{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:518"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:518","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A Playboy jelenség kulturális és társadalomtörténeti összefüggései = The cultural and sociological associations of the Playboy phenomenon","abstract":"A Playboy jelenség kulturális és társadalomtörténeti összefüggései című disszertáció arra keresi a választ, hogy kimutatható-e ok-okozati összefüggés a Hugh Hefner által az 50-es évek elején életre keltett „Playboy” életfilozófia és a nyugati kultúrában, a XX. század második felében az élet minden területén tettenérhető, liberalizációt hirdető gondolatiság térhódítása között. A Playboy magazint alapító főiskolás fiatalember vajon jó érzékkel ismerte fel mindazt, ami mára különböző elméletek formájában elfogadott részei a társadalomtudományi diskurzusnak? Találhatunk-e átfedést a szociológiai szakirodalomban fellelhető elméletek, valamint a lap által képviselt értékrend között? Megfeleltethető-e a Playboy filozófia a szakirodalomban fellelhető szociológiai elméleteknek? Mennyiben kezelhető a Playboy szellemiség koherens életszemléletnek? A Playboy filozófia álom, vagy valóság? Ügyesen megszerkesztett, rendkívül széles réteget megszólítani képes marketingüzenet, vagy a korábban tabunak számító, és a létezésével önmagában is óriási erejű feszültségeket, a szexualitás önmagunkban való kollektív elfojtását feloldani képes jelenség? Pusztán a mezítelen női test képi formában történő mindenki számára hozzáférhetővé tétele egy az adott korban rendelkezésre álló médiumon keresztül? Milyen mértékben járult hozzá a sikerhez az a társadalmi-kulturális miliő, amelyben az abortusz illegálisnak számított, és a házasságon kívül gyermek, olyan bűn volt a társadalom szemében, amely számos esetben vezetett tragédiához. Az időzítés csak véletlen műve? Vagy, az emberben munkálkodó ösztönök előbb-utóbb óhatatlanul is utat törtek volna maguknak? Netán, arról lenne szó, hogy a múlt század derekán teljesültek a szükséges társadalmi, morális, és technológiai feltételek? A legfontosabb kérdést, azt hiszem most tettük fel. Milyen feltételeknek kellett teljesülnie ahhoz, hogy a Playboy magazin üzletileg sikeres, milliók gondolkodását, és életvitelét befolyásolni képes médiummá váljon. A fentiekből nyilvánvalóan látható, hogy a jelenség értelmezéséhez nélkülözhetetlen a társadalmi, kulturális, gazdasági, technológiai vonatkozások feltérképezése. Mindazonáltal dolgozatom foglalkozik Playboy magazin magyar kiadásával. A magyar lapkiadás relatív sikertelenségének bemutatását az amerikai playboy sikere és a társadalmi feltételek közötti kapcsolat létezésének bemutatására, mint bizonyító erejű eszközt kívánom felhasználni. Mindazok a feltételek, amelyek a XX. század második felében léteztek az Egyesült Államokban, köszönő viszonyban sincsenek, a mai magyar társadalom beállítottságával, értékrendjével. A Playboy magazin kiválasztása kissé idegennek tűnhet egy szociológiai Ph.D. értekezés esetében, de úgy gondolom, hogy a magazin és az általa képviselt értékrend megjelenésének társadalmi hatása önmagában is érdemes arra, hogy szociológiai vizsgálat tárgyát képezze, másrészt a rendelkezésre álló adatok egyedülálló lehetőséget biztosítanak az elméleti háttér és a gyakorlati tapasztalat konvergenciájának igazolására. A Playboy magazin azon túlmenően, hogy könnyed szórakoztató magazin férfiak számára, történelmi szerepet is betölt a szólásszabadság és a szexuális forradalom úttörőjeként. Éppen ezért Hugh Hefner, a magazin alapítója szerint a Playboyt nem elsősorban a pornográf tartalma miatt (ő maga egyáltalán nem is tekinti annak a magazint), hanem az általa képviselt értékrend és az abból fakadó életvitel és életérzés megtapasztalásáért keresik az olvasók. Hefner szerint a Playboy a szexuális forradalom és a Beat korszak befejeztével maga is betöltötte történelmi szerepét, ugyanakkor kitart az általa képviselt értékrend életképessége mellett, amit szerinte a magazin, legalábbis Amerikában tapasztalható töretlen sikere is bizonyít.","abstract_html":"A Playboy jelenség kulturális és társadalomtörténeti összefüggései című disszertáció arra keresi a választ, hogy kimutatható-e ok-okozati összefüggés a Hugh Hefner által az 50-es évek elején életre keltett „Playboy” életfilozófia és a nyugati kultúrában, a XX. század második felében az élet minden területén tettenérhető, liberalizációt hirdető gondolatiság térhódítása között. A Playboy magazint alapító főiskolás fiatalember vajon jó érzékkel ismerte fel mindazt, ami mára különböző elméletek formájában elfogadott részei a társadalomtudományi diskurzusnak? Találhatunk-e átfedést a szociológiai szakirodalomban fellelhető elméletek, valamint a lap által képviselt értékrend között? Megfeleltethető-e a Playboy filozófia a szakirodalomban fellelhető szociológiai elméleteknek? Mennyiben kezelhető a Playboy szellemiség koherens életszemléletnek? A Playboy filozófia álom, vagy valóság? Ügyesen megszerkesztett, rendkívül széles réteget megszólítani képes marketingüzenet, vagy a korábban tabunak számító, és a létezésével önmagában is óriási erejű feszültségeket, a szexualitás önmagunkban való kollektív elfojtását feloldani képes jelenség? Pusztán a mezítelen női test képi formában történő mindenki számára hozzáférhetővé tétele egy az adott korban rendelkezésre álló médiumon keresztül? Milyen mértékben járult hozzá a sikerhez az a társadalmi-kulturális miliő, amelyben az abortusz illegálisnak számított, és a házasságon kívül gyermek, olyan bűn volt a társadalom szemében, amely számos esetben vezetett tragédiához. Az időzítés csak véletlen műve? Vagy, az emberben munkálkodó ösztönök előbb-utóbb óhatatlanul is utat törtek volna maguknak? Netán, arról lenne szó, hogy a múlt század derekán teljesültek a szükséges társadalmi, morális, és technológiai feltételek? A legfontosabb kérdést, azt hiszem most tettük fel. Milyen feltételeknek kellett teljesülnie ahhoz, hogy a Playboy magazin üzletileg sikeres, milliók gondolkodását, és életvitelét befolyásolni képes médiummá váljon. A fentiekből nyilvánvalóan látható, hogy a jelenség értelmezéséhez nélkülözhetetlen a társadalmi, kulturális, gazdasági, technológiai vonatkozások feltérképezése. Mindazonáltal dolgozatom foglalkozik Playboy magazin magyar kiadásával. A magyar lapkiadás relatív sikertelenségének bemutatását az amerikai playboy sikere és a társadalmi feltételek közötti kapcsolat létezésének bemutatására, mint bizonyító erejű eszközt kívánom felhasználni. Mindazok a feltételek, amelyek a XX. század második felében léteztek az Egyesült Államokban, köszönő viszonyban sincsenek, a mai magyar társadalom beállítottságával, értékrendjével. A Playboy magazin kiválasztása kissé idegennek tűnhet egy szociológiai Ph.D. értekezés esetében, de úgy gondolom, hogy a magazin és az általa képviselt értékrend megjelenésének társadalmi hatása önmagában is érdemes arra, hogy szociológiai vizsgálat tárgyát képezze, másrészt a rendelkezésre álló adatok egyedülálló lehetőséget biztosítanak az elméleti háttér és a gyakorlati tapasztalat konvergenciájának igazolására. A Playboy magazin azon túlmenően, hogy könnyed szórakoztató magazin férfiak számára, történelmi szerepet is betölt a szólásszabadság és a szexuális forradalom úttörőjeként. Éppen ezért Hugh Hefner, a magazin alapítója szerint a Playboyt nem elsősorban a pornográf tartalma miatt (ő maga egyáltalán nem is tekinti annak a magazint), hanem az általa képviselt értékrend és az abból fakadó életvitel és életérzés megtapasztalásáért keresik az olvasók. Hefner szerint a Playboy a szexuális forradalom és a Beat korszak befejeztével maga is betöltötte történelmi szerepét, ugyanakkor kitart az általa képviselt értékrend életképessége mellett, amit szerinte a magazin, legalábbis Amerikában tapasztalható töretlen sikere is bizonyít.","abstract_has_math":false,"creators":["Nagy, Zita"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2010,"date_issued":"2010-12","date_published":"2010-12","updated_at":"2026-07-24T01:49:23Z","subjects":["Szociológia","Kultúra. közművelődés, sport"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Nagy, Zita"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2010-12-09"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2010-12"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/518/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia","Kultúra. közművelődés, sport"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/518/1/nagy_zita.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/518/2/nagy_zita_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/518/3/nagy_zita_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A Playboy jelenség kulturális és társadalomtörténeti összefüggései című disszertáció arra keresi a választ, hogy kimutatható-e ok-okozati összefüggés a Hugh Hefner által az 50-es évek elején életre keltett „Playboy” életfilozófia és a nyugati kultúrában, a XX. század második felében az élet minden területén tettenérhető, liberalizációt hirdető gondolatiság térhódítása között. A Playboy magazint alapító főiskolás fiatalember vajon jó érzékkel ismerte fel mindazt, ami mára különböző elméletek formájában elfogadott részei a társadalomtudományi diskurzusnak? Találhatunk-e átfedést a szociológiai szakirodalomban fellelhető elméletek, valamint a lap által képviselt értékrend között? Megfeleltethető-e a Playboy filozófia a szakirodalomban fellelhető szociológiai elméleteknek? Mennyiben kezelhető a Playboy szellemiség koherens életszemléletnek? A Playboy filozófia álom, vagy valóság? Ügyesen megszerkesztett, rendkívül széles réteget megszólítani képes marketingüzenet, vagy a korábban tabunak számító, és a létezésével önmagában is óriási erejű feszültségeket, a szexualitás önmagunkban való kollektív elfojtását feloldani képes jelenség? Pusztán a mezítelen női test képi formában történő mindenki számára hozzáférhetővé tétele egy az adott korban rendelkezésre álló médiumon keresztül? Milyen mértékben járult hozzá a sikerhez az a társadalmi-kulturális miliő, amelyben az abortusz illegálisnak számított, és a házasságon kívül gyermek, olyan bűn volt a társadalom szemében, amely számos esetben vezetett tragédiához. Az időzítés csak véletlen műve? Vagy, az emberben munkálkodó ösztönök előbb-utóbb óhatatlanul is utat törtek volna maguknak? Netán, arról lenne szó, hogy a múlt század derekán teljesültek a szükséges társadalmi, morális, és technológiai feltételek? A legfontosabb kérdést, azt hiszem most tettük fel. Milyen feltételeknek kellett teljesülnie ahhoz, hogy a Playboy magazin üzletileg sikeres, milliók gondolkodását, és életvitelét befolyásolni képes médiummá váljon. A fentiekből nyilvánvalóan látható, hogy a jelenség értelmezéséhez nélkülözhetetlen a társadalmi, kulturális, gazdasági, technológiai vonatkozások feltérképezése. Mindazonáltal dolgozatom foglalkozik Playboy magazin magyar kiadásával. A magyar lapkiadás relatív sikertelenségének bemutatását az amerikai playboy sikere és a társadalmi feltételek közötti kapcsolat létezésének bemutatására, mint bizonyító erejű eszközt kívánom felhasználni. Mindazok a feltételek, amelyek a XX. század második felében léteztek az Egyesült Államokban, köszönő viszonyban sincsenek, a mai magyar társadalom beállítottságával, értékrendjével. A Playboy magazin kiválasztása kissé idegennek tűnhet egy szociológiai Ph.D. értekezés esetében, de úgy gondolom, hogy a magazin és az általa képviselt értékrend megjelenésének társadalmi hatása önmagában is érdemes arra, hogy szociológiai vizsgálat tárgyát képezze, másrészt a rendelkezésre álló adatok egyedülálló lehetőséget biztosítanak az elméleti háttér és a gyakorlati tapasztalat konvergenciájának igazolására. A Playboy magazin azon túlmenően, hogy könnyed szórakoztató magazin férfiak számára, történelmi szerepet is betölt a szólásszabadság és a szexuális forradalom úttörőjeként. Éppen ezért Hugh Hefner, a magazin alapítója szerint a Playboyt nem elsősorban a pornográf tartalma miatt (ő maga egyáltalán nem is tekinti annak a magazint), hanem az általa képviselt értékrend és az abból fakadó életvitel és életérzés megtapasztalásáért keresik az olvasók. Hefner szerint a Playboy a szexuális forradalom és a Beat korszak befejeztével maga is betöltötte történelmi szerepét, ugyanakkor kitart az általa képviselt értékrend életképessége mellett, amit szerinte a magazin, legalábbis Amerikában tapasztalható töretlen sikere is bizonyít."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A Playboy jelenség kulturális és társadalomtörténeti összefüggései = The cultural and sociological associations of the Playboy phenomenon"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Nagy, Zita"],"dc:date":["2010-12-09"],"dc:date.issued":["2010-12"],"dc:description.abstract":["A Playboy jelenség kulturális és társadalomtörténeti összefüggései című disszertáció arra keresi a választ, hogy kimutatható-e ok-okozati összefüggés a Hugh Hefner által az 50-es évek elején életre keltett „Playboy” életfilozófia és a nyugati kultúrában, a XX. század második felében az élet minden területén tettenérhető, liberalizációt hirdető gondolatiság térhódítása között. A Playboy magazint alapító főiskolás fiatalember vajon jó érzékkel ismerte fel mindazt, ami mára különböző elméletek formájában elfogadott részei a társadalomtudományi diskurzusnak? Találhatunk-e átfedést a szociológiai szakirodalomban fellelhető elméletek, valamint a lap által képviselt értékrend között? Megfeleltethető-e a Playboy filozófia a szakirodalomban fellelhető szociológiai elméleteknek? Mennyiben kezelhető a Playboy szellemiség koherens életszemléletnek? A Playboy filozófia álom, vagy valóság? Ügyesen megszerkesztett, rendkívül széles réteget megszólítani képes marketingüzenet, vagy a korábban tabunak számító, és a létezésével önmagában is óriási erejű feszültségeket, a szexualitás önmagunkban való kollektív elfojtását feloldani képes jelenség? Pusztán a mezítelen női test képi formában történő mindenki számára hozzáférhetővé tétele egy az adott korban rendelkezésre álló médiumon keresztül? Milyen mértékben járult hozzá a sikerhez az a társadalmi-kulturális miliő, amelyben az abortusz illegálisnak számított, és a házasságon kívül gyermek, olyan bűn volt a társadalom szemében, amely számos esetben vezetett tragédiához. Az időzítés csak véletlen műve? Vagy, az emberben munkálkodó ösztönök előbb-utóbb óhatatlanul is utat törtek volna maguknak? Netán, arról lenne szó, hogy a múlt század derekán teljesültek a szükséges társadalmi, morális, és technológiai feltételek? A legfontosabb kérdést, azt hiszem most tettük fel. Milyen feltételeknek kellett teljesülnie ahhoz, hogy a Playboy magazin üzletileg sikeres, milliók gondolkodását, és életvitelét befolyásolni képes médiummá váljon. A fentiekből nyilvánvalóan látható, hogy a jelenség értelmezéséhez nélkülözhetetlen a társadalmi, kulturális, gazdasági, technológiai vonatkozások feltérképezése. Mindazonáltal dolgozatom foglalkozik Playboy magazin magyar kiadásával. A magyar lapkiadás relatív sikertelenségének bemutatását az amerikai playboy sikere és a társadalmi feltételek közötti kapcsolat létezésének bemutatására, mint bizonyító erejű eszközt kívánom felhasználni. Mindazok a feltételek, amelyek a XX. század második felében léteztek az Egyesült Államokban, köszönő viszonyban sincsenek, a mai magyar társadalom beállítottságával, értékrendjével. A Playboy magazin kiválasztása kissé idegennek tűnhet egy szociológiai Ph.D. értekezés esetében, de úgy gondolom, hogy a magazin és az általa képviselt értékrend megjelenésének társadalmi hatása önmagában is érdemes arra, hogy szociológiai vizsgálat tárgyát képezze, másrészt a rendelkezésre álló adatok egyedülálló lehetőséget biztosítanak az elméleti háttér és a gyakorlati tapasztalat konvergenciájának igazolására. A Playboy magazin azon túlmenően, hogy könnyed szórakoztató magazin férfiak számára, történelmi szerepet is betölt a szólásszabadság és a szexuális forradalom úttörőjeként. Éppen ezért Hugh Hefner, a magazin alapítója szerint a Playboyt nem elsősorban a pornográf tartalma miatt (ő maga egyáltalán nem is tekinti annak a magazint), hanem az általa képviselt értékrend és az abból fakadó életvitel és életérzés megtapasztalásáért keresik az olvasók. Hefner szerint a Playboy a szexuális forradalom és a Beat korszak befejeztével maga is betöltötte történelmi szerepét, ugyanakkor kitart az általa képviselt értékrend életképessége mellett, amit szerinte a magazin, legalábbis Amerikában tapasztalható töretlen sikere is bizonyít."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/518/1/nagy_zita.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/518/2/nagy_zita_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/518/3/nagy_zita_thu.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Szociológia Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/518/"],"dc:subject":["Szociológia","Kultúra. közművelődés, sport"],"dc:title":["A Playboy jelenség kulturális és társadalomtörténeti összefüggései = The cultural and sociological associations of the Playboy phenomenon"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:23Z"}