{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:622"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:622","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Értékorientált kiegészítő beszámolás a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok körében = Value Reporting-Praxis der an der Budapester Börse notierten Gesellschaften","abstract":"A vállalatok meglévő és potenciális tulajdonosai a befektetési döntéseikhez szükséges információk egy részét csak magától a vállalattól, konkrétan annak vezetésétől kaphatják meg. Ezen információs aszimmetria megszüntetése céljából a szakirodalom azt ajánlja, hogy a társaságok vezetésének a kötelezően előírt sokfajta (pl. számviteli, statisztikai, adózási, társadalombiztosítási stb.) beszámolón túli, önkéntes adatszolgáltatást kell nyújtaniuk a tulajdonosok felé. Ezt az ún. értékorientált kiegészítő beszámolást több részterületre szokták tagolni. A saját empirikus kutatásomhoz alapul vett modell a tulajdonosi megtérülés bemutatását, az értékteremtés számszerűsítését és a stratégiai előnyök jellemzését különbözteti meg egymástól. Disszertációmban ezt az önkéntes kiegészítő adatszolgáltatást és ennek három területét vizsgáltam meg a BÉT-en jegyzett társaságok körében. A tőzsdei társaságok esetében jellemzően elválik egymástól a tulajdonosok és a vezetők csoportja. Ez a más vállalakozásoknál tapasztalthoz képest még fontosabbá teszi a közöttük meglévő információs aszimmetria kezelését. Esetükben tehát még inkább elvárható az, hogy maradéktalanul és következetesen eleget tegyenek ezen önkéntes adatszolgáltatási kötelezettségüknek. S éppen ez a határozott elvárás áll nagyon éles ellentétben a jegyzett társaságok fel-tárt gyakorlatával. A tőzsdei cégek által nyilvánosságra hozott valamennyi jelentés és beszámoló, továbbá a hivatalos honlapok részletes vizsgálata alapján azt az eredményt kaptam, hogy az említett három önkéntes adatszolgáltatási terület egyikén sem hoznak nyilvánosságra megfelelő számú és minőségű kiegészítő információt a tulajdonosaik számára. Mintha nem vennék komolyan a tulajdonosaikat, és nem akarnák kielégíteni utóbbiak információigényét. A stratégiai előnyök leírásán belül kiemelt figyelmet szenteltem az ún. nem tárgyiasult erőforrások önkéntes bemutatásának. Ezen erőforrások (pl. a humán tőke, a jó hírnév, a jól szervezett működési folyamatok, az olcsó finanszírozási források stb.) növekvő jelentőségében egyetért a szakirodalom, és számos empirikus vizsgálat is igazolta fontosságukat. Az általam vizsgált sokaság erről sem látszott tudomást venni, többségük legalábbis nem hozta nyilvánosságra, hogy foglalkozna ezekkel az erőforrásokkal, s valamilyen módon mérné és értékelné ezeket. Miközben a tőzsdei társaságok többsége esetében azt tapasztaltam, hogy nem (vagy csak kis részben) tesznek eleget az értékorientált kiegészítő beszámolás követelményeinek, találtam négy olyan jegyzett vállalatot (ez az alapsokaság kevesebb, mint 10%-a), amelyek az önkéntes beszámolás mindhárom területén releváns és értékes információkkal látják el tulajdonosaikat. Ezen üdítő kivételek ellenére kutatásom azzal a megállapítással zárul tehát, hogy a vizsgált időszakban a tőzsdei társaságok többsége nem biztosította meglévő és leendő tulajdonosai számára azokat a kiegészítő információkat, amelyeket ők saját döntéseik megalapozásához a cégektől igényelnek.","abstract_html":"A vállalatok meglévő és potenciális tulajdonosai a befektetési döntéseikhez szükséges információk egy részét csak magától a vállalattól, konkrétan annak vezetésétől kaphatják meg. Ezen információs aszimmetria megszüntetése céljából a szakirodalom azt ajánlja, hogy a társaságok vezetésének a kötelezően előírt sokfajta (pl. számviteli, statisztikai, adózási, társadalombiztosítási stb.) beszámolón túli, önkéntes adatszolgáltatást kell nyújtaniuk a tulajdonosok felé. Ezt az ún. értékorientált kiegészítő beszámolást több részterületre szokták tagolni. A saját empirikus kutatásomhoz alapul vett modell a tulajdonosi megtérülés bemutatását, az értékteremtés számszerűsítését és a stratégiai előnyök jellemzését különbözteti meg egymástól. Disszertációmban ezt az önkéntes kiegészítő adatszolgáltatást és ennek három területét vizsgáltam meg a BÉT-en jegyzett társaságok körében. A tőzsdei társaságok esetében jellemzően elválik egymástól a tulajdonosok és a vezetők csoportja. Ez a más vállalakozásoknál tapasztalthoz képest még fontosabbá teszi a közöttük meglévő információs aszimmetria kezelését. Esetükben tehát még inkább elvárható az, hogy maradéktalanul és következetesen eleget tegyenek ezen önkéntes adatszolgáltatási kötelezettségüknek. S éppen ez a határozott elvárás áll nagyon éles ellentétben a jegyzett társaságok fel-tárt gyakorlatával. A tőzsdei cégek által nyilvánosságra hozott valamennyi jelentés és beszámoló, továbbá a hivatalos honlapok részletes vizsgálata alapján azt az eredményt kaptam, hogy az említett három önkéntes adatszolgáltatási terület egyikén sem hoznak nyilvánosságra megfelelő számú és minőségű kiegészítő információt a tulajdonosaik számára. Mintha nem vennék komolyan a tulajdonosaikat, és nem akarnák kielégíteni utóbbiak információigényét. A stratégiai előnyök leírásán belül kiemelt figyelmet szenteltem az ún. nem tárgyiasult erőforrások önkéntes bemutatásának. Ezen erőforrások (pl. a humán tőke, a jó hírnév, a jól szervezett működési folyamatok, az olcsó finanszírozási források stb.) növekvő jelentőségében egyetért a szakirodalom, és számos empirikus vizsgálat is igazolta fontosságukat. Az általam vizsgált sokaság erről sem látszott tudomást venni, többségük legalábbis nem hozta nyilvánosságra, hogy foglalkozna ezekkel az erőforrásokkal, s valamilyen módon mérné és értékelné ezeket. Miközben a tőzsdei társaságok többsége esetében azt tapasztaltam, hogy nem (vagy csak kis részben) tesznek eleget az értékorientált kiegészítő beszámolás követelményeinek, találtam négy olyan jegyzett vállalatot (ez az alapsokaság kevesebb, mint 10%-a), amelyek az önkéntes beszámolás mindhárom területén releváns és értékes információkkal látják el tulajdonosaikat. Ezen üdítő kivételek ellenére kutatásom azzal a megállapítással zárul tehát, hogy a vizsgált időszakban a tőzsdei társaságok többsége nem biztosította meglévő és leendő tulajdonosai számára azokat a kiegészítő információkat, amelyeket ők saját döntéseik megalapozásához a cégektől igényelnek.","abstract_has_math":false,"creators":["Tirnitz, Tamás"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2012,"date_issued":"2012-06","date_published":"2012-06","updated_at":"2026-07-24T01:49:26Z","subjects":["Pénzügy","Vállalati vezetés és politika"],"languages":["de","hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Tirnitz, Tamás"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2012-06-26"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2012-06"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/622/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Pénzügy","Vállalati vezetés és politika"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["de","hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/622/1/Tirnitz_Tamas_tde.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/622/2/Tirnitz_Tamas_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/622/3/Tirnitz_Tamas_dde.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/622/4/Tirnitz_Tamas_dhu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A vállalatok meglévő és potenciális tulajdonosai a befektetési döntéseikhez szükséges információk egy részét csak magától a vállalattól, konkrétan annak vezetésétől kaphatják meg. Ezen információs aszimmetria megszüntetése céljából a szakirodalom azt ajánlja, hogy a társaságok vezetésének a kötelezően előírt sokfajta (pl. számviteli, statisztikai, adózási, társadalombiztosítási stb.) beszámolón túli, önkéntes adatszolgáltatást kell nyújtaniuk a tulajdonosok felé. Ezt az ún. értékorientált kiegészítő beszámolást több részterületre szokták tagolni. A saját empirikus kutatásomhoz alapul vett modell a tulajdonosi megtérülés bemutatását, az értékteremtés számszerűsítését és a stratégiai előnyök jellemzését különbözteti meg egymástól. Disszertációmban ezt az önkéntes kiegészítő adatszolgáltatást és ennek három területét vizsgáltam meg a BÉT-en jegyzett társaságok körében. A tőzsdei társaságok esetében jellemzően elválik egymástól a tulajdonosok és a vezetők csoportja. Ez a más vállalakozásoknál tapasztalthoz képest még fontosabbá teszi a közöttük meglévő információs aszimmetria kezelését. Esetükben tehát még inkább elvárható az, hogy maradéktalanul és következetesen eleget tegyenek ezen önkéntes adatszolgáltatási kötelezettségüknek. S éppen ez a határozott elvárás áll nagyon éles ellentétben a jegyzett társaságok fel-tárt gyakorlatával. A tőzsdei cégek által nyilvánosságra hozott valamennyi jelentés és beszámoló, továbbá a hivatalos honlapok részletes vizsgálata alapján azt az eredményt kaptam, hogy az említett három önkéntes adatszolgáltatási terület egyikén sem hoznak nyilvánosságra megfelelő számú és minőségű kiegészítő információt a tulajdonosaik számára. Mintha nem vennék komolyan a tulajdonosaikat, és nem akarnák kielégíteni utóbbiak információigényét. A stratégiai előnyök leírásán belül kiemelt figyelmet szenteltem az ún. nem tárgyiasult erőforrások önkéntes bemutatásának. Ezen erőforrások (pl. a humán tőke, a jó hírnév, a jól szervezett működési folyamatok, az olcsó finanszírozási források stb.) növekvő jelentőségében egyetért a szakirodalom, és számos empirikus vizsgálat is igazolta fontosságukat. Az általam vizsgált sokaság erről sem látszott tudomást venni, többségük legalábbis nem hozta nyilvánosságra, hogy foglalkozna ezekkel az erőforrásokkal, s valamilyen módon mérné és értékelné ezeket. Miközben a tőzsdei társaságok többsége esetében azt tapasztaltam, hogy nem (vagy csak kis részben) tesznek eleget az értékorientált kiegészítő beszámolás követelményeinek, találtam négy olyan jegyzett vállalatot (ez az alapsokaság kevesebb, mint 10%-a), amelyek az önkéntes beszámolás mindhárom területén releváns és értékes információkkal látják el tulajdonosaikat. Ezen üdítő kivételek ellenére kutatásom azzal a megállapítással zárul tehát, hogy a vizsgált időszakban a tőzsdei társaságok többsége nem biztosította meglévő és leendő tulajdonosai számára azokat a kiegészítő információkat, amelyeket ők saját döntéseik megalapozásához a cégektől igényelnek."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Értékorientált kiegészítő beszámolás a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok körében = Value Reporting-Praxis der an der Budapester Börse notierten Gesellschaften"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Tirnitz, Tamás"],"dc:date":["2012-06-26"],"dc:date.issued":["2012-06"],"dc:description.abstract":["A vállalatok meglévő és potenciális tulajdonosai a befektetési döntéseikhez szükséges információk egy részét csak magától a vállalattól, konkrétan annak vezetésétől kaphatják meg. Ezen információs aszimmetria megszüntetése céljából a szakirodalom azt ajánlja, hogy a társaságok vezetésének a kötelezően előírt sokfajta (pl. számviteli, statisztikai, adózási, társadalombiztosítási stb.) beszámolón túli, önkéntes adatszolgáltatást kell nyújtaniuk a tulajdonosok felé. Ezt az ún. értékorientált kiegészítő beszámolást több részterületre szokták tagolni. A saját empirikus kutatásomhoz alapul vett modell a tulajdonosi megtérülés bemutatását, az értékteremtés számszerűsítését és a stratégiai előnyök jellemzését különbözteti meg egymástól. Disszertációmban ezt az önkéntes kiegészítő adatszolgáltatást és ennek három területét vizsgáltam meg a BÉT-en jegyzett társaságok körében. A tőzsdei társaságok esetében jellemzően elválik egymástól a tulajdonosok és a vezetők csoportja. Ez a más vállalakozásoknál tapasztalthoz képest még fontosabbá teszi a közöttük meglévő információs aszimmetria kezelését. Esetükben tehát még inkább elvárható az, hogy maradéktalanul és következetesen eleget tegyenek ezen önkéntes adatszolgáltatási kötelezettségüknek. S éppen ez a határozott elvárás áll nagyon éles ellentétben a jegyzett társaságok fel-tárt gyakorlatával. A tőzsdei cégek által nyilvánosságra hozott valamennyi jelentés és beszámoló, továbbá a hivatalos honlapok részletes vizsgálata alapján azt az eredményt kaptam, hogy az említett három önkéntes adatszolgáltatási terület egyikén sem hoznak nyilvánosságra megfelelő számú és minőségű kiegészítő információt a tulajdonosaik számára. Mintha nem vennék komolyan a tulajdonosaikat, és nem akarnák kielégíteni utóbbiak információigényét. A stratégiai előnyök leírásán belül kiemelt figyelmet szenteltem az ún. nem tárgyiasult erőforrások önkéntes bemutatásának. Ezen erőforrások (pl. a humán tőke, a jó hírnév, a jól szervezett működési folyamatok, az olcsó finanszírozási források stb.) növekvő jelentőségében egyetért a szakirodalom, és számos empirikus vizsgálat is igazolta fontosságukat. Az általam vizsgált sokaság erről sem látszott tudomást venni, többségük legalábbis nem hozta nyilvánosságra, hogy foglalkozna ezekkel az erőforrásokkal, s valamilyen módon mérné és értékelné ezeket. Miközben a tőzsdei társaságok többsége esetében azt tapasztaltam, hogy nem (vagy csak kis részben) tesznek eleget az értékorientált kiegészítő beszámolás követelményeinek, találtam négy olyan jegyzett vállalatot (ez az alapsokaság kevesebb, mint 10%-a), amelyek az önkéntes beszámolás mindhárom területén releváns és értékes információkkal látják el tulajdonosaikat. Ezen üdítő kivételek ellenére kutatásom azzal a megállapítással zárul tehát, hogy a vizsgált időszakban a tőzsdei társaságok többsége nem biztosította meglévő és leendő tulajdonosai számára azokat a kiegészítő információkat, amelyeket ők saját döntéseik megalapozásához a cégektől igényelnek."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/622/1/Tirnitz_Tamas_tde.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/622/2/Tirnitz_Tamas_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/622/3/Tirnitz_Tamas_dde.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/622/4/Tirnitz_Tamas_dhu.pdf"],"dc:language":["de","hu"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/622/"],"dc:subject":["Pénzügy","Vállalati vezetés és politika"],"dc:title":["Értékorientált kiegészítő beszámolás a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok körében = Value Reporting-Praxis der an der Budapester Börse notierten Gesellschaften"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:26Z"}