{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:969"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:969","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Transznacionális vállalatok és hálózataik: Szingapúri tanulságok úton az innováció-vezérelt gazdaság felé = Transnational corporations and their networks Lessons from Singapore on the road towards innovation-driven economy","abstract":"(...) A transznacionális vállalatok hálózatainak szerepét kutatva, bemutatjuk, értékeljük az elmúlt 15 évben a nemzetközi és hazai szakirodalomban az elemzésükre kialakult kereteket. Magyarországon a három elemzési keret (globális értékláncok (GVC), globális termelési hálózatok (GPN) és globális innovációs hálózatok (GIN) közül a globális értéklánc elemzési keretet alkalmazták eddig főként a kutatók, kvalitatív kutatásokkal hozzájárultak a leányvállalatok feljebblépésének megismeréséhez a magasabb hozzáadott értékű termékek, termelési eljárások és funkciók felé, s ezzel a GVC elemzési keret pontosításához. Míg a GVC elemzési keretből véleményünk szerint is az értéklánc mentén „feljebblépés” mindenképpen tanulmányozandó vonatkozás, fontosnak tartjuk egyidejűleg vizsgálni a gazdaságföldrajzi alapokról kifejlesztett GPN elemzési keret alkalmazásával, a leányvállalatok sokszereplős hálózati kapcsolódásain keresztül létrejövő beágyazódását, beágyazottságát is. A szakirodalmi előzményekből kiindulva felállítottunk egy új kutatási modellt, mellyel a transznacionális vállalati hálózatok és az adott földrajzi helyszín - a lokáció - kölcsönhatását vizsgáltuk. A modellben integráltuk az eddigi a szakirodalomban csak elkülönülten alkalmazott elemzési kereteket. Az átfogó kép kialakítása érdekében bevontuk a modellbe a beágyazódásra ható erőforrás alapú versenyképességi tényezőket, a politika és kultúra szerepét, valamint a gazdaságpolitika és intézményrendszer releváns tényezőit. A modellt a szingapúri elemzés és a magyarországi kvalitatív kutatás során teszteltük. Az elmúlt 25 évet elemezve kerestük azokat a gazdaságpolitikai és intézményrendszeri okokat, amelyek Szingapúrt segíthették a bérelőnyre alapuló külföldi beruházások vonzásától az innováció-vezérelt gazdaság felé vezető úton. Új szemléletben tekintettük át a nemzetgazdasági fejlesztési szempontok, úgy, mint az oktatás és K+F politika, valamint a vállalati magatartás és iparági építkezés kapcsolatait. Bizonyítottuk, hogy az innováció-vezérelt gazdaságra áttérést a hosszú távú gazdasági stratégiához illeszkedő, világszínvonalú oktatás, és a hatékony kutatás-fejlesztési intézményrendszer létrehozásával érték el. Kvantitatív és kvalitatív kutatással igazoltuk, hogy az állam által adott impulzus fenti funkcionális területeken, impozáns eredményeket hozott a TNC leányvállalatok és beszállítóik magas hozzáadott értékű tevékenységekre feljebblépésében. (...)","abstract_html":"(...) A transznacionális vállalatok hálózatainak szerepét kutatva, bemutatjuk, értékeljük az elmúlt 15 évben a nemzetközi és hazai szakirodalomban az elemzésükre kialakult kereteket. Magyarországon a három elemzési keret (globális értékláncok (GVC), globális termelési hálózatok (GPN) és globális innovációs hálózatok (GIN) közül a globális értéklánc elemzési keretet alkalmazták eddig főként a kutatók, kvalitatív kutatásokkal hozzájárultak a leányvállalatok feljebblépésének megismeréséhez a magasabb hozzáadott értékű termékek, termelési eljárások és funkciók felé, s ezzel a GVC elemzési keret pontosításához. Míg a GVC elemzési keretből véleményünk szerint is az értéklánc mentén „feljebblépés” mindenképpen tanulmányozandó vonatkozás, fontosnak tartjuk egyidejűleg vizsgálni a gazdaságföldrajzi alapokról kifejlesztett GPN elemzési keret alkalmazásával, a leányvállalatok sokszereplős hálózati kapcsolódásain keresztül létrejövő beágyazódását, beágyazottságát is. A szakirodalmi előzményekből kiindulva felállítottunk egy új kutatási modellt, mellyel a transznacionális vállalati hálózatok és az adott földrajzi helyszín - a lokáció - kölcsönhatását vizsgáltuk. A modellben integráltuk az eddigi a szakirodalomban csak elkülönülten alkalmazott elemzési kereteket. Az átfogó kép kialakítása érdekében bevontuk a modellbe a beágyazódásra ható erőforrás alapú versenyképességi tényezőket, a politika és kultúra szerepét, valamint a gazdaságpolitika és intézményrendszer releváns tényezőit. A modellt a szingapúri elemzés és a magyarországi kvalitatív kutatás során teszteltük. Az elmúlt 25 évet elemezve kerestük azokat a gazdaságpolitikai és intézményrendszeri okokat, amelyek Szingapúrt segíthették a bérelőnyre alapuló külföldi beruházások vonzásától az innováció-vezérelt gazdaság felé vezető úton. Új szemléletben tekintettük át a nemzetgazdasági fejlesztési szempontok, úgy, mint az oktatás és K+F politika, valamint a vállalati magatartás és iparági építkezés kapcsolatait. Bizonyítottuk, hogy az innováció-vezérelt gazdaságra áttérést a hosszú távú gazdasági stratégiához illeszkedő, világszínvonalú oktatás, és a hatékony kutatás-fejlesztési intézményrendszer létrehozásával érték el. Kvantitatív és kvalitatív kutatással igazoltuk, hogy az állam által adott impulzus fenti funkcionális területeken, impozáns eredményeket hozott a TNC leányvállalatok és beszállítóik magas hozzáadott értékű tevékenységekre feljebblépésében. (...)","abstract_has_math":false,"creators":["Magasházi, Anikó Terézia"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2017,"date_issued":"2017-09","date_published":"2017-09","updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z","subjects":["Innováció, tudásgazdaság","Nemzetközi gazdaság"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Magasházi, Anikó Terézia"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2017-09-22"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2017-09"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/969/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Innováció, tudásgazdaság","Nemzetközi gazdaság"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/969/19/Magashazi_Aniko.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/969/2/Magashazi_Aniko_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/969/3/Magashazi_Aniko_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["(...) A transznacionális vállalatok hálózatainak szerepét kutatva, bemutatjuk, értékeljük az elmúlt 15 évben a nemzetközi és hazai szakirodalomban az elemzésükre kialakult kereteket. Magyarországon a három elemzési keret (globális értékláncok (GVC), globális termelési hálózatok (GPN) és globális innovációs hálózatok (GIN) közül a globális értéklánc elemzési keretet alkalmazták eddig főként a kutatók, kvalitatív kutatásokkal hozzájárultak a leányvállalatok feljebblépésének megismeréséhez a magasabb hozzáadott értékű termékek, termelési eljárások és funkciók felé, s ezzel a GVC elemzési keret pontosításához. Míg a GVC elemzési keretből véleményünk szerint is az értéklánc mentén „feljebblépés” mindenképpen tanulmányozandó vonatkozás, fontosnak tartjuk egyidejűleg vizsgálni a gazdaságföldrajzi alapokról kifejlesztett GPN elemzési keret alkalmazásával, a leányvállalatok sokszereplős hálózati kapcsolódásain keresztül létrejövő beágyazódását, beágyazottságát is. A szakirodalmi előzményekből kiindulva felállítottunk egy új kutatási modellt, mellyel a transznacionális vállalati hálózatok és az adott földrajzi helyszín - a lokáció - kölcsönhatását vizsgáltuk. A modellben integráltuk az eddigi a szakirodalomban csak elkülönülten alkalmazott elemzési kereteket. Az átfogó kép kialakítása érdekében bevontuk a modellbe a beágyazódásra ható erőforrás alapú versenyképességi tényezőket, a politika és kultúra szerepét, valamint a gazdaságpolitika és intézményrendszer releváns tényezőit. A modellt a szingapúri elemzés és a magyarországi kvalitatív kutatás során teszteltük. Az elmúlt 25 évet elemezve kerestük azokat a gazdaságpolitikai és intézményrendszeri okokat, amelyek Szingapúrt segíthették a bérelőnyre alapuló külföldi beruházások vonzásától az innováció-vezérelt gazdaság felé vezető úton. Új szemléletben tekintettük át a nemzetgazdasági fejlesztési szempontok, úgy, mint az oktatás és K+F politika, valamint a vállalati magatartás és iparági építkezés kapcsolatait. Bizonyítottuk, hogy az innováció-vezérelt gazdaságra áttérést a hosszú távú gazdasági stratégiához illeszkedő, világszínvonalú oktatás, és a hatékony kutatás-fejlesztési intézményrendszer létrehozásával érték el. Kvantitatív és kvalitatív kutatással igazoltuk, hogy az állam által adott impulzus fenti funkcionális területeken, impozáns eredményeket hozott a TNC leányvállalatok és beszállítóik magas hozzáadott értékű tevékenységekre feljebblépésében. (...)"]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Transznacionális vállalatok és hálózataik: Szingapúri tanulságok úton az innováció-vezérelt gazdaság felé = Transnational corporations and their networks Lessons from Singapore on the road towards innovation-driven economy"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Magasházi, Anikó Terézia"],"dc:date":["2017-09-22"],"dc:date.issued":["2017-09"],"dc:description.abstract":["(...) A transznacionális vállalatok hálózatainak szerepét kutatva, bemutatjuk, értékeljük az elmúlt 15 évben a nemzetközi és hazai szakirodalomban az elemzésükre kialakult kereteket. Magyarországon a három elemzési keret (globális értékláncok (GVC), globális termelési hálózatok (GPN) és globális innovációs hálózatok (GIN) közül a globális értéklánc elemzési keretet alkalmazták eddig főként a kutatók, kvalitatív kutatásokkal hozzájárultak a leányvállalatok feljebblépésének megismeréséhez a magasabb hozzáadott értékű termékek, termelési eljárások és funkciók felé, s ezzel a GVC elemzési keret pontosításához. Míg a GVC elemzési keretből véleményünk szerint is az értéklánc mentén „feljebblépés” mindenképpen tanulmányozandó vonatkozás, fontosnak tartjuk egyidejűleg vizsgálni a gazdaságföldrajzi alapokról kifejlesztett GPN elemzési keret alkalmazásával, a leányvállalatok sokszereplős hálózati kapcsolódásain keresztül létrejövő beágyazódását, beágyazottságát is. A szakirodalmi előzményekből kiindulva felállítottunk egy új kutatási modellt, mellyel a transznacionális vállalati hálózatok és az adott földrajzi helyszín - a lokáció - kölcsönhatását vizsgáltuk. A modellben integráltuk az eddigi a szakirodalomban csak elkülönülten alkalmazott elemzési kereteket. Az átfogó kép kialakítása érdekében bevontuk a modellbe a beágyazódásra ható erőforrás alapú versenyképességi tényezőket, a politika és kultúra szerepét, valamint a gazdaságpolitika és intézményrendszer releváns tényezőit. A modellt a szingapúri elemzés és a magyarországi kvalitatív kutatás során teszteltük. Az elmúlt 25 évet elemezve kerestük azokat a gazdaságpolitikai és intézményrendszeri okokat, amelyek Szingapúrt segíthették a bérelőnyre alapuló külföldi beruházások vonzásától az innováció-vezérelt gazdaság felé vezető úton. Új szemléletben tekintettük át a nemzetgazdasági fejlesztési szempontok, úgy, mint az oktatás és K+F politika, valamint a vállalati magatartás és iparági építkezés kapcsolatait. Bizonyítottuk, hogy az innováció-vezérelt gazdaságra áttérést a hosszú távú gazdasági stratégiához illeszkedő, világszínvonalú oktatás, és a hatékony kutatás-fejlesztési intézményrendszer létrehozásával érték el. Kvantitatív és kvalitatív kutatással igazoltuk, hogy az állam által adott impulzus fenti funkcionális területeken, impozáns eredményeket hozott a TNC leányvállalatok és beszállítóik magas hozzáadott értékű tevékenységekre feljebblépésében. (...)"],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/969/19/Magashazi_Aniko.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/969/2/Magashazi_Aniko_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/969/3/Magashazi_Aniko_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/969/"],"dc:subject":["Innováció, tudásgazdaság","Nemzetközi gazdaság"],"dc:title":["Transznacionális vállalatok és hálózataik: Szingapúri tanulságok úton az innováció-vezérelt gazdaság felé = Transnational corporations and their networks Lessons from Singapore on the road towards innovation-driven economy"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z"}