{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:547"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:547","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Szocializáció és drogfogyasztás. Szocializációs rizikótényezők vizsgálata kezelésben részesült drogfogyasztó fiatalok körében = Socialisation and drug consumption. A study of socialisation risk factors among young drug consumers under treatment","abstract":"A dolgozat a deviancia egyik megnyilvánulási formájával a drogfogyasztással foglalkozik. A drogfogyasztás vizsgálata azért is nagyon fontos, mert az elmúlt 10-15 évben jelentős mértékben nőtt az illegális drogok fogyasztása Magyarországon és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyaránt. A társadalom nyitottá válásával, a személyes szabadság kiteljesedésével, a globalizáció, az egyéni kultúra terjedésével egyre hozzáférhetőbbé és a fiatalok körében egyre elfogadottabbá vált, és válik a drogok használata. Kérdés azonban, hogy melyik a társadalomnak az az alrendszere, melyek azok a csoportjai, amelyek szerepet játszhatnak a drogfogyasztás kialakulásában. Véleményem szerint a szocializációs közegek (család, iskola, barátok) befolyásolják az egyén személyiségfejlődését, azaz szerepet játszanak/játszhatnak abban, hogy a későbbiek folyamán normasértő vagy inkább normakövető kapcsolatokat részesítünk-e előnyben. A dolgozat a devianciák szempontjából leginkább veszélyeztetett ifjúsági csoportot, a kezelésben részesült drogfogyasztó fiatalokat (12-25 éves korosztály) vizsgálja. A kutatás fő alapfeltevése, hogy a kezelésben részesült fiatalok szerfogyasztását nagymértékben befolyásolják a családi, baráti kapcsolatok, az iskolai előmenetel, valamint a szabadidő eltöltésének módja, minősége. Úgy gondolom, hogy ezen rizikótényezőket együttesen kell feltérképezni, mivel mindegyik közeg hatása igen jelentős. Másrészt túlzott leegyszerűsítés a drogfogyasztókról általánosságban beszélni, mivel a fogyasztók különböző szereket, különböző gyakorisággal használnak. Ezért érdemes feltérképezni, hogy milyen szerfogyasztási típusok léteznek jelenleg a fiatalok körében, és milyen különbségek vannak a csoportok között a különböző szocio-kulturális indikátorok szerint. Összességében tehát a korábbi kutatások a drogfogyasztókat sok esetben egységes csoportként kezelték, és nem tettek különbséget közöttük, valamint nem vizsgálták a különböző szerek használatának hátterében meglévő szocio-kulturális tényezőket együttesen. A kutatást Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ambulanciáin, illetve eltereléssel foglalkozó prevenciós intézetekben végeztem. Az adatfelvétel 2005 és 2007 között zajlott, melyhez az EuroADAD kérdőívet használtam fel. A minta kizárólag a tiltott szerfogyasztás miatt kezelésbe került fiatalokra (447 fő) terjed ki, akik vagy kipróbálták, vagy rendszeresen használták az egyes szereket. A tiltott szerek közül mindvégig 4 szerre koncentráltam: marihuána, party drogok, amfetaminok, kokain. Az összes többi tiltott szer előfordulása a mintában elenyésző arányban fordult elő. Ezenkívül létrehoztam egy kontrollcsoportot is, melynek nagysága 115 fő volt. De mivel a kezelt fiatalok a drogfogyasztók különböző típusait képviselték, ezért a szerfogyasztás gyakorisága alapján csoportokat hoztam létre. Az elemzés során tehát mindvégig 3 csoportra koncentráltam: rendszeres fogyasztók, 243 fő, alkalmi fogyasztók, 204 fő, kontrollcsoport 115 fő. A rendszeres fogyasztókon belül a fogyasztott szer alapján további két csoportot különítettem el: kannabisz-használók: (marihuána) 135 fő, stimuláns-használók: (party drog, amfetamin, kokain) 108 fő. Mivel minden csoport (alkalmi fogyasztók, rendszeres fogyasztók, kontrollcsoport) szerfogyasztását kétértékű változókkal mértem, ezért logisztikus regresszióelemzést alkalmaztam. A vizsgálat egyik fő eredményének azt tartom, hogy a kontrollcsoport körében is megjelent a kipróbálói szintű szerhasználat. A rendszeres szerhasználók családi, iskolai és társas problémái erőteljesebbek, mint a drogokat alkalmanként használó fiataloké. A többi csoporthoz képest náluk rosszabbak a családi, és iskolai élet mutatói, a kortársak körében jóval elterjedtebbek a deviáns tünetek, és a deviáns szabadidő-eltöltési formák is nagyobb arányban jellemezték őket. Az amfetamin és party drogot fogyasztó fiatalok szerteágazóbb, sokrétűbb szocializációs problémát hordoztak, mint a marihuánát használók. Az alkalmi fogyasztók a rendszeres fogyasztók és a kontrollcsoport között helyezkedtek el a legtöbb mutató alapján. Az egyes csoportok elkülönültek egymástól mind a szerfogyasztás, mind a szocializációs problémák tekintetében. Mindezekből az is következik, hogy más stratégia járhat sikerrel az alkalmi fogyasztók és más a rendszeres fogyasztók körében. Vitathatatlan tehát, hogy a közösségi életterek (család, iskola, kortárscsoport) az elsődleges prevenció színterei kell, hogy legyenek.","abstract_html":"A dolgozat a deviancia egyik megnyilvánulási formájával a drogfogyasztással foglalkozik. A drogfogyasztás vizsgálata azért is nagyon fontos, mert az elmúlt 10-15 évben jelentős mértékben nőtt az illegális drogok fogyasztása Magyarországon és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyaránt. A társadalom nyitottá válásával, a személyes szabadság kiteljesedésével, a globalizáció, az egyéni kultúra terjedésével egyre hozzáférhetőbbé és a fiatalok körében egyre elfogadottabbá vált, és válik a drogok használata. Kérdés azonban, hogy melyik a társadalomnak az az alrendszere, melyek azok a csoportjai, amelyek szerepet játszhatnak a drogfogyasztás kialakulásában. Véleményem szerint a szocializációs közegek (család, iskola, barátok) befolyásolják az egyén személyiségfejlődését, azaz szerepet játszanak/játszhatnak abban, hogy a későbbiek folyamán normasértő vagy inkább normakövető kapcsolatokat részesítünk-e előnyben. A dolgozat a devianciák szempontjából leginkább veszélyeztetett ifjúsági csoportot, a kezelésben részesült drogfogyasztó fiatalokat (12-25 éves korosztály) vizsgálja. A kutatás fő alapfeltevése, hogy a kezelésben részesült fiatalok szerfogyasztását nagymértékben befolyásolják a családi, baráti kapcsolatok, az iskolai előmenetel, valamint a szabadidő eltöltésének módja, minősége. Úgy gondolom, hogy ezen rizikótényezőket együttesen kell feltérképezni, mivel mindegyik közeg hatása igen jelentős. Másrészt túlzott leegyszerűsítés a drogfogyasztókról általánosságban beszélni, mivel a fogyasztók különböző szereket, különböző gyakorisággal használnak. Ezért érdemes feltérképezni, hogy milyen szerfogyasztási típusok léteznek jelenleg a fiatalok körében, és milyen különbségek vannak a csoportok között a különböző szocio-kulturális indikátorok szerint. Összességében tehát a korábbi kutatások a drogfogyasztókat sok esetben egységes csoportként kezelték, és nem tettek különbséget közöttük, valamint nem vizsgálták a különböző szerek használatának hátterében meglévő szocio-kulturális tényezőket együttesen. A kutatást Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ambulanciáin, illetve eltereléssel foglalkozó prevenciós intézetekben végeztem. Az adatfelvétel 2005 és 2007 között zajlott, melyhez az EuroADAD kérdőívet használtam fel. A minta kizárólag a tiltott szerfogyasztás miatt kezelésbe került fiatalokra (447 fő) terjed ki, akik vagy kipróbálták, vagy rendszeresen használták az egyes szereket. A tiltott szerek közül mindvégig 4 szerre koncentráltam: marihuána, party drogok, amfetaminok, kokain. Az összes többi tiltott szer előfordulása a mintában elenyésző arányban fordult elő. Ezenkívül létrehoztam egy kontrollcsoportot is, melynek nagysága 115 fő volt. De mivel a kezelt fiatalok a drogfogyasztók különböző típusait képviselték, ezért a szerfogyasztás gyakorisága alapján csoportokat hoztam létre. Az elemzés során tehát mindvégig 3 csoportra koncentráltam: rendszeres fogyasztók, 243 fő, alkalmi fogyasztók, 204 fő, kontrollcsoport 115 fő. A rendszeres fogyasztókon belül a fogyasztott szer alapján további két csoportot különítettem el: kannabisz-használók: (marihuána) 135 fő, stimuláns-használók: (party drog, amfetamin, kokain) 108 fő. Mivel minden csoport (alkalmi fogyasztók, rendszeres fogyasztók, kontrollcsoport) szerfogyasztását kétértékű változókkal mértem, ezért logisztikus regresszióelemzést alkalmaztam. A vizsgálat egyik fő eredményének azt tartom, hogy a kontrollcsoport körében is megjelent a kipróbálói szintű szerhasználat. A rendszeres szerhasználók családi, iskolai és társas problémái erőteljesebbek, mint a drogokat alkalmanként használó fiataloké. A többi csoporthoz képest náluk rosszabbak a családi, és iskolai élet mutatói, a kortársak körében jóval elterjedtebbek a deviáns tünetek, és a deviáns szabadidő-eltöltési formák is nagyobb arányban jellemezték őket. Az amfetamin és party drogot fogyasztó fiatalok szerteágazóbb, sokrétűbb szocializációs problémát hordoztak, mint a marihuánát használók. Az alkalmi fogyasztók a rendszeres fogyasztók és a kontrollcsoport között helyezkedtek el a legtöbb mutató alapján. Az egyes csoportok elkülönültek egymástól mind a szerfogyasztás, mind a szocializációs problémák tekintetében. Mindezekből az is következik, hogy más stratégia járhat sikerrel az alkalmi fogyasztók és más a rendszeres fogyasztók körében. Vitathatatlan tehát, hogy a közösségi életterek (család, iskola, kortárscsoport) az elsődleges prevenció színterei kell, hogy legyenek.","abstract_has_math":false,"creators":["Barabásné Kárpáti, Dóra"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2011,"date_issued":"2011-05","date_published":"2011-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:26Z","subjects":["Szociológia"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Barabásné Kárpáti, Dóra"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2011-05-25"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2011-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/547/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/547/1/karpati_dora.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/547/2/karpati_dora_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/547/3/karpati_dora_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A dolgozat a deviancia egyik megnyilvánulási formájával a drogfogyasztással foglalkozik. A drogfogyasztás vizsgálata azért is nagyon fontos, mert az elmúlt 10-15 évben jelentős mértékben nőtt az illegális drogok fogyasztása Magyarországon és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyaránt. A társadalom nyitottá válásával, a személyes szabadság kiteljesedésével, a globalizáció, az egyéni kultúra terjedésével egyre hozzáférhetőbbé és a fiatalok körében egyre elfogadottabbá vált, és válik a drogok használata. Kérdés azonban, hogy melyik a társadalomnak az az alrendszere, melyek azok a csoportjai, amelyek szerepet játszhatnak a drogfogyasztás kialakulásában. Véleményem szerint a szocializációs közegek (család, iskola, barátok) befolyásolják az egyén személyiségfejlődését, azaz szerepet játszanak/játszhatnak abban, hogy a későbbiek folyamán normasértő vagy inkább normakövető kapcsolatokat részesítünk-e előnyben. A dolgozat a devianciák szempontjából leginkább veszélyeztetett ifjúsági csoportot, a kezelésben részesült drogfogyasztó fiatalokat (12-25 éves korosztály) vizsgálja. A kutatás fő alapfeltevése, hogy a kezelésben részesült fiatalok szerfogyasztását nagymértékben befolyásolják a családi, baráti kapcsolatok, az iskolai előmenetel, valamint a szabadidő eltöltésének módja, minősége. Úgy gondolom, hogy ezen rizikótényezőket együttesen kell feltérképezni, mivel mindegyik közeg hatása igen jelentős. Másrészt túlzott leegyszerűsítés a drogfogyasztókról általánosságban beszélni, mivel a fogyasztók különböző szereket, különböző gyakorisággal használnak. Ezért érdemes feltérképezni, hogy milyen szerfogyasztási típusok léteznek jelenleg a fiatalok körében, és milyen különbségek vannak a csoportok között a különböző szocio-kulturális indikátorok szerint. Összességében tehát a korábbi kutatások a drogfogyasztókat sok esetben egységes csoportként kezelték, és nem tettek különbséget közöttük, valamint nem vizsgálták a különböző szerek használatának hátterében meglévő szocio-kulturális tényezőket együttesen. A kutatást Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ambulanciáin, illetve eltereléssel foglalkozó prevenciós intézetekben végeztem. Az adatfelvétel 2005 és 2007 között zajlott, melyhez az EuroADAD kérdőívet használtam fel. A minta kizárólag a tiltott szerfogyasztás miatt kezelésbe került fiatalokra (447 fő) terjed ki, akik vagy kipróbálták, vagy rendszeresen használták az egyes szereket. A tiltott szerek közül mindvégig 4 szerre koncentráltam: marihuána, party drogok, amfetaminok, kokain. Az összes többi tiltott szer előfordulása a mintában elenyésző arányban fordult elő. Ezenkívül létrehoztam egy kontrollcsoportot is, melynek nagysága 115 fő volt. De mivel a kezelt fiatalok a drogfogyasztók különböző típusait képviselték, ezért a szerfogyasztás gyakorisága alapján csoportokat hoztam létre. Az elemzés során tehát mindvégig 3 csoportra koncentráltam: rendszeres fogyasztók, 243 fő, alkalmi fogyasztók, 204 fő, kontrollcsoport 115 fő. A rendszeres fogyasztókon belül a fogyasztott szer alapján további két csoportot különítettem el: kannabisz-használók: (marihuána) 135 fő, stimuláns-használók: (party drog, amfetamin, kokain) 108 fő. Mivel minden csoport (alkalmi fogyasztók, rendszeres fogyasztók, kontrollcsoport) szerfogyasztását kétértékű változókkal mértem, ezért logisztikus regresszióelemzést alkalmaztam. A vizsgálat egyik fő eredményének azt tartom, hogy a kontrollcsoport körében is megjelent a kipróbálói szintű szerhasználat. A rendszeres szerhasználók családi, iskolai és társas problémái erőteljesebbek, mint a drogokat alkalmanként használó fiataloké. A többi csoporthoz képest náluk rosszabbak a családi, és iskolai élet mutatói, a kortársak körében jóval elterjedtebbek a deviáns tünetek, és a deviáns szabadidő-eltöltési formák is nagyobb arányban jellemezték őket. Az amfetamin és party drogot fogyasztó fiatalok szerteágazóbb, sokrétűbb szocializációs problémát hordoztak, mint a marihuánát használók. Az alkalmi fogyasztók a rendszeres fogyasztók és a kontrollcsoport között helyezkedtek el a legtöbb mutató alapján. Az egyes csoportok elkülönültek egymástól mind a szerfogyasztás, mind a szocializációs problémák tekintetében. Mindezekből az is következik, hogy más stratégia járhat sikerrel az alkalmi fogyasztók és más a rendszeres fogyasztók körében. Vitathatatlan tehát, hogy a közösségi életterek (család, iskola, kortárscsoport) az elsődleges prevenció színterei kell, hogy legyenek."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Szocializáció és drogfogyasztás. Szocializációs rizikótényezők vizsgálata kezelésben részesült drogfogyasztó fiatalok körében = Socialisation and drug consumption. A study of socialisation risk factors among young drug consumers under treatment"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Barabásné Kárpáti, Dóra"],"dc:date":["2011-05-25"],"dc:date.issued":["2011-05"],"dc:description.abstract":["A dolgozat a deviancia egyik megnyilvánulási formájával a drogfogyasztással foglalkozik. A drogfogyasztás vizsgálata azért is nagyon fontos, mert az elmúlt 10-15 évben jelentős mértékben nőtt az illegális drogok fogyasztása Magyarországon és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyaránt. A társadalom nyitottá válásával, a személyes szabadság kiteljesedésével, a globalizáció, az egyéni kultúra terjedésével egyre hozzáférhetőbbé és a fiatalok körében egyre elfogadottabbá vált, és válik a drogok használata. Kérdés azonban, hogy melyik a társadalomnak az az alrendszere, melyek azok a csoportjai, amelyek szerepet játszhatnak a drogfogyasztás kialakulásában. Véleményem szerint a szocializációs közegek (család, iskola, barátok) befolyásolják az egyén személyiségfejlődését, azaz szerepet játszanak/játszhatnak abban, hogy a későbbiek folyamán normasértő vagy inkább normakövető kapcsolatokat részesítünk-e előnyben. A dolgozat a devianciák szempontjából leginkább veszélyeztetett ifjúsági csoportot, a kezelésben részesült drogfogyasztó fiatalokat (12-25 éves korosztály) vizsgálja. A kutatás fő alapfeltevése, hogy a kezelésben részesült fiatalok szerfogyasztását nagymértékben befolyásolják a családi, baráti kapcsolatok, az iskolai előmenetel, valamint a szabadidő eltöltésének módja, minősége. Úgy gondolom, hogy ezen rizikótényezőket együttesen kell feltérképezni, mivel mindegyik közeg hatása igen jelentős. Másrészt túlzott leegyszerűsítés a drogfogyasztókról általánosságban beszélni, mivel a fogyasztók különböző szereket, különböző gyakorisággal használnak. Ezért érdemes feltérképezni, hogy milyen szerfogyasztási típusok léteznek jelenleg a fiatalok körében, és milyen különbségek vannak a csoportok között a különböző szocio-kulturális indikátorok szerint. Összességében tehát a korábbi kutatások a drogfogyasztókat sok esetben egységes csoportként kezelték, és nem tettek különbséget közöttük, valamint nem vizsgálták a különböző szerek használatának hátterében meglévő szocio-kulturális tényezőket együttesen. A kutatást Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ambulanciáin, illetve eltereléssel foglalkozó prevenciós intézetekben végeztem. Az adatfelvétel 2005 és 2007 között zajlott, melyhez az EuroADAD kérdőívet használtam fel. A minta kizárólag a tiltott szerfogyasztás miatt kezelésbe került fiatalokra (447 fő) terjed ki, akik vagy kipróbálták, vagy rendszeresen használták az egyes szereket. A tiltott szerek közül mindvégig 4 szerre koncentráltam: marihuána, party drogok, amfetaminok, kokain. Az összes többi tiltott szer előfordulása a mintában elenyésző arányban fordult elő. Ezenkívül létrehoztam egy kontrollcsoportot is, melynek nagysága 115 fő volt. De mivel a kezelt fiatalok a drogfogyasztók különböző típusait képviselték, ezért a szerfogyasztás gyakorisága alapján csoportokat hoztam létre. Az elemzés során tehát mindvégig 3 csoportra koncentráltam: rendszeres fogyasztók, 243 fő, alkalmi fogyasztók, 204 fő, kontrollcsoport 115 fő. A rendszeres fogyasztókon belül a fogyasztott szer alapján további két csoportot különítettem el: kannabisz-használók: (marihuána) 135 fő, stimuláns-használók: (party drog, amfetamin, kokain) 108 fő. Mivel minden csoport (alkalmi fogyasztók, rendszeres fogyasztók, kontrollcsoport) szerfogyasztását kétértékű változókkal mértem, ezért logisztikus regresszióelemzést alkalmaztam. A vizsgálat egyik fő eredményének azt tartom, hogy a kontrollcsoport körében is megjelent a kipróbálói szintű szerhasználat. A rendszeres szerhasználók családi, iskolai és társas problémái erőteljesebbek, mint a drogokat alkalmanként használó fiataloké. A többi csoporthoz képest náluk rosszabbak a családi, és iskolai élet mutatói, a kortársak körében jóval elterjedtebbek a deviáns tünetek, és a deviáns szabadidő-eltöltési formák is nagyobb arányban jellemezték őket. Az amfetamin és party drogot fogyasztó fiatalok szerteágazóbb, sokrétűbb szocializációs problémát hordoztak, mint a marihuánát használók. Az alkalmi fogyasztók a rendszeres fogyasztók és a kontrollcsoport között helyezkedtek el a legtöbb mutató alapján. Az egyes csoportok elkülönültek egymástól mind a szerfogyasztás, mind a szocializációs problémák tekintetében. Mindezekből az is következik, hogy más stratégia járhat sikerrel az alkalmi fogyasztók és más a rendszeres fogyasztók körében. Vitathatatlan tehát, hogy a közösségi életterek (család, iskola, kortárscsoport) az elsődleges prevenció színterei kell, hogy legyenek."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/547/1/karpati_dora.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/547/2/karpati_dora_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/547/3/karpati_dora_thu.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Szociológia Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/547/"],"dc:subject":["Szociológia"],"dc:title":["Szocializáció és drogfogyasztás. Szocializációs rizikótényezők vizsgálata kezelésben részesült drogfogyasztó fiatalok körében = Socialisation and drug consumption. A study of socialisation risk factors among young drug consumers under treatment"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:26Z"}