{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:953"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:953","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Az élettartam-kockázat modellezése = Modeling longevity risk","abstract":"Empirikus tény, hogy az emberi élettartam átlagos hossza − mind Magyarországon, mind a fejlett országokban általában − az elmúlt évszázadok során rendkívül gyorsan növekedett, melynek hátterében elsősorban az orvostudomány fejlődése és az élelmiszer-ellátás javulása állnak. A növekedés viszonylag rövid távon is érzékelhető. A javuló élettartam-kilátások örvendetes jelenségének másodlagos hatása az aktuáriusi élettartam-kockázat, amely abból a problémából ered, hogy a folyó finanszírozású állami nyugdíjrendszerek, a nyugdíjpénztárak és a járadéktermékeket értékesítő életbiztosítók egy adott pillanatban a jelenbeli halandósági statisztikák alapján csupán meglehetősen pontatlanul jelezhetik előre az intézmény jövőbeli bevételeit és kiadásait, így komoly tervezési hibát követnek el, és jelentős veszteségre számíthatnak a jövőben. Ezt a dolgozatomban bemutatott esettanulmányok az állami nyugdíjrendszer, illetve a nyugdíjpénztárak és biztosítók példáján illusztrálják. Az élettartam-kockázat kifejezés az aktuárius szakmában magyar nyelven is meghonosodott \"longevity risk\" kifejezés Májer–Kovács [2011] cikkében bevezetett fordítása. A jelenség, amely egyebek mellett a biztosítók és nyugdíjpénztárak kockázatkezelését szabályozó, a gyakorlatban 2016. január 1-én hatályba lépett Szolvencia II keretrendszerben is kitüntetett szereppel bír, szükségessé teszi a kifinomult, modern halandóság-előrejelző módszerek alkalmazását.","abstract_html":"Empirikus tény, hogy az emberi élettartam átlagos hossza − mind Magyarországon, mind a fejlett országokban általában − az elmúlt évszázadok során rendkívül gyorsan növekedett, melynek hátterében elsősorban az orvostudomány fejlődése és az élelmiszer-ellátás javulása állnak. A növekedés viszonylag rövid távon is érzékelhető. A javuló élettartam-kilátások örvendetes jelenségének másodlagos hatása az aktuáriusi élettartam-kockázat, amely abból a problémából ered, hogy a folyó finanszírozású állami nyugdíjrendszerek, a nyugdíjpénztárak és a járadéktermékeket értékesítő életbiztosítók egy adott pillanatban a jelenbeli halandósági statisztikák alapján csupán meglehetősen pontatlanul jelezhetik előre az intézmény jövőbeli bevételeit és kiadásait, így komoly tervezési hibát követnek el, és jelentős veszteségre számíthatnak a jövőben. Ezt a dolgozatomban bemutatott esettanulmányok az állami nyugdíjrendszer, illetve a nyugdíjpénztárak és biztosítók példáján illusztrálják. Az élettartam-kockázat kifejezés az aktuárius szakmában magyar nyelven is meghonosodott "longevity risk" kifejezés Májer–Kovács [2011] cikkében bevezetett fordítása. A jelenség, amely egyebek mellett a biztosítók és nyugdíjpénztárak kockázatkezelését szabályozó, a gyakorlatban 2016. január 1-én hatályba lépett Szolvencia II keretrendszerben is kitüntetett szereppel bír, szükségessé teszi a kifinomult, modern halandóság-előrejelző módszerek alkalmazását.","abstract_has_math":false,"creators":["Vékás, Péter"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2017,"date_issued":"2017-05","date_published":"2017-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z","subjects":["Társadalombiztosítás, szociálpolitika, egészségügy","Közgazdasági elméletek"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Vékás, Péter"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2017-05-03"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2017-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Közgazdaságtani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/953/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Társadalombiztosítás, szociálpolitika, egészségügy","Közgazdasági elméletek"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/953/1/Vekas_Peter.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/953/2/Vekas_Peter_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/953/3/Vekas_Peter_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Empirikus tény, hogy az emberi élettartam átlagos hossza − mind Magyarországon, mind a fejlett országokban általában − az elmúlt évszázadok során rendkívül gyorsan növekedett, melynek hátterében elsősorban az orvostudomány fejlődése és az élelmiszer-ellátás javulása állnak. A növekedés viszonylag rövid távon is érzékelhető. A javuló élettartam-kilátások örvendetes jelenségének másodlagos hatása az aktuáriusi élettartam-kockázat, amely abból a problémából ered, hogy a folyó finanszírozású állami nyugdíjrendszerek, a nyugdíjpénztárak és a járadéktermékeket értékesítő életbiztosítók egy adott pillanatban a jelenbeli halandósági statisztikák alapján csupán meglehetősen pontatlanul jelezhetik előre az intézmény jövőbeli bevételeit és kiadásait, így komoly tervezési hibát követnek el, és jelentős veszteségre számíthatnak a jövőben. Ezt a dolgozatomban bemutatott esettanulmányok az állami nyugdíjrendszer, illetve a nyugdíjpénztárak és biztosítók példáján illusztrálják. Az élettartam-kockázat kifejezés az aktuárius szakmában magyar nyelven is meghonosodott \"longevity risk\" kifejezés Májer–Kovács [2011] cikkében bevezetett fordítása. A jelenség, amely egyebek mellett a biztosítók és nyugdíjpénztárak kockázatkezelését szabályozó, a gyakorlatban 2016. január 1-én hatályba lépett Szolvencia II keretrendszerben is kitüntetett szereppel bír, szükségessé teszi a kifinomult, modern halandóság-előrejelző módszerek alkalmazását."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Az élettartam-kockázat modellezése = Modeling longevity risk"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Vékás, Péter"],"dc:date":["2017-05-03"],"dc:date.issued":["2017-05"],"dc:description.abstract":["Empirikus tény, hogy az emberi élettartam átlagos hossza − mind Magyarországon, mind a fejlett országokban általában − az elmúlt évszázadok során rendkívül gyorsan növekedett, melynek hátterében elsősorban az orvostudomány fejlődése és az élelmiszer-ellátás javulása állnak. A növekedés viszonylag rövid távon is érzékelhető. A javuló élettartam-kilátások örvendetes jelenségének másodlagos hatása az aktuáriusi élettartam-kockázat, amely abból a problémából ered, hogy a folyó finanszírozású állami nyugdíjrendszerek, a nyugdíjpénztárak és a járadéktermékeket értékesítő életbiztosítók egy adott pillanatban a jelenbeli halandósági statisztikák alapján csupán meglehetősen pontatlanul jelezhetik előre az intézmény jövőbeli bevételeit és kiadásait, így komoly tervezési hibát követnek el, és jelentős veszteségre számíthatnak a jövőben. Ezt a dolgozatomban bemutatott esettanulmányok az állami nyugdíjrendszer, illetve a nyugdíjpénztárak és biztosítók példáján illusztrálják. Az élettartam-kockázat kifejezés az aktuárius szakmában magyar nyelven is meghonosodott \"longevity risk\" kifejezés Májer–Kovács [2011] cikkében bevezetett fordítása. A jelenség, amely egyebek mellett a biztosítók és nyugdíjpénztárak kockázatkezelését szabályozó, a gyakorlatban 2016. január 1-én hatályba lépett Szolvencia II keretrendszerben is kitüntetett szereppel bír, szükségessé teszi a kifinomult, modern halandóság-előrejelző módszerek alkalmazását."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/953/1/Vekas_Peter.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/953/2/Vekas_Peter_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/953/3/Vekas_Peter_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Közgazdaságtani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/953/"],"dc:subject":["Társadalombiztosítás, szociálpolitika, egészségügy","Közgazdasági elméletek"],"dc:title":["Az élettartam-kockázat modellezése = Modeling longevity risk"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z"}