{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:911"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:911","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Eltérő virulenciájú fitoplazma törzsek kölcsönhatásának szerepe a keresztvédettség kialakulásában = Interaction between phytoplasma strains of different virulence and its impact on the developement of cross protection","abstract":"Napjainkban egyre nagyobb gazdasági károkat okoznak a fitoplazmák által előidézett megbetegedések mind lágyszárú-, mind fásszárú dísz- és haszonnövényeken. Habár a kórokozócsoportot már az 1900-as évek eleje óta kutatják, a molekuláris kimutatási módszerek elterjedésével csak a XX. század végére vált lehetővé a fitoplazmák alaposabb jellemzése, életmódjuk tanulmányozása, illetve rendszertani besorolásuk. Miután jelenleg nem ismert hatékony növényvédelmi intézkedés a fitoplazmákkal szemben, a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni. Hazánkban a kajszipusztulás (European Stone Fruit Yellows) mellett a legnagyobb veszélyt a szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence Dorée) fitoplazmás betegség 2013-as felbukkanása jelenti. Magyarországon csak a kajszitermesztésben egyes területeken a fertőzöttség arányát 70-80%-osra becsülik. Nyugat-Európa egyes régióiban az almafa boszorkányseprűsödés (Apple Proliferation) fitoplazma okoz súlyos minőségi és mennyiségi, ezáltal pedig gazdasági károkat. A betegség hazánkban kisebb jelentőségű, de az előfordulás közelsége és a kórokozó áthurcolhatósága miatt (vektorok, ellenőrizetlen szaporító anyag) fennáll a veszély, hogy nálunk is fontosabb növényegészségügyi problémává válik. Jelen kutatásainkkal a fitoplazma-gazdanövény kapcsolatot, az eltérő virulenciájú fitoplazma törzseket és a köztük fellépő kölcsönhatásokat kívántuk jellemezni, amelyek előrelépést jelenthetnek a kórokozó elleni biológiai védekezés megalapozásában.","abstract_html":"Napjainkban egyre nagyobb gazdasági károkat okoznak a fitoplazmák által előidézett megbetegedések mind lágyszárú-, mind fásszárú dísz- és haszonnövényeken. Habár a kórokozócsoportot már az 1900-as évek eleje óta kutatják, a molekuláris kimutatási módszerek elterjedésével csak a XX. század végére vált lehetővé a fitoplazmák alaposabb jellemzése, életmódjuk tanulmányozása, illetve rendszertani besorolásuk. Miután jelenleg nem ismert hatékony növényvédelmi intézkedés a fitoplazmákkal szemben, a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni. Hazánkban a kajszipusztulás (European Stone Fruit Yellows) mellett a legnagyobb veszélyt a szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence Dorée) fitoplazmás betegség 2013-as felbukkanása jelenti. Magyarországon csak a kajszitermesztésben egyes területeken a fertőzöttség arányát 70-80%-osra becsülik. Nyugat-Európa egyes régióiban az almafa boszorkányseprűsödés (Apple Proliferation) fitoplazma okoz súlyos minőségi és mennyiségi, ezáltal pedig gazdasági károkat. A betegség hazánkban kisebb jelentőségű, de az előfordulás közelsége és a kórokozó áthurcolhatósága miatt (vektorok, ellenőrizetlen szaporító anyag) fennáll a veszély, hogy nálunk is fontosabb növényegészségügyi problémává válik. Jelen kutatásainkkal a fitoplazma-gazdanövény kapcsolatot, az eltérő virulenciájú fitoplazma törzseket és a köztük fellépő kölcsönhatásokat kívántuk jellemezni, amelyek előrelépést jelenthetnek a kórokozó elleni biológiai védekezés megalapozásában.","abstract_has_math":false,"creators":["Tibenszkyné Kiss, Emese"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2016,"date_issued":"2016-02","date_published":"2016-02","updated_at":"2026-07-24T01:49:33Z","subjects":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Tibenszkyné Kiss, Emese"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2016-02-03"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2016-02"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Kertészettudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/911/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/911/1/Tibenszkyne_Kiss_Emese.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/911/3/Tibenszkyne_Kiss_Emese_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/911/7/Tibenszkyne_Kiss_Emese_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Napjainkban egyre nagyobb gazdasági károkat okoznak a fitoplazmák által előidézett megbetegedések mind lágyszárú-, mind fásszárú dísz- és haszonnövényeken. Habár a kórokozócsoportot már az 1900-as évek eleje óta kutatják, a molekuláris kimutatási módszerek elterjedésével csak a XX. század végére vált lehetővé a fitoplazmák alaposabb jellemzése, életmódjuk tanulmányozása, illetve rendszertani besorolásuk. Miután jelenleg nem ismert hatékony növényvédelmi intézkedés a fitoplazmákkal szemben, a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni. Hazánkban a kajszipusztulás (European Stone Fruit Yellows) mellett a legnagyobb veszélyt a szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence Dorée) fitoplazmás betegség 2013-as felbukkanása jelenti. Magyarországon csak a kajszitermesztésben egyes területeken a fertőzöttség arányát 70-80%-osra becsülik. Nyugat-Európa egyes régióiban az almafa boszorkányseprűsödés (Apple Proliferation) fitoplazma okoz súlyos minőségi és mennyiségi, ezáltal pedig gazdasági károkat. A betegség hazánkban kisebb jelentőségű, de az előfordulás közelsége és a kórokozó áthurcolhatósága miatt (vektorok, ellenőrizetlen szaporító anyag) fennáll a veszély, hogy nálunk is fontosabb növényegészségügyi problémává válik. Jelen kutatásainkkal a fitoplazma-gazdanövény kapcsolatot, az eltérő virulenciájú fitoplazma törzseket és a köztük fellépő kölcsönhatásokat kívántuk jellemezni, amelyek előrelépést jelenthetnek a kórokozó elleni biológiai védekezés megalapozásában."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Eltérő virulenciájú fitoplazma törzsek kölcsönhatásának szerepe a keresztvédettség kialakulásában = Interaction between phytoplasma strains of different virulence and its impact on the developement of cross protection"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Tibenszkyné Kiss, Emese"],"dc:date":["2016-02-03"],"dc:date.issued":["2016-02"],"dc:description.abstract":["Napjainkban egyre nagyobb gazdasági károkat okoznak a fitoplazmák által előidézett megbetegedések mind lágyszárú-, mind fásszárú dísz- és haszonnövényeken. Habár a kórokozócsoportot már az 1900-as évek eleje óta kutatják, a molekuláris kimutatási módszerek elterjedésével csak a XX. század végére vált lehetővé a fitoplazmák alaposabb jellemzése, életmódjuk tanulmányozása, illetve rendszertani besorolásuk. Miután jelenleg nem ismert hatékony növényvédelmi intézkedés a fitoplazmákkal szemben, a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni. Hazánkban a kajszipusztulás (European Stone Fruit Yellows) mellett a legnagyobb veszélyt a szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence Dorée) fitoplazmás betegség 2013-as felbukkanása jelenti. Magyarországon csak a kajszitermesztésben egyes területeken a fertőzöttség arányát 70-80%-osra becsülik. Nyugat-Európa egyes régióiban az almafa boszorkányseprűsödés (Apple Proliferation) fitoplazma okoz súlyos minőségi és mennyiségi, ezáltal pedig gazdasági károkat. A betegség hazánkban kisebb jelentőségű, de az előfordulás közelsége és a kórokozó áthurcolhatósága miatt (vektorok, ellenőrizetlen szaporító anyag) fennáll a veszély, hogy nálunk is fontosabb növényegészségügyi problémává válik. Jelen kutatásainkkal a fitoplazma-gazdanövény kapcsolatot, az eltérő virulenciájú fitoplazma törzseket és a köztük fellépő kölcsönhatásokat kívántuk jellemezni, amelyek előrelépést jelenthetnek a kórokozó elleni biológiai védekezés megalapozásában."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/911/1/Tibenszkyne_Kiss_Emese.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/911/3/Tibenszkyne_Kiss_Emese_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/911/7/Tibenszkyne_Kiss_Emese_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Kertészettudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/911/"],"dc:subject":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"dc:title":["Eltérő virulenciájú fitoplazma törzsek kölcsönhatásának szerepe a keresztvédettség kialakulásában = Interaction between phytoplasma strains of different virulence and its impact on the developement of cross protection"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:33Z"}