{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:996"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:996","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A „Csungkuó” idea biztonsági megközelítése: értekezés a kínai biztonság és az ENSZ kapcsolatáról","abstract":"A disszertáció alapfelvetése, hogy a kínai állam biztonságának, a Csungkuó ideának az összetettsége egy kulcstényezőre egyszerűsíthető, mely az állam jelenlegi keretek között működő politikai rendjének és területi integritásának a fennmaradását jelenti, így azt feltételezzük, hogy a kínai külpolitika alárendelődik a belpolitikának. Ennek a bizonyítására megvizsgáljuk a középső birodalom ideáját, melyet a biztonsággal feleltetünk meg. Az ehhez vezető utat a pszichológiában ismert Maslow-piramis nemzetközi kapcsolatokra való átültetésével a dolgozatban kifejtett Csungkuó piramis mutatja be, mely alapján Kína jelenleg a nemzetközi intézményekben lévő nagyobb szerepet próbálja betölteni. Az értekezés megvizsgálja a BT-t érintő ENSZ reformokat és Kína álláspontját azokkal kapcsolatban, kitérünk Kína ENSZ BT-s szavazói magatartására és a kapott kutatási eredmény miatt bemutatjuk Kína Afrika politikáját, hogy a kérdést gyakorlatban is meg tudjuk válaszolni. Az értekezés újdonságai mindezek alapján pontokba foglalva a következőek: • Az értekezés a nemzetközi tanulmányok, az orientalisztika, a Kína-tanulmányok, a biztonságpolitika, a pszichológia és a történelem tudományterületeit kapcsolja össze, és így valóban multidiszciplináris megközelítést alkalmaz a kínai külpolitika magyarázatára. • Az értekezés egy újfajta megközelítést ad a kínai külpolitika magyarázatára, mely egyszerre tekinthető az eddigiek összefoglalásának és újdonsággal bíró modellnek is. • A tényezők háromszögének alkalmazása más államokra nézve is felhasználható a külpolitika magyarázatára, azonban a hangsúlyeltolódásokat figyelembe kell venni. • A Csungkuó piramis egyszerre magyarázza a kínai fejlődés mibenlétét és új értelmezési kerettel látja el a középső birodalmiság gondolatát. • Az értekezés egy a pszichológiában használt és a nemzetközi kapcsolatokba átültetett modellre épül, melynek alkalmazása új diskurzust indíthat el a magyar nyelvű Kína-tanulmányokban. • Magyar nyelven írt tanulmányok között szinte egyedüli kutatásnak számít Kína ENSZ Biztonsági Tanácsán belüli szavazói magatartásának összefoglalása és elemzése. A kutatás végén arra jutottunk, hogy amit Kína eddig elért és felépített, ingatag lábakon áll, a Csungkuó piramist felépítő téglák közötti résekbe olyan porszemeket fúj be állandóan a szél, melyek az egész rendszert feszíthetik szét. A nemzetközi intézményekben ennek orvoslására keres megoldásokat, miközben erejét igyekszik növelni és ezekkel párhuzamosan szocializálódik is a Nyugat által kiépített rendszerben. A nemzetközi kapcsolatok elméletének három nagy iskolája így mind tetten érhető a kínai multilateralizmus mögött. Összegzésképpen azt mondhatjuk, hogy Kína egy ősi civilizáció, mely új feladatot kapott, a nagyhatalommá válást, de mindeközben keresi magát a nemzetközi közösségen belül, amihez a felelősségteljes nagyhatalom képe adta lehetőségeket igyekszik kiaknázni.","abstract_html":"A disszertáció alapfelvetése, hogy a kínai állam biztonságának, a Csungkuó ideának az összetettsége egy kulcstényezőre egyszerűsíthető, mely az állam jelenlegi keretek között működő politikai rendjének és területi integritásának a fennmaradását jelenti, így azt feltételezzük, hogy a kínai külpolitika alárendelődik a belpolitikának. Ennek a bizonyítására megvizsgáljuk a középső birodalom ideáját, melyet a biztonsággal feleltetünk meg. Az ehhez vezető utat a pszichológiában ismert Maslow-piramis nemzetközi kapcsolatokra való átültetésével a dolgozatban kifejtett Csungkuó piramis mutatja be, mely alapján Kína jelenleg a nemzetközi intézményekben lévő nagyobb szerepet próbálja betölteni. Az értekezés megvizsgálja a BT-t érintő ENSZ reformokat és Kína álláspontját azokkal kapcsolatban, kitérünk Kína ENSZ BT-s szavazói magatartására és a kapott kutatási eredmény miatt bemutatjuk Kína Afrika politikáját, hogy a kérdést gyakorlatban is meg tudjuk válaszolni. Az értekezés újdonságai mindezek alapján pontokba foglalva a következőek: • Az értekezés a nemzetközi tanulmányok, az orientalisztika, a Kína-tanulmányok, a biztonságpolitika, a pszichológia és a történelem tudományterületeit kapcsolja össze, és így valóban multidiszciplináris megközelítést alkalmaz a kínai külpolitika magyarázatára. • Az értekezés egy újfajta megközelítést ad a kínai külpolitika magyarázatára, mely egyszerre tekinthető az eddigiek összefoglalásának és újdonsággal bíró modellnek is. • A tényezők háromszögének alkalmazása más államokra nézve is felhasználható a külpolitika magyarázatára, azonban a hangsúlyeltolódásokat figyelembe kell venni. • A Csungkuó piramis egyszerre magyarázza a kínai fejlődés mibenlétét és új értelmezési kerettel látja el a középső birodalmiság gondolatát. • Az értekezés egy a pszichológiában használt és a nemzetközi kapcsolatokba átültetett modellre épül, melynek alkalmazása új diskurzust indíthat el a magyar nyelvű Kína-tanulmányokban. • Magyar nyelven írt tanulmányok között szinte egyedüli kutatásnak számít Kína ENSZ Biztonsági Tanácsán belüli szavazói magatartásának összefoglalása és elemzése. A kutatás végén arra jutottunk, hogy amit Kína eddig elért és felépített, ingatag lábakon áll, a Csungkuó piramist felépítő téglák közötti résekbe olyan porszemeket fúj be állandóan a szél, melyek az egész rendszert feszíthetik szét. A nemzetközi intézményekben ennek orvoslására keres megoldásokat, miközben erejét igyekszik növelni és ezekkel párhuzamosan szocializálódik is a Nyugat által kiépített rendszerben. A nemzetközi kapcsolatok elméletének három nagy iskolája így mind tetten érhető a kínai multilateralizmus mögött. Összegzésképpen azt mondhatjuk, hogy Kína egy ősi civilizáció, mely új feladatot kapott, a nagyhatalommá válást, de mindeközben keresi magát a nemzetközi közösségen belül, amihez a felelősségteljes nagyhatalom képe adta lehetőségeket igyekszik kiaknázni.","abstract_has_math":false,"creators":["Bartha-Rigó, Márta"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2018,"date_issued":"2018-05","date_published":"2018-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z","subjects":["Nemzetközi kapcsolatok"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Bartha-Rigó, Márta"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2018-05-29"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2018-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/996/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Nemzetközi kapcsolatok"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/996/1/Bartha_Rigo_Marta_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/996/2/Bartha_Rigo_Marta_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/996/13/Bartha_Rigo_Marta_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A disszertáció alapfelvetése, hogy a kínai állam biztonságának, a Csungkuó ideának az összetettsége egy kulcstényezőre egyszerűsíthető, mely az állam jelenlegi keretek között működő politikai rendjének és területi integritásának a fennmaradását jelenti, így azt feltételezzük, hogy a kínai külpolitika alárendelődik a belpolitikának. Ennek a bizonyítására megvizsgáljuk a középső birodalom ideáját, melyet a biztonsággal feleltetünk meg. Az ehhez vezető utat a pszichológiában ismert Maslow-piramis nemzetközi kapcsolatokra való átültetésével a dolgozatban kifejtett Csungkuó piramis mutatja be, mely alapján Kína jelenleg a nemzetközi intézményekben lévő nagyobb szerepet próbálja betölteni. Az értekezés megvizsgálja a BT-t érintő ENSZ reformokat és Kína álláspontját azokkal kapcsolatban, kitérünk Kína ENSZ BT-s szavazói magatartására és a kapott kutatási eredmény miatt bemutatjuk Kína Afrika politikáját, hogy a kérdést gyakorlatban is meg tudjuk válaszolni. Az értekezés újdonságai mindezek alapján pontokba foglalva a következőek: • Az értekezés a nemzetközi tanulmányok, az orientalisztika, a Kína-tanulmányok, a biztonságpolitika, a pszichológia és a történelem tudományterületeit kapcsolja össze, és így valóban multidiszciplináris megközelítést alkalmaz a kínai külpolitika magyarázatára. • Az értekezés egy újfajta megközelítést ad a kínai külpolitika magyarázatára, mely egyszerre tekinthető az eddigiek összefoglalásának és újdonsággal bíró modellnek is. • A tényezők háromszögének alkalmazása más államokra nézve is felhasználható a külpolitika magyarázatára, azonban a hangsúlyeltolódásokat figyelembe kell venni. • A Csungkuó piramis egyszerre magyarázza a kínai fejlődés mibenlétét és új értelmezési kerettel látja el a középső birodalmiság gondolatát. • Az értekezés egy a pszichológiában használt és a nemzetközi kapcsolatokba átültetett modellre épül, melynek alkalmazása új diskurzust indíthat el a magyar nyelvű Kína-tanulmányokban. • Magyar nyelven írt tanulmányok között szinte egyedüli kutatásnak számít Kína ENSZ Biztonsági Tanácsán belüli szavazói magatartásának összefoglalása és elemzése. A kutatás végén arra jutottunk, hogy amit Kína eddig elért és felépített, ingatag lábakon áll, a Csungkuó piramist felépítő téglák közötti résekbe olyan porszemeket fúj be állandóan a szél, melyek az egész rendszert feszíthetik szét. A nemzetközi intézményekben ennek orvoslására keres megoldásokat, miközben erejét igyekszik növelni és ezekkel párhuzamosan szocializálódik is a Nyugat által kiépített rendszerben. A nemzetközi kapcsolatok elméletének három nagy iskolája így mind tetten érhető a kínai multilateralizmus mögött. Összegzésképpen azt mondhatjuk, hogy Kína egy ősi civilizáció, mely új feladatot kapott, a nagyhatalommá válást, de mindeközben keresi magát a nemzetközi közösségen belül, amihez a felelősségteljes nagyhatalom képe adta lehetőségeket igyekszik kiaknázni."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A „Csungkuó” idea biztonsági megközelítése: értekezés a kínai biztonság és az ENSZ kapcsolatáról"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Bartha-Rigó, Márta"],"dc:date":["2018-05-29"],"dc:date.issued":["2018-05"],"dc:description.abstract":["A disszertáció alapfelvetése, hogy a kínai állam biztonságának, a Csungkuó ideának az összetettsége egy kulcstényezőre egyszerűsíthető, mely az állam jelenlegi keretek között működő politikai rendjének és területi integritásának a fennmaradását jelenti, így azt feltételezzük, hogy a kínai külpolitika alárendelődik a belpolitikának. Ennek a bizonyítására megvizsgáljuk a középső birodalom ideáját, melyet a biztonsággal feleltetünk meg. Az ehhez vezető utat a pszichológiában ismert Maslow-piramis nemzetközi kapcsolatokra való átültetésével a dolgozatban kifejtett Csungkuó piramis mutatja be, mely alapján Kína jelenleg a nemzetközi intézményekben lévő nagyobb szerepet próbálja betölteni. Az értekezés megvizsgálja a BT-t érintő ENSZ reformokat és Kína álláspontját azokkal kapcsolatban, kitérünk Kína ENSZ BT-s szavazói magatartására és a kapott kutatási eredmény miatt bemutatjuk Kína Afrika politikáját, hogy a kérdést gyakorlatban is meg tudjuk válaszolni. Az értekezés újdonságai mindezek alapján pontokba foglalva a következőek: • Az értekezés a nemzetközi tanulmányok, az orientalisztika, a Kína-tanulmányok, a biztonságpolitika, a pszichológia és a történelem tudományterületeit kapcsolja össze, és így valóban multidiszciplináris megközelítést alkalmaz a kínai külpolitika magyarázatára. • Az értekezés egy újfajta megközelítést ad a kínai külpolitika magyarázatára, mely egyszerre tekinthető az eddigiek összefoglalásának és újdonsággal bíró modellnek is. • A tényezők háromszögének alkalmazása más államokra nézve is felhasználható a külpolitika magyarázatára, azonban a hangsúlyeltolódásokat figyelembe kell venni. • A Csungkuó piramis egyszerre magyarázza a kínai fejlődés mibenlétét és új értelmezési kerettel látja el a középső birodalmiság gondolatát. • Az értekezés egy a pszichológiában használt és a nemzetközi kapcsolatokba átültetett modellre épül, melynek alkalmazása új diskurzust indíthat el a magyar nyelvű Kína-tanulmányokban. • Magyar nyelven írt tanulmányok között szinte egyedüli kutatásnak számít Kína ENSZ Biztonsági Tanácsán belüli szavazói magatartásának összefoglalása és elemzése. A kutatás végén arra jutottunk, hogy amit Kína eddig elért és felépített, ingatag lábakon áll, a Csungkuó piramist felépítő téglák közötti résekbe olyan porszemeket fúj be állandóan a szél, melyek az egész rendszert feszíthetik szét. A nemzetközi intézményekben ennek orvoslására keres megoldásokat, miközben erejét igyekszik növelni és ezekkel párhuzamosan szocializálódik is a Nyugat által kiépített rendszerben. A nemzetközi kapcsolatok elméletének három nagy iskolája így mind tetten érhető a kínai multilateralizmus mögött. Összegzésképpen azt mondhatjuk, hogy Kína egy ősi civilizáció, mely új feladatot kapott, a nagyhatalommá válást, de mindeközben keresi magát a nemzetközi közösségen belül, amihez a felelősségteljes nagyhatalom képe adta lehetőségeket igyekszik kiaknázni."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/996/1/Bartha_Rigo_Marta_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/996/2/Bartha_Rigo_Marta_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/996/13/Bartha_Rigo_Marta_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/996/"],"dc:subject":["Nemzetközi kapcsolatok"],"dc:title":["A „Csungkuó” idea biztonsági megközelítése: értekezés a kínai biztonság és az ENSZ kapcsolatáról"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z"}