{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:984"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:984","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Az elvonulás mint kommunikációs színtér: Felkészültségek és problémamegoldás egy buddhista közösségben","abstract":"Az értekezésben egy kommunikációs perspektívából elvégzett, antropológiai jellegű kutatás eredményeinek értelmezése történt meg egy tágabb, interdiszciplináris elméleti keretben. A kutatás egy magyarországi buddhista kisközösségben zajlott résztvevő megfigyeléssel és mélyinterjúkkal. A fő elméleti keret a kommunikáció participációs modellje. A kutatás arra kereste a választ, mit jelent a közösség elvonulásain részt vevők számára a buddhizmus, a közösség, az elvonulás; hogyan tudják az itt megszerzett felkészültségeiket felhasználni a mindennapi életükben, esetlegesen milyen konfliktusokkal szembesülnek; mennyire értik meg a buddhista tan elveit magyarul, illetve angol nyelven közvetítve; hogyan élik meg az elvonulás szakrális dimenzióját; valamint a kutatás eredményei hogyan illeszkednek a nyugati buddhizmussal kapcsolatos szakirodalom megállapításaihoz. A kutatás főbb eredményei: – A közösség vallásossága a William James-féle, a személyes élményt középpontba helyező vallásfogalommal, az „autonóm vallásosság”, „maga módján vallásosság”, „spirituális érdeklődés/útkeresés” vagy „életfilozófia” fogalmakkal írható le. – A nyelvi megértés ugyan korlátozott a többnyelvű környezetben, de ez a megértési szint elégséges az életminőség javítására irányuló gyakorláshoz. – Jelentős vonzerőt jelent a nyugati buddhizmus, azon belül a „mindennapi” vagy „elkötelezett” buddhizmus mindennapi életvitellel és tudományos világnézettel való összeegyeztethetősége. Ennek oka a közösség összetétele: felsőfokú végzettségű, urbánus, különböző életkorú nők és férfiak, akik jelentős része a pszichológia területén (vagy más segítő foglalkozásban) dolgozik, illetve egyéb értelmiségi munkát végez. – Az elvonulás funkciója a kiszakadás a mindennapi életből, a befelé figyelés, az elme lecsendesítése, az empátia erősítése, az önfejlesztés, a „jelenben levés”. Az elvonuláson való részvételt motiválhatja a kíváncsiság, a nehéz élethelyzetre való megoldáskeresés, a rekreáció igénye és a közösségben való gyakorlás lehetősége. – A szertartások, rítusok funkciója kevésbé szakrális, inkább az egyéni és közösségi megerősítő szerepük a hangsúlyos. – A közösség tagsága leírható a „mag” és a „holdudvar” fogalmaival, azonban ezek között nem éles a választóvonal. A közösség rugalmasan kezeli a tagságot, ami egyrészt ronthatja a kohéziót, másrészt azonban könnyebbé teszi a bekapcsolódást. A tanító fontos szerepet tölt be a közösség életében, a személye nagy vonzerőt jelent. A közösség összetételéből következően a tanító pszichológiai irányultsága kifejezetten előnyként jelenik meg. – A kutatás bizonyította, hogy a buddhista tanításból, a közösségben és kifejezetten az elvonulásokon a résztvevők olyan felkészültségeket szereznek, amelyek segítik őket a problémamegoldásban. Ez igaz mind a magánéletre, mind a munkavégzésre és a munkahelyi kapcsolatokra. A buddhista tanítások által képviselt elvek és attitűdök fokozatosan beépülnek a gondolkodásba, és belső késztetésként segítik a döntéseket bizonyos élethelyzetekben. A felkészültségek jelentősen befolyásolják az emberi kapcsolatokat: emelik a tolerancia és empátia mértékét. Nagyobb önismeretet eredményeznek, segítik a nehéz helyzetek és a konfliktusok kezelését.","abstract_html":"Az értekezésben egy kommunikációs perspektívából elvégzett, antropológiai jellegű kutatás eredményeinek értelmezése történt meg egy tágabb, interdiszciplináris elméleti keretben. A kutatás egy magyarországi buddhista kisközösségben zajlott résztvevő megfigyeléssel és mélyinterjúkkal. A fő elméleti keret a kommunikáció participációs modellje. A kutatás arra kereste a választ, mit jelent a közösség elvonulásain részt vevők számára a buddhizmus, a közösség, az elvonulás; hogyan tudják az itt megszerzett felkészültségeiket felhasználni a mindennapi életükben, esetlegesen milyen konfliktusokkal szembesülnek; mennyire értik meg a buddhista tan elveit magyarul, illetve angol nyelven közvetítve; hogyan élik meg az elvonulás szakrális dimenzióját; valamint a kutatás eredményei hogyan illeszkednek a nyugati buddhizmussal kapcsolatos szakirodalom megállapításaihoz. A kutatás főbb eredményei: – A közösség vallásossága a William James-féle, a személyes élményt középpontba helyező vallásfogalommal, az „autonóm vallásosság”, „maga módján vallásosság”, „spirituális érdeklődés/útkeresés” vagy „életfilozófia” fogalmakkal írható le. – A nyelvi megértés ugyan korlátozott a többnyelvű környezetben, de ez a megértési szint elégséges az életminőség javítására irányuló gyakorláshoz. – Jelentős vonzerőt jelent a nyugati buddhizmus, azon belül a „mindennapi” vagy „elkötelezett” buddhizmus mindennapi életvitellel és tudományos világnézettel való összeegyeztethetősége. Ennek oka a közösség összetétele: felsőfokú végzettségű, urbánus, különböző életkorú nők és férfiak, akik jelentős része a pszichológia területén (vagy más segítő foglalkozásban) dolgozik, illetve egyéb értelmiségi munkát végez. – Az elvonulás funkciója a kiszakadás a mindennapi életből, a befelé figyelés, az elme lecsendesítése, az empátia erősítése, az önfejlesztés, a „jelenben levés”. Az elvonuláson való részvételt motiválhatja a kíváncsiság, a nehéz élethelyzetre való megoldáskeresés, a rekreáció igénye és a közösségben való gyakorlás lehetősége. – A szertartások, rítusok funkciója kevésbé szakrális, inkább az egyéni és közösségi megerősítő szerepük a hangsúlyos. – A közösség tagsága leírható a „mag” és a „holdudvar” fogalmaival, azonban ezek között nem éles a választóvonal. A közösség rugalmasan kezeli a tagságot, ami egyrészt ronthatja a kohéziót, másrészt azonban könnyebbé teszi a bekapcsolódást. A tanító fontos szerepet tölt be a közösség életében, a személye nagy vonzerőt jelent. A közösség összetételéből következően a tanító pszichológiai irányultsága kifejezetten előnyként jelenik meg. – A kutatás bizonyította, hogy a buddhista tanításból, a közösségben és kifejezetten az elvonulásokon a résztvevők olyan felkészültségeket szereznek, amelyek segítik őket a problémamegoldásban. Ez igaz mind a magánéletre, mind a munkavégzésre és a munkahelyi kapcsolatokra. A buddhista tanítások által képviselt elvek és attitűdök fokozatosan beépülnek a gondolkodásba, és belső késztetésként segítik a döntéseket bizonyos élethelyzetekben. A felkészültségek jelentősen befolyásolják az emberi kapcsolatokat: emelik a tolerancia és empátia mértékét. Nagyobb önismeretet eredményeznek, segítik a nehéz helyzetek és a konfliktusok kezelését.","abstract_has_math":false,"creators":["Huszár, Orsolya"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2018,"date_issued":"2018-02","date_published":"2018-02","updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z","subjects":["Média és kommunikáció","Szociológia","Néprajz, antropológia","Vallás"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Huszár, Orsolya"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2018-02-22"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2018-02"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/984/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Média és kommunikáció","Szociológia","Néprajz, antropológia","Vallás"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/984/1/Huszar_Orsolya_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/984/2/Huszar_Orsolya_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/984/3/Huszar_Orsolya_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az értekezésben egy kommunikációs perspektívából elvégzett, antropológiai jellegű kutatás eredményeinek értelmezése történt meg egy tágabb, interdiszciplináris elméleti keretben. A kutatás egy magyarországi buddhista kisközösségben zajlott résztvevő megfigyeléssel és mélyinterjúkkal. A fő elméleti keret a kommunikáció participációs modellje. A kutatás arra kereste a választ, mit jelent a közösség elvonulásain részt vevők számára a buddhizmus, a közösség, az elvonulás; hogyan tudják az itt megszerzett felkészültségeiket felhasználni a mindennapi életükben, esetlegesen milyen konfliktusokkal szembesülnek; mennyire értik meg a buddhista tan elveit magyarul, illetve angol nyelven közvetítve; hogyan élik meg az elvonulás szakrális dimenzióját; valamint a kutatás eredményei hogyan illeszkednek a nyugati buddhizmussal kapcsolatos szakirodalom megállapításaihoz. A kutatás főbb eredményei: – A közösség vallásossága a William James-féle, a személyes élményt középpontba helyező vallásfogalommal, az „autonóm vallásosság”, „maga módján vallásosság”, „spirituális érdeklődés/útkeresés” vagy „életfilozófia” fogalmakkal írható le. – A nyelvi megértés ugyan korlátozott a többnyelvű környezetben, de ez a megértési szint elégséges az életminőség javítására irányuló gyakorláshoz. – Jelentős vonzerőt jelent a nyugati buddhizmus, azon belül a „mindennapi” vagy „elkötelezett” buddhizmus mindennapi életvitellel és tudományos világnézettel való összeegyeztethetősége. Ennek oka a közösség összetétele: felsőfokú végzettségű, urbánus, különböző életkorú nők és férfiak, akik jelentős része a pszichológia területén (vagy más segítő foglalkozásban) dolgozik, illetve egyéb értelmiségi munkát végez. – Az elvonulás funkciója a kiszakadás a mindennapi életből, a befelé figyelés, az elme lecsendesítése, az empátia erősítése, az önfejlesztés, a „jelenben levés”. Az elvonuláson való részvételt motiválhatja a kíváncsiság, a nehéz élethelyzetre való megoldáskeresés, a rekreáció igénye és a közösségben való gyakorlás lehetősége. – A szertartások, rítusok funkciója kevésbé szakrális, inkább az egyéni és közösségi megerősítő szerepük a hangsúlyos. – A közösség tagsága leírható a „mag” és a „holdudvar” fogalmaival, azonban ezek között nem éles a választóvonal. A közösség rugalmasan kezeli a tagságot, ami egyrészt ronthatja a kohéziót, másrészt azonban könnyebbé teszi a bekapcsolódást. A tanító fontos szerepet tölt be a közösség életében, a személye nagy vonzerőt jelent. A közösség összetételéből következően a tanító pszichológiai irányultsága kifejezetten előnyként jelenik meg. – A kutatás bizonyította, hogy a buddhista tanításból, a közösségben és kifejezetten az elvonulásokon a résztvevők olyan felkészültségeket szereznek, amelyek segítik őket a problémamegoldásban. Ez igaz mind a magánéletre, mind a munkavégzésre és a munkahelyi kapcsolatokra. A buddhista tanítások által képviselt elvek és attitűdök fokozatosan beépülnek a gondolkodásba, és belső késztetésként segítik a döntéseket bizonyos élethelyzetekben. A felkészültségek jelentősen befolyásolják az emberi kapcsolatokat: emelik a tolerancia és empátia mértékét. Nagyobb önismeretet eredményeznek, segítik a nehéz helyzetek és a konfliktusok kezelését."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Az elvonulás mint kommunikációs színtér: Felkészültségek és problémamegoldás egy buddhista közösségben"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Huszár, Orsolya"],"dc:date":["2018-02-22"],"dc:date.issued":["2018-02"],"dc:description.abstract":["Az értekezésben egy kommunikációs perspektívából elvégzett, antropológiai jellegű kutatás eredményeinek értelmezése történt meg egy tágabb, interdiszciplináris elméleti keretben. A kutatás egy magyarországi buddhista kisközösségben zajlott résztvevő megfigyeléssel és mélyinterjúkkal. A fő elméleti keret a kommunikáció participációs modellje. A kutatás arra kereste a választ, mit jelent a közösség elvonulásain részt vevők számára a buddhizmus, a közösség, az elvonulás; hogyan tudják az itt megszerzett felkészültségeiket felhasználni a mindennapi életükben, esetlegesen milyen konfliktusokkal szembesülnek; mennyire értik meg a buddhista tan elveit magyarul, illetve angol nyelven közvetítve; hogyan élik meg az elvonulás szakrális dimenzióját; valamint a kutatás eredményei hogyan illeszkednek a nyugati buddhizmussal kapcsolatos szakirodalom megállapításaihoz. A kutatás főbb eredményei: – A közösség vallásossága a William James-féle, a személyes élményt középpontba helyező vallásfogalommal, az „autonóm vallásosság”, „maga módján vallásosság”, „spirituális érdeklődés/útkeresés” vagy „életfilozófia” fogalmakkal írható le. – A nyelvi megértés ugyan korlátozott a többnyelvű környezetben, de ez a megértési szint elégséges az életminőség javítására irányuló gyakorláshoz. – Jelentős vonzerőt jelent a nyugati buddhizmus, azon belül a „mindennapi” vagy „elkötelezett” buddhizmus mindennapi életvitellel és tudományos világnézettel való összeegyeztethetősége. Ennek oka a közösség összetétele: felsőfokú végzettségű, urbánus, különböző életkorú nők és férfiak, akik jelentős része a pszichológia területén (vagy más segítő foglalkozásban) dolgozik, illetve egyéb értelmiségi munkát végez. – Az elvonulás funkciója a kiszakadás a mindennapi életből, a befelé figyelés, az elme lecsendesítése, az empátia erősítése, az önfejlesztés, a „jelenben levés”. Az elvonuláson való részvételt motiválhatja a kíváncsiság, a nehéz élethelyzetre való megoldáskeresés, a rekreáció igénye és a közösségben való gyakorlás lehetősége. – A szertartások, rítusok funkciója kevésbé szakrális, inkább az egyéni és közösségi megerősítő szerepük a hangsúlyos. – A közösség tagsága leírható a „mag” és a „holdudvar” fogalmaival, azonban ezek között nem éles a választóvonal. A közösség rugalmasan kezeli a tagságot, ami egyrészt ronthatja a kohéziót, másrészt azonban könnyebbé teszi a bekapcsolódást. A tanító fontos szerepet tölt be a közösség életében, a személye nagy vonzerőt jelent. A közösség összetételéből következően a tanító pszichológiai irányultsága kifejezetten előnyként jelenik meg. – A kutatás bizonyította, hogy a buddhista tanításból, a közösségben és kifejezetten az elvonulásokon a résztvevők olyan felkészültségeket szereznek, amelyek segítik őket a problémamegoldásban. Ez igaz mind a magánéletre, mind a munkavégzésre és a munkahelyi kapcsolatokra. A buddhista tanítások által képviselt elvek és attitűdök fokozatosan beépülnek a gondolkodásba, és belső késztetésként segítik a döntéseket bizonyos élethelyzetekben. A felkészültségek jelentősen befolyásolják az emberi kapcsolatokat: emelik a tolerancia és empátia mértékét. Nagyobb önismeretet eredményeznek, segítik a nehéz helyzetek és a konfliktusok kezelését."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/984/1/Huszar_Orsolya_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/984/2/Huszar_Orsolya_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/984/3/Huszar_Orsolya_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/984/"],"dc:subject":["Média és kommunikáció","Szociológia","Néprajz, antropológia","Vallás"],"dc:title":["Az elvonulás mint kommunikációs színtér: Felkészültségek és problémamegoldás egy buddhista közösségben"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z"}