{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:605"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:605","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Lakótelepek szabadtér-építészete 1945-1990 között Budapest példáján = Openspace design of housing estates between 1945-1990 through the example of Budapest","abstract":"A 20. század második felének szabadtérépítészete még szakma történetünk feltáratlan fejezetei közé tartozik. Ugyanakkor megállapítható, hogy vizsgált időszak szabadterei jól definiálható, sajátos stílusjegyekkel rendelkező kertépítészeti alkotások, amelyek a funkcionalizmus bűvöletében, és ugyanakkor a gazdaságossági szempontok szorításában születtek. Kutatásaim elsődleges forrásai a 20. század második felében készült budapesti lakótelepek szabadtér tervei, valamint az elkészült és még eredeti kialakításában látható szabadtérépítészeti alkotások. A korabeli szakemberekkel folytatott interjúk szintén sokat segítettek a korszak megértésében, illetve a tervek megfelelő értelmezésében. Nagy segítséget jelentett a társszakmákban, elsősorban a városépítészetben publikált, a korszakra vonatkozó szakirodalom. Vizsgálataim során meggyőződtem arról, hogy a lakótelepi szabadtérépítészet mögött, mely látszólag sematikus és monoton tervezési feladat, rengeteg vizsgálat, tapasztalat, és kreatív tervezői törekvés húzódik meg. Kiemelt cél volt a lakótelepek sematikus, emberi léptéket nélkülöző építészeti környezetének humánusabbá tétele, az ott élők részére” otthon teremtése” a lakókertekben, a lakótelepi központok közelében valamint a lakóterületi közparkokban is. A maguk egyszerű, gyakran olcsó eszközeivel igyekeztek barátságos környezetet teremteni a szürke betonrengetegben, változatosságot vinni a monoton beépítési rendszerekbe. A vizsgált 45 év alatt lakótelepi szabadtértervezésben lényeges változások figyelhetők meg, melyek részben a beépítési módok változásából, részben az új szabadtérépítészeti divatok, trendek megjelenéséből adódtak. A disszertáció feltárta a különböző korszakokban épült lakótelepi szabadterek keletkezésének körülményeit, a jellemző szabadtérhasználati funkciókat, tértagolási módszereket, kompozíciós elveket, növényalkalmazási módokat, illetve jellemző anyag és növényhasználatot, és ezek változásait. A dolgozatban vizsgáltam, hogy a lakótelepi szabadtérépítészetben hogyan érvényesültek a 20. század második felére jellemző tervezési elvek, elsősorban a modern funkcionalista trend, illetve az 50-es évek első felének szocialista realizmusa. A disszertáció célja rávilágítani a lakótelepi szabadterek „rejtett” értékeire, melyek elsősorban a térstruktúrában, a meglévő szabad, beépítetlen terek viszonylagos bőségében és a kifejlett nagy tömegű faállományban keresendők. Bár a lakótelepek szabadtereinek felújítása során jelentős funkcióbeli és esetleg térszerkezeti változások várhatók, fontos lenne ezen értékek megőrzése.","abstract_html":"A 20. század második felének szabadtérépítészete még szakma történetünk feltáratlan fejezetei közé tartozik. Ugyanakkor megállapítható, hogy vizsgált időszak szabadterei jól definiálható, sajátos stílusjegyekkel rendelkező kertépítészeti alkotások, amelyek a funkcionalizmus bűvöletében, és ugyanakkor a gazdaságossági szempontok szorításában születtek. Kutatásaim elsődleges forrásai a 20. század második felében készült budapesti lakótelepek szabadtér tervei, valamint az elkészült és még eredeti kialakításában látható szabadtérépítészeti alkotások. A korabeli szakemberekkel folytatott interjúk szintén sokat segítettek a korszak megértésében, illetve a tervek megfelelő értelmezésében. Nagy segítséget jelentett a társszakmákban, elsősorban a városépítészetben publikált, a korszakra vonatkozó szakirodalom. Vizsgálataim során meggyőződtem arról, hogy a lakótelepi szabadtérépítészet mögött, mely látszólag sematikus és monoton tervezési feladat, rengeteg vizsgálat, tapasztalat, és kreatív tervezői törekvés húzódik meg. Kiemelt cél volt a lakótelepek sematikus, emberi léptéket nélkülöző építészeti környezetének humánusabbá tétele, az ott élők részére” otthon teremtése” a lakókertekben, a lakótelepi központok közelében valamint a lakóterületi közparkokban is. A maguk egyszerű, gyakran olcsó eszközeivel igyekeztek barátságos környezetet teremteni a szürke betonrengetegben, változatosságot vinni a monoton beépítési rendszerekbe. A vizsgált 45 év alatt lakótelepi szabadtértervezésben lényeges változások figyelhetők meg, melyek részben a beépítési módok változásából, részben az új szabadtérépítészeti divatok, trendek megjelenéséből adódtak. A disszertáció feltárta a különböző korszakokban épült lakótelepi szabadterek keletkezésének körülményeit, a jellemző szabadtérhasználati funkciókat, tértagolási módszereket, kompozíciós elveket, növényalkalmazási módokat, illetve jellemző anyag és növényhasználatot, és ezek változásait. A dolgozatban vizsgáltam, hogy a lakótelepi szabadtérépítészetben hogyan érvényesültek a 20. század második felére jellemző tervezési elvek, elsősorban a modern funkcionalista trend, illetve az 50-es évek első felének szocialista realizmusa. A disszertáció célja rávilágítani a lakótelepi szabadterek „rejtett” értékeire, melyek elsősorban a térstruktúrában, a meglévő szabad, beépítetlen terek viszonylagos bőségében és a kifejlett nagy tömegű faállományban keresendők. Bár a lakótelepek szabadtereinek felújítása során jelentős funkcióbeli és esetleg térszerkezeti változások várhatók, fontos lenne ezen értékek megőrzése.","abstract_has_math":false,"creators":["Karlócainé Bakay, Eszter"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2012,"date_issued":"2012-03","date_published":"2012-03","updated_at":"2026-07-24T01:49:26Z","subjects":["Tájépítészet"],"languages":["en","hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Karlócainé Bakay, Eszter"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2012-03-28"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2012-03"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/605/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Tájépítészet"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["en","hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/605/1/Bakay_Eszter_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/605/2/Bakay_Eszter_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/605/3/Bakay_Eszter.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A 20. század második felének szabadtérépítészete még szakma történetünk feltáratlan fejezetei közé tartozik. Ugyanakkor megállapítható, hogy vizsgált időszak szabadterei jól definiálható, sajátos stílusjegyekkel rendelkező kertépítészeti alkotások, amelyek a funkcionalizmus bűvöletében, és ugyanakkor a gazdaságossági szempontok szorításában születtek. Kutatásaim elsődleges forrásai a 20. század második felében készült budapesti lakótelepek szabadtér tervei, valamint az elkészült és még eredeti kialakításában látható szabadtérépítészeti alkotások. A korabeli szakemberekkel folytatott interjúk szintén sokat segítettek a korszak megértésében, illetve a tervek megfelelő értelmezésében. Nagy segítséget jelentett a társszakmákban, elsősorban a városépítészetben publikált, a korszakra vonatkozó szakirodalom. Vizsgálataim során meggyőződtem arról, hogy a lakótelepi szabadtérépítészet mögött, mely látszólag sematikus és monoton tervezési feladat, rengeteg vizsgálat, tapasztalat, és kreatív tervezői törekvés húzódik meg. Kiemelt cél volt a lakótelepek sematikus, emberi léptéket nélkülöző építészeti környezetének humánusabbá tétele, az ott élők részére” otthon teremtése” a lakókertekben, a lakótelepi központok közelében valamint a lakóterületi közparkokban is. A maguk egyszerű, gyakran olcsó eszközeivel igyekeztek barátságos környezetet teremteni a szürke betonrengetegben, változatosságot vinni a monoton beépítési rendszerekbe. A vizsgált 45 év alatt lakótelepi szabadtértervezésben lényeges változások figyelhetők meg, melyek részben a beépítési módok változásából, részben az új szabadtérépítészeti divatok, trendek megjelenéséből adódtak. A disszertáció feltárta a különböző korszakokban épült lakótelepi szabadterek keletkezésének körülményeit, a jellemző szabadtérhasználati funkciókat, tértagolási módszereket, kompozíciós elveket, növényalkalmazási módokat, illetve jellemző anyag és növényhasználatot, és ezek változásait. A dolgozatban vizsgáltam, hogy a lakótelepi szabadtérépítészetben hogyan érvényesültek a 20. század második felére jellemző tervezési elvek, elsősorban a modern funkcionalista trend, illetve az 50-es évek első felének szocialista realizmusa. A disszertáció célja rávilágítani a lakótelepi szabadterek „rejtett” értékeire, melyek elsősorban a térstruktúrában, a meglévő szabad, beépítetlen terek viszonylagos bőségében és a kifejlett nagy tömegű faállományban keresendők. Bár a lakótelepek szabadtereinek felújítása során jelentős funkcióbeli és esetleg térszerkezeti változások várhatók, fontos lenne ezen értékek megőrzése."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Lakótelepek szabadtér-építészete 1945-1990 között Budapest példáján = Openspace design of housing estates between 1945-1990 through the example of Budapest"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Karlócainé Bakay, Eszter"],"dc:date":["2012-03-28"],"dc:date.issued":["2012-03"],"dc:description.abstract":["A 20. század második felének szabadtérépítészete még szakma történetünk feltáratlan fejezetei közé tartozik. Ugyanakkor megállapítható, hogy vizsgált időszak szabadterei jól definiálható, sajátos stílusjegyekkel rendelkező kertépítészeti alkotások, amelyek a funkcionalizmus bűvöletében, és ugyanakkor a gazdaságossági szempontok szorításában születtek. Kutatásaim elsődleges forrásai a 20. század második felében készült budapesti lakótelepek szabadtér tervei, valamint az elkészült és még eredeti kialakításában látható szabadtérépítészeti alkotások. A korabeli szakemberekkel folytatott interjúk szintén sokat segítettek a korszak megértésében, illetve a tervek megfelelő értelmezésében. Nagy segítséget jelentett a társszakmákban, elsősorban a városépítészetben publikált, a korszakra vonatkozó szakirodalom. Vizsgálataim során meggyőződtem arról, hogy a lakótelepi szabadtérépítészet mögött, mely látszólag sematikus és monoton tervezési feladat, rengeteg vizsgálat, tapasztalat, és kreatív tervezői törekvés húzódik meg. Kiemelt cél volt a lakótelepek sematikus, emberi léptéket nélkülöző építészeti környezetének humánusabbá tétele, az ott élők részére” otthon teremtése” a lakókertekben, a lakótelepi központok közelében valamint a lakóterületi közparkokban is. A maguk egyszerű, gyakran olcsó eszközeivel igyekeztek barátságos környezetet teremteni a szürke betonrengetegben, változatosságot vinni a monoton beépítési rendszerekbe. A vizsgált 45 év alatt lakótelepi szabadtértervezésben lényeges változások figyelhetők meg, melyek részben a beépítési módok változásából, részben az új szabadtérépítészeti divatok, trendek megjelenéséből adódtak. A disszertáció feltárta a különböző korszakokban épült lakótelepi szabadterek keletkezésének körülményeit, a jellemző szabadtérhasználati funkciókat, tértagolási módszereket, kompozíciós elveket, növényalkalmazási módokat, illetve jellemző anyag és növényhasználatot, és ezek változásait. A dolgozatban vizsgáltam, hogy a lakótelepi szabadtérépítészetben hogyan érvényesültek a 20. század második felére jellemző tervezési elvek, elsősorban a modern funkcionalista trend, illetve az 50-es évek első felének szocialista realizmusa. A disszertáció célja rávilágítani a lakótelepi szabadterek „rejtett” értékeire, melyek elsősorban a térstruktúrában, a meglévő szabad, beépítetlen terek viszonylagos bőségében és a kifejlett nagy tömegű faállományban keresendők. Bár a lakótelepek szabadtereinek felújítása során jelentős funkcióbeli és esetleg térszerkezeti változások várhatók, fontos lenne ezen értékek megőrzése."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/605/1/Bakay_Eszter_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/605/2/Bakay_Eszter_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/605/3/Bakay_Eszter.pdf"],"dc:language":["en","hu"],"dc:publisher.department":["Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/605/"],"dc:subject":["Tájépítészet"],"dc:title":["Lakótelepek szabadtér-építészete 1945-1990 között Budapest példáján = Openspace design of housing estates between 1945-1990 through the example of Budapest"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:26Z"}