{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:516"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:516","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Külföldi tőke és bérek Magyarországon = Foreign capital and wages in Hungary","abstract":"Vizsgálatunk a külföldi közvetlen tőkebefektetések fogadó gazdaságokra gyakorolt hatásait közvetítő egyik csatornán, a tényezőárak változásán – azon belül pedig a munka, mint az egyik termelési tényező árának változásán – keresztül érvényre jutó hatások megragadására, elemzésére és jóléti implikációk megfogalmazására irányul. Elsőként rámutatunk arra, hogy a ’90-es évek óta növekvő számú empirikus vizsgálat által kimutatott külföldi bérprémiumra versengő elméleti magyarázatok adódnak, a legújabb vizsgálatok némelyike pedig a bérprémium létezését is megkérdőjelezi. Áttekintjük ezért a külföldi tulajdonú vállalatok által (ugyanolyan típusú dolgozóknak) fizetett magasabb béreket – azaz a külföldi bérprémiumot – azonosító fontosabb elemzések eredményeit, valamint a tulajdoni jelleggel összefüggő bérprémiumra adódó elméleti magyarázatokat. Amellett érvelünk, hogy • a bérprémium megbízható vizsgálatához a foglalkoztató vállalatok és dolgozóik egyéni jellemzőit, továbbá egyéni béreket tartalmazó panel adatbázis szükséges, valamint • kívánatos a bérprémium időbeli alakulásának és a foglalkoztatottak karakterisztikái mentén történő elemzése egyaránt. A fenti elvárásoknak megfelelő, magyarországi feldolgozóipari vállalatokra és foglalkoztatottaikra vonatkozó információkat tartalmazó 10 éves panel adatbázison, egyéni bérregressziók és párosításos eljárás alkalmazásával vizsgáljuk ezért a bérprémiumot, annak időbeli és különböző karakterisztikájú foglalkoztatott-csoportok körében megfigyelhető alakulását. A tulajdon és a bérprémium közötti oksági kapcsolat egyértelmű beazonosításához – más szerzőkhöz hasonlóan – korábban hazai tulajdonú, külföldi befektetők által felvásárolt vállalatok dolgozóinak béreiben a tulajdonosváltás eredményeként realizált növekedést mérjük. A vizsgálat 15-17%-os általános bérprémiumot mutat ki a Magyarországon működő, külföldi tulajdonú feldolgozóipari vállaltok dolgozói körében. A felvásárlás előtt a vizsgálat külföldi tulajdonú vállalatok dolgozói nem keresetek magasabb béreket, a bérprémium a tulajdonosváltás után, időben előrehaladva fokozatosan alakul ki. Bérprémiumot csak az alacsonyabb iskolai végzettségű (legfeljebb érettségizett), illetve fizikai és beosztottként szellemi munkakörökben dolgozók realizálnak. A külföldi tulajdonú vállalatok diplomás alkalmazottak, illetve a (felső)vezetői körében nem mutatható ki, hogy szignifikánsan többet keresnének, mintha hazai tulajdonú vállalatoknál dolgoznának. Eredményeink a külföldi tulajdonú vállalatok és dolgozóik közötti járadékmegosztásra (rent-sharing) utalnak. A közvetlen külföldi befektetések eredményeként a fogadó gazdaság alacsonyabb végzettségű, nem vezető munkakörökben alkalmazott dolgozói többet keresnek, mint a külföldi tőke jelenléte nélkül kereshettek volna hazai tulajdonú vállatoknál. A közvetlen külföldi befektetéseknek a munkaerő – mint az egyik termelési tényező – árának változásán keresztül érvényesülő hatását így pozitívan értékelhetjük. A külföldi jelenlét és magyarországi feldolgozóipari vállalatok körében érvényesülő termelékenység-javulás közötti – más szerzők által publikált – pozitív összefüggés tudatában ezért kimondhatjuk, a külföldi közvetlen befektetések pozitív hatást közvetítenek a vizsgált csatornákon (tényezőárak változása, illetve technológiai tovagyűrűzés) Magyarországon.","abstract_html":"Vizsgálatunk a külföldi közvetlen tőkebefektetések fogadó gazdaságokra gyakorolt hatásait közvetítő egyik csatornán, a tényezőárak változásán – azon belül pedig a munka, mint az egyik termelési tényező árának változásán – keresztül érvényre jutó hatások megragadására, elemzésére és jóléti implikációk megfogalmazására irányul. Elsőként rámutatunk arra, hogy a ’90-es évek óta növekvő számú empirikus vizsgálat által kimutatott külföldi bérprémiumra versengő elméleti magyarázatok adódnak, a legújabb vizsgálatok némelyike pedig a bérprémium létezését is megkérdőjelezi. Áttekintjük ezért a külföldi tulajdonú vállalatok által (ugyanolyan típusú dolgozóknak) fizetett magasabb béreket – azaz a külföldi bérprémiumot – azonosító fontosabb elemzések eredményeit, valamint a tulajdoni jelleggel összefüggő bérprémiumra adódó elméleti magyarázatokat. Amellett érvelünk, hogy • a bérprémium megbízható vizsgálatához a foglalkoztató vállalatok és dolgozóik egyéni jellemzőit, továbbá egyéni béreket tartalmazó panel adatbázis szükséges, valamint • kívánatos a bérprémium időbeli alakulásának és a foglalkoztatottak karakterisztikái mentén történő elemzése egyaránt. A fenti elvárásoknak megfelelő, magyarországi feldolgozóipari vállalatokra és foglalkoztatottaikra vonatkozó információkat tartalmazó 10 éves panel adatbázison, egyéni bérregressziók és párosításos eljárás alkalmazásával vizsgáljuk ezért a bérprémiumot, annak időbeli és különböző karakterisztikájú foglalkoztatott-csoportok körében megfigyelhető alakulását. A tulajdon és a bérprémium közötti oksági kapcsolat egyértelmű beazonosításához – más szerzőkhöz hasonlóan – korábban hazai tulajdonú, külföldi befektetők által felvásárolt vállalatok dolgozóinak béreiben a tulajdonosváltás eredményeként realizált növekedést mérjük. A vizsgálat 15-17%-os általános bérprémiumot mutat ki a Magyarországon működő, külföldi tulajdonú feldolgozóipari vállaltok dolgozói körében. A felvásárlás előtt a vizsgálat külföldi tulajdonú vállalatok dolgozói nem keresetek magasabb béreket, a bérprémium a tulajdonosváltás után, időben előrehaladva fokozatosan alakul ki. Bérprémiumot csak az alacsonyabb iskolai végzettségű (legfeljebb érettségizett), illetve fizikai és beosztottként szellemi munkakörökben dolgozók realizálnak. A külföldi tulajdonú vállalatok diplomás alkalmazottak, illetve a (felső)vezetői körében nem mutatható ki, hogy szignifikánsan többet keresnének, mintha hazai tulajdonú vállalatoknál dolgoznának. Eredményeink a külföldi tulajdonú vállalatok és dolgozóik közötti járadékmegosztásra (rent-sharing) utalnak. A közvetlen külföldi befektetések eredményeként a fogadó gazdaság alacsonyabb végzettségű, nem vezető munkakörökben alkalmazott dolgozói többet keresnek, mint a külföldi tőke jelenléte nélkül kereshettek volna hazai tulajdonú vállatoknál. A közvetlen külföldi befektetéseknek a munkaerő – mint az egyik termelési tényező – árának változásán keresztül érvényesülő hatását így pozitívan értékelhetjük. A külföldi jelenlét és magyarországi feldolgozóipari vállalatok körében érvényesülő termelékenység-javulás közötti – más szerzők által publikált – pozitív összefüggés tudatában ezért kimondhatjuk, a külföldi közvetlen befektetések pozitív hatást közvetítenek a vizsgált csatornákon (tényezőárak változása, illetve technológiai tovagyűrűzés) Magyarországon.","abstract_has_math":false,"creators":["Csengődi, Sándor"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2010,"date_issued":"2010-12","date_published":"2010-12","updated_at":"2026-07-24T01:49:23Z","subjects":["Pénzügy","Vállalati vezetés és politika"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Csengődi, Sándor"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2010-12-01"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2010-12"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/516/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Pénzügy","Vállalati vezetés és politika"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/516/1/csengodi_sandor.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/516/2/csengodi_sandor_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/516/3/csengodi_sandor_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Vizsgálatunk a külföldi közvetlen tőkebefektetések fogadó gazdaságokra gyakorolt hatásait közvetítő egyik csatornán, a tényezőárak változásán – azon belül pedig a munka, mint az egyik termelési tényező árának változásán – keresztül érvényre jutó hatások megragadására, elemzésére és jóléti implikációk megfogalmazására irányul. Elsőként rámutatunk arra, hogy a ’90-es évek óta növekvő számú empirikus vizsgálat által kimutatott külföldi bérprémiumra versengő elméleti magyarázatok adódnak, a legújabb vizsgálatok némelyike pedig a bérprémium létezését is megkérdőjelezi. Áttekintjük ezért a külföldi tulajdonú vállalatok által (ugyanolyan típusú dolgozóknak) fizetett magasabb béreket – azaz a külföldi bérprémiumot – azonosító fontosabb elemzések eredményeit, valamint a tulajdoni jelleggel összefüggő bérprémiumra adódó elméleti magyarázatokat. Amellett érvelünk, hogy • a bérprémium megbízható vizsgálatához a foglalkoztató vállalatok és dolgozóik egyéni jellemzőit, továbbá egyéni béreket tartalmazó panel adatbázis szükséges, valamint • kívánatos a bérprémium időbeli alakulásának és a foglalkoztatottak karakterisztikái mentén történő elemzése egyaránt. A fenti elvárásoknak megfelelő, magyarországi feldolgozóipari vállalatokra és foglalkoztatottaikra vonatkozó információkat tartalmazó 10 éves panel adatbázison, egyéni bérregressziók és párosításos eljárás alkalmazásával vizsgáljuk ezért a bérprémiumot, annak időbeli és különböző karakterisztikájú foglalkoztatott-csoportok körében megfigyelhető alakulását. A tulajdon és a bérprémium közötti oksági kapcsolat egyértelmű beazonosításához – más szerzőkhöz hasonlóan – korábban hazai tulajdonú, külföldi befektetők által felvásárolt vállalatok dolgozóinak béreiben a tulajdonosváltás eredményeként realizált növekedést mérjük. A vizsgálat 15-17%-os általános bérprémiumot mutat ki a Magyarországon működő, külföldi tulajdonú feldolgozóipari vállaltok dolgozói körében. A felvásárlás előtt a vizsgálat külföldi tulajdonú vállalatok dolgozói nem keresetek magasabb béreket, a bérprémium a tulajdonosváltás után, időben előrehaladva fokozatosan alakul ki. Bérprémiumot csak az alacsonyabb iskolai végzettségű (legfeljebb érettségizett), illetve fizikai és beosztottként szellemi munkakörökben dolgozók realizálnak. A külföldi tulajdonú vállalatok diplomás alkalmazottak, illetve a (felső)vezetői körében nem mutatható ki, hogy szignifikánsan többet keresnének, mintha hazai tulajdonú vállalatoknál dolgoznának. Eredményeink a külföldi tulajdonú vállalatok és dolgozóik közötti járadékmegosztásra (rent-sharing) utalnak. A közvetlen külföldi befektetések eredményeként a fogadó gazdaság alacsonyabb végzettségű, nem vezető munkakörökben alkalmazott dolgozói többet keresnek, mint a külföldi tőke jelenléte nélkül kereshettek volna hazai tulajdonú vállatoknál. A közvetlen külföldi befektetéseknek a munkaerő – mint az egyik termelési tényező – árának változásán keresztül érvényesülő hatását így pozitívan értékelhetjük. A külföldi jelenlét és magyarországi feldolgozóipari vállalatok körében érvényesülő termelékenység-javulás közötti – más szerzők által publikált – pozitív összefüggés tudatában ezért kimondhatjuk, a külföldi közvetlen befektetések pozitív hatást közvetítenek a vizsgált csatornákon (tényezőárak változása, illetve technológiai tovagyűrűzés) Magyarországon."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Külföldi tőke és bérek Magyarországon = Foreign capital and wages in Hungary"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Csengődi, Sándor"],"dc:date":["2010-12-01"],"dc:date.issued":["2010-12"],"dc:description.abstract":["Vizsgálatunk a külföldi közvetlen tőkebefektetések fogadó gazdaságokra gyakorolt hatásait közvetítő egyik csatornán, a tényezőárak változásán – azon belül pedig a munka, mint az egyik termelési tényező árának változásán – keresztül érvényre jutó hatások megragadására, elemzésére és jóléti implikációk megfogalmazására irányul. Elsőként rámutatunk arra, hogy a ’90-es évek óta növekvő számú empirikus vizsgálat által kimutatott külföldi bérprémiumra versengő elméleti magyarázatok adódnak, a legújabb vizsgálatok némelyike pedig a bérprémium létezését is megkérdőjelezi. Áttekintjük ezért a külföldi tulajdonú vállalatok által (ugyanolyan típusú dolgozóknak) fizetett magasabb béreket – azaz a külföldi bérprémiumot – azonosító fontosabb elemzések eredményeit, valamint a tulajdoni jelleggel összefüggő bérprémiumra adódó elméleti magyarázatokat. Amellett érvelünk, hogy • a bérprémium megbízható vizsgálatához a foglalkoztató vállalatok és dolgozóik egyéni jellemzőit, továbbá egyéni béreket tartalmazó panel adatbázis szükséges, valamint • kívánatos a bérprémium időbeli alakulásának és a foglalkoztatottak karakterisztikái mentén történő elemzése egyaránt. A fenti elvárásoknak megfelelő, magyarországi feldolgozóipari vállalatokra és foglalkoztatottaikra vonatkozó információkat tartalmazó 10 éves panel adatbázison, egyéni bérregressziók és párosításos eljárás alkalmazásával vizsgáljuk ezért a bérprémiumot, annak időbeli és különböző karakterisztikájú foglalkoztatott-csoportok körében megfigyelhető alakulását. A tulajdon és a bérprémium közötti oksági kapcsolat egyértelmű beazonosításához – más szerzőkhöz hasonlóan – korábban hazai tulajdonú, külföldi befektetők által felvásárolt vállalatok dolgozóinak béreiben a tulajdonosváltás eredményeként realizált növekedést mérjük. A vizsgálat 15-17%-os általános bérprémiumot mutat ki a Magyarországon működő, külföldi tulajdonú feldolgozóipari vállaltok dolgozói körében. A felvásárlás előtt a vizsgálat külföldi tulajdonú vállalatok dolgozói nem keresetek magasabb béreket, a bérprémium a tulajdonosváltás után, időben előrehaladva fokozatosan alakul ki. Bérprémiumot csak az alacsonyabb iskolai végzettségű (legfeljebb érettségizett), illetve fizikai és beosztottként szellemi munkakörökben dolgozók realizálnak. A külföldi tulajdonú vállalatok diplomás alkalmazottak, illetve a (felső)vezetői körében nem mutatható ki, hogy szignifikánsan többet keresnének, mintha hazai tulajdonú vállalatoknál dolgoznának. Eredményeink a külföldi tulajdonú vállalatok és dolgozóik közötti járadékmegosztásra (rent-sharing) utalnak. A közvetlen külföldi befektetések eredményeként a fogadó gazdaság alacsonyabb végzettségű, nem vezető munkakörökben alkalmazott dolgozói többet keresnek, mint a külföldi tőke jelenléte nélkül kereshettek volna hazai tulajdonú vállatoknál. A közvetlen külföldi befektetéseknek a munkaerő – mint az egyik termelési tényező – árának változásán keresztül érvényesülő hatását így pozitívan értékelhetjük. A külföldi jelenlét és magyarországi feldolgozóipari vállalatok körében érvényesülő termelékenység-javulás közötti – más szerzők által publikált – pozitív összefüggés tudatában ezért kimondhatjuk, a külföldi közvetlen befektetések pozitív hatást közvetítenek a vizsgált csatornákon (tényezőárak változása, illetve technológiai tovagyűrűzés) Magyarországon."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/516/1/csengodi_sandor.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/516/2/csengodi_sandor_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/516/3/csengodi_sandor_ten.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/516/"],"dc:subject":["Pénzügy","Vállalati vezetés és politika"],"dc:title":["Külföldi tőke és bérek Magyarországon = Foreign capital and wages in Hungary"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:23Z"}