{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:671"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:671","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Polgármester vagy képviselő? A mandátumhalmozás jelensége a Magyar Országgyűlésben = Mayor or MP? The practice of dual-mandate holding in the Hungarian National Assembly","abstract":"Az országos és a helyi politika viszonya kritikus kérdése a magyar politikai rendszernek, amelyben a centralizációs törekvések és a helyi autonómia hiánya a döntéshozatali központ dominanciáját és a helyi képviselők centrum felé törekvését eredményezik. Az országos és a helyi politika összefonódását személyükben testesítik meg azok a politikusok, akik egyszerre vállalnak feladatot a helyi és az országos politikában. Közülük is a legláthatóbb csoportot azok a képviselők alkotják, akik országgyűlési mandátumukkal párhuzamosan polgármesteri funkciót is betöltenek. Talán láthatóságuk okán is őket éri leggyakrabban kritika, a mandátumhalmozás elleni megszólalásokban populáris (ne kapjanak két fizetést) és szakmai érvek (a személyi összefonódás átláthatatlanná teszi a viszonyokat) egyaránt megjelennek és az önkormányzati rendszer átalakításáról szóló vitáknak is visszatérő motívuma az összeférhetetlenség szigorúbb szabályozása. Ennek ellenére 1994 óta a mandátumhalmozó képviselők száma egyre nő az országgyűlésben, a kezdetben jellemzően szocialista polgármester-képviselők mellé felzárkóztak, sőt túlnyomó többségbe kerültek a jobboldali politikusok, így a mandátumhalmozás vitathatatlan jellemzője lett a magyar politikai életnek. A növekvő jelenlét és az ezt kísérő növekvő figyelem ellenére a jelenség tudományos igényű vizsgálatával még adós a magyar politikatudomány. Disszertációm célja a helyi és országos politika személyi összefonódásának dokumentálása és elemzése, a jelenség rekrutációs hátterének és tartalmi elemeinek tudományos vizsgálata. Kutatásom három dimenzióban vizsgáltam a mandátumhalmozás megjelenését és szerepét illetve a mandátumhalmozás tartalmát. A helyi és az országos szintű politizálás első megközelítésben rekrutációs kérdés, ami meghatározza a politikai elit karrierútját. A helyi szintű politikai tevékenység vagy politikai pozíció két funkciót tölthet be: egyrészt belépési kaput jelent a politikai arénába, másrészt ugródeszkaként szolgálhat a további karrierhez. Sok esetben a helyi kötődés túlmutat a politikai életpálya kezdeti szakaszán és az egymásutániság mellett a helyi és országos politizálás viszonyára az egymásmellettiség is egyre jellemzőbb. A mandátumhalmozás második megközelítésben képviseleti kérdés. hiszen felveti a helyi és országos elköteleződés konfliktusát. Bár a helyi kötődés és a választókerületi fókusz egyre erőteljesebben van jelen a képviselők szerepfelfogásában, még megválaszolatlan az a kérdés hogy ezek az attitűdök mennyire határozzák meg a képviselők tényleges tevékenységét. Végül pedig a mandátumhalmozás demokrácia kérdés, ami befolyásolja az önkormányzás autonómiáját, a döntéshozatal átláthatóságát és a politikai elit zártságát is.","abstract_html":"Az országos és a helyi politika viszonya kritikus kérdése a magyar politikai rendszernek, amelyben a centralizációs törekvések és a helyi autonómia hiánya a döntéshozatali központ dominanciáját és a helyi képviselők centrum felé törekvését eredményezik. Az országos és a helyi politika összefonódását személyükben testesítik meg azok a politikusok, akik egyszerre vállalnak feladatot a helyi és az országos politikában. Közülük is a legláthatóbb csoportot azok a képviselők alkotják, akik országgyűlési mandátumukkal párhuzamosan polgármesteri funkciót is betöltenek. Talán láthatóságuk okán is őket éri leggyakrabban kritika, a mandátumhalmozás elleni megszólalásokban populáris (ne kapjanak két fizetést) és szakmai érvek (a személyi összefonódás átláthatatlanná teszi a viszonyokat) egyaránt megjelennek és az önkormányzati rendszer átalakításáról szóló vitáknak is visszatérő motívuma az összeférhetetlenség szigorúbb szabályozása. Ennek ellenére 1994 óta a mandátumhalmozó képviselők száma egyre nő az országgyűlésben, a kezdetben jellemzően szocialista polgármester-képviselők mellé felzárkóztak, sőt túlnyomó többségbe kerültek a jobboldali politikusok, így a mandátumhalmozás vitathatatlan jellemzője lett a magyar politikai életnek. A növekvő jelenlét és az ezt kísérő növekvő figyelem ellenére a jelenség tudományos igényű vizsgálatával még adós a magyar politikatudomány. Disszertációm célja a helyi és országos politika személyi összefonódásának dokumentálása és elemzése, a jelenség rekrutációs hátterének és tartalmi elemeinek tudományos vizsgálata. Kutatásom három dimenzióban vizsgáltam a mandátumhalmozás megjelenését és szerepét illetve a mandátumhalmozás tartalmát. A helyi és az országos szintű politizálás első megközelítésben rekrutációs kérdés, ami meghatározza a politikai elit karrierútját. A helyi szintű politikai tevékenység vagy politikai pozíció két funkciót tölthet be: egyrészt belépési kaput jelent a politikai arénába, másrészt ugródeszkaként szolgálhat a további karrierhez. Sok esetben a helyi kötődés túlmutat a politikai életpálya kezdeti szakaszán és az egymásutániság mellett a helyi és országos politizálás viszonyára az egymásmellettiség is egyre jellemzőbb. A mandátumhalmozás második megközelítésben képviseleti kérdés. hiszen felveti a helyi és országos elköteleződés konfliktusát. Bár a helyi kötődés és a választókerületi fókusz egyre erőteljesebben van jelen a képviselők szerepfelfogásában, még megválaszolatlan az a kérdés hogy ezek az attitűdök mennyire határozzák meg a képviselők tényleges tevékenységét. Végül pedig a mandátumhalmozás demokrácia kérdés, ami befolyásolja az önkormányzás autonómiáját, a döntéshozatal átláthatóságát és a politikai elit zártságát is.","abstract_has_math":false,"creators":["Várnagy, Réka"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2013,"date_issued":"2013-02","date_published":"2013-02","updated_at":"2026-07-24T01:49:28Z","subjects":["Politikatudomány"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Várnagy, Réka"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2013-02-27"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2013-02"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Politikatudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/671/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Politikatudomány"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/671/1/Varnagy_Reka.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/671/2/Varnagy_Reka_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/671/3/Varnagy_Reka_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az országos és a helyi politika viszonya kritikus kérdése a magyar politikai rendszernek, amelyben a centralizációs törekvések és a helyi autonómia hiánya a döntéshozatali központ dominanciáját és a helyi képviselők centrum felé törekvését eredményezik. Az országos és a helyi politika összefonódását személyükben testesítik meg azok a politikusok, akik egyszerre vállalnak feladatot a helyi és az országos politikában. Közülük is a legláthatóbb csoportot azok a képviselők alkotják, akik országgyűlési mandátumukkal párhuzamosan polgármesteri funkciót is betöltenek. Talán láthatóságuk okán is őket éri leggyakrabban kritika, a mandátumhalmozás elleni megszólalásokban populáris (ne kapjanak két fizetést) és szakmai érvek (a személyi összefonódás átláthatatlanná teszi a viszonyokat) egyaránt megjelennek és az önkormányzati rendszer átalakításáról szóló vitáknak is visszatérő motívuma az összeférhetetlenség szigorúbb szabályozása. Ennek ellenére 1994 óta a mandátumhalmozó képviselők száma egyre nő az országgyűlésben, a kezdetben jellemzően szocialista polgármester-képviselők mellé felzárkóztak, sőt túlnyomó többségbe kerültek a jobboldali politikusok, így a mandátumhalmozás vitathatatlan jellemzője lett a magyar politikai életnek. A növekvő jelenlét és az ezt kísérő növekvő figyelem ellenére a jelenség tudományos igényű vizsgálatával még adós a magyar politikatudomány. Disszertációm célja a helyi és országos politika személyi összefonódásának dokumentálása és elemzése, a jelenség rekrutációs hátterének és tartalmi elemeinek tudományos vizsgálata. Kutatásom három dimenzióban vizsgáltam a mandátumhalmozás megjelenését és szerepét illetve a mandátumhalmozás tartalmát. A helyi és az országos szintű politizálás első megközelítésben rekrutációs kérdés, ami meghatározza a politikai elit karrierútját. A helyi szintű politikai tevékenység vagy politikai pozíció két funkciót tölthet be: egyrészt belépési kaput jelent a politikai arénába, másrészt ugródeszkaként szolgálhat a további karrierhez. Sok esetben a helyi kötődés túlmutat a politikai életpálya kezdeti szakaszán és az egymásutániság mellett a helyi és országos politizálás viszonyára az egymásmellettiség is egyre jellemzőbb. A mandátumhalmozás második megközelítésben képviseleti kérdés. hiszen felveti a helyi és országos elköteleződés konfliktusát. Bár a helyi kötődés és a választókerületi fókusz egyre erőteljesebben van jelen a képviselők szerepfelfogásában, még megválaszolatlan az a kérdés hogy ezek az attitűdök mennyire határozzák meg a képviselők tényleges tevékenységét. Végül pedig a mandátumhalmozás demokrácia kérdés, ami befolyásolja az önkormányzás autonómiáját, a döntéshozatal átláthatóságát és a politikai elit zártságát is."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Polgármester vagy képviselő? A mandátumhalmozás jelensége a Magyar Országgyűlésben = Mayor or MP? The practice of dual-mandate holding in the Hungarian National Assembly"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Várnagy, Réka"],"dc:date":["2013-02-27"],"dc:date.issued":["2013-02"],"dc:description.abstract":["Az országos és a helyi politika viszonya kritikus kérdése a magyar politikai rendszernek, amelyben a centralizációs törekvések és a helyi autonómia hiánya a döntéshozatali központ dominanciáját és a helyi képviselők centrum felé törekvését eredményezik. Az országos és a helyi politika összefonódását személyükben testesítik meg azok a politikusok, akik egyszerre vállalnak feladatot a helyi és az országos politikában. Közülük is a legláthatóbb csoportot azok a képviselők alkotják, akik országgyűlési mandátumukkal párhuzamosan polgármesteri funkciót is betöltenek. Talán láthatóságuk okán is őket éri leggyakrabban kritika, a mandátumhalmozás elleni megszólalásokban populáris (ne kapjanak két fizetést) és szakmai érvek (a személyi összefonódás átláthatatlanná teszi a viszonyokat) egyaránt megjelennek és az önkormányzati rendszer átalakításáról szóló vitáknak is visszatérő motívuma az összeférhetetlenség szigorúbb szabályozása. Ennek ellenére 1994 óta a mandátumhalmozó képviselők száma egyre nő az országgyűlésben, a kezdetben jellemzően szocialista polgármester-képviselők mellé felzárkóztak, sőt túlnyomó többségbe kerültek a jobboldali politikusok, így a mandátumhalmozás vitathatatlan jellemzője lett a magyar politikai életnek. A növekvő jelenlét és az ezt kísérő növekvő figyelem ellenére a jelenség tudományos igényű vizsgálatával még adós a magyar politikatudomány. Disszertációm célja a helyi és országos politika személyi összefonódásának dokumentálása és elemzése, a jelenség rekrutációs hátterének és tartalmi elemeinek tudományos vizsgálata. Kutatásom három dimenzióban vizsgáltam a mandátumhalmozás megjelenését és szerepét illetve a mandátumhalmozás tartalmát. A helyi és az országos szintű politizálás első megközelítésben rekrutációs kérdés, ami meghatározza a politikai elit karrierútját. A helyi szintű politikai tevékenység vagy politikai pozíció két funkciót tölthet be: egyrészt belépési kaput jelent a politikai arénába, másrészt ugródeszkaként szolgálhat a további karrierhez. Sok esetben a helyi kötődés túlmutat a politikai életpálya kezdeti szakaszán és az egymásutániság mellett a helyi és országos politizálás viszonyára az egymásmellettiség is egyre jellemzőbb. A mandátumhalmozás második megközelítésben képviseleti kérdés. hiszen felveti a helyi és országos elköteleződés konfliktusát. Bár a helyi kötődés és a választókerületi fókusz egyre erőteljesebben van jelen a képviselők szerepfelfogásában, még megválaszolatlan az a kérdés hogy ezek az attitűdök mennyire határozzák meg a képviselők tényleges tevékenységét. Végül pedig a mandátumhalmozás demokrácia kérdés, ami befolyásolja az önkormányzás autonómiáját, a döntéshozatal átláthatóságát és a politikai elit zártságát is."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/671/1/Varnagy_Reka.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/671/2/Varnagy_Reka_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/671/3/Varnagy_Reka_thu.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Politikatudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/671/"],"dc:subject":["Politikatudomány"],"dc:title":["Polgármester vagy képviselő? A mandátumhalmozás jelensége a Magyar Országgyűlésben = Mayor or MP? The practice of dual-mandate holding in the Hungarian National Assembly"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:28Z"}