{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:517"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:517","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A magyarországi kisebbségpolitika szakpolitikai elemzése a kisebbségi törvény példája = The policy analysis of the minority policy in Hungary. The example of the Minority Act","abstract":"A disszertáció egyfajta szakpolitikai esettanulmányként az elmúlt mintegy bő két évtized magyarországi kisebbségpolitikájának az egyik legjelentősebb szeletét, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, 1993. évi LXXVII. törvény körüli, regulatívként értelmezett ágazati politikai folyamatokat mutatja be és elemzi. Keretein belül a politikatudomány közpolitikai megközelítésének fogalom- és eszközkészletét hasznosítja, további vezérfonalául pedig a demokráciaelméletekkel szorosan összefüggő hatékony közéleti részvétel koncepciójának vizsgálata szolgál. A téma meglehetősen hiányos szakirodalmi feldolgozottsága következtében a politológiai szemléleten kívül, egyes részletek kifejtésénél szükségesnek tart bizonyos politikatörténeti és közigazgatási összefüggésekre való utalást. Fókuszában a hazai és nemzetközi szempontból egyaránt rendkívül fontos, a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és közösségi jogait, köztük autonómiáját szabályozni, illetve a többség és kisebbség kapcsolatát rendezni hivatott jogszabály helyezkedik el, amellyel kapcsolatban a törvényen túlmutató, illetve alapvető – elméleti és gyakorlati, politikai és szakmai – kérdések, problémák és dilemmák vetődnek fel. Ezek némileg magyarázatul is szolgálnak arra, hogy miért kerül a jogi norma rendre a politikai és tudományos figyelem homlokterébe. Magának a törvénynek a léte, akárcsak a benne foglalt, nemzetközi összehasonlításban is meglehetősen kiterjedt és progresszív kisebbségvédelmi rendelkezések kétségkívül nagyra értékelendőek, miként az is, hogy a jogalkotók pártpolitikai kötődéstől és kormányzati ciklusoktól függetlenül törekednek annak korrekciójára, a felmerülő kérdések kezelésére, valamint a kialakult hiányosságok orvoslására. A módosítások sorában a legjelentősebbnek a 2005. évi CXIV. törvény bizonyult, amelyet az eredeti jogszabály mellett a dolgozat azonos szempontok alapján elemez. A szakpolitikai esettanulmány a két jogszabállyal – mint a magyarországi kisebbségpolitika egyik alappillérének a példáival – összefüggő politikai folyamatokat és jellemzőket szándékozik bemutatni és elemezni. Nem azt kívánja tehát tanulmányozni, hogy pontosan milyen jogai és autonómiája van a hazai kisebbségeknek, és ezek milyen esetleges pozitívumokkal vagy negatívumokkal bírnak, hanem azt, hogy a jogszabályi rendelkezések milyen döntéshozatali folyamatban formálódnak, ebben milyen szereplők, milyen elvi-koncepcionális és gyakorlati elképzelésekkel vesznek részt, milyen érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, milyen ügyekre kísérelnek meg megoldást találni, különböző alternatívákat kidolgozni, és ezek miként tükröződnek a jogszabályban megnyilvánuló politikai döntések keretében. A vizsgálati szempontokat mindkét, az 1993-as és a 2005-ös jogalkotás esetében is érvényesíti, hozzátéve, hogy a két folyamatot tekintve időközben jelentősen változtak a szereplők és az alapok lerakását követően az általuk tárgyalt ügyek is. A kutatás középpontjában annak a kérdésnek a vizsgálata áll, hogy a magyarországi kisebbségi törvény 1993-as és 2005-ös megoldásai során, a hatékony részvételük eredményeként miként érvényesültek az érintettek, a szervezett nemzeti és etnikai kisebbségek érdekei. A két törvény leginkább fajsúlyos kérdéseinek (személyi hatály, autonómiaformák, finanszírozási és jogérvényesítési kérdések stb.) azonosítását követően, arra a következtetésre jutottam, hogy bár nemzetközi összehasonlításban kétségkívül előremutató és fejlett rendelkezések születtek, és több kérdésben sikeresnek bizonyult a kisebbségi érdekérvényesítés (pl.: a nyilvántartásba vétel hosszas elutasítása), a kisebbségi érdekek nem tudtak maradéktalanul érvényre jutni vagy egyáltalán nem valósultak meg (parlamenti képviselet). A jogszabályi részek kialakításakor más érdekek és szempontok is szerepet játszottak, amelyek számos esetben befolyásosabbaknak bizonyultak a kisebbségieknél. Jelen megállapításhoz rögtön hozzátéve azt, hogy kiváltképp az 1997-2005 közötti folyamatokban minden szempontból egységes kisebbségi törekvésekről már nem lehet beszélni, amelynek hátterében főként az eltérő társadalmi adottságok, az ebből fakadó különböző igények és a változó körülmények állnak.","abstract_html":"A disszertáció egyfajta szakpolitikai esettanulmányként az elmúlt mintegy bő két évtized magyarországi kisebbségpolitikájának az egyik legjelentősebb szeletét, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, 1993. évi LXXVII. törvény körüli, regulatívként értelmezett ágazati politikai folyamatokat mutatja be és elemzi. Keretein belül a politikatudomány közpolitikai megközelítésének fogalom- és eszközkészletét hasznosítja, további vezérfonalául pedig a demokráciaelméletekkel szorosan összefüggő hatékony közéleti részvétel koncepciójának vizsgálata szolgál. A téma meglehetősen hiányos szakirodalmi feldolgozottsága következtében a politológiai szemléleten kívül, egyes részletek kifejtésénél szükségesnek tart bizonyos politikatörténeti és közigazgatási összefüggésekre való utalást. Fókuszában a hazai és nemzetközi szempontból egyaránt rendkívül fontos, a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és közösségi jogait, köztük autonómiáját szabályozni, illetve a többség és kisebbség kapcsolatát rendezni hivatott jogszabály helyezkedik el, amellyel kapcsolatban a törvényen túlmutató, illetve alapvető – elméleti és gyakorlati, politikai és szakmai – kérdések, problémák és dilemmák vetődnek fel. Ezek némileg magyarázatul is szolgálnak arra, hogy miért kerül a jogi norma rendre a politikai és tudományos figyelem homlokterébe. Magának a törvénynek a léte, akárcsak a benne foglalt, nemzetközi összehasonlításban is meglehetősen kiterjedt és progresszív kisebbségvédelmi rendelkezések kétségkívül nagyra értékelendőek, miként az is, hogy a jogalkotók pártpolitikai kötődéstől és kormányzati ciklusoktól függetlenül törekednek annak korrekciójára, a felmerülő kérdések kezelésére, valamint a kialakult hiányosságok orvoslására. A módosítások sorában a legjelentősebbnek a 2005. évi CXIV. törvény bizonyult, amelyet az eredeti jogszabály mellett a dolgozat azonos szempontok alapján elemez. A szakpolitikai esettanulmány a két jogszabállyal – mint a magyarországi kisebbségpolitika egyik alappillérének a példáival – összefüggő politikai folyamatokat és jellemzőket szándékozik bemutatni és elemezni. Nem azt kívánja tehát tanulmányozni, hogy pontosan milyen jogai és autonómiája van a hazai kisebbségeknek, és ezek milyen esetleges pozitívumokkal vagy negatívumokkal bírnak, hanem azt, hogy a jogszabályi rendelkezések milyen döntéshozatali folyamatban formálódnak, ebben milyen szereplők, milyen elvi-koncepcionális és gyakorlati elképzelésekkel vesznek részt, milyen érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, milyen ügyekre kísérelnek meg megoldást találni, különböző alternatívákat kidolgozni, és ezek miként tükröződnek a jogszabályban megnyilvánuló politikai döntések keretében. A vizsgálati szempontokat mindkét, az 1993-as és a 2005-ös jogalkotás esetében is érvényesíti, hozzátéve, hogy a két folyamatot tekintve időközben jelentősen változtak a szereplők és az alapok lerakását követően az általuk tárgyalt ügyek is. A kutatás középpontjában annak a kérdésnek a vizsgálata áll, hogy a magyarországi kisebbségi törvény 1993-as és 2005-ös megoldásai során, a hatékony részvételük eredményeként miként érvényesültek az érintettek, a szervezett nemzeti és etnikai kisebbségek érdekei. A két törvény leginkább fajsúlyos kérdéseinek (személyi hatály, autonómiaformák, finanszírozási és jogérvényesítési kérdések stb.) azonosítását követően, arra a következtetésre jutottam, hogy bár nemzetközi összehasonlításban kétségkívül előremutató és fejlett rendelkezések születtek, és több kérdésben sikeresnek bizonyult a kisebbségi érdekérvényesítés (pl.: a nyilvántartásba vétel hosszas elutasítása), a kisebbségi érdekek nem tudtak maradéktalanul érvényre jutni vagy egyáltalán nem valósultak meg (parlamenti képviselet). A jogszabályi részek kialakításakor más érdekek és szempontok is szerepet játszottak, amelyek számos esetben befolyásosabbaknak bizonyultak a kisebbségieknél. Jelen megállapításhoz rögtön hozzátéve azt, hogy kiváltképp az 1997-2005 közötti folyamatokban minden szempontból egységes kisebbségi törekvésekről már nem lehet beszélni, amelynek hátterében főként az eltérő társadalmi adottságok, az ebből fakadó különböző igények és a változó körülmények állnak.","abstract_has_math":false,"creators":["Dobos, Balázs"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2010,"date_issued":"2010-11","date_published":"2010-11","updated_at":"2026-07-24T01:49:23Z","subjects":["Politikatudomány","Jog"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Dobos, Balázs"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2010-11-29"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2010-11"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Politikatudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/517/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Politikatudomány","Jog"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/517/1/dobos_balazs.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/517/2/dobos_balazs_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/517/3/dobos_balazs_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A disszertáció egyfajta szakpolitikai esettanulmányként az elmúlt mintegy bő két évtized magyarországi kisebbségpolitikájának az egyik legjelentősebb szeletét, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, 1993. évi LXXVII. törvény körüli, regulatívként értelmezett ágazati politikai folyamatokat mutatja be és elemzi. Keretein belül a politikatudomány közpolitikai megközelítésének fogalom- és eszközkészletét hasznosítja, további vezérfonalául pedig a demokráciaelméletekkel szorosan összefüggő hatékony közéleti részvétel koncepciójának vizsgálata szolgál. A téma meglehetősen hiányos szakirodalmi feldolgozottsága következtében a politológiai szemléleten kívül, egyes részletek kifejtésénél szükségesnek tart bizonyos politikatörténeti és közigazgatási összefüggésekre való utalást. Fókuszában a hazai és nemzetközi szempontból egyaránt rendkívül fontos, a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és közösségi jogait, köztük autonómiáját szabályozni, illetve a többség és kisebbség kapcsolatát rendezni hivatott jogszabály helyezkedik el, amellyel kapcsolatban a törvényen túlmutató, illetve alapvető – elméleti és gyakorlati, politikai és szakmai – kérdések, problémák és dilemmák vetődnek fel. Ezek némileg magyarázatul is szolgálnak arra, hogy miért kerül a jogi norma rendre a politikai és tudományos figyelem homlokterébe. Magának a törvénynek a léte, akárcsak a benne foglalt, nemzetközi összehasonlításban is meglehetősen kiterjedt és progresszív kisebbségvédelmi rendelkezések kétségkívül nagyra értékelendőek, miként az is, hogy a jogalkotók pártpolitikai kötődéstől és kormányzati ciklusoktól függetlenül törekednek annak korrekciójára, a felmerülő kérdések kezelésére, valamint a kialakult hiányosságok orvoslására. A módosítások sorában a legjelentősebbnek a 2005. évi CXIV. törvény bizonyult, amelyet az eredeti jogszabály mellett a dolgozat azonos szempontok alapján elemez. A szakpolitikai esettanulmány a két jogszabállyal – mint a magyarországi kisebbségpolitika egyik alappillérének a példáival – összefüggő politikai folyamatokat és jellemzőket szándékozik bemutatni és elemezni. Nem azt kívánja tehát tanulmányozni, hogy pontosan milyen jogai és autonómiája van a hazai kisebbségeknek, és ezek milyen esetleges pozitívumokkal vagy negatívumokkal bírnak, hanem azt, hogy a jogszabályi rendelkezések milyen döntéshozatali folyamatban formálódnak, ebben milyen szereplők, milyen elvi-koncepcionális és gyakorlati elképzelésekkel vesznek részt, milyen érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, milyen ügyekre kísérelnek meg megoldást találni, különböző alternatívákat kidolgozni, és ezek miként tükröződnek a jogszabályban megnyilvánuló politikai döntések keretében. A vizsgálati szempontokat mindkét, az 1993-as és a 2005-ös jogalkotás esetében is érvényesíti, hozzátéve, hogy a két folyamatot tekintve időközben jelentősen változtak a szereplők és az alapok lerakását követően az általuk tárgyalt ügyek is. A kutatás középpontjában annak a kérdésnek a vizsgálata áll, hogy a magyarországi kisebbségi törvény 1993-as és 2005-ös megoldásai során, a hatékony részvételük eredményeként miként érvényesültek az érintettek, a szervezett nemzeti és etnikai kisebbségek érdekei. A két törvény leginkább fajsúlyos kérdéseinek (személyi hatály, autonómiaformák, finanszírozási és jogérvényesítési kérdések stb.) azonosítását követően, arra a következtetésre jutottam, hogy bár nemzetközi összehasonlításban kétségkívül előremutató és fejlett rendelkezések születtek, és több kérdésben sikeresnek bizonyult a kisebbségi érdekérvényesítés (pl.: a nyilvántartásba vétel hosszas elutasítása), a kisebbségi érdekek nem tudtak maradéktalanul érvényre jutni vagy egyáltalán nem valósultak meg (parlamenti képviselet). A jogszabályi részek kialakításakor más érdekek és szempontok is szerepet játszottak, amelyek számos esetben befolyásosabbaknak bizonyultak a kisebbségieknél. Jelen megállapításhoz rögtön hozzátéve azt, hogy kiváltképp az 1997-2005 közötti folyamatokban minden szempontból egységes kisebbségi törekvésekről már nem lehet beszélni, amelynek hátterében főként az eltérő társadalmi adottságok, az ebből fakadó különböző igények és a változó körülmények állnak."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A magyarországi kisebbségpolitika szakpolitikai elemzése a kisebbségi törvény példája = The policy analysis of the minority policy in Hungary. The example of the Minority Act"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Dobos, Balázs"],"dc:date":["2010-11-29"],"dc:date.issued":["2010-11"],"dc:description.abstract":["A disszertáció egyfajta szakpolitikai esettanulmányként az elmúlt mintegy bő két évtized magyarországi kisebbségpolitikájának az egyik legjelentősebb szeletét, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, 1993. évi LXXVII. törvény körüli, regulatívként értelmezett ágazati politikai folyamatokat mutatja be és elemzi. Keretein belül a politikatudomány közpolitikai megközelítésének fogalom- és eszközkészletét hasznosítja, további vezérfonalául pedig a demokráciaelméletekkel szorosan összefüggő hatékony közéleti részvétel koncepciójának vizsgálata szolgál. A téma meglehetősen hiányos szakirodalmi feldolgozottsága következtében a politológiai szemléleten kívül, egyes részletek kifejtésénél szükségesnek tart bizonyos politikatörténeti és közigazgatási összefüggésekre való utalást. Fókuszában a hazai és nemzetközi szempontból egyaránt rendkívül fontos, a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és közösségi jogait, köztük autonómiáját szabályozni, illetve a többség és kisebbség kapcsolatát rendezni hivatott jogszabály helyezkedik el, amellyel kapcsolatban a törvényen túlmutató, illetve alapvető – elméleti és gyakorlati, politikai és szakmai – kérdések, problémák és dilemmák vetődnek fel. Ezek némileg magyarázatul is szolgálnak arra, hogy miért kerül a jogi norma rendre a politikai és tudományos figyelem homlokterébe. Magának a törvénynek a léte, akárcsak a benne foglalt, nemzetközi összehasonlításban is meglehetősen kiterjedt és progresszív kisebbségvédelmi rendelkezések kétségkívül nagyra értékelendőek, miként az is, hogy a jogalkotók pártpolitikai kötődéstől és kormányzati ciklusoktól függetlenül törekednek annak korrekciójára, a felmerülő kérdések kezelésére, valamint a kialakult hiányosságok orvoslására. A módosítások sorában a legjelentősebbnek a 2005. évi CXIV. törvény bizonyult, amelyet az eredeti jogszabály mellett a dolgozat azonos szempontok alapján elemez. A szakpolitikai esettanulmány a két jogszabállyal – mint a magyarországi kisebbségpolitika egyik alappillérének a példáival – összefüggő politikai folyamatokat és jellemzőket szándékozik bemutatni és elemezni. Nem azt kívánja tehát tanulmányozni, hogy pontosan milyen jogai és autonómiája van a hazai kisebbségeknek, és ezek milyen esetleges pozitívumokkal vagy negatívumokkal bírnak, hanem azt, hogy a jogszabályi rendelkezések milyen döntéshozatali folyamatban formálódnak, ebben milyen szereplők, milyen elvi-koncepcionális és gyakorlati elképzelésekkel vesznek részt, milyen érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, milyen ügyekre kísérelnek meg megoldást találni, különböző alternatívákat kidolgozni, és ezek miként tükröződnek a jogszabályban megnyilvánuló politikai döntések keretében. A vizsgálati szempontokat mindkét, az 1993-as és a 2005-ös jogalkotás esetében is érvényesíti, hozzátéve, hogy a két folyamatot tekintve időközben jelentősen változtak a szereplők és az alapok lerakását követően az általuk tárgyalt ügyek is. A kutatás középpontjában annak a kérdésnek a vizsgálata áll, hogy a magyarországi kisebbségi törvény 1993-as és 2005-ös megoldásai során, a hatékony részvételük eredményeként miként érvényesültek az érintettek, a szervezett nemzeti és etnikai kisebbségek érdekei. A két törvény leginkább fajsúlyos kérdéseinek (személyi hatály, autonómiaformák, finanszírozási és jogérvényesítési kérdések stb.) azonosítását követően, arra a következtetésre jutottam, hogy bár nemzetközi összehasonlításban kétségkívül előremutató és fejlett rendelkezések születtek, és több kérdésben sikeresnek bizonyult a kisebbségi érdekérvényesítés (pl.: a nyilvántartásba vétel hosszas elutasítása), a kisebbségi érdekek nem tudtak maradéktalanul érvényre jutni vagy egyáltalán nem valósultak meg (parlamenti képviselet). A jogszabályi részek kialakításakor más érdekek és szempontok is szerepet játszottak, amelyek számos esetben befolyásosabbaknak bizonyultak a kisebbségieknél. Jelen megállapításhoz rögtön hozzátéve azt, hogy kiváltképp az 1997-2005 közötti folyamatokban minden szempontból egységes kisebbségi törekvésekről már nem lehet beszélni, amelynek hátterében főként az eltérő társadalmi adottságok, az ebből fakadó különböző igények és a változó körülmények állnak."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/517/1/dobos_balazs.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/517/2/dobos_balazs_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/517/3/dobos_balazs_thu.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Politikatudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/517/"],"dc:subject":["Politikatudomány","Jog"],"dc:title":["A magyarországi kisebbségpolitika szakpolitikai elemzése a kisebbségi törvény példája = The policy analysis of the minority policy in Hungary. The example of the Minority Act"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:23Z"}