{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:700"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:700","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Elmés döntések. Heurisztikus folyamatok a beszállítóválasztási döntésekben = Clever decisions. Heuristic processes in supplier selection decisions","abstract":"A dolgozat központi fogalma a heurisztika, amely kifejezés alatt leegyszerűsítő szabályokat, hüvelykujjszabályokat, vagy, ahogy Kindler József nevezi: gondolkodásegyszerűsítést értünk. A dolgozat az ilyen leegyszerűsítéseket pozitív szemlélettel mutatja be és vizsgálja a bennük rejlő lehetőségeket. A szerző a téma szakirodalmának összefoglaló áttekintése után a domináns kísérleti kutatási vonal helyett egy másik utat választ: a gyakorlati döntések feltárását. A szerző kutatási terepének a beszerzési döntéseket választja, amelyek folyamataiban kvalitatív módszertannal keresi a gondolkodásegyszerűsítéseket. Ez a kapcsolás hozzáadott értékkel rendelkezik mindkét terület számára. A kutatást két kérdéskör vezérli: a racionalitásra, mint oktatott normatív ideálra való törekvés, valamint a konkrét leegyszerűsítések kérdése. Milyen leegyszerűsítéseket alkalmaznak a döntéshozók a beszállítóválasztási folyamatokban? Hogyan vélekednek saját döntéshozatali folyamataikról? E kérdések alkérdései kerülnek vizsgálatra egyéni döntéshozók esetében a megalapozott elmélet (grounded theory) módszertanával, félig strukturált interjúk alkalmazásával. Az interjúk kódolásának eredményeként egy összefüggésrendszer áll össze, amely szubsztantív elmélet-kezdet, azaz a kutatás egyéb területein való folytatásával később magasabb, általánosabb szintre emelhető. A kutatás néhány érdekes eredménye között található az attitűdök folyamat-formáló ereje, a múltbeli döntéshozói szerepek hatása a következő döntésekre, és a még számos kérdést felvető metadöntések szintje is. Ez utóbbi elem új és izgalmas gondolatokat generál a döntési folyamatok hatékonyságának lehetséges növeléséről. A szerző a feltáró kutatás végén számos további vizsgálati irányt jelöl meg. Ezek közé tartozik többek között az egyéni leegyszerűsítések alkalmazási lehetőségeinek kérdése szabályozott környezetben, az egyéni struktúrák szabályzatokba való integrálásának lehetőségei, és a személyiség és a leegyszerűsítésre való hajlam kapcsolata.","abstract_html":"A dolgozat központi fogalma a heurisztika, amely kifejezés alatt leegyszerűsítő szabályokat, hüvelykujjszabályokat, vagy, ahogy Kindler József nevezi: gondolkodásegyszerűsítést értünk. A dolgozat az ilyen leegyszerűsítéseket pozitív szemlélettel mutatja be és vizsgálja a bennük rejlő lehetőségeket. A szerző a téma szakirodalmának összefoglaló áttekintése után a domináns kísérleti kutatási vonal helyett egy másik utat választ: a gyakorlati döntések feltárását. A szerző kutatási terepének a beszerzési döntéseket választja, amelyek folyamataiban kvalitatív módszertannal keresi a gondolkodásegyszerűsítéseket. Ez a kapcsolás hozzáadott értékkel rendelkezik mindkét terület számára. A kutatást két kérdéskör vezérli: a racionalitásra, mint oktatott normatív ideálra való törekvés, valamint a konkrét leegyszerűsítések kérdése. Milyen leegyszerűsítéseket alkalmaznak a döntéshozók a beszállítóválasztási folyamatokban? Hogyan vélekednek saját döntéshozatali folyamataikról? E kérdések alkérdései kerülnek vizsgálatra egyéni döntéshozók esetében a megalapozott elmélet (grounded theory) módszertanával, félig strukturált interjúk alkalmazásával. Az interjúk kódolásának eredményeként egy összefüggésrendszer áll össze, amely szubsztantív elmélet-kezdet, azaz a kutatás egyéb területein való folytatásával később magasabb, általánosabb szintre emelhető. A kutatás néhány érdekes eredménye között található az attitűdök folyamat-formáló ereje, a múltbeli döntéshozói szerepek hatása a következő döntésekre, és a még számos kérdést felvető metadöntések szintje is. Ez utóbbi elem új és izgalmas gondolatokat generál a döntési folyamatok hatékonyságának lehetséges növeléséről. A szerző a feltáró kutatás végén számos további vizsgálati irányt jelöl meg. Ezek közé tartozik többek között az egyéni leegyszerűsítések alkalmazási lehetőségeinek kérdése szabályozott környezetben, az egyéni struktúrák szabályzatokba való integrálásának lehetőségei, és a személyiség és a leegyszerűsítésre való hajlam kapcsolata.","abstract_has_math":false,"creators":["Esse, Bálint"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2013,"date_issued":"2013-05","date_published":"2013-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:28Z","subjects":["Döntéselmélet"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Esse, Bálint"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2013-05-22"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2013-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/700/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Döntéselmélet"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/700/1/Esse_Balint_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/700/2/Esee_Balint_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/700/3/Esse_Balint_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/700/4/Esse_Balint_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A dolgozat központi fogalma a heurisztika, amely kifejezés alatt leegyszerűsítő szabályokat, hüvelykujjszabályokat, vagy, ahogy Kindler József nevezi: gondolkodásegyszerűsítést értünk. A dolgozat az ilyen leegyszerűsítéseket pozitív szemlélettel mutatja be és vizsgálja a bennük rejlő lehetőségeket. A szerző a téma szakirodalmának összefoglaló áttekintése után a domináns kísérleti kutatási vonal helyett egy másik utat választ: a gyakorlati döntések feltárását. A szerző kutatási terepének a beszerzési döntéseket választja, amelyek folyamataiban kvalitatív módszertannal keresi a gondolkodásegyszerűsítéseket. Ez a kapcsolás hozzáadott értékkel rendelkezik mindkét terület számára. A kutatást két kérdéskör vezérli: a racionalitásra, mint oktatott normatív ideálra való törekvés, valamint a konkrét leegyszerűsítések kérdése. Milyen leegyszerűsítéseket alkalmaznak a döntéshozók a beszállítóválasztási folyamatokban? Hogyan vélekednek saját döntéshozatali folyamataikról? E kérdések alkérdései kerülnek vizsgálatra egyéni döntéshozók esetében a megalapozott elmélet (grounded theory) módszertanával, félig strukturált interjúk alkalmazásával. Az interjúk kódolásának eredményeként egy összefüggésrendszer áll össze, amely szubsztantív elmélet-kezdet, azaz a kutatás egyéb területein való folytatásával később magasabb, általánosabb szintre emelhető. A kutatás néhány érdekes eredménye között található az attitűdök folyamat-formáló ereje, a múltbeli döntéshozói szerepek hatása a következő döntésekre, és a még számos kérdést felvető metadöntések szintje is. Ez utóbbi elem új és izgalmas gondolatokat generál a döntési folyamatok hatékonyságának lehetséges növeléséről. A szerző a feltáró kutatás végén számos további vizsgálati irányt jelöl meg. Ezek közé tartozik többek között az egyéni leegyszerűsítések alkalmazási lehetőségeinek kérdése szabályozott környezetben, az egyéni struktúrák szabályzatokba való integrálásának lehetőségei, és a személyiség és a leegyszerűsítésre való hajlam kapcsolata."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Elmés döntések. Heurisztikus folyamatok a beszállítóválasztási döntésekben = Clever decisions. Heuristic processes in supplier selection decisions"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Esse, Bálint"],"dc:date":["2013-05-22"],"dc:date.issued":["2013-05"],"dc:description.abstract":["A dolgozat központi fogalma a heurisztika, amely kifejezés alatt leegyszerűsítő szabályokat, hüvelykujjszabályokat, vagy, ahogy Kindler József nevezi: gondolkodásegyszerűsítést értünk. A dolgozat az ilyen leegyszerűsítéseket pozitív szemlélettel mutatja be és vizsgálja a bennük rejlő lehetőségeket. A szerző a téma szakirodalmának összefoglaló áttekintése után a domináns kísérleti kutatási vonal helyett egy másik utat választ: a gyakorlati döntések feltárását. A szerző kutatási terepének a beszerzési döntéseket választja, amelyek folyamataiban kvalitatív módszertannal keresi a gondolkodásegyszerűsítéseket. Ez a kapcsolás hozzáadott értékkel rendelkezik mindkét terület számára. A kutatást két kérdéskör vezérli: a racionalitásra, mint oktatott normatív ideálra való törekvés, valamint a konkrét leegyszerűsítések kérdése. Milyen leegyszerűsítéseket alkalmaznak a döntéshozók a beszállítóválasztási folyamatokban? Hogyan vélekednek saját döntéshozatali folyamataikról? E kérdések alkérdései kerülnek vizsgálatra egyéni döntéshozók esetében a megalapozott elmélet (grounded theory) módszertanával, félig strukturált interjúk alkalmazásával. Az interjúk kódolásának eredményeként egy összefüggésrendszer áll össze, amely szubsztantív elmélet-kezdet, azaz a kutatás egyéb területein való folytatásával később magasabb, általánosabb szintre emelhető. A kutatás néhány érdekes eredménye között található az attitűdök folyamat-formáló ereje, a múltbeli döntéshozói szerepek hatása a következő döntésekre, és a még számos kérdést felvető metadöntések szintje is. Ez utóbbi elem új és izgalmas gondolatokat generál a döntési folyamatok hatékonyságának lehetséges növeléséről. A szerző a feltáró kutatás végén számos további vizsgálati irányt jelöl meg. Ezek közé tartozik többek között az egyéni leegyszerűsítések alkalmazási lehetőségeinek kérdése szabályozott környezetben, az egyéni struktúrák szabályzatokba való integrálásának lehetőségei, és a személyiség és a leegyszerűsítésre való hajlam kapcsolata."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/700/1/Esse_Balint_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/700/2/Esee_Balint_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/700/3/Esse_Balint_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/700/4/Esse_Balint_thu.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/700/"],"dc:subject":["Döntéselmélet"],"dc:title":["Elmés döntések. Heurisztikus folyamatok a beszállítóválasztási döntésekben = Clever decisions. Heuristic processes in supplier selection decisions"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:28Z"}