb körben alkalmazottá vált a használata. Ebből a fejlődési tendenciából az adatbázis kezelés sem maradt ki, ahol a relációs adatbázis-tervezés következő generációjaként az objektum-relációs adatbázis-tervezés alakult ki. Az objektum-orientált alkalmazásfejlesztés megjelenése előtt az alkalmazások tipikusan a relációs adatbázis-kezelő rendszert használták az adatok tárolására. Az alap relációs modell egyszerű, és az adatokat főként táblák soraiként és oszlopaiként mutatják. A tárolásra kerülő adatok típusa a beépített típusok valamelyike vagy ezen típusok altípusai illetve más speciális típusok lehetnek. Ezek az alap relációs modellre épülő rendszerek nem engedték meg a típusrendszer bővítését, új adattípusok definiálását és hozzáadását. A objektum-relációs adatbázis-tervezés (ORDBMS) a relációs adatbázis-tervezés (RDBMS) és a tiszta objektum-orientált adatbázis-tervezés között helyezkedik el, az ORDBMS-ek mind nyelvi, mind megvalósítási szempontból az RDBMS-ek általánosításának tekinthetők. Nagy eltérés azonban a relációs modellhez képest, hogy a táblák oszlopai elvileg minden felhasználó által definiált típusú objektumot tartalmazhatnak, nemcsak az előre definiált elemi típusokat. Az Oracle 8-as verziójában, 1998-ban jelent meg elsőször az objektumorientált fogalomrendszer. Az Oracle9-től kezdve, pedig szinte a teljes objektumorientált tulajdonságkészlet megtalálható, mint például az öröklődés, egységbezárás, polimorfizmus. Az objektum-relációs modell alkalmazásával az Oracle fenntartotta a kapcsolatot a relációs konstrukció és az objektum konstrukció között, építve a már meg lévő ismeretre, amely már megvan a jelenlegi fejlesztői generációnak az Oracle relációs módszertana révén.","abstract_has_math":false,"creators":["Fekete, Gyula Zoltán"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--TEK--Informatikai Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["L. Nagy, Éva"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2007,"date_issued":"2007-02-16T15:32:13Z","date_published":"2007-02-16T15:32:13Z","updated_at":"2026-07-27T19:13:30Z","subjects":["objektum","objektum-reláció","adatbázis-kezelő rendszer","objektum-nézet","kollekció","nézet","objektum tábla"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/1144","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["L. Nagy, Éva"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--TEK--Informatikai Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Fekete, Gyula Zoltán"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2007-02-16T15:32:13Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2007-02-16T15:32:13Z"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2007-02-16T15:32:13Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["objektum","objektum-reláció","adatbázis-kezelő rendszer","objektum-nézet","kollekció","nézet","objektum tábla"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/1144"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az objektum-orientáltság fogalomrendszere az informatika szinte minden területén egyre nagyobb teret hódít az utóbbi években. Ez a fogalomrendszer az absztrakció egy magasabb szintjét teszi lehetővé. Az objektumok először a hagyományos programozási nyelvekben jelentek meg, majd egyre szélesebb körben alkalmazottá vált a használata. Ebből a fejlődési tendenciából az adatbázis kezelés sem maradt ki, ahol a relációs adatbázis-tervezés következő generációjaként az objektum-relációs adatbázis-tervezés alakult ki. Az objektum-orientált alkalmazásfejlesztés megjelenése előtt az alkalmazások tipikusan a relációs adatbázis-kezelő rendszert használták az adatok tárolására. Az alap relációs modell egyszerű, és az adatokat főként táblák soraiként és oszlopaiként mutatják. A tárolásra kerülő adatok típusa a beépített típusok valamelyike vagy ezen típusok altípusai illetve más speciális típusok lehetnek. Ezek az alap relációs modellre épülő rendszerek nem engedték meg a típusrendszer bővítését, új adattípusok definiálását és hozzáadását. A objektum-relációs adatbázis-tervezés (ORDBMS) a relációs adatbázis-tervezés (RDBMS) és a tiszta objektum-orientált adatbázis-tervezés között helyezkedik el, az ORDBMS-ek mind nyelvi, mind megvalósítási szempontból az RDBMS-ek általánosításának tekinthetők. Nagy eltérés azonban a relációs modellhez képest, hogy a táblák oszlopai elvileg minden felhasználó által definiált típusú objektumot tartalmazhatnak, nemcsak az előre definiált elemi típusokat. Az Oracle 8-as verziójában, 1998-ban jelent meg elsőször az objektumorientált fogalomrendszer. Az Oracle9-től kezdve, pedig szinte a teljes objektumorientált tulajdonságkészlet megtalálható, mint például az öröklődés, egységbezárás, polimorfizmus. Az objektum-relációs modell alkalmazásával az Oracle fenntartotta a kapcsolatot a relációs konstrukció és az objektum konstrukció között, építve a már meg lévő ismeretre, amely már megvan a jelenlegi fejlesztői generációnak az Oracle relációs módszertana révén."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["Ba"]},{"key":"dc:format.mimetype","label":"Dc Format Mimetype","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Az Oracle mint objektum-relációs adatbázis-kezelő rendszer"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["L. Nagy, Éva"],"dc:contributor.department":["DE--TEK--Informatikai Kar"],"dc:creator":["Fekete, Gyula Zoltán"],"dc:date.accessioned":["2007-02-16T15:32:13Z"],"dc:date.available":["2007-02-16T15:32:13Z"],"dc:date.issued":["2007-02-16T15:32:13Z"],"dc:description.abstract":["Az objektum-orientáltság fogalomrendszere az informatika szinte minden területén egyre nagyobb teret hódít az utóbbi években. Ez a fogalomrendszer az absztrakció egy magasabb szintjét teszi lehetővé. Az objektumok először a hagyományos programozási nyelvekben jelentek meg, majd egyre szélesebb körben alkalmazottá vált a használata. Ebből a fejlődési tendenciából az adatbázis kezelés sem maradt ki, ahol a relációs adatbázis-tervezés következő generációjaként az objektum-relációs adatbázis-tervezés alakult ki. Az objektum-orientált alkalmazásfejlesztés megjelenése előtt az alkalmazások tipikusan a relációs adatbázis-kezelő rendszert használták az adatok tárolására. Az alap relációs modell egyszerű, és az adatokat főként táblák soraiként és oszlopaiként mutatják. A tárolásra kerülő adatok típusa a beépített típusok valamelyike vagy ezen típusok altípusai illetve más speciális típusok lehetnek. Ezek az alap relációs modellre épülő rendszerek nem engedték meg a típusrendszer bővítését, új adattípusok definiálását és hozzáadását. A objektum-relációs adatbázis-tervezés (ORDBMS) a relációs adatbázis-tervezés (RDBMS) és a tiszta objektum-orientált adatbázis-tervezés között helyezkedik el, az ORDBMS-ek mind nyelvi, mind megvalósítási szempontból az RDBMS-ek általánosításának tekinthetők. Nagy eltérés azonban a relációs modellhez képest, hogy a táblák oszlopai elvileg minden felhasználó által definiált típusú objektumot tartalmazhatnak, nemcsak az előre definiált elemi típusokat. Az Oracle 8-as verziójában, 1998-ban jelent meg elsőször az objektumorientált fogalomrendszer. Az Oracle9-től kezdve, pedig szinte a teljes objektumorientált tulajdonságkészlet megtalálható, mint például az öröklődés, egységbezárás, polimorfizmus. Az objektum-relációs modell alkalmazásával az Oracle fenntartotta a kapcsolatot a relációs konstrukció és az objektum konstrukció között, építve a már meg lévő ismeretre, amely már megvan a jelenlegi fejlesztői generációnak az Oracle relációs módszertana révén."],"dc:description.degree":["Ba"],"dc:format.mimetype":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/1144"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["objektum","objektum-reláció","adatbázis-kezelő rendszer","objektum-nézet","kollekció","nézet","objektum tábla"],"dc:title":["Az Oracle mint objektum-relációs adatbázis-kezelő rendszer"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:30Z"}