{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:816"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:816","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Euro-Mediterranean Interdependence and Economic Co-development = Euro-mediterrán interdependencia és közös gazdasági fejlődés","abstract":"Az Euro-mediterrán együttműködés és kölcsönös függés, -a jelen kutatás fő fókuszterülete- komoly jelentőséggel bír mindkét együttműködő partner számára: mind az EU-nak mind az unió déli szomszédainak egyaránt előnyös ez a partnerség különböző okokból. Az Európai Unió az integráció elmélyítésének folyamata részeként fel kell hogy építse saját független külpolitikáját, és ezt a közvetlen szomszédságában nyilvánvalóan a legjobb elkezdenie. A béke és a jólét régiójának megteremtése az EU közvetlen határainál nagyon fontos mind társadalmi-gazdasági mind biztonsági okokból. A Mediterrán partnerországok számára is alapvető fontosságú e partnerség, mivel számukra lehetőséget kínál arra hogy külső segítséget kapjanak gazdasági fejlődésükhöz és szélesebb körű hozzáférést szerezzenek az európai piacokhoz. Az Euro-mediterrán partnerség 1995- ben jött létre a barcelonai konferencián a jelenlegi együttműködés fő intézményi alapjaként az EU és déli partnerei közt. A kutatás keretében a mind a történelmi intézmény-fejlődést mind a jelenlegi intézményrendszert meg fogjuk vizsgálni, beleértve az Unió a Mediterráneumért-et és az Európai Szomszédságpolitikát (ESZP). Az együttműködés intézményrendszerének feltárása után az Euro-mediterrán térség biztonsági és gazdasági kölcsönös függőségi viszonyait fogjuk értékelni, hogy felfedezzük a \"rejtett valóságot\" az intézményi keretek mögött. Számos ágazatban vizsgáljuk a biztonsági és a gazdasági egymásrautaltságot, hogy mély betekintést nyerjünk az említett kötelékekbe, amely lehetővé teszi majd számunkra az intézményrendszer valós alapokon nyugvó értékelését. Az intézményi értékelés közben pedig az ESZP-re kell összpontosítanunk, mert a jelek szerint ez az egyedülálló és hatékony rendszer válhat az EU fő eszközévé a közeljövőben a külpolitikai cselekvés területén. Végül a 2010/11-es arab felkelések vizsgálatához fordulunk, mert ezek tökéletes \"próbaterepet\" nyújtanak az Euro-mediterrán együttműködés és a kölcsönös függőség “teszteléséhez” és megmutatják nekünk, hogyan működnek ezek a kapcsolatok a kortárs inter-regionális politikai színtéren. Az ESZP központi szerepet tölt be az EU felkelésekre adott reakcióiban, ezért itt megint ez lesz a kulcsfontosságú eleme a vizsgáltnak amin keresztül megpróbáljuk megérteni az EU képességeit és szándékait. Ez a speciális időzítés is ad némi extra jelentőséget és aktualitást a jelen munkának.","abstract_html":"Az Euro-mediterrán együttműködés és kölcsönös függés, -a jelen kutatás fő fókuszterülete- komoly jelentőséggel bír mindkét együttműködő partner számára: mind az EU-nak mind az unió déli szomszédainak egyaránt előnyös ez a partnerség különböző okokból. Az Európai Unió az integráció elmélyítésének folyamata részeként fel kell hogy építse saját független külpolitikáját, és ezt a közvetlen szomszédságában nyilvánvalóan a legjobb elkezdenie. A béke és a jólét régiójának megteremtése az EU közvetlen határainál nagyon fontos mind társadalmi-gazdasági mind biztonsági okokból. A Mediterrán partnerországok számára is alapvető fontosságú e partnerség, mivel számukra lehetőséget kínál arra hogy külső segítséget kapjanak gazdasági fejlődésükhöz és szélesebb körű hozzáférést szerezzenek az európai piacokhoz. Az Euro-mediterrán partnerség 1995- ben jött létre a barcelonai konferencián a jelenlegi együttműködés fő intézményi alapjaként az EU és déli partnerei közt. A kutatás keretében a mind a történelmi intézmény-fejlődést mind a jelenlegi intézményrendszert meg fogjuk vizsgálni, beleértve az Unió a Mediterráneumért-et és az Európai Szomszédságpolitikát (ESZP). Az együttműködés intézményrendszerének feltárása után az Euro-mediterrán térség biztonsági és gazdasági kölcsönös függőségi viszonyait fogjuk értékelni, hogy felfedezzük a "rejtett valóságot" az intézményi keretek mögött. Számos ágazatban vizsgáljuk a biztonsági és a gazdasági egymásrautaltságot, hogy mély betekintést nyerjünk az említett kötelékekbe, amely lehetővé teszi majd számunkra az intézményrendszer valós alapokon nyugvó értékelését. Az intézményi értékelés közben pedig az ESZP-re kell összpontosítanunk, mert a jelek szerint ez az egyedülálló és hatékony rendszer válhat az EU fő eszközévé a közeljövőben a külpolitikai cselekvés területén. Végül a 2010/11-es arab felkelések vizsgálatához fordulunk, mert ezek tökéletes "próbaterepet" nyújtanak az Euro-mediterrán együttműködés és a kölcsönös függőség “teszteléséhez” és megmutatják nekünk, hogyan működnek ezek a kapcsolatok a kortárs inter-regionális politikai színtéren. Az ESZP központi szerepet tölt be az EU felkelésekre adott reakcióiban, ezért itt megint ez lesz a kulcsfontosságú eleme a vizsgáltnak amin keresztül megpróbáljuk megérteni az EU képességeit és szándékait. Ez a speciális időzítés is ad némi extra jelentőséget és aktualitást a jelen munkának.","abstract_has_math":false,"creators":["Gugán, Dániel"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2014,"date_issued":"2014-12","date_published":"2014-12","updated_at":"2026-07-24T01:49:31Z","subjects":["Nemzetközi kapcsolatok","Nemzetközi gazdaság"],"languages":["en","hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Gugán, Dániel"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2014-12-16"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2014-12"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/816/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Nemzetközi kapcsolatok","Nemzetközi gazdaság"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["en","hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/816/1/Gugan_Daniel.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/816/2/Gugan_Daniel_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/816/3/Gugan_Daniel_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az Euro-mediterrán együttműködés és kölcsönös függés, -a jelen kutatás fő fókuszterülete- komoly jelentőséggel bír mindkét együttműködő partner számára: mind az EU-nak mind az unió déli szomszédainak egyaránt előnyös ez a partnerség különböző okokból. Az Európai Unió az integráció elmélyítésének folyamata részeként fel kell hogy építse saját független külpolitikáját, és ezt a közvetlen szomszédságában nyilvánvalóan a legjobb elkezdenie. A béke és a jólét régiójának megteremtése az EU közvetlen határainál nagyon fontos mind társadalmi-gazdasági mind biztonsági okokból. A Mediterrán partnerországok számára is alapvető fontosságú e partnerség, mivel számukra lehetőséget kínál arra hogy külső segítséget kapjanak gazdasági fejlődésükhöz és szélesebb körű hozzáférést szerezzenek az európai piacokhoz. Az Euro-mediterrán partnerség 1995- ben jött létre a barcelonai konferencián a jelenlegi együttműködés fő intézményi alapjaként az EU és déli partnerei közt. A kutatás keretében a mind a történelmi intézmény-fejlődést mind a jelenlegi intézményrendszert meg fogjuk vizsgálni, beleértve az Unió a Mediterráneumért-et és az Európai Szomszédságpolitikát (ESZP). Az együttműködés intézményrendszerének feltárása után az Euro-mediterrán térség biztonsági és gazdasági kölcsönös függőségi viszonyait fogjuk értékelni, hogy felfedezzük a \"rejtett valóságot\" az intézményi keretek mögött. Számos ágazatban vizsgáljuk a biztonsági és a gazdasági egymásrautaltságot, hogy mély betekintést nyerjünk az említett kötelékekbe, amely lehetővé teszi majd számunkra az intézményrendszer valós alapokon nyugvó értékelését. Az intézményi értékelés közben pedig az ESZP-re kell összpontosítanunk, mert a jelek szerint ez az egyedülálló és hatékony rendszer válhat az EU fő eszközévé a közeljövőben a külpolitikai cselekvés területén. Végül a 2010/11-es arab felkelések vizsgálatához fordulunk, mert ezek tökéletes \"próbaterepet\" nyújtanak az Euro-mediterrán együttműködés és a kölcsönös függőség “teszteléséhez” és megmutatják nekünk, hogyan működnek ezek a kapcsolatok a kortárs inter-regionális politikai színtéren. Az ESZP központi szerepet tölt be az EU felkelésekre adott reakcióiban, ezért itt megint ez lesz a kulcsfontosságú eleme a vizsgáltnak amin keresztül megpróbáljuk megérteni az EU képességeit és szándékait. Ez a speciális időzítés is ad némi extra jelentőséget és aktualitást a jelen munkának."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Euro-Mediterranean Interdependence and Economic Co-development = Euro-mediterrán interdependencia és közös gazdasági fejlődés"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Gugán, Dániel"],"dc:date":["2014-12-16"],"dc:date.issued":["2014-12"],"dc:description.abstract":["Az Euro-mediterrán együttműködés és kölcsönös függés, -a jelen kutatás fő fókuszterülete- komoly jelentőséggel bír mindkét együttműködő partner számára: mind az EU-nak mind az unió déli szomszédainak egyaránt előnyös ez a partnerség különböző okokból. Az Európai Unió az integráció elmélyítésének folyamata részeként fel kell hogy építse saját független külpolitikáját, és ezt a közvetlen szomszédságában nyilvánvalóan a legjobb elkezdenie. A béke és a jólét régiójának megteremtése az EU közvetlen határainál nagyon fontos mind társadalmi-gazdasági mind biztonsági okokból. A Mediterrán partnerországok számára is alapvető fontosságú e partnerség, mivel számukra lehetőséget kínál arra hogy külső segítséget kapjanak gazdasági fejlődésükhöz és szélesebb körű hozzáférést szerezzenek az európai piacokhoz. Az Euro-mediterrán partnerség 1995- ben jött létre a barcelonai konferencián a jelenlegi együttműködés fő intézményi alapjaként az EU és déli partnerei közt. A kutatás keretében a mind a történelmi intézmény-fejlődést mind a jelenlegi intézményrendszert meg fogjuk vizsgálni, beleértve az Unió a Mediterráneumért-et és az Európai Szomszédságpolitikát (ESZP). Az együttműködés intézményrendszerének feltárása után az Euro-mediterrán térség biztonsági és gazdasági kölcsönös függőségi viszonyait fogjuk értékelni, hogy felfedezzük a \"rejtett valóságot\" az intézményi keretek mögött. Számos ágazatban vizsgáljuk a biztonsági és a gazdasági egymásrautaltságot, hogy mély betekintést nyerjünk az említett kötelékekbe, amely lehetővé teszi majd számunkra az intézményrendszer valós alapokon nyugvó értékelését. Az intézményi értékelés közben pedig az ESZP-re kell összpontosítanunk, mert a jelek szerint ez az egyedülálló és hatékony rendszer válhat az EU fő eszközévé a közeljövőben a külpolitikai cselekvés területén. Végül a 2010/11-es arab felkelések vizsgálatához fordulunk, mert ezek tökéletes \"próbaterepet\" nyújtanak az Euro-mediterrán együttműködés és a kölcsönös függőség “teszteléséhez” és megmutatják nekünk, hogyan működnek ezek a kapcsolatok a kortárs inter-regionális politikai színtéren. Az ESZP központi szerepet tölt be az EU felkelésekre adott reakcióiban, ezért itt megint ez lesz a kulcsfontosságú eleme a vizsgáltnak amin keresztül megpróbáljuk megérteni az EU képességeit és szándékait. Ez a speciális időzítés is ad némi extra jelentőséget és aktualitást a jelen munkának."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/816/1/Gugan_Daniel.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/816/2/Gugan_Daniel_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/816/3/Gugan_Daniel_ten.pdf"],"dc:language":["en","hu"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/816/"],"dc:subject":["Nemzetközi kapcsolatok","Nemzetközi gazdaság"],"dc:title":["Euro-Mediterranean Interdependence and Economic Co-development = Euro-mediterrán interdependencia és közös gazdasági fejlődés"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:31Z"}