{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:763"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:763","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A Jósika-orgona (Syringa josikaea Jacq. fil. ex Rchb.) aktuális és történeti biogeográfiája = The actual and historical biogeography of Syringa josikaea Jacq. fil. ex Rchb.","abstract":"A Jósika-orgona (Syringa josikaea Jacq. fil. ex Rchb.) az Erdélyi-szigethegység és az Ukrajnai-Kárpátok bennszülött cserjefaja. Rokonságának ázsiai elterjedése miatt vetődött föl, hogy egy reliktum fajjal állunk szemben. Ez a kérdés már több, mint száz éve (Pax 1898) foglalkoztatja a szakmai közvéleményt. Annak hatására, hogy fosszíliákat S. josikaea őseként azonosítottak, mára e faj a Kárpát-medence harmadkori reliktumainak tankönyvi példája lett. A reliktum növényfajok történeti biogeográfiája eltér az egyes területeket borító növényzet többségéhez képest, emiatt a reliktumok történeti biogeográfiája fontos adatokkal egészítheti ki a flóratörténetről szerzett ismereteket. A rokonság elterjedésének ismerete és néhány fosszília alapján azonban a fajok származásáról és történeti biogeográfiájáról csak bizonytalansággal lehet hipotéziseket felállítani. Különösen igaz ez régebbi földtörténeti korok reliktumai esetében, ahol az eltelt hosszú idő alatt számos tényező befolyásolhatta a faj fennmaradását és elterjedését. Az utóbbi évtizedekben a molekuláris genetikai technikák fejlődése új lehetőséget adott a fajtörténet feltárásához és évszázados hipotézisek igazolására vagy elvetésére (Avise 2000). Molekuláris genetikai módszerekkel vizsgálhatóvá vált a S. josikaea leszármazási ideje, és hogy ez milyen földtörténeti eseményekkel áll kapcsolatban.","abstract_html":"A Jósika-orgona (Syringa josikaea Jacq. fil. ex Rchb.) az Erdélyi-szigethegység és az Ukrajnai-Kárpátok bennszülött cserjefaja. Rokonságának ázsiai elterjedése miatt vetődött föl, hogy egy reliktum fajjal állunk szemben. Ez a kérdés már több, mint száz éve (Pax 1898) foglalkoztatja a szakmai közvéleményt. Annak hatására, hogy fosszíliákat S. josikaea őseként azonosítottak, mára e faj a Kárpát-medence harmadkori reliktumainak tankönyvi példája lett. A reliktum növényfajok történeti biogeográfiája eltér az egyes területeket borító növényzet többségéhez képest, emiatt a reliktumok történeti biogeográfiája fontos adatokkal egészítheti ki a flóratörténetről szerzett ismereteket. A rokonság elterjedésének ismerete és néhány fosszília alapján azonban a fajok származásáról és történeti biogeográfiájáról csak bizonytalansággal lehet hipotéziseket felállítani. Különösen igaz ez régebbi földtörténeti korok reliktumai esetében, ahol az eltelt hosszú idő alatt számos tényező befolyásolhatta a faj fennmaradását és elterjedését. Az utóbbi évtizedekben a molekuláris genetikai technikák fejlődése új lehetőséget adott a fajtörténet feltárásához és évszázados hipotézisek igazolására vagy elvetésére (Avise 2000). Molekuláris genetikai módszerekkel vizsgálhatóvá vált a S. josikaea leszármazási ideje, és hogy ez milyen földtörténeti eseményekkel áll kapcsolatban.","abstract_has_math":false,"creators":["Lendvay, Bertalan"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2014,"date_issued":"2014-05","date_published":"2014-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:31Z","subjects":["Növénytan, botanika"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Lendvay, Bertalan"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2014-05-20"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2014-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Kertészettudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/763/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Növénytan, botanika"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/763/1/Lendvay_Bertalan.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/763/2/Lendvay_Bertalan_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/763/9/Lendvay_Bertalan_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A Jósika-orgona (Syringa josikaea Jacq. fil. ex Rchb.) az Erdélyi-szigethegység és az Ukrajnai-Kárpátok bennszülött cserjefaja. Rokonságának ázsiai elterjedése miatt vetődött föl, hogy egy reliktum fajjal állunk szemben. Ez a kérdés már több, mint száz éve (Pax 1898) foglalkoztatja a szakmai közvéleményt. Annak hatására, hogy fosszíliákat S. josikaea őseként azonosítottak, mára e faj a Kárpát-medence harmadkori reliktumainak tankönyvi példája lett. A reliktum növényfajok történeti biogeográfiája eltér az egyes területeket borító növényzet többségéhez képest, emiatt a reliktumok történeti biogeográfiája fontos adatokkal egészítheti ki a flóratörténetről szerzett ismereteket. A rokonság elterjedésének ismerete és néhány fosszília alapján azonban a fajok származásáról és történeti biogeográfiájáról csak bizonytalansággal lehet hipotéziseket felállítani. Különösen igaz ez régebbi földtörténeti korok reliktumai esetében, ahol az eltelt hosszú idő alatt számos tényező befolyásolhatta a faj fennmaradását és elterjedését. Az utóbbi évtizedekben a molekuláris genetikai technikák fejlődése új lehetőséget adott a fajtörténet feltárásához és évszázados hipotézisek igazolására vagy elvetésére (Avise 2000). Molekuláris genetikai módszerekkel vizsgálhatóvá vált a S. josikaea leszármazási ideje, és hogy ez milyen földtörténeti eseményekkel áll kapcsolatban."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A Jósika-orgona (Syringa josikaea Jacq. fil. ex Rchb.) aktuális és történeti biogeográfiája = The actual and historical biogeography of Syringa josikaea Jacq. fil. ex Rchb."]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Lendvay, Bertalan"],"dc:date":["2014-05-20"],"dc:date.issued":["2014-05"],"dc:description.abstract":["A Jósika-orgona (Syringa josikaea Jacq. fil. ex Rchb.) az Erdélyi-szigethegység és az Ukrajnai-Kárpátok bennszülött cserjefaja. Rokonságának ázsiai elterjedése miatt vetődött föl, hogy egy reliktum fajjal állunk szemben. Ez a kérdés már több, mint száz éve (Pax 1898) foglalkoztatja a szakmai közvéleményt. Annak hatására, hogy fosszíliákat S. josikaea őseként azonosítottak, mára e faj a Kárpát-medence harmadkori reliktumainak tankönyvi példája lett. A reliktum növényfajok történeti biogeográfiája eltér az egyes területeket borító növényzet többségéhez képest, emiatt a reliktumok történeti biogeográfiája fontos adatokkal egészítheti ki a flóratörténetről szerzett ismereteket. A rokonság elterjedésének ismerete és néhány fosszília alapján azonban a fajok származásáról és történeti biogeográfiájáról csak bizonytalansággal lehet hipotéziseket felállítani. Különösen igaz ez régebbi földtörténeti korok reliktumai esetében, ahol az eltelt hosszú idő alatt számos tényező befolyásolhatta a faj fennmaradását és elterjedését. Az utóbbi évtizedekben a molekuláris genetikai technikák fejlődése új lehetőséget adott a fajtörténet feltárásához és évszázados hipotézisek igazolására vagy elvetésére (Avise 2000). Molekuláris genetikai módszerekkel vizsgálhatóvá vált a S. josikaea leszármazási ideje, és hogy ez milyen földtörténeti eseményekkel áll kapcsolatban."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/763/1/Lendvay_Bertalan.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/763/2/Lendvay_Bertalan_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/763/9/Lendvay_Bertalan_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Kertészettudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/763/"],"dc:subject":["Növénytan, botanika"],"dc:title":["A Jósika-orgona (Syringa josikaea Jacq. fil. ex Rchb.) aktuális és történeti biogeográfiája = The actual and historical biogeography of Syringa josikaea Jacq. fil. ex Rchb."],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:31Z"}