{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:992"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:992","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Szociális párbeszéd a válság idején: innováció vagy útfüggőség?: A magyarországi autóipar példája","abstract":"Az elmúlt évtizedekben alapvető változáson ment át a munka világa. Az infokommunikációs technológiák megjelenése, a termelési paradigma változása (a tömegtermelés és standardizált munka helyett a kreatív, rugalmas, tudásra építő munka megjelenése), a pénzügyi és gazdasági globalizáció, amely a munkaerőpiacot sem hagyta érintetlenül (jelenlévő munkavállalók megkettőződése, bérverseny kialakulása nem csak a fehérgalléros munkaerő esetében, az új piacok megjelenése), mind hatással voltak nem csak a munkaszervezet átalakítására, de a munkavállalók és a menedzsment viszonyára, a szociális párbeszédre is. A 2008-2009-es pénzügyi- és gazdasági válság felerősítette a fenti folyamatok hatását. A szakirodalom és a feltárt esettanulmányok tükrében a szociális párbeszédre vonatkozóan az alábbi következtetések, tendenciák fogalmazhatóak meg Magyarországra, illetve a magyar autóiparra vonatkoztatva. A kapitalizmus sokfélesége a szociális párbeszéd mintázataiban is megragadható. Több szerző amellett érvel, hogy a közép- és kelet-európai országok egy külön kategóriába tartoznak (például Nölke & Vliegenhardt, 2009; Farkas, 2011), azonban ezen országok csoportján belül is különbségek mutatkoznak (Bohle & Greskovits, 2007, 2012). A válság hatására, a szociális párbeszéd tekintetében több szerző (Glassner, V. 2013; Bohle & Greskovits 2012) az útfüggőséget, a neoliberális modellhez való közeledést hangsúlyozza. A szegmentált kapitalizmus megközelítés már a vállalatokat helyezi fókuszba (Martin, R 2008; Makó et. al. 2015), az országon belüli különbségekre hívja fel a figyelmet, amelyet többek között a tulajdonosi szerkezet, a piaci környezet, a tevékenységi- és a földrajzi elhelyezkedés befolyásol. Az egyes szegmensek nem csak működési mintáikban és tudásfelhasználási gyakorlataikban, hanem integrációs mechanizmusaikban is különböznek. Más tanulmányok pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a tőkés gazdaság intézményi hatásai (például a kapitalizmus sokfélesége) nem mechanikusan érvényesülnek vállalati szinten, a szervezeti kultúrának (stratégiának) fontos szerepe van például a munkavégzés tudás- és munkaerő-felhasználási mintáinak alakításában (Gallie, 2012). Az autóiparban a meghatározó trendek, az iparág sajátosságai nagyban befolyásolják a szociális párbeszéd szerepét és helyzetét, amelyet árnyal a vállalatok tulajdonosi szerkezete, illetve globális értékláncban elfoglalt helye is. A tőke intenzív, magasan képzett munkavállalókat alkalmazó iparágban a platform stratégia és a modularitás megjelenésével megjelent az alacsonyabb költségű régiók felé irányuló termelés kihelyezés, azonban az egyes összeszerelő üzemek köré szerveződő beszállítói lánc miatt a szociális párbeszéd fontos terepe az új kihívásokra (például az új üzleti modell, a kereslet megváltozása, stb) adandó válaszok kialakításának. A szakirodalomban feltárt összefüggések és az egyes feldolgozott esetek alapján felvetődik a kérdés, hogy a magyarországi autóipart tekintve, a szociális párbeszéd a válság idején mennyire hozott útfüggő illetve innovatív megoldásokat a tárgyalások szintjét, tartalmát és folyamatát tekintve. Az útfüggőséget az országos és szektorális szintű párbeszéd alakulása (strukturális és ideológiai útfüggőség), azaz a neoliberális modell felé való elmozdulás; a szociális párbeszéd vállalati stratégiától való függése (hosszú távú tervek, fejlesztési programok, piaci tendenciák) támasztja alá. Az innováció pedig- a nemzetközi tendenciával összhangban - országos szinten a szakszervezetek stratégiaváltásában (bérek növelése helyett a munkahelyek megtartása) illetve a kulcsmunkaerő és a határozott időre foglalkoztatott munkavállalók helyzetének további differenciálódásában, illetve helyi szinten ragadható meg. Ez utóbbira példa az Audi esetében a helyi szakszervezet és az anyavállalat szakszervezete közötti együttműködés erősödése. A CabTec esete pedig az EEM stratégia szerepére hívja fel a figyelmet, amely szintén elősegítheti a participációt a különböző magas bevonási rendszerek és a munkavállalóbarát intézkedések bevezetésével. Disszertációm legfontosabb eredményei, következtetései összefoglalóan a következők: • A szociális párbeszéd és az EEM irodalmának összekapcsolása, egy ennek megfelelő vizsgálati keret megfogalmazása, amely nem csak az autóipar kontextusában értelmezhető. • Az esettanulmányok példaértékűek, a gyakorlati szakemberek számára is hordoznak tanulságokat, elméleti oldalról pedig árnyalják a szakirodalomban feltárt összefüggéseket. • Az esettanulmányok rávilágítottak az EEM stratégia fontosságára a szociális párbeszéd alakulásában. • A szakirodalmi elemzés, a felhasznált tanulmányok másodelemzése, új keretekbe helyezése, valamint az esettanulmányok kiemeltek számos, a szociális párbeszéd fejlődésében útfüggőséget jelentő tényezőre, illetve néhány innovációnak tekinthető elemre is. • Az elemzés rávilágít a humán tőke jelentőségére, amelynek vizsgálatát a továbbiakban nagyobb hangsúllyal kell kezelni, be kell építeni mind a szegmentált kapitalizmus, mind a közép- és kelet-európai országokat csoportosító modellekbe.","abstract_html":"Az elmúlt évtizedekben alapvető változáson ment át a munka világa. Az infokommunikációs technológiák megjelenése, a termelési paradigma változása (a tömegtermelés és standardizált munka helyett a kreatív, rugalmas, tudásra építő munka megjelenése), a pénzügyi és gazdasági globalizáció, amely a munkaerőpiacot sem hagyta érintetlenül (jelenlévő munkavállalók megkettőződése, bérverseny kialakulása nem csak a fehérgalléros munkaerő esetében, az új piacok megjelenése), mind hatással voltak nem csak a munkaszervezet átalakítására, de a munkavállalók és a menedzsment viszonyára, a szociális párbeszédre is. A 2008-2009-es pénzügyi- és gazdasági válság felerősítette a fenti folyamatok hatását. A szakirodalom és a feltárt esettanulmányok tükrében a szociális párbeszédre vonatkozóan az alábbi következtetések, tendenciák fogalmazhatóak meg Magyarországra, illetve a magyar autóiparra vonatkoztatva. A kapitalizmus sokfélesége a szociális párbeszéd mintázataiban is megragadható. Több szerző amellett érvel, hogy a közép- és kelet-európai országok egy külön kategóriába tartoznak (például Nölke & Vliegenhardt, 2009; Farkas, 2011), azonban ezen országok csoportján belül is különbségek mutatkoznak (Bohle & Greskovits, 2007, 2012). A válság hatására, a szociális párbeszéd tekintetében több szerző (Glassner, V. 2013; Bohle & Greskovits 2012) az útfüggőséget, a neoliberális modellhez való közeledést hangsúlyozza. A szegmentált kapitalizmus megközelítés már a vállalatokat helyezi fókuszba (Martin, R 2008; Makó et. al. 2015), az országon belüli különbségekre hívja fel a figyelmet, amelyet többek között a tulajdonosi szerkezet, a piaci környezet, a tevékenységi- és a földrajzi elhelyezkedés befolyásol. Az egyes szegmensek nem csak működési mintáikban és tudásfelhasználási gyakorlataikban, hanem integrációs mechanizmusaikban is különböznek. Más tanulmányok pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a tőkés gazdaság intézményi hatásai (például a kapitalizmus sokfélesége) nem mechanikusan érvényesülnek vállalati szinten, a szervezeti kultúrának (stratégiának) fontos szerepe van például a munkavégzés tudás- és munkaerő-felhasználási mintáinak alakításában (Gallie, 2012). Az autóiparban a meghatározó trendek, az iparág sajátosságai nagyban befolyásolják a szociális párbeszéd szerepét és helyzetét, amelyet árnyal a vállalatok tulajdonosi szerkezete, illetve globális értékláncban elfoglalt helye is. A tőke intenzív, magasan képzett munkavállalókat alkalmazó iparágban a platform stratégia és a modularitás megjelenésével megjelent az alacsonyabb költségű régiók felé irányuló termelés kihelyezés, azonban az egyes összeszerelő üzemek köré szerveződő beszállítói lánc miatt a szociális párbeszéd fontos terepe az új kihívásokra (például az új üzleti modell, a kereslet megváltozása, stb) adandó válaszok kialakításának. A szakirodalomban feltárt összefüggések és az egyes feldolgozott esetek alapján felvetődik a kérdés, hogy a magyarországi autóipart tekintve, a szociális párbeszéd a válság idején mennyire hozott útfüggő illetve innovatív megoldásokat a tárgyalások szintjét, tartalmát és folyamatát tekintve. Az útfüggőséget az országos és szektorális szintű párbeszéd alakulása (strukturális és ideológiai útfüggőség), azaz a neoliberális modell felé való elmozdulás; a szociális párbeszéd vállalati stratégiától való függése (hosszú távú tervek, fejlesztési programok, piaci tendenciák) támasztja alá. Az innováció pedig- a nemzetközi tendenciával összhangban - országos szinten a szakszervezetek stratégiaváltásában (bérek növelése helyett a munkahelyek megtartása) illetve a kulcsmunkaerő és a határozott időre foglalkoztatott munkavállalók helyzetének további differenciálódásában, illetve helyi szinten ragadható meg. Ez utóbbira példa az Audi esetében a helyi szakszervezet és az anyavállalat szakszervezete közötti együttműködés erősödése. A CabTec esete pedig az EEM stratégia szerepére hívja fel a figyelmet, amely szintén elősegítheti a participációt a különböző magas bevonási rendszerek és a munkavállalóbarát intézkedések bevezetésével. Disszertációm legfontosabb eredményei, következtetései összefoglalóan a következők: • A szociális párbeszéd és az EEM irodalmának összekapcsolása, egy ennek megfelelő vizsgálati keret megfogalmazása, amely nem csak az autóipar kontextusában értelmezhető. • Az esettanulmányok példaértékűek, a gyakorlati szakemberek számára is hordoznak tanulságokat, elméleti oldalról pedig árnyalják a szakirodalomban feltárt összefüggéseket. • Az esettanulmányok rávilágítottak az EEM stratégia fontosságára a szociális párbeszéd alakulásában. • A szakirodalmi elemzés, a felhasznált tanulmányok másodelemzése, új keretekbe helyezése, valamint az esettanulmányok kiemeltek számos, a szociális párbeszéd fejlődésében útfüggőséget jelentő tényezőre, illetve néhány innovációnak tekinthető elemre is. • Az elemzés rávilágít a humán tőke jelentőségére, amelynek vizsgálatát a továbbiakban nagyobb hangsúllyal kell kezelni, be kell építeni mind a szegmentált kapitalizmus, mind a közép- és kelet-európai országokat csoportosító modellekbe.","abstract_has_math":false,"creators":["Bácsi, Katalin"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2018,"date_issued":"2018-04","date_published":"2018-04","updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z","subjects":["Gazdasági fejlődés","Gazdaságpolitika","Ipar"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Bácsi, Katalin"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2018-04-25"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2018-04"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/992/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Gazdasági fejlődés","Gazdaságpolitika","Ipar"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/992/1/Bacsi_Katalin_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/992/2/Bacsi_Katalin_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/992/13/Bacsi_Katalin_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/992/19/Bacsi_Katalin_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az elmúlt évtizedekben alapvető változáson ment át a munka világa. Az infokommunikációs technológiák megjelenése, a termelési paradigma változása (a tömegtermelés és standardizált munka helyett a kreatív, rugalmas, tudásra építő munka megjelenése), a pénzügyi és gazdasági globalizáció, amely a munkaerőpiacot sem hagyta érintetlenül (jelenlévő munkavállalók megkettőződése, bérverseny kialakulása nem csak a fehérgalléros munkaerő esetében, az új piacok megjelenése), mind hatással voltak nem csak a munkaszervezet átalakítására, de a munkavállalók és a menedzsment viszonyára, a szociális párbeszédre is. A 2008-2009-es pénzügyi- és gazdasági válság felerősítette a fenti folyamatok hatását. A szakirodalom és a feltárt esettanulmányok tükrében a szociális párbeszédre vonatkozóan az alábbi következtetések, tendenciák fogalmazhatóak meg Magyarországra, illetve a magyar autóiparra vonatkoztatva. A kapitalizmus sokfélesége a szociális párbeszéd mintázataiban is megragadható. Több szerző amellett érvel, hogy a közép- és kelet-európai országok egy külön kategóriába tartoznak (például Nölke & Vliegenhardt, 2009; Farkas, 2011), azonban ezen országok csoportján belül is különbségek mutatkoznak (Bohle & Greskovits, 2007, 2012). A válság hatására, a szociális párbeszéd tekintetében több szerző (Glassner, V. 2013; Bohle & Greskovits 2012) az útfüggőséget, a neoliberális modellhez való közeledést hangsúlyozza. A szegmentált kapitalizmus megközelítés már a vállalatokat helyezi fókuszba (Martin, R 2008; Makó et. al. 2015), az országon belüli különbségekre hívja fel a figyelmet, amelyet többek között a tulajdonosi szerkezet, a piaci környezet, a tevékenységi- és a földrajzi elhelyezkedés befolyásol. Az egyes szegmensek nem csak működési mintáikban és tudásfelhasználási gyakorlataikban, hanem integrációs mechanizmusaikban is különböznek. Más tanulmányok pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a tőkés gazdaság intézményi hatásai (például a kapitalizmus sokfélesége) nem mechanikusan érvényesülnek vállalati szinten, a szervezeti kultúrának (stratégiának) fontos szerepe van például a munkavégzés tudás- és munkaerő-felhasználási mintáinak alakításában (Gallie, 2012). Az autóiparban a meghatározó trendek, az iparág sajátosságai nagyban befolyásolják a szociális párbeszéd szerepét és helyzetét, amelyet árnyal a vállalatok tulajdonosi szerkezete, illetve globális értékláncban elfoglalt helye is. A tőke intenzív, magasan képzett munkavállalókat alkalmazó iparágban a platform stratégia és a modularitás megjelenésével megjelent az alacsonyabb költségű régiók felé irányuló termelés kihelyezés, azonban az egyes összeszerelő üzemek köré szerveződő beszállítói lánc miatt a szociális párbeszéd fontos terepe az új kihívásokra (például az új üzleti modell, a kereslet megváltozása, stb) adandó válaszok kialakításának. A szakirodalomban feltárt összefüggések és az egyes feldolgozott esetek alapján felvetődik a kérdés, hogy a magyarországi autóipart tekintve, a szociális párbeszéd a válság idején mennyire hozott útfüggő illetve innovatív megoldásokat a tárgyalások szintjét, tartalmát és folyamatát tekintve. Az útfüggőséget az országos és szektorális szintű párbeszéd alakulása (strukturális és ideológiai útfüggőség), azaz a neoliberális modell felé való elmozdulás; a szociális párbeszéd vállalati stratégiától való függése (hosszú távú tervek, fejlesztési programok, piaci tendenciák) támasztja alá. Az innováció pedig- a nemzetközi tendenciával összhangban - országos szinten a szakszervezetek stratégiaváltásában (bérek növelése helyett a munkahelyek megtartása) illetve a kulcsmunkaerő és a határozott időre foglalkoztatott munkavállalók helyzetének további differenciálódásában, illetve helyi szinten ragadható meg. Ez utóbbira példa az Audi esetében a helyi szakszervezet és az anyavállalat szakszervezete közötti együttműködés erősödése. A CabTec esete pedig az EEM stratégia szerepére hívja fel a figyelmet, amely szintén elősegítheti a participációt a különböző magas bevonási rendszerek és a munkavállalóbarát intézkedések bevezetésével. Disszertációm legfontosabb eredményei, következtetései összefoglalóan a következők: • A szociális párbeszéd és az EEM irodalmának összekapcsolása, egy ennek megfelelő vizsgálati keret megfogalmazása, amely nem csak az autóipar kontextusában értelmezhető. • Az esettanulmányok példaértékűek, a gyakorlati szakemberek számára is hordoznak tanulságokat, elméleti oldalról pedig árnyalják a szakirodalomban feltárt összefüggéseket. • Az esettanulmányok rávilágítottak az EEM stratégia fontosságára a szociális párbeszéd alakulásában. • A szakirodalmi elemzés, a felhasznált tanulmányok másodelemzése, új keretekbe helyezése, valamint az esettanulmányok kiemeltek számos, a szociális párbeszéd fejlődésében útfüggőséget jelentő tényezőre, illetve néhány innovációnak tekinthető elemre is. • Az elemzés rávilágít a humán tőke jelentőségére, amelynek vizsgálatát a továbbiakban nagyobb hangsúllyal kell kezelni, be kell építeni mind a szegmentált kapitalizmus, mind a közép- és kelet-európai országokat csoportosító modellekbe."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Szociális párbeszéd a válság idején: innováció vagy útfüggőség?: A magyarországi autóipar példája"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Bácsi, Katalin"],"dc:date":["2018-04-25"],"dc:date.issued":["2018-04"],"dc:description.abstract":["Az elmúlt évtizedekben alapvető változáson ment át a munka világa. Az infokommunikációs technológiák megjelenése, a termelési paradigma változása (a tömegtermelés és standardizált munka helyett a kreatív, rugalmas, tudásra építő munka megjelenése), a pénzügyi és gazdasági globalizáció, amely a munkaerőpiacot sem hagyta érintetlenül (jelenlévő munkavállalók megkettőződése, bérverseny kialakulása nem csak a fehérgalléros munkaerő esetében, az új piacok megjelenése), mind hatással voltak nem csak a munkaszervezet átalakítására, de a munkavállalók és a menedzsment viszonyára, a szociális párbeszédre is. A 2008-2009-es pénzügyi- és gazdasági válság felerősítette a fenti folyamatok hatását. A szakirodalom és a feltárt esettanulmányok tükrében a szociális párbeszédre vonatkozóan az alábbi következtetések, tendenciák fogalmazhatóak meg Magyarországra, illetve a magyar autóiparra vonatkoztatva. A kapitalizmus sokfélesége a szociális párbeszéd mintázataiban is megragadható. Több szerző amellett érvel, hogy a közép- és kelet-európai országok egy külön kategóriába tartoznak (például Nölke & Vliegenhardt, 2009; Farkas, 2011), azonban ezen országok csoportján belül is különbségek mutatkoznak (Bohle & Greskovits, 2007, 2012). A válság hatására, a szociális párbeszéd tekintetében több szerző (Glassner, V. 2013; Bohle & Greskovits 2012) az útfüggőséget, a neoliberális modellhez való közeledést hangsúlyozza. A szegmentált kapitalizmus megközelítés már a vállalatokat helyezi fókuszba (Martin, R 2008; Makó et. al. 2015), az országon belüli különbségekre hívja fel a figyelmet, amelyet többek között a tulajdonosi szerkezet, a piaci környezet, a tevékenységi- és a földrajzi elhelyezkedés befolyásol. Az egyes szegmensek nem csak működési mintáikban és tudásfelhasználási gyakorlataikban, hanem integrációs mechanizmusaikban is különböznek. Más tanulmányok pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a tőkés gazdaság intézményi hatásai (például a kapitalizmus sokfélesége) nem mechanikusan érvényesülnek vállalati szinten, a szervezeti kultúrának (stratégiának) fontos szerepe van például a munkavégzés tudás- és munkaerő-felhasználási mintáinak alakításában (Gallie, 2012). Az autóiparban a meghatározó trendek, az iparág sajátosságai nagyban befolyásolják a szociális párbeszéd szerepét és helyzetét, amelyet árnyal a vállalatok tulajdonosi szerkezete, illetve globális értékláncban elfoglalt helye is. A tőke intenzív, magasan képzett munkavállalókat alkalmazó iparágban a platform stratégia és a modularitás megjelenésével megjelent az alacsonyabb költségű régiók felé irányuló termelés kihelyezés, azonban az egyes összeszerelő üzemek köré szerveződő beszállítói lánc miatt a szociális párbeszéd fontos terepe az új kihívásokra (például az új üzleti modell, a kereslet megváltozása, stb) adandó válaszok kialakításának. A szakirodalomban feltárt összefüggések és az egyes feldolgozott esetek alapján felvetődik a kérdés, hogy a magyarországi autóipart tekintve, a szociális párbeszéd a válság idején mennyire hozott útfüggő illetve innovatív megoldásokat a tárgyalások szintjét, tartalmát és folyamatát tekintve. Az útfüggőséget az országos és szektorális szintű párbeszéd alakulása (strukturális és ideológiai útfüggőség), azaz a neoliberális modell felé való elmozdulás; a szociális párbeszéd vállalati stratégiától való függése (hosszú távú tervek, fejlesztési programok, piaci tendenciák) támasztja alá. Az innováció pedig- a nemzetközi tendenciával összhangban - országos szinten a szakszervezetek stratégiaváltásában (bérek növelése helyett a munkahelyek megtartása) illetve a kulcsmunkaerő és a határozott időre foglalkoztatott munkavállalók helyzetének további differenciálódásában, illetve helyi szinten ragadható meg. Ez utóbbira példa az Audi esetében a helyi szakszervezet és az anyavállalat szakszervezete közötti együttműködés erősödése. A CabTec esete pedig az EEM stratégia szerepére hívja fel a figyelmet, amely szintén elősegítheti a participációt a különböző magas bevonási rendszerek és a munkavállalóbarát intézkedések bevezetésével. Disszertációm legfontosabb eredményei, következtetései összefoglalóan a következők: • A szociális párbeszéd és az EEM irodalmának összekapcsolása, egy ennek megfelelő vizsgálati keret megfogalmazása, amely nem csak az autóipar kontextusában értelmezhető. • Az esettanulmányok példaértékűek, a gyakorlati szakemberek számára is hordoznak tanulságokat, elméleti oldalról pedig árnyalják a szakirodalomban feltárt összefüggéseket. • Az esettanulmányok rávilágítottak az EEM stratégia fontosságára a szociális párbeszéd alakulásában. • A szakirodalmi elemzés, a felhasznált tanulmányok másodelemzése, új keretekbe helyezése, valamint az esettanulmányok kiemeltek számos, a szociális párbeszéd fejlődésében útfüggőséget jelentő tényezőre, illetve néhány innovációnak tekinthető elemre is. • Az elemzés rávilágít a humán tőke jelentőségére, amelynek vizsgálatát a továbbiakban nagyobb hangsúllyal kell kezelni, be kell építeni mind a szegmentált kapitalizmus, mind a közép- és kelet-európai országokat csoportosító modellekbe."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/992/1/Bacsi_Katalin_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/992/2/Bacsi_Katalin_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/992/13/Bacsi_Katalin_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/992/19/Bacsi_Katalin_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/992/"],"dc:subject":["Gazdasági fejlődés","Gazdaságpolitika","Ipar"],"dc:title":["Szociális párbeszéd a válság idején: innováció vagy útfüggőség?: A magyarországi autóipar példája"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z"}