{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:765"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:765","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Cash flow kimutatások a számviteli beszámolókban = Statement of Cash flows in the Financial Statement","abstract":"A Cash flow kimutatás a pénzügyi kimutatások egyik legfiatalabb eleme, de ma már általánosan elfogadott része az éves beszámolónak. Az egyszerűsített beszámolófajták esetében – többek között a hitelezői érdekhordozó hiánya miatt – a Cash flow kimutatás kötelező közzétételétől azonban már eltekintenek. A területtel kapcsolatos számviteli szabályozások főként az angolszász országokban tekintenek vissza nagyobb múltra, bár a kötelezően előírt alkalmazások ott is csak néhány évtizede jelentek meg, azonban ma már szinte minden ország rendelkezik saját Cash flow kimutatás szabályozással. A többség a nemzetközi standardhoz (IAS 7) nagyon közel álló szabályozást alkalmaz és a főbb pontokban ezek hasonlítanak is egymásra, de a részletes elemzésüknél már kisebb-nagyobb eltérések is a felszínre kerülnek. A különbségek főként a pénzbázis definiálásában, a kategorizálásban és a működési rész összeállítási módszerében jelentkeznek, amelyek alapján az egyes országok hierarchikusan csoportokba rendezhetőek. Egyre nagyobb körben a nemzeti szabályozást felváltja a nemzetközi standardok (IAS/IFRS) alkalmazása, amelyek legnagyobb mértékben a tőzsdei konszolidált beszámolókat érintően váltak kötelezővé. E körben így vizsgálhatóvá váltak a közös szabályrendszer keretében alkalmazott nemzeti gyakorlatok. Az IAS 7 Cash flow kimutatás standard bizonyos szabadságfokából eredően a gazdálkodók több ponton is választhatnak a javasolt illetve az alternatívként megengedett megoldások közül, amelyek szintén ugyanazon három területen találhatóak (pénzbázis definiálása, kategorizálás, működési rész összeállítási módszere), mint a nemzeti szabályozásoknál. A nemzeti gyakorlatok vizsgálatánál megállapíthatjuk, hogy a különbségek továbbra is fennmaradtak, habár csökkentek és az országok hierarchikus csoportosítása ezen eltérések alapján is megvalósítható. A Cash flow kimutatás létjogosultságát a tőzsdei vállalkozások körében végzett részvényhozammal összehasonlító kutatások is igazolták. Az elemzések rámutattak, hogy a cash flow adatoknak egyedileg és a tárgyévi eredmény ismeretében járulékosan is információtöbbletük a részvényhozammal összefüggésben. A magyar Cash flow kimutatás szabályozás főbb vonalaiban összhangban van a többi ország nemzeti szabályzásával illetve a nemzetközi standardokkal, azonban a három említett területen (pénzbázis definiálása, kategorizálás, működési rész összeállítási módszere) némileg szigorúbb és merevebb a hazai jogszabály. A kutatás alapján javaslom a Cash flow kimutatásra kötelezettek körének átgondolását, amelyet a szűkítés irányába változtatnék, főként a jelentősebb hitelezői érdekhordozó megjelenésének hiánya esetében. A hazai kis terjedelmű jogszabályrész helyett a fejlett országokéhoz hasonlóan részletesebb és rugalmasabb szabályozást tartok követendőnek. Az IAS/IFRS-t alkalmazó magyar tőzsdei vállalkozások konszolidált beszámolóik Cash flow kimutatásai többségében már elérik a nyugat-európai cégek színvonalát. Az IASB-FASB közös projektjében jelenleg felülvizsgálat alatt állnak a pénzügyi beszámoló kimutatásai, amelynek keretében az egységes tagolás bevezetése szerepel a tervekben. A közgazdasági hármas tagoláshoz (működési, befektetési, finanszírozási) a Cash flow kimutatás áll a legközelebb, s úgy tűnik, hogy ehhez hasonló bontás alkalmazása a cél a mérlegnél és az eredménykimutatásnál is, amely a három kimutatás együttes értelmezését jelentősen megkönnyíthetné, így ez nagy előrelépés lehet a számvitelben.","abstract_html":"A Cash flow kimutatás a pénzügyi kimutatások egyik legfiatalabb eleme, de ma már általánosan elfogadott része az éves beszámolónak. Az egyszerűsített beszámolófajták esetében – többek között a hitelezői érdekhordozó hiánya miatt – a Cash flow kimutatás kötelező közzétételétől azonban már eltekintenek. A területtel kapcsolatos számviteli szabályozások főként az angolszász országokban tekintenek vissza nagyobb múltra, bár a kötelezően előírt alkalmazások ott is csak néhány évtizede jelentek meg, azonban ma már szinte minden ország rendelkezik saját Cash flow kimutatás szabályozással. A többség a nemzetközi standardhoz (IAS 7) nagyon közel álló szabályozást alkalmaz és a főbb pontokban ezek hasonlítanak is egymásra, de a részletes elemzésüknél már kisebb-nagyobb eltérések is a felszínre kerülnek. A különbségek főként a pénzbázis definiálásában, a kategorizálásban és a működési rész összeállítási módszerében jelentkeznek, amelyek alapján az egyes országok hierarchikusan csoportokba rendezhetőek. Egyre nagyobb körben a nemzeti szabályozást felváltja a nemzetközi standardok (IAS/IFRS) alkalmazása, amelyek legnagyobb mértékben a tőzsdei konszolidált beszámolókat érintően váltak kötelezővé. E körben így vizsgálhatóvá váltak a közös szabályrendszer keretében alkalmazott nemzeti gyakorlatok. Az IAS 7 Cash flow kimutatás standard bizonyos szabadságfokából eredően a gazdálkodók több ponton is választhatnak a javasolt illetve az alternatívként megengedett megoldások közül, amelyek szintén ugyanazon három területen találhatóak (pénzbázis definiálása, kategorizálás, működési rész összeállítási módszere), mint a nemzeti szabályozásoknál. A nemzeti gyakorlatok vizsgálatánál megállapíthatjuk, hogy a különbségek továbbra is fennmaradtak, habár csökkentek és az országok hierarchikus csoportosítása ezen eltérések alapján is megvalósítható. A Cash flow kimutatás létjogosultságát a tőzsdei vállalkozások körében végzett részvényhozammal összehasonlító kutatások is igazolták. Az elemzések rámutattak, hogy a cash flow adatoknak egyedileg és a tárgyévi eredmény ismeretében járulékosan is információtöbbletük a részvényhozammal összefüggésben. A magyar Cash flow kimutatás szabályozás főbb vonalaiban összhangban van a többi ország nemzeti szabályzásával illetve a nemzetközi standardokkal, azonban a három említett területen (pénzbázis definiálása, kategorizálás, működési rész összeállítási módszere) némileg szigorúbb és merevebb a hazai jogszabály. A kutatás alapján javaslom a Cash flow kimutatásra kötelezettek körének átgondolását, amelyet a szűkítés irányába változtatnék, főként a jelentősebb hitelezői érdekhordozó megjelenésének hiánya esetében. A hazai kis terjedelmű jogszabályrész helyett a fejlett országokéhoz hasonlóan részletesebb és rugalmasabb szabályozást tartok követendőnek. Az IAS/IFRS-t alkalmazó magyar tőzsdei vállalkozások konszolidált beszámolóik Cash flow kimutatásai többségében már elérik a nyugat-európai cégek színvonalát. Az IASB-FASB közös projektjében jelenleg felülvizsgálat alatt állnak a pénzügyi beszámoló kimutatásai, amelynek keretében az egységes tagolás bevezetése szerepel a tervekben. A közgazdasági hármas tagoláshoz (működési, befektetési, finanszírozási) a Cash flow kimutatás áll a legközelebb, s úgy tűnik, hogy ehhez hasonló bontás alkalmazása a cél a mérlegnél és az eredménykimutatásnál is, amely a három kimutatás együttes értelmezését jelentősen megkönnyíthetné, így ez nagy előrelépés lehet a számvitelben.","abstract_has_math":false,"creators":["László, Norbert"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2014,"date_issued":"2014-05","date_published":"2014-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:31Z","subjects":["Számvitel"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["László, Norbert"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2014-05-20"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2014-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/765/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Számvitel"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/765/1/Laszlo_Norbert.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/765/2/Laszlo_Norbert_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/765/3/Laszlo_Norbert_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A Cash flow kimutatás a pénzügyi kimutatások egyik legfiatalabb eleme, de ma már általánosan elfogadott része az éves beszámolónak. Az egyszerűsített beszámolófajták esetében – többek között a hitelezői érdekhordozó hiánya miatt – a Cash flow kimutatás kötelező közzétételétől azonban már eltekintenek. A területtel kapcsolatos számviteli szabályozások főként az angolszász országokban tekintenek vissza nagyobb múltra, bár a kötelezően előírt alkalmazások ott is csak néhány évtizede jelentek meg, azonban ma már szinte minden ország rendelkezik saját Cash flow kimutatás szabályozással. A többség a nemzetközi standardhoz (IAS 7) nagyon közel álló szabályozást alkalmaz és a főbb pontokban ezek hasonlítanak is egymásra, de a részletes elemzésüknél már kisebb-nagyobb eltérések is a felszínre kerülnek. A különbségek főként a pénzbázis definiálásában, a kategorizálásban és a működési rész összeállítási módszerében jelentkeznek, amelyek alapján az egyes országok hierarchikusan csoportokba rendezhetőek. Egyre nagyobb körben a nemzeti szabályozást felváltja a nemzetközi standardok (IAS/IFRS) alkalmazása, amelyek legnagyobb mértékben a tőzsdei konszolidált beszámolókat érintően váltak kötelezővé. E körben így vizsgálhatóvá váltak a közös szabályrendszer keretében alkalmazott nemzeti gyakorlatok. Az IAS 7 Cash flow kimutatás standard bizonyos szabadságfokából eredően a gazdálkodók több ponton is választhatnak a javasolt illetve az alternatívként megengedett megoldások közül, amelyek szintén ugyanazon három területen találhatóak (pénzbázis definiálása, kategorizálás, működési rész összeállítási módszere), mint a nemzeti szabályozásoknál. A nemzeti gyakorlatok vizsgálatánál megállapíthatjuk, hogy a különbségek továbbra is fennmaradtak, habár csökkentek és az országok hierarchikus csoportosítása ezen eltérések alapján is megvalósítható. A Cash flow kimutatás létjogosultságát a tőzsdei vállalkozások körében végzett részvényhozammal összehasonlító kutatások is igazolták. Az elemzések rámutattak, hogy a cash flow adatoknak egyedileg és a tárgyévi eredmény ismeretében járulékosan is információtöbbletük a részvényhozammal összefüggésben. A magyar Cash flow kimutatás szabályozás főbb vonalaiban összhangban van a többi ország nemzeti szabályzásával illetve a nemzetközi standardokkal, azonban a három említett területen (pénzbázis definiálása, kategorizálás, működési rész összeállítási módszere) némileg szigorúbb és merevebb a hazai jogszabály. A kutatás alapján javaslom a Cash flow kimutatásra kötelezettek körének átgondolását, amelyet a szűkítés irányába változtatnék, főként a jelentősebb hitelezői érdekhordozó megjelenésének hiánya esetében. A hazai kis terjedelmű jogszabályrész helyett a fejlett országokéhoz hasonlóan részletesebb és rugalmasabb szabályozást tartok követendőnek. Az IAS/IFRS-t alkalmazó magyar tőzsdei vállalkozások konszolidált beszámolóik Cash flow kimutatásai többségében már elérik a nyugat-európai cégek színvonalát. Az IASB-FASB közös projektjében jelenleg felülvizsgálat alatt állnak a pénzügyi beszámoló kimutatásai, amelynek keretében az egységes tagolás bevezetése szerepel a tervekben. A közgazdasági hármas tagoláshoz (működési, befektetési, finanszírozási) a Cash flow kimutatás áll a legközelebb, s úgy tűnik, hogy ehhez hasonló bontás alkalmazása a cél a mérlegnél és az eredménykimutatásnál is, amely a három kimutatás együttes értelmezését jelentősen megkönnyíthetné, így ez nagy előrelépés lehet a számvitelben."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Cash flow kimutatások a számviteli beszámolókban = Statement of Cash flows in the Financial Statement"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["László, Norbert"],"dc:date":["2014-05-20"],"dc:date.issued":["2014-05"],"dc:description.abstract":["A Cash flow kimutatás a pénzügyi kimutatások egyik legfiatalabb eleme, de ma már általánosan elfogadott része az éves beszámolónak. Az egyszerűsített beszámolófajták esetében – többek között a hitelezői érdekhordozó hiánya miatt – a Cash flow kimutatás kötelező közzétételétől azonban már eltekintenek. A területtel kapcsolatos számviteli szabályozások főként az angolszász országokban tekintenek vissza nagyobb múltra, bár a kötelezően előírt alkalmazások ott is csak néhány évtizede jelentek meg, azonban ma már szinte minden ország rendelkezik saját Cash flow kimutatás szabályozással. A többség a nemzetközi standardhoz (IAS 7) nagyon közel álló szabályozást alkalmaz és a főbb pontokban ezek hasonlítanak is egymásra, de a részletes elemzésüknél már kisebb-nagyobb eltérések is a felszínre kerülnek. A különbségek főként a pénzbázis definiálásában, a kategorizálásban és a működési rész összeállítási módszerében jelentkeznek, amelyek alapján az egyes országok hierarchikusan csoportokba rendezhetőek. Egyre nagyobb körben a nemzeti szabályozást felváltja a nemzetközi standardok (IAS/IFRS) alkalmazása, amelyek legnagyobb mértékben a tőzsdei konszolidált beszámolókat érintően váltak kötelezővé. E körben így vizsgálhatóvá váltak a közös szabályrendszer keretében alkalmazott nemzeti gyakorlatok. Az IAS 7 Cash flow kimutatás standard bizonyos szabadságfokából eredően a gazdálkodók több ponton is választhatnak a javasolt illetve az alternatívként megengedett megoldások közül, amelyek szintén ugyanazon három területen találhatóak (pénzbázis definiálása, kategorizálás, működési rész összeállítási módszere), mint a nemzeti szabályozásoknál. A nemzeti gyakorlatok vizsgálatánál megállapíthatjuk, hogy a különbségek továbbra is fennmaradtak, habár csökkentek és az országok hierarchikus csoportosítása ezen eltérések alapján is megvalósítható. A Cash flow kimutatás létjogosultságát a tőzsdei vállalkozások körében végzett részvényhozammal összehasonlító kutatások is igazolták. Az elemzések rámutattak, hogy a cash flow adatoknak egyedileg és a tárgyévi eredmény ismeretében járulékosan is információtöbbletük a részvényhozammal összefüggésben. A magyar Cash flow kimutatás szabályozás főbb vonalaiban összhangban van a többi ország nemzeti szabályzásával illetve a nemzetközi standardokkal, azonban a három említett területen (pénzbázis definiálása, kategorizálás, működési rész összeállítási módszere) némileg szigorúbb és merevebb a hazai jogszabály. A kutatás alapján javaslom a Cash flow kimutatásra kötelezettek körének átgondolását, amelyet a szűkítés irányába változtatnék, főként a jelentősebb hitelezői érdekhordozó megjelenésének hiánya esetében. A hazai kis terjedelmű jogszabályrész helyett a fejlett országokéhoz hasonlóan részletesebb és rugalmasabb szabályozást tartok követendőnek. Az IAS/IFRS-t alkalmazó magyar tőzsdei vállalkozások konszolidált beszámolóik Cash flow kimutatásai többségében már elérik a nyugat-európai cégek színvonalát. Az IASB-FASB közös projektjében jelenleg felülvizsgálat alatt állnak a pénzügyi beszámoló kimutatásai, amelynek keretében az egységes tagolás bevezetése szerepel a tervekben. A közgazdasági hármas tagoláshoz (működési, befektetési, finanszírozási) a Cash flow kimutatás áll a legközelebb, s úgy tűnik, hogy ehhez hasonló bontás alkalmazása a cél a mérlegnél és az eredménykimutatásnál is, amely a három kimutatás együttes értelmezését jelentősen megkönnyíthetné, így ez nagy előrelépés lehet a számvitelben."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/765/1/Laszlo_Norbert.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/765/2/Laszlo_Norbert_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/765/3/Laszlo_Norbert_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/765/"],"dc:subject":["Számvitel"],"dc:title":["Cash flow kimutatások a számviteli beszámolókban = Statement of Cash flows in the Financial Statement"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:31Z"}