{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:820"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:820","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A nem-állami szereplők befolyásának növekedése a nemzetközi kapcsolatok különböző területein = The increasing influence of non state actors in different areas of international relations","abstract":"A 20. század során elindult, és a 21. században bizonyosan folytatódó trendek, valamint a változó kihívások a transznacionális kapcsolatok szereplőinek befolyását erősítik. A nem állami szereplők a korábbinál nagyobb számban jelennek meg ezen a szinten, és érdekeik érvényesítéséhez is több eszközzel, relatív értelemben nagyobb hatalommal rendelkeznek. A nem állami szereplők megnövekedő befolyása átalakítja a szereplők viszonyait – legyen szó akár állam és nem állami szereplő kölcsönhatásáról, akár nem állami szereplők közötti interakcióról. A nemzetközi politikai és gazdasági rendszer 21. századi sajátosságainak elemzése azt mutatta meg, hogy a globalizáció hatásai, a globális kihívások és az azokra adandó állami válaszok nehézségei új lehetőséget jelentenek a nem állami szereplők számára. A nemzetközi kapcsolatok új értelmezést kapnak, és a transznacionális kapcsolatok jelentősége növekszik. A disszertáció külön foglalkozott a nemzetközi és a transznacionális kapcsolatok közötti különbséggel. Megvizsgálta, hogy a külpolitika „belpolitizálódása” és a belpolitika külpolitikai vonatkozásainak felerősödése a különböző szereplők között milyen új kapcsolatok kialakulását eredményezi. Az elemzés kitért a nemzetközi rendszer sajátosságainak változására, valamint a nem állami szereplők képességeinek abszolút és relatív növekedésére. A másik szereplő döntéseinek, illetve cselekedeteinek befolyásolási képessége, vagyis a hatalom összetevőinek elemzése megmutatta, hogy az egyes hatalmi összetevők jelentőségének változásával a nemzetközi, illetve a transznacionális kapcsolatok szereplőinek relatív hatalma megváltozik, ami felerősítheti az abszolút értékű változásokat. Az általuk választott stratégiák már nem csak kooperatív vagy kompetitív, de konfrontatív jellegűek is lehetnek. Az egyes területeken más-más megközelítést tapasztalhatunk. (...)","abstract_html":"A 20. század során elindult, és a 21. században bizonyosan folytatódó trendek, valamint a változó kihívások a transznacionális kapcsolatok szereplőinek befolyását erősítik. A nem állami szereplők a korábbinál nagyobb számban jelennek meg ezen a szinten, és érdekeik érvényesítéséhez is több eszközzel, relatív értelemben nagyobb hatalommal rendelkeznek. A nem állami szereplők megnövekedő befolyása átalakítja a szereplők viszonyait – legyen szó akár állam és nem állami szereplő kölcsönhatásáról, akár nem állami szereplők közötti interakcióról. A nemzetközi politikai és gazdasági rendszer 21. századi sajátosságainak elemzése azt mutatta meg, hogy a globalizáció hatásai, a globális kihívások és az azokra adandó állami válaszok nehézségei új lehetőséget jelentenek a nem állami szereplők számára. A nemzetközi kapcsolatok új értelmezést kapnak, és a transznacionális kapcsolatok jelentősége növekszik. A disszertáció külön foglalkozott a nemzetközi és a transznacionális kapcsolatok közötti különbséggel. Megvizsgálta, hogy a külpolitika „belpolitizálódása” és a belpolitika külpolitikai vonatkozásainak felerősödése a különböző szereplők között milyen új kapcsolatok kialakulását eredményezi. Az elemzés kitért a nemzetközi rendszer sajátosságainak változására, valamint a nem állami szereplők képességeinek abszolút és relatív növekedésére. A másik szereplő döntéseinek, illetve cselekedeteinek befolyásolási képessége, vagyis a hatalom összetevőinek elemzése megmutatta, hogy az egyes hatalmi összetevők jelentőségének változásával a nemzetközi, illetve a transznacionális kapcsolatok szereplőinek relatív hatalma megváltozik, ami felerősítheti az abszolút értékű változásokat. Az általuk választott stratégiák már nem csak kooperatív vagy kompetitív, de konfrontatív jellegűek is lehetnek. Az egyes területeken más-más megközelítést tapasztalhatunk. (...)","abstract_has_math":false,"creators":["Szörényi, András"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2014,"date_issued":"2014-12","date_published":"2014-12","updated_at":"2026-07-24T01:49:31Z","subjects":["Nemzetközi kapcsolatok"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Szörényi, András"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2014-12-10"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2014-12"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/820/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Nemzetközi kapcsolatok"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/820/1/Szorenyi%20Andras.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/820/2/Szorenyi_Andras_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/820/3/Szorenyi_Andras_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A 20. század során elindult, és a 21. században bizonyosan folytatódó trendek, valamint a változó kihívások a transznacionális kapcsolatok szereplőinek befolyását erősítik. A nem állami szereplők a korábbinál nagyobb számban jelennek meg ezen a szinten, és érdekeik érvényesítéséhez is több eszközzel, relatív értelemben nagyobb hatalommal rendelkeznek. A nem állami szereplők megnövekedő befolyása átalakítja a szereplők viszonyait – legyen szó akár állam és nem állami szereplő kölcsönhatásáról, akár nem állami szereplők közötti interakcióról. A nemzetközi politikai és gazdasági rendszer 21. századi sajátosságainak elemzése azt mutatta meg, hogy a globalizáció hatásai, a globális kihívások és az azokra adandó állami válaszok nehézségei új lehetőséget jelentenek a nem állami szereplők számára. A nemzetközi kapcsolatok új értelmezést kapnak, és a transznacionális kapcsolatok jelentősége növekszik. A disszertáció külön foglalkozott a nemzetközi és a transznacionális kapcsolatok közötti különbséggel. Megvizsgálta, hogy a külpolitika „belpolitizálódása” és a belpolitika külpolitikai vonatkozásainak felerősödése a különböző szereplők között milyen új kapcsolatok kialakulását eredményezi. Az elemzés kitért a nemzetközi rendszer sajátosságainak változására, valamint a nem állami szereplők képességeinek abszolút és relatív növekedésére. A másik szereplő döntéseinek, illetve cselekedeteinek befolyásolási képessége, vagyis a hatalom összetevőinek elemzése megmutatta, hogy az egyes hatalmi összetevők jelentőségének változásával a nemzetközi, illetve a transznacionális kapcsolatok szereplőinek relatív hatalma megváltozik, ami felerősítheti az abszolút értékű változásokat. Az általuk választott stratégiák már nem csak kooperatív vagy kompetitív, de konfrontatív jellegűek is lehetnek. Az egyes területeken más-más megközelítést tapasztalhatunk. (...)"]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A nem-állami szereplők befolyásának növekedése a nemzetközi kapcsolatok különböző területein = The increasing influence of non state actors in different areas of international relations"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Szörényi, András"],"dc:date":["2014-12-10"],"dc:date.issued":["2014-12"],"dc:description.abstract":["A 20. század során elindult, és a 21. században bizonyosan folytatódó trendek, valamint a változó kihívások a transznacionális kapcsolatok szereplőinek befolyását erősítik. A nem állami szereplők a korábbinál nagyobb számban jelennek meg ezen a szinten, és érdekeik érvényesítéséhez is több eszközzel, relatív értelemben nagyobb hatalommal rendelkeznek. A nem állami szereplők megnövekedő befolyása átalakítja a szereplők viszonyait – legyen szó akár állam és nem állami szereplő kölcsönhatásáról, akár nem állami szereplők közötti interakcióról. A nemzetközi politikai és gazdasági rendszer 21. századi sajátosságainak elemzése azt mutatta meg, hogy a globalizáció hatásai, a globális kihívások és az azokra adandó állami válaszok nehézségei új lehetőséget jelentenek a nem állami szereplők számára. A nemzetközi kapcsolatok új értelmezést kapnak, és a transznacionális kapcsolatok jelentősége növekszik. A disszertáció külön foglalkozott a nemzetközi és a transznacionális kapcsolatok közötti különbséggel. Megvizsgálta, hogy a külpolitika „belpolitizálódása” és a belpolitika külpolitikai vonatkozásainak felerősödése a különböző szereplők között milyen új kapcsolatok kialakulását eredményezi. Az elemzés kitért a nemzetközi rendszer sajátosságainak változására, valamint a nem állami szereplők képességeinek abszolút és relatív növekedésére. A másik szereplő döntéseinek, illetve cselekedeteinek befolyásolási képessége, vagyis a hatalom összetevőinek elemzése megmutatta, hogy az egyes hatalmi összetevők jelentőségének változásával a nemzetközi, illetve a transznacionális kapcsolatok szereplőinek relatív hatalma megváltozik, ami felerősítheti az abszolút értékű változásokat. Az általuk választott stratégiák már nem csak kooperatív vagy kompetitív, de konfrontatív jellegűek is lehetnek. Az egyes területeken más-más megközelítést tapasztalhatunk. (...)"],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/820/1/Szorenyi%20Andras.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/820/2/Szorenyi_Andras_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/820/3/Szorenyi_Andras_thu.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/820/"],"dc:subject":["Nemzetközi kapcsolatok"],"dc:title":["A nem-állami szereplők befolyásának növekedése a nemzetközi kapcsolatok különböző területein = The increasing influence of non state actors in different areas of international relations"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:31Z"}