{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:836"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:836","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A „turisztikai táj” kollektív megteremtése és fönntartása = The collective creation and support of touristic landscape","abstract":"Disszertációm kiindulópontja a turizmusirodalom egyik axiómája: a táj – arculata, hagyományai és közös márkái – nem eleve létező entitások, hanem föltalált, létrehozott „termékek”. Alapkoncepcióm szerint, a sikeres tájformálás egyik legfontosabb eleme a szereplők közötti kooperáció. Egy térség turisztikai piacon értékesíthető arculata ugyanis sajátos, csak közösen létrehozható termék, azaz a szereplők előzetes megállapodását, egymáshoz igazodását, és közös normák elfogadását feltételezi. A kooperáció fontosságát a sikeres tájformálásban a Szatmári Tiszaháton végzett közel tíz éves terepmunkám alapján, gazdaságszociológiai megközelítésben vizsgálom. Dolgozatom a kollektív tájformálás két fázisát tárgyalja: a turisztikai táj megteremtését, majd a közösen létrehozott „termékek” védelmét. Állításom szerint a tájimázs, a hagyományok és közös márkák (védjegyek) a résztvevők közötti spontán együttműködések következtében jönnek létre – előre nem meghatározott stratégiák mentén –, egyfajta „együtt alakulás” során, amely folyamatot kollektív bricolage-nak nevezem. Disszertációm első részében a Szatmári Fesztivál térségi rendezvénysorozatának közel tizenöt éves történetét elemezve vizsgálom a kollektív hagyományteremtés folyamatát. A gazdaságszociológia bricolage irodalmának eszköztárát „kölcsönvéve” elemzem az egyes települések sikerességét az új turisztikai arculat kialakítása terén, valamint megvizsgálom a lakosság körében történő identitásváltás eredményességét. (...)","abstract_html":"Disszertációm kiindulópontja a turizmusirodalom egyik axiómája: a táj – arculata, hagyományai és közös márkái – nem eleve létező entitások, hanem föltalált, létrehozott „termékek”. Alapkoncepcióm szerint, a sikeres tájformálás egyik legfontosabb eleme a szereplők közötti kooperáció. Egy térség turisztikai piacon értékesíthető arculata ugyanis sajátos, csak közösen létrehozható termék, azaz a szereplők előzetes megállapodását, egymáshoz igazodását, és közös normák elfogadását feltételezi. A kooperáció fontosságát a sikeres tájformálásban a Szatmári Tiszaháton végzett közel tíz éves terepmunkám alapján, gazdaságszociológiai megközelítésben vizsgálom. Dolgozatom a kollektív tájformálás két fázisát tárgyalja: a turisztikai táj megteremtését, majd a közösen létrehozott „termékek” védelmét. Állításom szerint a tájimázs, a hagyományok és közös márkák (védjegyek) a résztvevők közötti spontán együttműködések következtében jönnek létre – előre nem meghatározott stratégiák mentén –, egyfajta „együtt alakulás” során, amely folyamatot kollektív bricolage-nak nevezem. Disszertációm első részében a Szatmári Fesztivál térségi rendezvénysorozatának közel tizenöt éves történetét elemezve vizsgálom a kollektív hagyományteremtés folyamatát. A gazdaságszociológia bricolage irodalmának eszköztárát „kölcsönvéve” elemzem az egyes települések sikerességét az új turisztikai arculat kialakítása terén, valamint megvizsgálom a lakosság körében történő identitásváltás eredményességét. (...)","abstract_has_math":false,"creators":["Kiss, Márta"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2015,"date_issued":"2015-04","date_published":"2015-04","updated_at":"2026-07-24T01:49:31Z","subjects":["Szociológia"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Kiss, Márta"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2015-04-29"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2015-04"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/836/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/836/1/Kiss_Marta.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/836/2/Kiss_Marta_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/836/3/Kiss_Marta_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Disszertációm kiindulópontja a turizmusirodalom egyik axiómája: a táj – arculata, hagyományai és közös márkái – nem eleve létező entitások, hanem föltalált, létrehozott „termékek”. Alapkoncepcióm szerint, a sikeres tájformálás egyik legfontosabb eleme a szereplők közötti kooperáció. Egy térség turisztikai piacon értékesíthető arculata ugyanis sajátos, csak közösen létrehozható termék, azaz a szereplők előzetes megállapodását, egymáshoz igazodását, és közös normák elfogadását feltételezi. A kooperáció fontosságát a sikeres tájformálásban a Szatmári Tiszaháton végzett közel tíz éves terepmunkám alapján, gazdaságszociológiai megközelítésben vizsgálom. Dolgozatom a kollektív tájformálás két fázisát tárgyalja: a turisztikai táj megteremtését, majd a közösen létrehozott „termékek” védelmét. Állításom szerint a tájimázs, a hagyományok és közös márkák (védjegyek) a résztvevők közötti spontán együttműködések következtében jönnek létre – előre nem meghatározott stratégiák mentén –, egyfajta „együtt alakulás” során, amely folyamatot kollektív bricolage-nak nevezem. Disszertációm első részében a Szatmári Fesztivál térségi rendezvénysorozatának közel tizenöt éves történetét elemezve vizsgálom a kollektív hagyományteremtés folyamatát. A gazdaságszociológia bricolage irodalmának eszköztárát „kölcsönvéve” elemzem az egyes települések sikerességét az új turisztikai arculat kialakítása terén, valamint megvizsgálom a lakosság körében történő identitásváltás eredményességét. (...)"]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A „turisztikai táj” kollektív megteremtése és fönntartása = The collective creation and support of touristic landscape"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Kiss, Márta"],"dc:date":["2015-04-29"],"dc:date.issued":["2015-04"],"dc:description.abstract":["Disszertációm kiindulópontja a turizmusirodalom egyik axiómája: a táj – arculata, hagyományai és közös márkái – nem eleve létező entitások, hanem föltalált, létrehozott „termékek”. Alapkoncepcióm szerint, a sikeres tájformálás egyik legfontosabb eleme a szereplők közötti kooperáció. Egy térség turisztikai piacon értékesíthető arculata ugyanis sajátos, csak közösen létrehozható termék, azaz a szereplők előzetes megállapodását, egymáshoz igazodását, és közös normák elfogadását feltételezi. A kooperáció fontosságát a sikeres tájformálásban a Szatmári Tiszaháton végzett közel tíz éves terepmunkám alapján, gazdaságszociológiai megközelítésben vizsgálom. Dolgozatom a kollektív tájformálás két fázisát tárgyalja: a turisztikai táj megteremtését, majd a közösen létrehozott „termékek” védelmét. Állításom szerint a tájimázs, a hagyományok és közös márkák (védjegyek) a résztvevők közötti spontán együttműködések következtében jönnek létre – előre nem meghatározott stratégiák mentén –, egyfajta „együtt alakulás” során, amely folyamatot kollektív bricolage-nak nevezem. Disszertációm első részében a Szatmári Fesztivál térségi rendezvénysorozatának közel tizenöt éves történetét elemezve vizsgálom a kollektív hagyományteremtés folyamatát. A gazdaságszociológia bricolage irodalmának eszköztárát „kölcsönvéve” elemzem az egyes települések sikerességét az új turisztikai arculat kialakítása terén, valamint megvizsgálom a lakosság körében történő identitásváltás eredményességét. (...)"],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/836/1/Kiss_Marta.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/836/2/Kiss_Marta_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/836/3/Kiss_Marta_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Szociológia Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/836/"],"dc:subject":["Szociológia"],"dc:title":["A „turisztikai táj” kollektív megteremtése és fönntartása = The collective creation and support of touristic landscape"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:31Z"}