{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:980"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:980","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A participáció fogalma a művészetben és a társadalomtudományokban = The notion of participation in art and in social sciences","abstract":"Vizsgálatom tárgya a részvételi művészet (a „participáción” alapuló művészeti alkotások). Kutatásomban magyar és lengyel példákat kerestem, amelyeken keresztül bemutathatom a részvételen alapuló alkotási folyamatokat, az ilyen művészeti projektek jellemzőit az ezredfordulón. A disszertáció a kutatás első felét, a lengyel esettanulmányokat tartalmazza. Pawel Althamer, Joanna Rajkowska és Artur Zmijewski projektjeit és azokhoz kapcsolódó diszkussziókat elemeztem a diskurzuselemzés módszerével. A projektek elemzését megelőzi a részvétel fogalmának művészetelméleti, és tudománytörténeti kontextusainak feltárása. Vizsgálódásom kérdései a következők voltak: - Milyen részvétel-fogalom érvényesül az alkotói tevékenység során? - Milyen hivatkozásokat találunk a kortárs művészeti közegben zajló diskurzusokra? - Milyen művészeti hagyományokra találunk hivatkozásokat? Hogyan viszonyul az alkotó ezekhez a hagyományokhoz? - Milyen hivatkozásokat találunk a részvétel fogalmának társadalomtudományi megközelítéseire? - Milyen részvétel-fogalmak fordulnak elő a diszkussziókban? - Milyen művészeti hagyományokra találunk hivatkozásokat? - Milyen kölcsönhatás van a részvétel fogalmának művészeti, művészetelméleti és társadalomtudományi értelmezései között? A szövegeken keresztül a részvétel fogalmának használatát és annak különböző kontextusait vizsgálom. Lehetőség nyílik a különböző diskurzusok kontextusainak összehasonlító elemzésére is. A kontextusok lehetnek diszciplinárisak (művészeti, közéleti vagy tudományos), kulturálisak (nyelvi/kulturális – magyar és lengyel) és történetiek. Minden egyes projekt, illetve alkotó munkáinak elemzésekor a következő sorrendben dolgozom fel az azokhoz kapcsolódó szövegeket: 1. projektek bemutatása; 2. projektek kísérőszövegeinek és a közvetlen kritikáknak az elemzése a részvétel fogalma és a kontextus szempontjából; 3. interjúk és egyéb kapcsolódó szövegek elemzése a részvétel fogalma és a kontextus szempontjából. Eredmények: A kommunikáció participációra alapozott felfogásából kiindulva (PTC) a részvételt állapotnak tekintem és elkülönítem, kinek a szempontjából tekinthető részvételinek egy projekt? Ezek a szempontok hozzák létre a részvétel dimenzióit. A három szempont három ágens, vagy ágens csoport elkülönítését jelenti (a1; a2; a3). Érdemes ugyanakkor a megszerezhető ismeretek szempontjából elkülöníteni azt, amit a külső megfigyelők látnak, tapasztalnak a cselekvő ágensből (az aktor (‹â›) jellemzői) és azt, amit az ágens tapasztal, lát, érzékel, vagyis azt, ami az ágensek sajátvilágának (‹ŵ›) szeleteire vonatkozik. A részvétel dimenzióinak elemzési lehetőségei: 1.(x) A részvétel a művész dimenziójában – a művész mint résztvevő A művész pozíciójának vizsgálata ebben a dimenzióban arra vonatkozik, hogy a művész miként közelít a közönségéhez, a művében bemutatott társadalmi problémákhoz, alkotása tárgyához. A művész aktív cselekvővé válik, részt vesz, cselekvése a műalkotás részét képezi. 2. (y) A részvétel az alkotásba bevont személyek szempontjából: Ebben a dimenzióban a részvétel fogalma az alkotásba bevont egyénekre vonatkozik, ezért a bevonás mértékét és módszereit érdemes vizsgálni. Ez az a dimenzió, ahol az elemzés lehetőségei a leginkább korlátozottak. 3. (z) A részvétel a társadalmi nyilvánosság szempontjából: A részvétel eme dimenziója leginkább a műről szól, és nem az alkotóról illetve a mű létrehozásába bevont egyénekről. A diskurzusokat elemezve tártam fel a művek és a hozzájuk kapcsolódó diskurzusok sajátosságait a lengyel művészeti szcénában 2000 és 2010 között. Elemeztem, hogy a projektek és a művészeti gyakorlat szintjén hogyan különíthetőek el a részvétel dimenziói.","abstract_html":"Vizsgálatom tárgya a részvételi művészet (a „participáción” alapuló művészeti alkotások). Kutatásomban magyar és lengyel példákat kerestem, amelyeken keresztül bemutathatom a részvételen alapuló alkotási folyamatokat, az ilyen művészeti projektek jellemzőit az ezredfordulón. A disszertáció a kutatás első felét, a lengyel esettanulmányokat tartalmazza. Pawel Althamer, Joanna Rajkowska és Artur Zmijewski projektjeit és azokhoz kapcsolódó diszkussziókat elemeztem a diskurzuselemzés módszerével. A projektek elemzését megelőzi a részvétel fogalmának művészetelméleti, és tudománytörténeti kontextusainak feltárása. Vizsgálódásom kérdései a következők voltak: - Milyen részvétel-fogalom érvényesül az alkotói tevékenység során? - Milyen hivatkozásokat találunk a kortárs művészeti közegben zajló diskurzusokra? - Milyen művészeti hagyományokra találunk hivatkozásokat? Hogyan viszonyul az alkotó ezekhez a hagyományokhoz? - Milyen hivatkozásokat találunk a részvétel fogalmának társadalomtudományi megközelítéseire? - Milyen részvétel-fogalmak fordulnak elő a diszkussziókban? - Milyen művészeti hagyományokra találunk hivatkozásokat? - Milyen kölcsönhatás van a részvétel fogalmának művészeti, művészetelméleti és társadalomtudományi értelmezései között? A szövegeken keresztül a részvétel fogalmának használatát és annak különböző kontextusait vizsgálom. Lehetőség nyílik a különböző diskurzusok kontextusainak összehasonlító elemzésére is. A kontextusok lehetnek diszciplinárisak (művészeti, közéleti vagy tudományos), kulturálisak (nyelvi/kulturális – magyar és lengyel) és történetiek. Minden egyes projekt, illetve alkotó munkáinak elemzésekor a következő sorrendben dolgozom fel az azokhoz kapcsolódó szövegeket: 1. projektek bemutatása; 2. projektek kísérőszövegeinek és a közvetlen kritikáknak az elemzése a részvétel fogalma és a kontextus szempontjából; 3. interjúk és egyéb kapcsolódó szövegek elemzése a részvétel fogalma és a kontextus szempontjából. Eredmények: A kommunikáció participációra alapozott felfogásából kiindulva (PTC) a részvételt állapotnak tekintem és elkülönítem, kinek a szempontjából tekinthető részvételinek egy projekt? Ezek a szempontok hozzák létre a részvétel dimenzióit. A három szempont három ágens, vagy ágens csoport elkülönítését jelenti (a1; a2; a3). Érdemes ugyanakkor a megszerezhető ismeretek szempontjából elkülöníteni azt, amit a külső megfigyelők látnak, tapasztalnak a cselekvő ágensből (az aktor (‹â›) jellemzői) és azt, amit az ágens tapasztal, lát, érzékel, vagyis azt, ami az ágensek sajátvilágának (‹ŵ›) szeleteire vonatkozik. A részvétel dimenzióinak elemzési lehetőségei: 1.(x) A részvétel a művész dimenziójában – a művész mint résztvevő A művész pozíciójának vizsgálata ebben a dimenzióban arra vonatkozik, hogy a művész miként közelít a közönségéhez, a művében bemutatott társadalmi problémákhoz, alkotása tárgyához. A művész aktív cselekvővé válik, részt vesz, cselekvése a műalkotás részét képezi. 2. (y) A részvétel az alkotásba bevont személyek szempontjából: Ebben a dimenzióban a részvétel fogalma az alkotásba bevont egyénekre vonatkozik, ezért a bevonás mértékét és módszereit érdemes vizsgálni. Ez az a dimenzió, ahol az elemzés lehetőségei a leginkább korlátozottak. 3. (z) A részvétel a társadalmi nyilvánosság szempontjából: A részvétel eme dimenziója leginkább a műről szól, és nem az alkotóról illetve a mű létrehozásába bevont egyénekről. A diskurzusokat elemezve tártam fel a művek és a hozzájuk kapcsolódó diskurzusok sajátosságait a lengyel művészeti szcénában 2000 és 2010 között. Elemeztem, hogy a projektek és a művészeti gyakorlat szintjén hogyan különíthetőek el a részvétel dimenziói.","abstract_has_math":false,"creators":["Bálint, Mónika"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2017,"date_issued":"2017-11","date_published":"2017-11","updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z","subjects":["Média és kommunikáció","Kultúra. közművelődés, sport","Néprajz, antropológia"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Bálint, Mónika"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2017-11-30"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2017-11"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/980/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Média és kommunikáció","Kultúra. közművelődés, sport","Néprajz, antropológia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/980/1/Balint_Monika_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/980/6/Balint_Monika_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/980/9/Balint_Monika_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Vizsgálatom tárgya a részvételi művészet (a „participáción” alapuló művészeti alkotások). Kutatásomban magyar és lengyel példákat kerestem, amelyeken keresztül bemutathatom a részvételen alapuló alkotási folyamatokat, az ilyen művészeti projektek jellemzőit az ezredfordulón. A disszertáció a kutatás első felét, a lengyel esettanulmányokat tartalmazza. Pawel Althamer, Joanna Rajkowska és Artur Zmijewski projektjeit és azokhoz kapcsolódó diszkussziókat elemeztem a diskurzuselemzés módszerével. A projektek elemzését megelőzi a részvétel fogalmának művészetelméleti, és tudománytörténeti kontextusainak feltárása. Vizsgálódásom kérdései a következők voltak: - Milyen részvétel-fogalom érvényesül az alkotói tevékenység során? - Milyen hivatkozásokat találunk a kortárs művészeti közegben zajló diskurzusokra? - Milyen művészeti hagyományokra találunk hivatkozásokat? Hogyan viszonyul az alkotó ezekhez a hagyományokhoz? - Milyen hivatkozásokat találunk a részvétel fogalmának társadalomtudományi megközelítéseire? - Milyen részvétel-fogalmak fordulnak elő a diszkussziókban? - Milyen művészeti hagyományokra találunk hivatkozásokat? - Milyen kölcsönhatás van a részvétel fogalmának művészeti, művészetelméleti és társadalomtudományi értelmezései között? A szövegeken keresztül a részvétel fogalmának használatát és annak különböző kontextusait vizsgálom. Lehetőség nyílik a különböző diskurzusok kontextusainak összehasonlító elemzésére is. A kontextusok lehetnek diszciplinárisak (művészeti, közéleti vagy tudományos), kulturálisak (nyelvi/kulturális – magyar és lengyel) és történetiek. Minden egyes projekt, illetve alkotó munkáinak elemzésekor a következő sorrendben dolgozom fel az azokhoz kapcsolódó szövegeket: 1. projektek bemutatása; 2. projektek kísérőszövegeinek és a közvetlen kritikáknak az elemzése a részvétel fogalma és a kontextus szempontjából; 3. interjúk és egyéb kapcsolódó szövegek elemzése a részvétel fogalma és a kontextus szempontjából. Eredmények: A kommunikáció participációra alapozott felfogásából kiindulva (PTC) a részvételt állapotnak tekintem és elkülönítem, kinek a szempontjából tekinthető részvételinek egy projekt? Ezek a szempontok hozzák létre a részvétel dimenzióit. A három szempont három ágens, vagy ágens csoport elkülönítését jelenti (a1; a2; a3). Érdemes ugyanakkor a megszerezhető ismeretek szempontjából elkülöníteni azt, amit a külső megfigyelők látnak, tapasztalnak a cselekvő ágensből (az aktor (‹â›) jellemzői) és azt, amit az ágens tapasztal, lát, érzékel, vagyis azt, ami az ágensek sajátvilágának (‹ŵ›) szeleteire vonatkozik. A részvétel dimenzióinak elemzési lehetőségei: 1.(x) A részvétel a művész dimenziójában – a művész mint résztvevő A művész pozíciójának vizsgálata ebben a dimenzióban arra vonatkozik, hogy a művész miként közelít a közönségéhez, a művében bemutatott társadalmi problémákhoz, alkotása tárgyához. A művész aktív cselekvővé válik, részt vesz, cselekvése a műalkotás részét képezi. 2. (y) A részvétel az alkotásba bevont személyek szempontjából: Ebben a dimenzióban a részvétel fogalma az alkotásba bevont egyénekre vonatkozik, ezért a bevonás mértékét és módszereit érdemes vizsgálni. Ez az a dimenzió, ahol az elemzés lehetőségei a leginkább korlátozottak. 3. (z) A részvétel a társadalmi nyilvánosság szempontjából: A részvétel eme dimenziója leginkább a műről szól, és nem az alkotóról illetve a mű létrehozásába bevont egyénekről. A diskurzusokat elemezve tártam fel a művek és a hozzájuk kapcsolódó diskurzusok sajátosságait a lengyel művészeti szcénában 2000 és 2010 között. Elemeztem, hogy a projektek és a művészeti gyakorlat szintjén hogyan különíthetőek el a részvétel dimenziói."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A participáció fogalma a művészetben és a társadalomtudományokban = The notion of participation in art and in social sciences"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Bálint, Mónika"],"dc:date":["2017-11-30"],"dc:date.issued":["2017-11"],"dc:description.abstract":["Vizsgálatom tárgya a részvételi művészet (a „participáción” alapuló művészeti alkotások). Kutatásomban magyar és lengyel példákat kerestem, amelyeken keresztül bemutathatom a részvételen alapuló alkotási folyamatokat, az ilyen művészeti projektek jellemzőit az ezredfordulón. A disszertáció a kutatás első felét, a lengyel esettanulmányokat tartalmazza. Pawel Althamer, Joanna Rajkowska és Artur Zmijewski projektjeit és azokhoz kapcsolódó diszkussziókat elemeztem a diskurzuselemzés módszerével. A projektek elemzését megelőzi a részvétel fogalmának művészetelméleti, és tudománytörténeti kontextusainak feltárása. Vizsgálódásom kérdései a következők voltak: - Milyen részvétel-fogalom érvényesül az alkotói tevékenység során? - Milyen hivatkozásokat találunk a kortárs művészeti közegben zajló diskurzusokra? - Milyen művészeti hagyományokra találunk hivatkozásokat? Hogyan viszonyul az alkotó ezekhez a hagyományokhoz? - Milyen hivatkozásokat találunk a részvétel fogalmának társadalomtudományi megközelítéseire? - Milyen részvétel-fogalmak fordulnak elő a diszkussziókban? - Milyen művészeti hagyományokra találunk hivatkozásokat? - Milyen kölcsönhatás van a részvétel fogalmának művészeti, művészetelméleti és társadalomtudományi értelmezései között? A szövegeken keresztül a részvétel fogalmának használatát és annak különböző kontextusait vizsgálom. Lehetőség nyílik a különböző diskurzusok kontextusainak összehasonlító elemzésére is. A kontextusok lehetnek diszciplinárisak (művészeti, közéleti vagy tudományos), kulturálisak (nyelvi/kulturális – magyar és lengyel) és történetiek. Minden egyes projekt, illetve alkotó munkáinak elemzésekor a következő sorrendben dolgozom fel az azokhoz kapcsolódó szövegeket: 1. projektek bemutatása; 2. projektek kísérőszövegeinek és a közvetlen kritikáknak az elemzése a részvétel fogalma és a kontextus szempontjából; 3. interjúk és egyéb kapcsolódó szövegek elemzése a részvétel fogalma és a kontextus szempontjából. Eredmények: A kommunikáció participációra alapozott felfogásából kiindulva (PTC) a részvételt állapotnak tekintem és elkülönítem, kinek a szempontjából tekinthető részvételinek egy projekt? Ezek a szempontok hozzák létre a részvétel dimenzióit. A három szempont három ágens, vagy ágens csoport elkülönítését jelenti (a1; a2; a3). Érdemes ugyanakkor a megszerezhető ismeretek szempontjából elkülöníteni azt, amit a külső megfigyelők látnak, tapasztalnak a cselekvő ágensből (az aktor (‹â›) jellemzői) és azt, amit az ágens tapasztal, lát, érzékel, vagyis azt, ami az ágensek sajátvilágának (‹ŵ›) szeleteire vonatkozik. A részvétel dimenzióinak elemzési lehetőségei: 1.(x) A részvétel a művész dimenziójában – a művész mint résztvevő A művész pozíciójának vizsgálata ebben a dimenzióban arra vonatkozik, hogy a művész miként közelít a közönségéhez, a művében bemutatott társadalmi problémákhoz, alkotása tárgyához. A művész aktív cselekvővé válik, részt vesz, cselekvése a műalkotás részét képezi. 2. (y) A részvétel az alkotásba bevont személyek szempontjából: Ebben a dimenzióban a részvétel fogalma az alkotásba bevont egyénekre vonatkozik, ezért a bevonás mértékét és módszereit érdemes vizsgálni. Ez az a dimenzió, ahol az elemzés lehetőségei a leginkább korlátozottak. 3. (z) A részvétel a társadalmi nyilvánosság szempontjából: A részvétel eme dimenziója leginkább a műről szól, és nem az alkotóról illetve a mű létrehozásába bevont egyénekről. A diskurzusokat elemezve tártam fel a művek és a hozzájuk kapcsolódó diskurzusok sajátosságait a lengyel művészeti szcénában 2000 és 2010 között. Elemeztem, hogy a projektek és a művészeti gyakorlat szintjén hogyan különíthetőek el a részvétel dimenziói."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/980/1/Balint_Monika_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/980/6/Balint_Monika_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/980/9/Balint_Monika_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/980/"],"dc:subject":["Média és kommunikáció","Kultúra. közművelődés, sport","Néprajz, antropológia"],"dc:title":["A participáció fogalma a művészetben és a társadalomtudományokban = The notion of participation in art and in social sciences"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z"}