{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:947"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:947","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Alma a fájától… A fiatalok pénzügyi szocializációját befolyásoló intergenerációs hatások a családban = Apple from the tree… Intergenerational effects in young adults’ financial socialization in family","abstract":"A doktori kutatás tudományos eredményei a következők: 1. A családon belüli intergenerációs hatások létezése a fiatalok pénzügyi szocializációjára vonatkozóan empirikus igazolást nyert. A pénzügyi magatartás megtakarítás aldimenziójában, valamint az anyagiasság boldogság aldimenziójában nem nyert bizonyítást az IG hatás létezése. 2. A három vizsgált pénzügyi szocializációs aspektus (pénzügyi magatartás, pénzügyi attitűd, anyagiasság) közül a legerősebb szülői hatások a pénzügyi attitűdök esetében figyelhetők meg. Ezen belül is a hitelekkel szembeni attitűdök és az intézményi bizalom esetében. 3. A családi kommunikáció gyakorisága nincs hatással a szülői intergenerációs hatásra a fiatalok pénzügyi szocializációját illetően. 4. A megegyezésen alapuló szülői kommunikációs stílus az, amely a leginkább erősíti az intergenerációs hatást. A laissez-faire kommunikációs stílusú szülők esetében pedig a leggyengébb hatásokat figyelhetjük meg a többi almintához képest. 5. A szülői intergenerációs hatások eltérnek a családi nemi szerepek mentén. A legerősebb hatások az azonos neműek között (anya-lánya, apa-fia) tapasztalhatók, de kiemelkedő az apák hatása a fiúkra a hitelekkel szembeni attitűdök és az intézményi bizalom tekintetében. 6. Minél inkább érzi a fiatal felnőtt gyermek magát pénzügyileg önállónak, annál kevesebb olyan tényező van a pénzügyi szocializációját illetően, amelyben a szülői hatás kiemelkedően erős.","abstract_html":"A doktori kutatás tudományos eredményei a következők: 1. A családon belüli intergenerációs hatások létezése a fiatalok pénzügyi szocializációjára vonatkozóan empirikus igazolást nyert. A pénzügyi magatartás megtakarítás aldimenziójában, valamint az anyagiasság boldogság aldimenziójában nem nyert bizonyítást az IG hatás létezése. 2. A három vizsgált pénzügyi szocializációs aspektus (pénzügyi magatartás, pénzügyi attitűd, anyagiasság) közül a legerősebb szülői hatások a pénzügyi attitűdök esetében figyelhetők meg. Ezen belül is a hitelekkel szembeni attitűdök és az intézményi bizalom esetében. 3. A családi kommunikáció gyakorisága nincs hatással a szülői intergenerációs hatásra a fiatalok pénzügyi szocializációját illetően. 4. A megegyezésen alapuló szülői kommunikációs stílus az, amely a leginkább erősíti az intergenerációs hatást. A laissez-faire kommunikációs stílusú szülők esetében pedig a leggyengébb hatásokat figyelhetjük meg a többi almintához képest. 5. A szülői intergenerációs hatások eltérnek a családi nemi szerepek mentén. A legerősebb hatások az azonos neműek között (anya-lánya, apa-fia) tapasztalhatók, de kiemelkedő az apák hatása a fiúkra a hitelekkel szembeni attitűdök és az intézményi bizalom tekintetében. 6. Minél inkább érzi a fiatal felnőtt gyermek magát pénzügyileg önállónak, annál kevesebb olyan tényező van a pénzügyi szocializációját illetően, amelyben a szülői hatás kiemelkedően erős.","abstract_has_math":false,"creators":["Zsótér, Boglárka"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2017,"date_issued":"2017-04","date_published":"2017-04","updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z","subjects":["Pénzügy","Marketing"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Zsótér, Boglárka"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2017-04-03"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2017-04"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/947/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Pénzügy","Marketing"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/947/1/Zsoter_Boglarka_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/947/2/Zsoter_Boglarka_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/947/13/Zsoter_Boglarka_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/947/14/Zsoter_Boglarka_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A doktori kutatás tudományos eredményei a következők: 1. A családon belüli intergenerációs hatások létezése a fiatalok pénzügyi szocializációjára vonatkozóan empirikus igazolást nyert. A pénzügyi magatartás megtakarítás aldimenziójában, valamint az anyagiasság boldogság aldimenziójában nem nyert bizonyítást az IG hatás létezése. 2. A három vizsgált pénzügyi szocializációs aspektus (pénzügyi magatartás, pénzügyi attitűd, anyagiasság) közül a legerősebb szülői hatások a pénzügyi attitűdök esetében figyelhetők meg. Ezen belül is a hitelekkel szembeni attitűdök és az intézményi bizalom esetében. 3. A családi kommunikáció gyakorisága nincs hatással a szülői intergenerációs hatásra a fiatalok pénzügyi szocializációját illetően. 4. A megegyezésen alapuló szülői kommunikációs stílus az, amely a leginkább erősíti az intergenerációs hatást. A laissez-faire kommunikációs stílusú szülők esetében pedig a leggyengébb hatásokat figyelhetjük meg a többi almintához képest. 5. A szülői intergenerációs hatások eltérnek a családi nemi szerepek mentén. A legerősebb hatások az azonos neműek között (anya-lánya, apa-fia) tapasztalhatók, de kiemelkedő az apák hatása a fiúkra a hitelekkel szembeni attitűdök és az intézményi bizalom tekintetében. 6. Minél inkább érzi a fiatal felnőtt gyermek magát pénzügyileg önállónak, annál kevesebb olyan tényező van a pénzügyi szocializációját illetően, amelyben a szülői hatás kiemelkedően erős."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Alma a fájától… A fiatalok pénzügyi szocializációját befolyásoló intergenerációs hatások a családban = Apple from the tree… Intergenerational effects in young adults’ financial socialization in family"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Zsótér, Boglárka"],"dc:date":["2017-04-03"],"dc:date.issued":["2017-04"],"dc:description.abstract":["A doktori kutatás tudományos eredményei a következők: 1. A családon belüli intergenerációs hatások létezése a fiatalok pénzügyi szocializációjára vonatkozóan empirikus igazolást nyert. A pénzügyi magatartás megtakarítás aldimenziójában, valamint az anyagiasság boldogság aldimenziójában nem nyert bizonyítást az IG hatás létezése. 2. A három vizsgált pénzügyi szocializációs aspektus (pénzügyi magatartás, pénzügyi attitűd, anyagiasság) közül a legerősebb szülői hatások a pénzügyi attitűdök esetében figyelhetők meg. Ezen belül is a hitelekkel szembeni attitűdök és az intézményi bizalom esetében. 3. A családi kommunikáció gyakorisága nincs hatással a szülői intergenerációs hatásra a fiatalok pénzügyi szocializációját illetően. 4. A megegyezésen alapuló szülői kommunikációs stílus az, amely a leginkább erősíti az intergenerációs hatást. A laissez-faire kommunikációs stílusú szülők esetében pedig a leggyengébb hatásokat figyelhetjük meg a többi almintához képest. 5. A szülői intergenerációs hatások eltérnek a családi nemi szerepek mentén. A legerősebb hatások az azonos neműek között (anya-lánya, apa-fia) tapasztalhatók, de kiemelkedő az apák hatása a fiúkra a hitelekkel szembeni attitűdök és az intézményi bizalom tekintetében. 6. Minél inkább érzi a fiatal felnőtt gyermek magát pénzügyileg önállónak, annál kevesebb olyan tényező van a pénzügyi szocializációját illetően, amelyben a szülői hatás kiemelkedően erős."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/947/1/Zsoter_Boglarka_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/947/2/Zsoter_Boglarka_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/947/13/Zsoter_Boglarka_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/947/14/Zsoter_Boglarka_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/947/"],"dc:subject":["Pénzügy","Marketing"],"dc:title":["Alma a fájától… A fiatalok pénzügyi szocializációját befolyásoló intergenerációs hatások a családban = Apple from the tree… Intergenerational effects in young adults’ financial socialization in family"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z"}