{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:619"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:619","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"To trust or not to trust. Trust Towards Democratic Institutions in Central and Eastern Europe after the Regime Change in 1989-1990 – with a Special Focus on Hungary = Bízni vagy nem bízni? A demokratikus intézmények iránti bizalom a rendszerváltás után Kelet- és Közép-Európában – és ezen belül Magyarországon","abstract":"A szerző disszertációjában azt vizsgálja, hogyan változott a társadalmi bizalom Kelet- és Közép-Európában, illetve ezen belül Magyarországon a rendszerváltást követő két évtizedben. A kutatás nagyrészt exploratív megközelítést használ, de konfirmatív része is van. A bizalom elméletei közül a civil társadalom, a társadalmi tőke és a „trust as a process” megközelítésre, valamint Niklas Luhmann bizalomelméletére támaszkodik, az intézményelméletek közül pedig a gazdasági, racionális döntéselméleti, valamint a kulturális, történelmi – más terminológiával „calculus approach” és „cultural approach” – elméletekre. A szerző a dolgozathoz nemzetközi összehasonlító felméréseket, magyarországi, 20 évet felölelő idősoros reprezentatív felméréseket, valamint saját magyarországi reprezentatív felmérést használt fel. A dolgozat egyik törekvése az volt, hogy az intézményi és a társadalmi bizalom néhány jelentősebb elméletének megállapításait vizsgálja empirikus adatokon matematikai-statisztikai modellekkel. Második célja az volt, hogy feltárja, milyen társadalmi-kognitív folyamatok zajlottak le a kelet- és közép-európai új demokráciákban, ezeken belül is Magyarországon az intézmények iránti bizalom szempontjából. Hogyan alakult a bizalom különböző intézmények és intézménytípusok iránt, milyen a bizalmi képe a közvéleményben ugyanannak az intézménynek a különböző országokban, és megfigyelhető-e valamilyen szabályszerűség az intézményi bizalom alakulásában az eltelt évtizedekben. A disszertáció harmadik és egyben legnagyobb kihívást jelentő célja az volt, hogy túllépjen a szokásos intézményibizalom-vizsgálatokon abban az értelemben, hogy nem csak az egyes intézmények iránti bizalom szintjét, trendjét és társadalmi-demográfiai háttérváltozókkal való összefüggését kívánja vizsgálni, hanem megpróbálja különböző statisztikai módszerekkel feltárni a bizalom tartalmát. Azaz hogy mi alapján hozzák a polgárok a bizalomra vonatkozó döntéseiket, hogyan lehet modellezni az intézményrendszert a polgárok bizalma alapján, milyen társadalmi csoportok állapíthatók meg az intézmények iránti bizalmuk erőssége és struktúrája alapján, hogy ezek a csoportok hogyan változtak a demokrácia első két évtizedében, és végül hogy miként lehet a szűk környezet, az anonim mások és az intézmények iránti bizalmat rendszerszerűségében, több aspektusból együtt vizsgálni.","abstract_html":"A szerző disszertációjában azt vizsgálja, hogyan változott a társadalmi bizalom Kelet- és Közép-Európában, illetve ezen belül Magyarországon a rendszerváltást követő két évtizedben. A kutatás nagyrészt exploratív megközelítést használ, de konfirmatív része is van. A bizalom elméletei közül a civil társadalom, a társadalmi tőke és a „trust as a process” megközelítésre, valamint Niklas Luhmann bizalomelméletére támaszkodik, az intézményelméletek közül pedig a gazdasági, racionális döntéselméleti, valamint a kulturális, történelmi – más terminológiával „calculus approach” és „cultural approach” – elméletekre. A szerző a dolgozathoz nemzetközi összehasonlító felméréseket, magyarországi, 20 évet felölelő idősoros reprezentatív felméréseket, valamint saját magyarországi reprezentatív felmérést használt fel. A dolgozat egyik törekvése az volt, hogy az intézményi és a társadalmi bizalom néhány jelentősebb elméletének megállapításait vizsgálja empirikus adatokon matematikai-statisztikai modellekkel. Második célja az volt, hogy feltárja, milyen társadalmi-kognitív folyamatok zajlottak le a kelet- és közép-európai új demokráciákban, ezeken belül is Magyarországon az intézmények iránti bizalom szempontjából. Hogyan alakult a bizalom különböző intézmények és intézménytípusok iránt, milyen a bizalmi képe a közvéleményben ugyanannak az intézménynek a különböző országokban, és megfigyelhető-e valamilyen szabályszerűség az intézményi bizalom alakulásában az eltelt évtizedekben. A disszertáció harmadik és egyben legnagyobb kihívást jelentő célja az volt, hogy túllépjen a szokásos intézményibizalom-vizsgálatokon abban az értelemben, hogy nem csak az egyes intézmények iránti bizalom szintjét, trendjét és társadalmi-demográfiai háttérváltozókkal való összefüggését kívánja vizsgálni, hanem megpróbálja különböző statisztikai módszerekkel feltárni a bizalom tartalmát. Azaz hogy mi alapján hozzák a polgárok a bizalomra vonatkozó döntéseiket, hogyan lehet modellezni az intézményrendszert a polgárok bizalma alapján, milyen társadalmi csoportok állapíthatók meg az intézmények iránti bizalmuk erőssége és struktúrája alapján, hogy ezek a csoportok hogyan változtak a demokrácia első két évtizedében, és végül hogy miként lehet a szűk környezet, az anonim mások és az intézmények iránti bizalmat rendszerszerűségében, több aspektusból együtt vizsgálni.","abstract_has_math":false,"creators":["Bakonyi, Eszter"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2012,"date_issued":"2012-05","date_published":"2012-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:26Z","subjects":["Szociológia"],"languages":["en","hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Bakonyi, Eszter"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2012-05-31"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2012-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/619/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["en","hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/619/1/Bakonyi_Eszter.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/619/2/Bakonyi_Eszter_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/619/3/Bakonyi_Eszter_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A szerző disszertációjában azt vizsgálja, hogyan változott a társadalmi bizalom Kelet- és Közép-Európában, illetve ezen belül Magyarországon a rendszerváltást követő két évtizedben. A kutatás nagyrészt exploratív megközelítést használ, de konfirmatív része is van. A bizalom elméletei közül a civil társadalom, a társadalmi tőke és a „trust as a process” megközelítésre, valamint Niklas Luhmann bizalomelméletére támaszkodik, az intézményelméletek közül pedig a gazdasági, racionális döntéselméleti, valamint a kulturális, történelmi – más terminológiával „calculus approach” és „cultural approach” – elméletekre. A szerző a dolgozathoz nemzetközi összehasonlító felméréseket, magyarországi, 20 évet felölelő idősoros reprezentatív felméréseket, valamint saját magyarországi reprezentatív felmérést használt fel. A dolgozat egyik törekvése az volt, hogy az intézményi és a társadalmi bizalom néhány jelentősebb elméletének megállapításait vizsgálja empirikus adatokon matematikai-statisztikai modellekkel. Második célja az volt, hogy feltárja, milyen társadalmi-kognitív folyamatok zajlottak le a kelet- és közép-európai új demokráciákban, ezeken belül is Magyarországon az intézmények iránti bizalom szempontjából. Hogyan alakult a bizalom különböző intézmények és intézménytípusok iránt, milyen a bizalmi képe a közvéleményben ugyanannak az intézménynek a különböző országokban, és megfigyelhető-e valamilyen szabályszerűség az intézményi bizalom alakulásában az eltelt évtizedekben. A disszertáció harmadik és egyben legnagyobb kihívást jelentő célja az volt, hogy túllépjen a szokásos intézményibizalom-vizsgálatokon abban az értelemben, hogy nem csak az egyes intézmények iránti bizalom szintjét, trendjét és társadalmi-demográfiai háttérváltozókkal való összefüggését kívánja vizsgálni, hanem megpróbálja különböző statisztikai módszerekkel feltárni a bizalom tartalmát. Azaz hogy mi alapján hozzák a polgárok a bizalomra vonatkozó döntéseiket, hogyan lehet modellezni az intézményrendszert a polgárok bizalma alapján, milyen társadalmi csoportok állapíthatók meg az intézmények iránti bizalmuk erőssége és struktúrája alapján, hogy ezek a csoportok hogyan változtak a demokrácia első két évtizedében, és végül hogy miként lehet a szűk környezet, az anonim mások és az intézmények iránti bizalmat rendszerszerűségében, több aspektusból együtt vizsgálni."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["To trust or not to trust. Trust Towards Democratic Institutions in Central and Eastern Europe after the Regime Change in 1989-1990 – with a Special Focus on Hungary = Bízni vagy nem bízni? A demokratikus intézmények iránti bizalom a rendszerváltás után Kelet- és Közép-Európában – és ezen belül Magyarországon"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Bakonyi, Eszter"],"dc:date":["2012-05-31"],"dc:date.issued":["2012-05"],"dc:description.abstract":["A szerző disszertációjában azt vizsgálja, hogyan változott a társadalmi bizalom Kelet- és Közép-Európában, illetve ezen belül Magyarországon a rendszerváltást követő két évtizedben. A kutatás nagyrészt exploratív megközelítést használ, de konfirmatív része is van. A bizalom elméletei közül a civil társadalom, a társadalmi tőke és a „trust as a process” megközelítésre, valamint Niklas Luhmann bizalomelméletére támaszkodik, az intézményelméletek közül pedig a gazdasági, racionális döntéselméleti, valamint a kulturális, történelmi – más terminológiával „calculus approach” és „cultural approach” – elméletekre. A szerző a dolgozathoz nemzetközi összehasonlító felméréseket, magyarországi, 20 évet felölelő idősoros reprezentatív felméréseket, valamint saját magyarországi reprezentatív felmérést használt fel. A dolgozat egyik törekvése az volt, hogy az intézményi és a társadalmi bizalom néhány jelentősebb elméletének megállapításait vizsgálja empirikus adatokon matematikai-statisztikai modellekkel. Második célja az volt, hogy feltárja, milyen társadalmi-kognitív folyamatok zajlottak le a kelet- és közép-európai új demokráciákban, ezeken belül is Magyarországon az intézmények iránti bizalom szempontjából. Hogyan alakult a bizalom különböző intézmények és intézménytípusok iránt, milyen a bizalmi képe a közvéleményben ugyanannak az intézménynek a különböző országokban, és megfigyelhető-e valamilyen szabályszerűség az intézményi bizalom alakulásában az eltelt évtizedekben. A disszertáció harmadik és egyben legnagyobb kihívást jelentő célja az volt, hogy túllépjen a szokásos intézményibizalom-vizsgálatokon abban az értelemben, hogy nem csak az egyes intézmények iránti bizalom szintjét, trendjét és társadalmi-demográfiai háttérváltozókkal való összefüggését kívánja vizsgálni, hanem megpróbálja különböző statisztikai módszerekkel feltárni a bizalom tartalmát. Azaz hogy mi alapján hozzák a polgárok a bizalomra vonatkozó döntéseiket, hogyan lehet modellezni az intézményrendszert a polgárok bizalma alapján, milyen társadalmi csoportok állapíthatók meg az intézmények iránti bizalmuk erőssége és struktúrája alapján, hogy ezek a csoportok hogyan változtak a demokrácia első két évtizedében, és végül hogy miként lehet a szűk környezet, az anonim mások és az intézmények iránti bizalmat rendszerszerűségében, több aspektusból együtt vizsgálni."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/619/1/Bakonyi_Eszter.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/619/2/Bakonyi_Eszter_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/619/3/Bakonyi_Eszter_thu.pdf"],"dc:language":["en","hu"],"dc:publisher.department":["Szociológia Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/619/"],"dc:subject":["Szociológia"],"dc:title":["To trust or not to trust. Trust Towards Democratic Institutions in Central and Eastern Europe after the Regime Change in 1989-1990 – with a Special Focus on Hungary = Bízni vagy nem bízni? A demokratikus intézmények iránti bizalom a rendszerváltás után Kelet- és Közép-Európában – és ezen belül Magyarországon"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:26Z"}