{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:734"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:734","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából = The analysis of the relation between depreciation and financial lease from the point of view of the lessor","abstract":"A pénzügyi lízing a tárgyi eszköz beszerzés finanszírozásának Magyarországon is elterjedt formája. Sajátosságát az adja, hogy a vállalaton kívüli forrásbevonás egyéb változataival szemben, a pénzügyi lízing keretein belül a vállalkozás működésébe bevonni kívánt lízingtárgy tulajdonjoga az ügylet futamideje alatt a lízingbeadónál marad, viszont használati joga és a kapcsolódó költségek viselésének terhe a lízingbevevőhöz kerül. Mivel a használat joga maga után vonja a hasznok szedésének jogát is, számviteli szempontból a lízingelt eszközt a lízingbevevő mutatja ki a könyveiben. A lízingbevevőnek az ügylet keretében lehetősége van arra, hogy az eszköz működtetésével elérhető valamennyi hasznot realizálja és a futamidő alatt vele kitermelt bruttó működési többletből fedezze a pénzügyi lízingből származó kötelezettségeit. Az eszköz tulajdonjogának lízingbeadó általi fenntartása tulajdonképpen az eszköz által termelt bruttó működési többletre vonatkozó – a nyújtott finanszírozás mértékéhez igazodó – igényként is interpretálható. Tehát a lízingbeadónál megjelenő, pénzügyi lízingből származó követelés és az eszköz jövedelemtermelő képessége zárt struktúrát alkot, vagyis a finanszírozás megtérülési szempontból az eszköz jövedelemtermelő képességére és nem a tulajdonos vagy működtető közvetlen cash-flow generáló képességére támaszkodik – ezért minősül eszközalapú finanszírozásnak –, és ehhez illeszkedve maga a lízingtárgy adja az ügylet egyetlen fizikai biztosítékát. Az előző gondolatmenet következménye, hogy – a pénzügyi lízinget eszközalapú konstrukcióként értelmezve – a lízingkövetelés „amortizálódásának” alkalmazkodnia kell az eszköz jövedelemtermelő képességének alakulásához. A lízingbeadónak tőkekövetelése jövőbeli alakulásának tervezésekor (az ügylet kalkulációjának kialakítása során) tehát tekintettel kell lennie arra, hogy az eszköz – tulajdonképpen annak jövőbeli szolgálatait megtestesítő – értéke miként alakul, vagyis a lízingbevevő által használt eszköz várhatóan hogyan amortizálódik. Ehhez támpontot nyújt a lízingtárgy piaci áralakulása, ugyanis az árak egyik időszakról másik időszakra történő változásával a hatékony piac az eszköz jövedelemtermelő képességének változását árazza. Az értekezésben a fent bemutatott összefüggések keretrendszerében vizsgálom a lízingügyletek kalkulációjának illetve a lízingtárgy értékcsökkenésének kapcsolatát: érvényesül-e viszonyukban az eszközfinanszírozási jelleg, hogyan alakult relációjuk a lízingpiaci aktivitás fokozódásának következtében, ill. milyen következményekkel járhat a finanszírozói gyakorlat átalakulása.","abstract_html":"A pénzügyi lízing a tárgyi eszköz beszerzés finanszírozásának Magyarországon is elterjedt formája. Sajátosságát az adja, hogy a vállalaton kívüli forrásbevonás egyéb változataival szemben, a pénzügyi lízing keretein belül a vállalkozás működésébe bevonni kívánt lízingtárgy tulajdonjoga az ügylet futamideje alatt a lízingbeadónál marad, viszont használati joga és a kapcsolódó költségek viselésének terhe a lízingbevevőhöz kerül. Mivel a használat joga maga után vonja a hasznok szedésének jogát is, számviteli szempontból a lízingelt eszközt a lízingbevevő mutatja ki a könyveiben. A lízingbevevőnek az ügylet keretében lehetősége van arra, hogy az eszköz működtetésével elérhető valamennyi hasznot realizálja és a futamidő alatt vele kitermelt bruttó működési többletből fedezze a pénzügyi lízingből származó kötelezettségeit. Az eszköz tulajdonjogának lízingbeadó általi fenntartása tulajdonképpen az eszköz által termelt bruttó működési többletre vonatkozó – a nyújtott finanszírozás mértékéhez igazodó – igényként is interpretálható. Tehát a lízingbeadónál megjelenő, pénzügyi lízingből származó követelés és az eszköz jövedelemtermelő képessége zárt struktúrát alkot, vagyis a finanszírozás megtérülési szempontból az eszköz jövedelemtermelő képességére és nem a tulajdonos vagy működtető közvetlen cash-flow generáló képességére támaszkodik – ezért minősül eszközalapú finanszírozásnak –, és ehhez illeszkedve maga a lízingtárgy adja az ügylet egyetlen fizikai biztosítékát. Az előző gondolatmenet következménye, hogy – a pénzügyi lízinget eszközalapú konstrukcióként értelmezve – a lízingkövetelés „amortizálódásának” alkalmazkodnia kell az eszköz jövedelemtermelő képességének alakulásához. A lízingbeadónak tőkekövetelése jövőbeli alakulásának tervezésekor (az ügylet kalkulációjának kialakítása során) tehát tekintettel kell lennie arra, hogy az eszköz – tulajdonképpen annak jövőbeli szolgálatait megtestesítő – értéke miként alakul, vagyis a lízingbevevő által használt eszköz várhatóan hogyan amortizálódik. Ehhez támpontot nyújt a lízingtárgy piaci áralakulása, ugyanis az árak egyik időszakról másik időszakra történő változásával a hatékony piac az eszköz jövedelemtermelő képességének változását árazza. Az értekezésben a fent bemutatott összefüggések keretrendszerében vizsgálom a lízingügyletek kalkulációjának illetve a lízingtárgy értékcsökkenésének kapcsolatát: érvényesül-e viszonyukban az eszközfinanszírozási jelleg, hogyan alakult relációjuk a lízingpiaci aktivitás fokozódásának következtében, ill. milyen következményekkel járhat a finanszírozói gyakorlat átalakulása.","abstract_has_math":false,"creators":["Veres, Judit"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2013,"date_issued":"2013-12","date_published":"2013-12","updated_at":"2026-07-24T01:49:28Z","subjects":["Pénzügy"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Veres, Judit"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2013-12-02"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2013-12"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/734/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Pénzügy"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/734/1/Veres_Judit_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/734/2/Veres_Judit_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/734/13/Veres_Judit_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/734/19/Veres_Judit_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A pénzügyi lízing a tárgyi eszköz beszerzés finanszírozásának Magyarországon is elterjedt formája. Sajátosságát az adja, hogy a vállalaton kívüli forrásbevonás egyéb változataival szemben, a pénzügyi lízing keretein belül a vállalkozás működésébe bevonni kívánt lízingtárgy tulajdonjoga az ügylet futamideje alatt a lízingbeadónál marad, viszont használati joga és a kapcsolódó költségek viselésének terhe a lízingbevevőhöz kerül. Mivel a használat joga maga után vonja a hasznok szedésének jogát is, számviteli szempontból a lízingelt eszközt a lízingbevevő mutatja ki a könyveiben. A lízingbevevőnek az ügylet keretében lehetősége van arra, hogy az eszköz működtetésével elérhető valamennyi hasznot realizálja és a futamidő alatt vele kitermelt bruttó működési többletből fedezze a pénzügyi lízingből származó kötelezettségeit. Az eszköz tulajdonjogának lízingbeadó általi fenntartása tulajdonképpen az eszköz által termelt bruttó működési többletre vonatkozó – a nyújtott finanszírozás mértékéhez igazodó – igényként is interpretálható. Tehát a lízingbeadónál megjelenő, pénzügyi lízingből származó követelés és az eszköz jövedelemtermelő képessége zárt struktúrát alkot, vagyis a finanszírozás megtérülési szempontból az eszköz jövedelemtermelő képességére és nem a tulajdonos vagy működtető közvetlen cash-flow generáló képességére támaszkodik – ezért minősül eszközalapú finanszírozásnak –, és ehhez illeszkedve maga a lízingtárgy adja az ügylet egyetlen fizikai biztosítékát. Az előző gondolatmenet következménye, hogy – a pénzügyi lízinget eszközalapú konstrukcióként értelmezve – a lízingkövetelés „amortizálódásának” alkalmazkodnia kell az eszköz jövedelemtermelő képességének alakulásához. A lízingbeadónak tőkekövetelése jövőbeli alakulásának tervezésekor (az ügylet kalkulációjának kialakítása során) tehát tekintettel kell lennie arra, hogy az eszköz – tulajdonképpen annak jövőbeli szolgálatait megtestesítő – értéke miként alakul, vagyis a lízingbevevő által használt eszköz várhatóan hogyan amortizálódik. Ehhez támpontot nyújt a lízingtárgy piaci áralakulása, ugyanis az árak egyik időszakról másik időszakra történő változásával a hatékony piac az eszköz jövedelemtermelő képességének változását árazza. Az értekezésben a fent bemutatott összefüggések keretrendszerében vizsgálom a lízingügyletek kalkulációjának illetve a lízingtárgy értékcsökkenésének kapcsolatát: érvényesül-e viszonyukban az eszközfinanszírozási jelleg, hogyan alakult relációjuk a lízingpiaci aktivitás fokozódásának következtében, ill. milyen következményekkel járhat a finanszírozói gyakorlat átalakulása."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából = The analysis of the relation between depreciation and financial lease from the point of view of the lessor"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Veres, Judit"],"dc:date":["2013-12-02"],"dc:date.issued":["2013-12"],"dc:description.abstract":["A pénzügyi lízing a tárgyi eszköz beszerzés finanszírozásának Magyarországon is elterjedt formája. Sajátosságát az adja, hogy a vállalaton kívüli forrásbevonás egyéb változataival szemben, a pénzügyi lízing keretein belül a vállalkozás működésébe bevonni kívánt lízingtárgy tulajdonjoga az ügylet futamideje alatt a lízingbeadónál marad, viszont használati joga és a kapcsolódó költségek viselésének terhe a lízingbevevőhöz kerül. Mivel a használat joga maga után vonja a hasznok szedésének jogát is, számviteli szempontból a lízingelt eszközt a lízingbevevő mutatja ki a könyveiben. A lízingbevevőnek az ügylet keretében lehetősége van arra, hogy az eszköz működtetésével elérhető valamennyi hasznot realizálja és a futamidő alatt vele kitermelt bruttó működési többletből fedezze a pénzügyi lízingből származó kötelezettségeit. Az eszköz tulajdonjogának lízingbeadó általi fenntartása tulajdonképpen az eszköz által termelt bruttó működési többletre vonatkozó – a nyújtott finanszírozás mértékéhez igazodó – igényként is interpretálható. Tehát a lízingbeadónál megjelenő, pénzügyi lízingből származó követelés és az eszköz jövedelemtermelő képessége zárt struktúrát alkot, vagyis a finanszírozás megtérülési szempontból az eszköz jövedelemtermelő képességére és nem a tulajdonos vagy működtető közvetlen cash-flow generáló képességére támaszkodik – ezért minősül eszközalapú finanszírozásnak –, és ehhez illeszkedve maga a lízingtárgy adja az ügylet egyetlen fizikai biztosítékát. Az előző gondolatmenet következménye, hogy – a pénzügyi lízinget eszközalapú konstrukcióként értelmezve – a lízingkövetelés „amortizálódásának” alkalmazkodnia kell az eszköz jövedelemtermelő képességének alakulásához. A lízingbeadónak tőkekövetelése jövőbeli alakulásának tervezésekor (az ügylet kalkulációjának kialakítása során) tehát tekintettel kell lennie arra, hogy az eszköz – tulajdonképpen annak jövőbeli szolgálatait megtestesítő – értéke miként alakul, vagyis a lízingbevevő által használt eszköz várhatóan hogyan amortizálódik. Ehhez támpontot nyújt a lízingtárgy piaci áralakulása, ugyanis az árak egyik időszakról másik időszakra történő változásával a hatékony piac az eszköz jövedelemtermelő képességének változását árazza. Az értekezésben a fent bemutatott összefüggések keretrendszerében vizsgálom a lízingügyletek kalkulációjának illetve a lízingtárgy értékcsökkenésének kapcsolatát: érvényesül-e viszonyukban az eszközfinanszírozási jelleg, hogyan alakult relációjuk a lízingpiaci aktivitás fokozódásának következtében, ill. milyen következményekkel járhat a finanszírozói gyakorlat átalakulása."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/734/1/Veres_Judit_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/734/2/Veres_Judit_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/734/13/Veres_Judit_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/734/19/Veres_Judit_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/734/"],"dc:subject":["Pénzügy"],"dc:title":["Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából = The analysis of the relation between depreciation and financial lease from the point of view of the lessor"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:28Z"}