{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:767"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:767","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A Nyugat-Balkán gazdasági integrációérettsége = The economic integration maturity of Western Balkans","abstract":"Az Európai Unió számára az elmúlt években rendkívül fontossá vált a Nyugat-Balkán helyzete, nyilatkozatai alapján kifejezett célja ezen országokat felvenni a tagállamok sorai közé. A térség országai jelenleg (2013. július) vagy már tagjelöltek (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia) vagy potenciális tagjelöltek (Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó az ENSZ BT. 1244 sz. határozatában foglaltak szerint). Horvátország 2013. július 1-jével pedig az Európai Unió tagállama. Az Európai Unió szándékait egyértelműnek mutatja, azonban felmerül a kérdés, hogy a csatlakozással ezek az államok az Unió elmélyülését hátráltatnák-e, készek-e a csatlakozásra, integrációérettek-e. Az Európai Unió által meghatározott gazdasági, illetve politikai követelmények nem teljesen tükrözik a tagjelölt államok felkészültségét a csatlakozásra. Összességében nem tekinthetők koherensnek, világosan strukturáltnak és kidolgozottnak. Ezért érdemes bevezetni az integrációérettség fogalmát, elméletét, illetve ez alapján megvizsgálni a nyugat-balkán államok integrációérettségét. Az integrációérettség fogalmát és részletes módszertanát Palánkai Tibor alkotta meg, és kutatásai során azt a kelet-közép európai országokra alkalmazta. Az integrációérettség négy dimenziója (gazdasági, politikai, intézményi és társadalmi) különböztethető meg, kutatásom során az elsőre koncentrálok, amely az alábbi alapkritériumokkal határozható meg: működő piacgazdaság, versenyképesség, makrostabilitás és stabilizáció, konvergencia, finanszírozhatóság és finanszírozás. Ezt a módszertant adaptálom a Nyugat-Balkán államok jellegzetességeit figyelembe véve és vizsgálom meg azt, hogy a fentebb említett országok – Koszovó kivételével - integrációérettnek tekinthetőek-e. Értekezésem során alapvetően a 2002 és 2011 közötti 10 évet tanulmányozom a gazdasági dimenzió, illetve annak mutatói kapcsán. (...)","abstract_html":"Az Európai Unió számára az elmúlt években rendkívül fontossá vált a Nyugat-Balkán helyzete, nyilatkozatai alapján kifejezett célja ezen országokat felvenni a tagállamok sorai közé. A térség országai jelenleg (2013. július) vagy már tagjelöltek (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia) vagy potenciális tagjelöltek (Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó az ENSZ BT. 1244 sz. határozatában foglaltak szerint). Horvátország 2013. július 1-jével pedig az Európai Unió tagállama. Az Európai Unió szándékait egyértelműnek mutatja, azonban felmerül a kérdés, hogy a csatlakozással ezek az államok az Unió elmélyülését hátráltatnák-e, készek-e a csatlakozásra, integrációérettek-e. Az Európai Unió által meghatározott gazdasági, illetve politikai követelmények nem teljesen tükrözik a tagjelölt államok felkészültségét a csatlakozásra. Összességében nem tekinthetők koherensnek, világosan strukturáltnak és kidolgozottnak. Ezért érdemes bevezetni az integrációérettség fogalmát, elméletét, illetve ez alapján megvizsgálni a nyugat-balkán államok integrációérettségét. Az integrációérettség fogalmát és részletes módszertanát Palánkai Tibor alkotta meg, és kutatásai során azt a kelet-közép európai országokra alkalmazta. Az integrációérettség négy dimenziója (gazdasági, politikai, intézményi és társadalmi) különböztethető meg, kutatásom során az elsőre koncentrálok, amely az alábbi alapkritériumokkal határozható meg: működő piacgazdaság, versenyképesség, makrostabilitás és stabilizáció, konvergencia, finanszírozhatóság és finanszírozás. Ezt a módszertant adaptálom a Nyugat-Balkán államok jellegzetességeit figyelembe véve és vizsgálom meg azt, hogy a fentebb említett országok – Koszovó kivételével - integrációérettnek tekinthetőek-e. Értekezésem során alapvetően a 2002 és 2011 közötti 10 évet tanulmányozom a gazdasági dimenzió, illetve annak mutatói kapcsán. (...)","abstract_has_math":false,"creators":["Endrődi-Kovács, Viktória"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2014,"date_issued":"2014-05","date_published":"2014-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:31Z","subjects":["Regionális gazdaság","Gazdasági fejlődés"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Endrődi-Kovács, Viktória"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2014-05-26"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2014-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/767/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Regionális gazdaság","Gazdasági fejlődés"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/767/1/Endrodi_Kovacs_Viktoria.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/767/2/Endrodi_Kovacs_Viktoria_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/767/3/Endrodi_Kovacs_Viktoria_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az Európai Unió számára az elmúlt években rendkívül fontossá vált a Nyugat-Balkán helyzete, nyilatkozatai alapján kifejezett célja ezen országokat felvenni a tagállamok sorai közé. A térség országai jelenleg (2013. július) vagy már tagjelöltek (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia) vagy potenciális tagjelöltek (Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó az ENSZ BT. 1244 sz. határozatában foglaltak szerint). Horvátország 2013. július 1-jével pedig az Európai Unió tagállama. Az Európai Unió szándékait egyértelműnek mutatja, azonban felmerül a kérdés, hogy a csatlakozással ezek az államok az Unió elmélyülését hátráltatnák-e, készek-e a csatlakozásra, integrációérettek-e. Az Európai Unió által meghatározott gazdasági, illetve politikai követelmények nem teljesen tükrözik a tagjelölt államok felkészültségét a csatlakozásra. Összességében nem tekinthetők koherensnek, világosan strukturáltnak és kidolgozottnak. Ezért érdemes bevezetni az integrációérettség fogalmát, elméletét, illetve ez alapján megvizsgálni a nyugat-balkán államok integrációérettségét. Az integrációérettség fogalmát és részletes módszertanát Palánkai Tibor alkotta meg, és kutatásai során azt a kelet-közép európai országokra alkalmazta. Az integrációérettség négy dimenziója (gazdasági, politikai, intézményi és társadalmi) különböztethető meg, kutatásom során az elsőre koncentrálok, amely az alábbi alapkritériumokkal határozható meg: működő piacgazdaság, versenyképesség, makrostabilitás és stabilizáció, konvergencia, finanszírozhatóság és finanszírozás. Ezt a módszertant adaptálom a Nyugat-Balkán államok jellegzetességeit figyelembe véve és vizsgálom meg azt, hogy a fentebb említett országok – Koszovó kivételével - integrációérettnek tekinthetőek-e. Értekezésem során alapvetően a 2002 és 2011 közötti 10 évet tanulmányozom a gazdasági dimenzió, illetve annak mutatói kapcsán. (...)"]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A Nyugat-Balkán gazdasági integrációérettsége = The economic integration maturity of Western Balkans"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Endrődi-Kovács, Viktória"],"dc:date":["2014-05-26"],"dc:date.issued":["2014-05"],"dc:description.abstract":["Az Európai Unió számára az elmúlt években rendkívül fontossá vált a Nyugat-Balkán helyzete, nyilatkozatai alapján kifejezett célja ezen országokat felvenni a tagállamok sorai közé. A térség országai jelenleg (2013. július) vagy már tagjelöltek (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia) vagy potenciális tagjelöltek (Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó az ENSZ BT. 1244 sz. határozatában foglaltak szerint). Horvátország 2013. július 1-jével pedig az Európai Unió tagállama. Az Európai Unió szándékait egyértelműnek mutatja, azonban felmerül a kérdés, hogy a csatlakozással ezek az államok az Unió elmélyülését hátráltatnák-e, készek-e a csatlakozásra, integrációérettek-e. Az Európai Unió által meghatározott gazdasági, illetve politikai követelmények nem teljesen tükrözik a tagjelölt államok felkészültségét a csatlakozásra. Összességében nem tekinthetők koherensnek, világosan strukturáltnak és kidolgozottnak. Ezért érdemes bevezetni az integrációérettség fogalmát, elméletét, illetve ez alapján megvizsgálni a nyugat-balkán államok integrációérettségét. Az integrációérettség fogalmát és részletes módszertanát Palánkai Tibor alkotta meg, és kutatásai során azt a kelet-közép európai országokra alkalmazta. Az integrációérettség négy dimenziója (gazdasági, politikai, intézményi és társadalmi) különböztethető meg, kutatásom során az elsőre koncentrálok, amely az alábbi alapkritériumokkal határozható meg: működő piacgazdaság, versenyképesség, makrostabilitás és stabilizáció, konvergencia, finanszírozhatóság és finanszírozás. Ezt a módszertant adaptálom a Nyugat-Balkán államok jellegzetességeit figyelembe véve és vizsgálom meg azt, hogy a fentebb említett országok – Koszovó kivételével - integrációérettnek tekinthetőek-e. Értekezésem során alapvetően a 2002 és 2011 közötti 10 évet tanulmányozom a gazdasági dimenzió, illetve annak mutatói kapcsán. (...)"],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/767/1/Endrodi_Kovacs_Viktoria.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/767/2/Endrodi_Kovacs_Viktoria_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/767/3/Endrodi_Kovacs_Viktoria_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/767/"],"dc:subject":["Regionális gazdaság","Gazdasági fejlődés"],"dc:title":["A Nyugat-Balkán gazdasági integrációérettsége = The economic integration maturity of Western Balkans"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:31Z"}