{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:541"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:541","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A párkapcsolati összetartást segítő minták elemzése = Patterns supporting partnership cohesion","abstract":"Az összetartó család, vagyis az a társadalmi képződmény, amely mikroszinten stabilizálódva tagjainak jelentős materiális és pszichés támogatást képes nyújtani, egy jól működő társadalom alapvető fontosságú láncszeme. Hazánkban Cseh-Szombathy László kutatásai szerint a 20. század utolsó harmadában kezdődtek meg azok a változások, amelyek a mai napig hatással vannak a heteroszexuális kapcsolatokra. (Cseh-Szombathy, 1985) Más kutatások szerint az is láthatóvá vált, hogy a modernizáció során megváltozott életfeltételek egyaránt mentesítik, könnyítik, illetve megterhelik a családok életét. (Somlai, 1986) Kutatásunkban a kortárs magyar családi élet jellegzetességeit vizsgáljuk, különös tekintettel a családi kohézió, vagyis az elkötelezettség és az összetartás aspektusából. Ehelyütt alapvetően azt mérjük, hogy a családon belüli munkamegosztás, a kommunikáció sajátosságai, illetve a családok közti segítségnyújtás jellegzetességei mennyiben védik vagy bomlasztják a családot. A védelmi hatást nem csupán az elmaradt válással mérjük, hanem egyrészt a gyermekvállalási kedvvel, illetve a házasság minőségének szubjektív megítélése által; a bomlasztó hatást pedig a válás gondolati-kommunikációs felmerülésével, illetve a tényleges válással. A háztartási munkamegosztást elemezve alapvetően Willmott és Young nyomán kísérelünk meg szimmetrikus, a felek egyenlő mértékű tehervállalásán, valamint nem szimmetrikus, az egyik felet aránytalanul terhelő mintázatokat azonosítani. Ezen túlmutatóan, a családi összetartás szempontjából különösen fontos kérdéskörnek bizonyul, hogy mennyiben jelentenek egymás számára érzelmi támaszt a családtagok, illetve miként sikerül megoldani a konfliktusokat. A kommunikáció vonatkozásában ily módon a felek egymás iránti nyitottságát és a problémák feltárásának őszinte, bizalmi jellegét is vizsgáljuk. Kiemelendő vizsgálati terület a háztartási teendők köre, a gyermekekkel kapcsolatos feladatok megosztása és ellátása, és a munkamegosztással kapcsolatos általános értelemben vett elégedettség szintje. Annak vizsgálatára is kitérünk, hogy mennyire megengedő a válással kapcsolatban az adott fél, valamint ezzel összefüggésben mennyire fejlett konfliktuskezelési technikákat alkalmaz párkapcsolata mindennapjaiban. A családokat mindazonáltal nem társadalmi hálójukból kiragadva kíséreljük meg elemezni. Kutatásunkban – Elisabeth Bott nyomán – figyelembe vesszük a származási család, a rokonok, illetve a közeli ismerősök és barátok segítségének családra gyakorolt befolyását. Nyilvánvalóan más párkapcsolati atmoszférát eredményez, ha e transzferek révén kevesebb erőforrást kell fogyasztásra fordítani, például a hazánkban ismert családok közötti segítségnyújtás, élelmiszerek és ingóságok ajándékozása révén, mint ha a párnak külső támogatás igénybe vétele nélkül kell kigazdálkodnia szükségleteit. Hasonló a helyzet például a nagyszülőknek a gyermekek gondozásában nyújtott segítségekor; a felszabadult időt a házaspár saját belátása szerint hasznosíthatja. Kérdéses ugyanakkor, hogy valóban az lesz-e az összetartóbb, a nehézségeket együtt megoldani képes kisközösség, amely számíthat külső erők támogatására, vagy az, amely a problémákhoz hozzászokva, kitartást és élelmességet tanulva átküzdi magát a nehézségeken? Kutatásunkban mindezen felvetésekre és kérdésekre választ keresve döntően többféle látens változós modellezést és mélyinterjúkat használunk. A családi élet megszervezésében hazánkban hagyományosan központi szerepet vállaló nők helyzetével kapcsolatos vonatkozásokat a kutatás során kiemelten kezeljük, mindazonáltal célunk az, hogy a jelenlegi magyar társadalmi viszonyok között olyan munkamegosztásbeli, kommunikációs és társadalmi hálózatokra jellemző mintákat tudjunk feltárni, amelyek ismeretében a családok nagyobb eséllyel tudják megőrizni sértetlenségüket. Hivatkozások Cseh-Szombathy, László: A házastársi konfliktusok szociológiája. Budapest: Gondolat Kiadó, 1985 Somlai, Péter: Konfliktus és megértés. Budapest: Gondolat, 1986","abstract_html":"Az összetartó család, vagyis az a társadalmi képződmény, amely mikroszinten stabilizálódva tagjainak jelentős materiális és pszichés támogatást képes nyújtani, egy jól működő társadalom alapvető fontosságú láncszeme. Hazánkban Cseh-Szombathy László kutatásai szerint a 20. század utolsó harmadában kezdődtek meg azok a változások, amelyek a mai napig hatással vannak a heteroszexuális kapcsolatokra. (Cseh-Szombathy, 1985) Más kutatások szerint az is láthatóvá vált, hogy a modernizáció során megváltozott életfeltételek egyaránt mentesítik, könnyítik, illetve megterhelik a családok életét. (Somlai, 1986) Kutatásunkban a kortárs magyar családi élet jellegzetességeit vizsgáljuk, különös tekintettel a családi kohézió, vagyis az elkötelezettség és az összetartás aspektusából. Ehelyütt alapvetően azt mérjük, hogy a családon belüli munkamegosztás, a kommunikáció sajátosságai, illetve a családok közti segítségnyújtás jellegzetességei mennyiben védik vagy bomlasztják a családot. A védelmi hatást nem csupán az elmaradt válással mérjük, hanem egyrészt a gyermekvállalási kedvvel, illetve a házasság minőségének szubjektív megítélése által; a bomlasztó hatást pedig a válás gondolati-kommunikációs felmerülésével, illetve a tényleges válással. A háztartási munkamegosztást elemezve alapvetően Willmott és Young nyomán kísérelünk meg szimmetrikus, a felek egyenlő mértékű tehervállalásán, valamint nem szimmetrikus, az egyik felet aránytalanul terhelő mintázatokat azonosítani. Ezen túlmutatóan, a családi összetartás szempontjából különösen fontos kérdéskörnek bizonyul, hogy mennyiben jelentenek egymás számára érzelmi támaszt a családtagok, illetve miként sikerül megoldani a konfliktusokat. A kommunikáció vonatkozásában ily módon a felek egymás iránti nyitottságát és a problémák feltárásának őszinte, bizalmi jellegét is vizsgáljuk. Kiemelendő vizsgálati terület a háztartási teendők köre, a gyermekekkel kapcsolatos feladatok megosztása és ellátása, és a munkamegosztással kapcsolatos általános értelemben vett elégedettség szintje. Annak vizsgálatára is kitérünk, hogy mennyire megengedő a válással kapcsolatban az adott fél, valamint ezzel összefüggésben mennyire fejlett konfliktuskezelési technikákat alkalmaz párkapcsolata mindennapjaiban. A családokat mindazonáltal nem társadalmi hálójukból kiragadva kíséreljük meg elemezni. Kutatásunkban – Elisabeth Bott nyomán – figyelembe vesszük a származási család, a rokonok, illetve a közeli ismerősök és barátok segítségének családra gyakorolt befolyását. Nyilvánvalóan más párkapcsolati atmoszférát eredményez, ha e transzferek révén kevesebb erőforrást kell fogyasztásra fordítani, például a hazánkban ismert családok közötti segítségnyújtás, élelmiszerek és ingóságok ajándékozása révén, mint ha a párnak külső támogatás igénybe vétele nélkül kell kigazdálkodnia szükségleteit. Hasonló a helyzet például a nagyszülőknek a gyermekek gondozásában nyújtott segítségekor; a felszabadult időt a házaspár saját belátása szerint hasznosíthatja. Kérdéses ugyanakkor, hogy valóban az lesz-e az összetartóbb, a nehézségeket együtt megoldani képes kisközösség, amely számíthat külső erők támogatására, vagy az, amely a problémákhoz hozzászokva, kitartást és élelmességet tanulva átküzdi magát a nehézségeken? Kutatásunkban mindezen felvetésekre és kérdésekre választ keresve döntően többféle látens változós modellezést és mélyinterjúkat használunk. A családi élet megszervezésében hazánkban hagyományosan központi szerepet vállaló nők helyzetével kapcsolatos vonatkozásokat a kutatás során kiemelten kezeljük, mindazonáltal célunk az, hogy a jelenlegi magyar társadalmi viszonyok között olyan munkamegosztásbeli, kommunikációs és társadalmi hálózatokra jellemző mintákat tudjunk feltárni, amelyek ismeretében a családok nagyobb eséllyel tudják megőrizni sértetlenségüket. Hivatkozások Cseh-Szombathy, László: A házastársi konfliktusok szociológiája. Budapest: Gondolat Kiadó, 1985 Somlai, Péter: Konfliktus és megértés. Budapest: Gondolat, 1986","abstract_has_math":false,"creators":["Szél, Bernadett"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2011,"date_issued":"2011-05","date_published":"2011-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:23Z","subjects":["Szociológia"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Szél, Bernadett"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2011-05-09"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2011-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/541/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/541/1/szel_bernadett.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/541/2/szel_bernadett_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/541/3/szel_bernadett_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az összetartó család, vagyis az a társadalmi képződmény, amely mikroszinten stabilizálódva tagjainak jelentős materiális és pszichés támogatást képes nyújtani, egy jól működő társadalom alapvető fontosságú láncszeme. Hazánkban Cseh-Szombathy László kutatásai szerint a 20. század utolsó harmadában kezdődtek meg azok a változások, amelyek a mai napig hatással vannak a heteroszexuális kapcsolatokra. (Cseh-Szombathy, 1985) Más kutatások szerint az is láthatóvá vált, hogy a modernizáció során megváltozott életfeltételek egyaránt mentesítik, könnyítik, illetve megterhelik a családok életét. (Somlai, 1986) Kutatásunkban a kortárs magyar családi élet jellegzetességeit vizsgáljuk, különös tekintettel a családi kohézió, vagyis az elkötelezettség és az összetartás aspektusából. Ehelyütt alapvetően azt mérjük, hogy a családon belüli munkamegosztás, a kommunikáció sajátosságai, illetve a családok közti segítségnyújtás jellegzetességei mennyiben védik vagy bomlasztják a családot. A védelmi hatást nem csupán az elmaradt válással mérjük, hanem egyrészt a gyermekvállalási kedvvel, illetve a házasság minőségének szubjektív megítélése által; a bomlasztó hatást pedig a válás gondolati-kommunikációs felmerülésével, illetve a tényleges válással. A háztartási munkamegosztást elemezve alapvetően Willmott és Young nyomán kísérelünk meg szimmetrikus, a felek egyenlő mértékű tehervállalásán, valamint nem szimmetrikus, az egyik felet aránytalanul terhelő mintázatokat azonosítani. Ezen túlmutatóan, a családi összetartás szempontjából különösen fontos kérdéskörnek bizonyul, hogy mennyiben jelentenek egymás számára érzelmi támaszt a családtagok, illetve miként sikerül megoldani a konfliktusokat. A kommunikáció vonatkozásában ily módon a felek egymás iránti nyitottságát és a problémák feltárásának őszinte, bizalmi jellegét is vizsgáljuk. Kiemelendő vizsgálati terület a háztartási teendők köre, a gyermekekkel kapcsolatos feladatok megosztása és ellátása, és a munkamegosztással kapcsolatos általános értelemben vett elégedettség szintje. Annak vizsgálatára is kitérünk, hogy mennyire megengedő a válással kapcsolatban az adott fél, valamint ezzel összefüggésben mennyire fejlett konfliktuskezelési technikákat alkalmaz párkapcsolata mindennapjaiban. A családokat mindazonáltal nem társadalmi hálójukból kiragadva kíséreljük meg elemezni. Kutatásunkban – Elisabeth Bott nyomán – figyelembe vesszük a származási család, a rokonok, illetve a közeli ismerősök és barátok segítségének családra gyakorolt befolyását. Nyilvánvalóan más párkapcsolati atmoszférát eredményez, ha e transzferek révén kevesebb erőforrást kell fogyasztásra fordítani, például a hazánkban ismert családok közötti segítségnyújtás, élelmiszerek és ingóságok ajándékozása révén, mint ha a párnak külső támogatás igénybe vétele nélkül kell kigazdálkodnia szükségleteit. Hasonló a helyzet például a nagyszülőknek a gyermekek gondozásában nyújtott segítségekor; a felszabadult időt a házaspár saját belátása szerint hasznosíthatja. Kérdéses ugyanakkor, hogy valóban az lesz-e az összetartóbb, a nehézségeket együtt megoldani képes kisközösség, amely számíthat külső erők támogatására, vagy az, amely a problémákhoz hozzászokva, kitartást és élelmességet tanulva átküzdi magát a nehézségeken? Kutatásunkban mindezen felvetésekre és kérdésekre választ keresve döntően többféle látens változós modellezést és mélyinterjúkat használunk. A családi élet megszervezésében hazánkban hagyományosan központi szerepet vállaló nők helyzetével kapcsolatos vonatkozásokat a kutatás során kiemelten kezeljük, mindazonáltal célunk az, hogy a jelenlegi magyar társadalmi viszonyok között olyan munkamegosztásbeli, kommunikációs és társadalmi hálózatokra jellemző mintákat tudjunk feltárni, amelyek ismeretében a családok nagyobb eséllyel tudják megőrizni sértetlenségüket. Hivatkozások Cseh-Szombathy, László: A házastársi konfliktusok szociológiája. Budapest: Gondolat Kiadó, 1985 Somlai, Péter: Konfliktus és megértés. Budapest: Gondolat, 1986"]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A párkapcsolati összetartást segítő minták elemzése = Patterns supporting partnership cohesion"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Szél, Bernadett"],"dc:date":["2011-05-09"],"dc:date.issued":["2011-05"],"dc:description.abstract":["Az összetartó család, vagyis az a társadalmi képződmény, amely mikroszinten stabilizálódva tagjainak jelentős materiális és pszichés támogatást képes nyújtani, egy jól működő társadalom alapvető fontosságú láncszeme. Hazánkban Cseh-Szombathy László kutatásai szerint a 20. század utolsó harmadában kezdődtek meg azok a változások, amelyek a mai napig hatással vannak a heteroszexuális kapcsolatokra. (Cseh-Szombathy, 1985) Más kutatások szerint az is láthatóvá vált, hogy a modernizáció során megváltozott életfeltételek egyaránt mentesítik, könnyítik, illetve megterhelik a családok életét. (Somlai, 1986) Kutatásunkban a kortárs magyar családi élet jellegzetességeit vizsgáljuk, különös tekintettel a családi kohézió, vagyis az elkötelezettség és az összetartás aspektusából. Ehelyütt alapvetően azt mérjük, hogy a családon belüli munkamegosztás, a kommunikáció sajátosságai, illetve a családok közti segítségnyújtás jellegzetességei mennyiben védik vagy bomlasztják a családot. A védelmi hatást nem csupán az elmaradt válással mérjük, hanem egyrészt a gyermekvállalási kedvvel, illetve a házasság minőségének szubjektív megítélése által; a bomlasztó hatást pedig a válás gondolati-kommunikációs felmerülésével, illetve a tényleges válással. A háztartási munkamegosztást elemezve alapvetően Willmott és Young nyomán kísérelünk meg szimmetrikus, a felek egyenlő mértékű tehervállalásán, valamint nem szimmetrikus, az egyik felet aránytalanul terhelő mintázatokat azonosítani. Ezen túlmutatóan, a családi összetartás szempontjából különösen fontos kérdéskörnek bizonyul, hogy mennyiben jelentenek egymás számára érzelmi támaszt a családtagok, illetve miként sikerül megoldani a konfliktusokat. A kommunikáció vonatkozásában ily módon a felek egymás iránti nyitottságát és a problémák feltárásának őszinte, bizalmi jellegét is vizsgáljuk. Kiemelendő vizsgálati terület a háztartási teendők köre, a gyermekekkel kapcsolatos feladatok megosztása és ellátása, és a munkamegosztással kapcsolatos általános értelemben vett elégedettség szintje. Annak vizsgálatára is kitérünk, hogy mennyire megengedő a válással kapcsolatban az adott fél, valamint ezzel összefüggésben mennyire fejlett konfliktuskezelési technikákat alkalmaz párkapcsolata mindennapjaiban. A családokat mindazonáltal nem társadalmi hálójukból kiragadva kíséreljük meg elemezni. Kutatásunkban – Elisabeth Bott nyomán – figyelembe vesszük a származási család, a rokonok, illetve a közeli ismerősök és barátok segítségének családra gyakorolt befolyását. Nyilvánvalóan más párkapcsolati atmoszférát eredményez, ha e transzferek révén kevesebb erőforrást kell fogyasztásra fordítani, például a hazánkban ismert családok közötti segítségnyújtás, élelmiszerek és ingóságok ajándékozása révén, mint ha a párnak külső támogatás igénybe vétele nélkül kell kigazdálkodnia szükségleteit. Hasonló a helyzet például a nagyszülőknek a gyermekek gondozásában nyújtott segítségekor; a felszabadult időt a házaspár saját belátása szerint hasznosíthatja. Kérdéses ugyanakkor, hogy valóban az lesz-e az összetartóbb, a nehézségeket együtt megoldani képes kisközösség, amely számíthat külső erők támogatására, vagy az, amely a problémákhoz hozzászokva, kitartást és élelmességet tanulva átküzdi magát a nehézségeken? Kutatásunkban mindezen felvetésekre és kérdésekre választ keresve döntően többféle látens változós modellezést és mélyinterjúkat használunk. A családi élet megszervezésében hazánkban hagyományosan központi szerepet vállaló nők helyzetével kapcsolatos vonatkozásokat a kutatás során kiemelten kezeljük, mindazonáltal célunk az, hogy a jelenlegi magyar társadalmi viszonyok között olyan munkamegosztásbeli, kommunikációs és társadalmi hálózatokra jellemző mintákat tudjunk feltárni, amelyek ismeretében a családok nagyobb eséllyel tudják megőrizni sértetlenségüket. Hivatkozások Cseh-Szombathy, László: A házastársi konfliktusok szociológiája. Budapest: Gondolat Kiadó, 1985 Somlai, Péter: Konfliktus és megértés. Budapest: Gondolat, 1986"],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/541/1/szel_bernadett.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/541/2/szel_bernadett_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/541/3/szel_bernadett_thu.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Szociológia Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/541/"],"dc:subject":["Szociológia"],"dc:title":["A párkapcsolati összetartást segítő minták elemzése = Patterns supporting partnership cohesion"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:23Z"}