{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:769"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:769","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A felkelésellenes hadviselés lakosságközpontú elméletének fejlődése a XX-XXI. században = The Development of Population Centric Counterinsurgency Warfare Theory in the 20th and 21st Century","abstract":"A disszertáció célja, hogy elméleti szempontból tárja fel a felkelésellenes konfliktusok jelentette problémákat. A kérdés kapcsán a szerző arra jutott, hogy nem elég az iraki vagy éppen az afganisztáni eseményeket vizsgálni, – az alapvető elméleti kérdéseket kell tisztázni az erő alkalmazása kapcsán a problémák feltáráshoz. Ez pedig a felkelésellenes hadviselés elméletének és fejlődésének alapos körüljárását igényli. A kérdés vizsgálata számos nehézséget rejt magában, mivel sok előítélet és tévhit alakult ki a felkelésellenes hadviseléssel kapcsolatban részben katonai, részben politikai okok miatt. A tévhitek közül talán a legalapvetőbb és máig ható az, hogy nyugati országok képtelenek felülkerekedni az ilyen konfliktusokban. A disszertáció célja, hogy ezeket a kérdéseket és problémákat tisztázza. A disszertáció a probléma megoldására a brit, francia és amerikai felkelésellenes elmélet fejlődésének vizsgálatával keresi a választ. Jelentős figyelmet fordít azoknak a szerzőknek a munkáira, akiknek a munkássága bizonyíthatóan máig hat (Thompson, Kitson, Trinquier és Galula). A másik fontos szempont, hogy a disszertáció teret enged a kortárs felkeléselméleti munkák rövid ismertetésére, megteremtve a lehetőséget a felkelésellenes megközelítések érvényességének az ellenőrzésére. A disszertáció érvelésének központi eleme, hogy a gyarmati rendszerek (illetve az Egyesült Államok esetében a klasszikus nagyhatalmi fellépés) megszűnésével a felkelésellenes elmélet katonai és politikai fejlődése kettészakadt: míg a katonai fellépés különböző konfliktusok kapcsán fejlődött, addig nem sikerült egy olyan elméleti és gyakorlati politikai keretet találni, ami képes lett volna a korábbi kereteket helyettesíteni. A disszertáció ezért központi szerepet biztosít a harmadik szereplős felkelésellenes megközelítésnek, ami arra tesz kísérletet, hogy a demokratikus berendezkedésű államok politikai és katonai szerepvállalása közötti súrlódásokat magyarázza egy idegen országban végrehajtott felkelésellenes műveletben. A disszertáció ezeket az elemeket egyesíti a NATO AJP-3.4.4 doktrínájának a vizsgálatában, ami a NATO jelenleg is érvényben lévő felkelésellenes doktrínája. A disszertáció azért fordít kiemelt figyelmet erre a doktrínára, mivel annak a NATO jellege miatt magyar vonatkozása is van. A disszertáció megállapítja, hogy a lakosságközpontú felkelésellenes elmélet és a harmadik szereplős felkelésellenes modell elfogadható összhangot képes teremteni. A kutatás további irányát illetően a harmadik szereplős modell finomítására van lehetőség.","abstract_html":"A disszertáció célja, hogy elméleti szempontból tárja fel a felkelésellenes konfliktusok jelentette problémákat. A kérdés kapcsán a szerző arra jutott, hogy nem elég az iraki vagy éppen az afganisztáni eseményeket vizsgálni, – az alapvető elméleti kérdéseket kell tisztázni az erő alkalmazása kapcsán a problémák feltáráshoz. Ez pedig a felkelésellenes hadviselés elméletének és fejlődésének alapos körüljárását igényli. A kérdés vizsgálata számos nehézséget rejt magában, mivel sok előítélet és tévhit alakult ki a felkelésellenes hadviseléssel kapcsolatban részben katonai, részben politikai okok miatt. A tévhitek közül talán a legalapvetőbb és máig ható az, hogy nyugati országok képtelenek felülkerekedni az ilyen konfliktusokban. A disszertáció célja, hogy ezeket a kérdéseket és problémákat tisztázza. A disszertáció a probléma megoldására a brit, francia és amerikai felkelésellenes elmélet fejlődésének vizsgálatával keresi a választ. Jelentős figyelmet fordít azoknak a szerzőknek a munkáira, akiknek a munkássága bizonyíthatóan máig hat (Thompson, Kitson, Trinquier és Galula). A másik fontos szempont, hogy a disszertáció teret enged a kortárs felkeléselméleti munkák rövid ismertetésére, megteremtve a lehetőséget a felkelésellenes megközelítések érvényességének az ellenőrzésére. A disszertáció érvelésének központi eleme, hogy a gyarmati rendszerek (illetve az Egyesült Államok esetében a klasszikus nagyhatalmi fellépés) megszűnésével a felkelésellenes elmélet katonai és politikai fejlődése kettészakadt: míg a katonai fellépés különböző konfliktusok kapcsán fejlődött, addig nem sikerült egy olyan elméleti és gyakorlati politikai keretet találni, ami képes lett volna a korábbi kereteket helyettesíteni. A disszertáció ezért központi szerepet biztosít a harmadik szereplős felkelésellenes megközelítésnek, ami arra tesz kísérletet, hogy a demokratikus berendezkedésű államok politikai és katonai szerepvállalása közötti súrlódásokat magyarázza egy idegen országban végrehajtott felkelésellenes műveletben. A disszertáció ezeket az elemeket egyesíti a NATO AJP-3.4.4 doktrínájának a vizsgálatában, ami a NATO jelenleg is érvényben lévő felkelésellenes doktrínája. A disszertáció azért fordít kiemelt figyelmet erre a doktrínára, mivel annak a NATO jellege miatt magyar vonatkozása is van. A disszertáció megállapítja, hogy a lakosságközpontú felkelésellenes elmélet és a harmadik szereplős felkelésellenes modell elfogadható összhangot képes teremteni. A kutatás további irányát illetően a harmadik szereplős modell finomítására van lehetőség.","abstract_has_math":false,"creators":["Kemény, János"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2014,"date_issued":"2014-06","date_published":"2014-06","updated_at":"2026-07-24T01:49:31Z","subjects":["Nemzetközi kapcsolatok","Történelem"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Kemény, János"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2014-06-19"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2014-06"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/769/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Nemzetközi kapcsolatok","Történelem"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/769/1/Kemeny_Janos.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/769/2/Kemeny_Janos_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/769/3/Kemeny_Janos_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A disszertáció célja, hogy elméleti szempontból tárja fel a felkelésellenes konfliktusok jelentette problémákat. A kérdés kapcsán a szerző arra jutott, hogy nem elég az iraki vagy éppen az afganisztáni eseményeket vizsgálni, – az alapvető elméleti kérdéseket kell tisztázni az erő alkalmazása kapcsán a problémák feltáráshoz. Ez pedig a felkelésellenes hadviselés elméletének és fejlődésének alapos körüljárását igényli. A kérdés vizsgálata számos nehézséget rejt magában, mivel sok előítélet és tévhit alakult ki a felkelésellenes hadviseléssel kapcsolatban részben katonai, részben politikai okok miatt. A tévhitek közül talán a legalapvetőbb és máig ható az, hogy nyugati országok képtelenek felülkerekedni az ilyen konfliktusokban. A disszertáció célja, hogy ezeket a kérdéseket és problémákat tisztázza. A disszertáció a probléma megoldására a brit, francia és amerikai felkelésellenes elmélet fejlődésének vizsgálatával keresi a választ. Jelentős figyelmet fordít azoknak a szerzőknek a munkáira, akiknek a munkássága bizonyíthatóan máig hat (Thompson, Kitson, Trinquier és Galula). A másik fontos szempont, hogy a disszertáció teret enged a kortárs felkeléselméleti munkák rövid ismertetésére, megteremtve a lehetőséget a felkelésellenes megközelítések érvényességének az ellenőrzésére. A disszertáció érvelésének központi eleme, hogy a gyarmati rendszerek (illetve az Egyesült Államok esetében a klasszikus nagyhatalmi fellépés) megszűnésével a felkelésellenes elmélet katonai és politikai fejlődése kettészakadt: míg a katonai fellépés különböző konfliktusok kapcsán fejlődött, addig nem sikerült egy olyan elméleti és gyakorlati politikai keretet találni, ami képes lett volna a korábbi kereteket helyettesíteni. A disszertáció ezért központi szerepet biztosít a harmadik szereplős felkelésellenes megközelítésnek, ami arra tesz kísérletet, hogy a demokratikus berendezkedésű államok politikai és katonai szerepvállalása közötti súrlódásokat magyarázza egy idegen országban végrehajtott felkelésellenes műveletben. A disszertáció ezeket az elemeket egyesíti a NATO AJP-3.4.4 doktrínájának a vizsgálatában, ami a NATO jelenleg is érvényben lévő felkelésellenes doktrínája. A disszertáció azért fordít kiemelt figyelmet erre a doktrínára, mivel annak a NATO jellege miatt magyar vonatkozása is van. A disszertáció megállapítja, hogy a lakosságközpontú felkelésellenes elmélet és a harmadik szereplős felkelésellenes modell elfogadható összhangot képes teremteni. A kutatás további irányát illetően a harmadik szereplős modell finomítására van lehetőség."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A felkelésellenes hadviselés lakosságközpontú elméletének fejlődése a XX-XXI. században = The Development of Population Centric Counterinsurgency Warfare Theory in the 20th and 21st Century"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Kemény, János"],"dc:date":["2014-06-19"],"dc:date.issued":["2014-06"],"dc:description.abstract":["A disszertáció célja, hogy elméleti szempontból tárja fel a felkelésellenes konfliktusok jelentette problémákat. A kérdés kapcsán a szerző arra jutott, hogy nem elég az iraki vagy éppen az afganisztáni eseményeket vizsgálni, – az alapvető elméleti kérdéseket kell tisztázni az erő alkalmazása kapcsán a problémák feltáráshoz. Ez pedig a felkelésellenes hadviselés elméletének és fejlődésének alapos körüljárását igényli. A kérdés vizsgálata számos nehézséget rejt magában, mivel sok előítélet és tévhit alakult ki a felkelésellenes hadviseléssel kapcsolatban részben katonai, részben politikai okok miatt. A tévhitek közül talán a legalapvetőbb és máig ható az, hogy nyugati országok képtelenek felülkerekedni az ilyen konfliktusokban. A disszertáció célja, hogy ezeket a kérdéseket és problémákat tisztázza. A disszertáció a probléma megoldására a brit, francia és amerikai felkelésellenes elmélet fejlődésének vizsgálatával keresi a választ. Jelentős figyelmet fordít azoknak a szerzőknek a munkáira, akiknek a munkássága bizonyíthatóan máig hat (Thompson, Kitson, Trinquier és Galula). A másik fontos szempont, hogy a disszertáció teret enged a kortárs felkeléselméleti munkák rövid ismertetésére, megteremtve a lehetőséget a felkelésellenes megközelítések érvényességének az ellenőrzésére. A disszertáció érvelésének központi eleme, hogy a gyarmati rendszerek (illetve az Egyesült Államok esetében a klasszikus nagyhatalmi fellépés) megszűnésével a felkelésellenes elmélet katonai és politikai fejlődése kettészakadt: míg a katonai fellépés különböző konfliktusok kapcsán fejlődött, addig nem sikerült egy olyan elméleti és gyakorlati politikai keretet találni, ami képes lett volna a korábbi kereteket helyettesíteni. A disszertáció ezért központi szerepet biztosít a harmadik szereplős felkelésellenes megközelítésnek, ami arra tesz kísérletet, hogy a demokratikus berendezkedésű államok politikai és katonai szerepvállalása közötti súrlódásokat magyarázza egy idegen országban végrehajtott felkelésellenes műveletben. A disszertáció ezeket az elemeket egyesíti a NATO AJP-3.4.4 doktrínájának a vizsgálatában, ami a NATO jelenleg is érvényben lévő felkelésellenes doktrínája. A disszertáció azért fordít kiemelt figyelmet erre a doktrínára, mivel annak a NATO jellege miatt magyar vonatkozása is van. A disszertáció megállapítja, hogy a lakosságközpontú felkelésellenes elmélet és a harmadik szereplős felkelésellenes modell elfogadható összhangot képes teremteni. A kutatás további irányát illetően a harmadik szereplős modell finomítására van lehetőség."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/769/1/Kemeny_Janos.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/769/2/Kemeny_Janos_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/769/3/Kemeny_Janos_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/769/"],"dc:subject":["Nemzetközi kapcsolatok","Történelem"],"dc:title":["A felkelésellenes hadviselés lakosságközpontú elméletének fejlődése a XX-XXI. században = The Development of Population Centric Counterinsurgency Warfare Theory in the 20th and 21st Century"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:31Z"}