{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:616"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:616","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Az etikus fogyasztás mint a közügyekben való részvétel = Ethical consumption as public participation","abstract":"A disszertáció tárgya az etikus fogyasztás. A kifejezéssel manapság elsősorban a fejlett ipari országok lakói körében egyre népszerűbb magatartásokat jelölik, melyek során az egyén és közössége számára fontosnak tartott értékek, követendőnek tartott normák tudatosan érvényesülnek a fogyasztói döntésekben. Az etikus fogyasztás kifejezés Cooper-Martin és Holbrook 1993-as empirikus kutatása alapján hat cselekvési formát takar: a (1) nemfogyasztás, (2) értékelvű hétköznapi vásárlás, (3) bojkott, (4) pozitív bojkott (buycott), (5) óvatos, megóvó használat, és a (6) használat utáni gondos elhelyezés, ártalmatlanítás. Az etikus fogyasztásnak különböző értelmezései lehetségesek, melyek közül a disszertáció az etikus fogyasztást politikus fogyasztásként értelmező irányzatot követi. Az ezt az értelmezést használó kutatók a fogyasztás instrumentális jellegére, politikai nyomásgyakorló lehetőségeire helyezik a hangsúlyt, és a fogyasztókat nemcsak piaci, hanem politikai cselekvőként is szerepeltetik. A mikroszinten megfigyelt jelenséget Ulrich Beck reflexív modernizáció és szubpolitika elmélete írja le a makroszociológia nyelvén (Beck 2003, 1997a, 2005). Beck elmélete egységes keretben foglalja össze a fogyasztók/állampolgárok változó környezeti érzékenységét, a globalizáció hatását, és mindennek politikai jelentőségét. Ráadásul Beck maga is sokszor hivatkozik a fogyasztókra és a fogyasztói mozgalmakra elméletének kifejtése során. Az értekezésben megválaszolt fő kutatási kérdés így hangzik: értelmezhető-e az etikus fogyasztás a közügyekben való részvételként? Az etikus fogyasztás akkor tekinthető a közügyekben való részvételnek, ha az etikus fogyasztói döntések indíttatásai közé tartozik, hogy azok változások eléréséhez járuljanak hozzá a fogyasztó számára fontos ügyekben, és ha kimutatható, hogy az etikus fogyasztók aktívan politizálnak, azaz más politikai részvételi formákat is gyakorolnak, érdeklődnek a politika iránt, másokkal is megvitatják politikai nézeteiket.","abstract_html":"A disszertáció tárgya az etikus fogyasztás. A kifejezéssel manapság elsősorban a fejlett ipari országok lakói körében egyre népszerűbb magatartásokat jelölik, melyek során az egyén és közössége számára fontosnak tartott értékek, követendőnek tartott normák tudatosan érvényesülnek a fogyasztói döntésekben. Az etikus fogyasztás kifejezés Cooper-Martin és Holbrook 1993-as empirikus kutatása alapján hat cselekvési formát takar: a (1) nemfogyasztás, (2) értékelvű hétköznapi vásárlás, (3) bojkott, (4) pozitív bojkott (buycott), (5) óvatos, megóvó használat, és a (6) használat utáni gondos elhelyezés, ártalmatlanítás. Az etikus fogyasztásnak különböző értelmezései lehetségesek, melyek közül a disszertáció az etikus fogyasztást politikus fogyasztásként értelmező irányzatot követi. Az ezt az értelmezést használó kutatók a fogyasztás instrumentális jellegére, politikai nyomásgyakorló lehetőségeire helyezik a hangsúlyt, és a fogyasztókat nemcsak piaci, hanem politikai cselekvőként is szerepeltetik. A mikroszinten megfigyelt jelenséget Ulrich Beck reflexív modernizáció és szubpolitika elmélete írja le a makroszociológia nyelvén (Beck 2003, 1997a, 2005). Beck elmélete egységes keretben foglalja össze a fogyasztók/állampolgárok változó környezeti érzékenységét, a globalizáció hatását, és mindennek politikai jelentőségét. Ráadásul Beck maga is sokszor hivatkozik a fogyasztókra és a fogyasztói mozgalmakra elméletének kifejtése során. Az értekezésben megválaszolt fő kutatási kérdés így hangzik: értelmezhető-e az etikus fogyasztás a közügyekben való részvételként? Az etikus fogyasztás akkor tekinthető a közügyekben való részvételnek, ha az etikus fogyasztói döntések indíttatásai közé tartozik, hogy azok változások eléréséhez járuljanak hozzá a fogyasztó számára fontos ügyekben, és ha kimutatható, hogy az etikus fogyasztók aktívan politizálnak, azaz más politikai részvételi formákat is gyakorolnak, érdeklődnek a politika iránt, másokkal is megvitatják politikai nézeteiket.","abstract_has_math":false,"creators":["Gulyás, Emese"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2012,"date_issued":"2012-05","date_published":"2012-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:26Z","subjects":["Szociológia"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Gulyás, Emese"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2012-05-21"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2012-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/616/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/616/1/Gulyas_Emese_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/616/2/Gulyas_Emese_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/616/3/Gulyas_Emese.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A disszertáció tárgya az etikus fogyasztás. A kifejezéssel manapság elsősorban a fejlett ipari országok lakói körében egyre népszerűbb magatartásokat jelölik, melyek során az egyén és közössége számára fontosnak tartott értékek, követendőnek tartott normák tudatosan érvényesülnek a fogyasztói döntésekben. Az etikus fogyasztás kifejezés Cooper-Martin és Holbrook 1993-as empirikus kutatása alapján hat cselekvési formát takar: a (1) nemfogyasztás, (2) értékelvű hétköznapi vásárlás, (3) bojkott, (4) pozitív bojkott (buycott), (5) óvatos, megóvó használat, és a (6) használat utáni gondos elhelyezés, ártalmatlanítás. Az etikus fogyasztásnak különböző értelmezései lehetségesek, melyek közül a disszertáció az etikus fogyasztást politikus fogyasztásként értelmező irányzatot követi. Az ezt az értelmezést használó kutatók a fogyasztás instrumentális jellegére, politikai nyomásgyakorló lehetőségeire helyezik a hangsúlyt, és a fogyasztókat nemcsak piaci, hanem politikai cselekvőként is szerepeltetik. A mikroszinten megfigyelt jelenséget Ulrich Beck reflexív modernizáció és szubpolitika elmélete írja le a makroszociológia nyelvén (Beck 2003, 1997a, 2005). Beck elmélete egységes keretben foglalja össze a fogyasztók/állampolgárok változó környezeti érzékenységét, a globalizáció hatását, és mindennek politikai jelentőségét. Ráadásul Beck maga is sokszor hivatkozik a fogyasztókra és a fogyasztói mozgalmakra elméletének kifejtése során. Az értekezésben megválaszolt fő kutatási kérdés így hangzik: értelmezhető-e az etikus fogyasztás a közügyekben való részvételként? Az etikus fogyasztás akkor tekinthető a közügyekben való részvételnek, ha az etikus fogyasztói döntések indíttatásai közé tartozik, hogy azok változások eléréséhez járuljanak hozzá a fogyasztó számára fontos ügyekben, és ha kimutatható, hogy az etikus fogyasztók aktívan politizálnak, azaz más politikai részvételi formákat is gyakorolnak, érdeklődnek a politika iránt, másokkal is megvitatják politikai nézeteiket."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Az etikus fogyasztás mint a közügyekben való részvétel = Ethical consumption as public participation"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Gulyás, Emese"],"dc:date":["2012-05-21"],"dc:date.issued":["2012-05"],"dc:description.abstract":["A disszertáció tárgya az etikus fogyasztás. A kifejezéssel manapság elsősorban a fejlett ipari országok lakói körében egyre népszerűbb magatartásokat jelölik, melyek során az egyén és közössége számára fontosnak tartott értékek, követendőnek tartott normák tudatosan érvényesülnek a fogyasztói döntésekben. Az etikus fogyasztás kifejezés Cooper-Martin és Holbrook 1993-as empirikus kutatása alapján hat cselekvési formát takar: a (1) nemfogyasztás, (2) értékelvű hétköznapi vásárlás, (3) bojkott, (4) pozitív bojkott (buycott), (5) óvatos, megóvó használat, és a (6) használat utáni gondos elhelyezés, ártalmatlanítás. Az etikus fogyasztásnak különböző értelmezései lehetségesek, melyek közül a disszertáció az etikus fogyasztást politikus fogyasztásként értelmező irányzatot követi. Az ezt az értelmezést használó kutatók a fogyasztás instrumentális jellegére, politikai nyomásgyakorló lehetőségeire helyezik a hangsúlyt, és a fogyasztókat nemcsak piaci, hanem politikai cselekvőként is szerepeltetik. A mikroszinten megfigyelt jelenséget Ulrich Beck reflexív modernizáció és szubpolitika elmélete írja le a makroszociológia nyelvén (Beck 2003, 1997a, 2005). Beck elmélete egységes keretben foglalja össze a fogyasztók/állampolgárok változó környezeti érzékenységét, a globalizáció hatását, és mindennek politikai jelentőségét. Ráadásul Beck maga is sokszor hivatkozik a fogyasztókra és a fogyasztói mozgalmakra elméletének kifejtése során. Az értekezésben megválaszolt fő kutatási kérdés így hangzik: értelmezhető-e az etikus fogyasztás a közügyekben való részvételként? Az etikus fogyasztás akkor tekinthető a közügyekben való részvételnek, ha az etikus fogyasztói döntések indíttatásai közé tartozik, hogy azok változások eléréséhez járuljanak hozzá a fogyasztó számára fontos ügyekben, és ha kimutatható, hogy az etikus fogyasztók aktívan politizálnak, azaz más politikai részvételi formákat is gyakorolnak, érdeklődnek a politika iránt, másokkal is megvitatják politikai nézeteiket."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/616/1/Gulyas_Emese_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/616/2/Gulyas_Emese_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/616/3/Gulyas_Emese.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Szociológia Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/616/"],"dc:subject":["Szociológia"],"dc:title":["Az etikus fogyasztás mint a közügyekben való részvétel = Ethical consumption as public participation"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:26Z"}