{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:505"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:505","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Laskagomba fajtaspecifikus termesztéstechnikájának fejlesztése = Development of oyster mushroom variety-specific growing technology","abstract":"Mára már az új technológiai és gazdasági problémák hatásaként a korábbi szakmai ismeretek modernizálására van szükség a laskagomba termesztésben. Többek között elterjedtté vált a hibridek termesztése, a megbízható magyar nemesítésű HK35 fajta mellett egyre több új hibrid jelenik meg. Elkerülhetetlen a modern, teljesen szabályozott légterű termesztő berendezések használata a stabil, a piac igényeit megfelelően kiszolgáló gombatermesztés érdekében. Mindezek hatására szükségessé vált az eddig fajszinten vizsgált környezeti tényezők fajtaszintű vizsgálata a fajtaspecifikus termesztéstechnológia megalapozása érdekében. A kutatási munkám célja éppen ezért a jelenleg az árutermelő gombatermesztésben használt késői laskagomba (Pleurotus ostreatus) hibridek termesztéstechnológiáinak vizsgálata, és a fajtaspecifikus technológia kialakítása az optimalizálás, a hatékonyság fokozása érdekében. Munkám során primer adatgyűjtéssel felmértem a legnagyobb laskagomba termelői kör szerkezetét, megállapítottam a jellemző üzemméretet, a termesztő berendezések korszerűségét és az alkalmazott termesztéstechnológia főbb paramétereit. A HK35, 357 és P70 hibridek esetében laboratóriumi és kisléptékű üzemi kísérletekben vizsgáltam az átszövetési hőmérséklet változásának a micélium növekedésre és a terméshozamra gyakorolt hatását; az összefüggést az átszövetés időtartama és a terméshozam között; a termőrefordítási hőmérséklet terméshozamra gyakorolt hatását; a tápközeg kémhatásának változását a vegetatív növekedés során és az összefüggést a kalap növekedés és a hőmérséklet változása között. Megvizsgáltam néhány környezeti tényező (pH, hőmérséklet, só-tűrés és rézion érzékenység) hatását a beteg laskagomba termőtestből izolált Pseudomonas fajok szaporodására. A vizsgálatok során kapott eredmények alapján leírtam az általam vizsgált három hibrid fajtaspecifikus termesztéstechnológiái közötti különbségeket, amelyek a következők: A HK35 hibridnél az átszövetés során a termesztőközegben mért hőmérséklet beállításához a 25 ̊C az irányadó, az időtartam 20-26 nap között van. Gazdasági szempontból a rövidebb inkubációs hőmérséklet a kedvezőbb, ezért a költséghatékonyság figyelembe vételével a 20 nap az ajánlott időtartam. A termőrefordítási hőmérséklet optimuma a 16 ̊C, de figyelembe kell venni azt, hogy ennél már 3 ̊C-kal alacsonyabb hőmérséklet 30-50%-kal csökkenti a terméshozamot. A 357 hibrid esetében az átszövetés hőmérsékleti optimuma 25 ̊C, viszont ez a hibrid érzékenyen reagál a termesztőközeg hőmérsékletének növekedésére és már 31 ̊C-nál a hozam 50%-kal csökken. Az átszövetés időtartamánál fontos, hogy minimálisan érje el a 20 napot, azonban az optimális időtartam 26-29 naphoz áll közelebb. A termőrefordítási hőmérséklet optimuma 19 ˚C, de még elfogadható eredményt ad a 22 ˚C-os termőrefordítás is. A P70 hibrid átszövetési hőmérsékletének optimuma a 22-25 ̊C, az időtartam pedig a HK35 hibridhez hasonlóan feltétlenül érje el a 20 napot, de ne haladja meg a 26 napot. Gazdasági szempontok figyelembevételével javasolom a 20 nap intervallumot. A termőrefordítás optimális hőmérséklete a 13 ̊C, azonban 19 ̊C-ig a termésmennyiség nem, csak a minőség csökken. A vizsgálatok alapján javaslom a hibridek szezonális alkalmazását. A HK35 hibrid jól termeszthető a tavaszi-őszi átmeneti időjárási viszonyok mellett, a 357 hibrid viszont a HK35 hibridnél jobban alkalmazkodik a nyári melegebb termesztési viszonyokhoz. A P70 kifejezetten téli fajta, mivel mind az átszövetés, mind a termőrefordítás során az alacsonyabb hőmérsékleteket igényli. Az eltérések és ezek a terméshozamra gyakorolt hatása miatt javaslom, hogy az általános laskagomba termesztési technológia helyett, figyelembe véve a fajták eltérő környezeti igényeit, a termelők alkalmazzanak fajtaspecifikus technológiát a hozamfokozás érdekében.","abstract_html":"Mára már az új technológiai és gazdasági problémák hatásaként a korábbi szakmai ismeretek modernizálására van szükség a laskagomba termesztésben. Többek között elterjedtté vált a hibridek termesztése, a megbízható magyar nemesítésű HK35 fajta mellett egyre több új hibrid jelenik meg. Elkerülhetetlen a modern, teljesen szabályozott légterű termesztő berendezések használata a stabil, a piac igényeit megfelelően kiszolgáló gombatermesztés érdekében. Mindezek hatására szükségessé vált az eddig fajszinten vizsgált környezeti tényezők fajtaszintű vizsgálata a fajtaspecifikus termesztéstechnológia megalapozása érdekében. A kutatási munkám célja éppen ezért a jelenleg az árutermelő gombatermesztésben használt késői laskagomba (Pleurotus ostreatus) hibridek termesztéstechnológiáinak vizsgálata, és a fajtaspecifikus technológia kialakítása az optimalizálás, a hatékonyság fokozása érdekében. Munkám során primer adatgyűjtéssel felmértem a legnagyobb laskagomba termelői kör szerkezetét, megállapítottam a jellemző üzemméretet, a termesztő berendezések korszerűségét és az alkalmazott termesztéstechnológia főbb paramétereit. A HK35, 357 és P70 hibridek esetében laboratóriumi és kisléptékű üzemi kísérletekben vizsgáltam az átszövetési hőmérséklet változásának a micélium növekedésre és a terméshozamra gyakorolt hatását; az összefüggést az átszövetés időtartama és a terméshozam között; a termőrefordítási hőmérséklet terméshozamra gyakorolt hatását; a tápközeg kémhatásának változását a vegetatív növekedés során és az összefüggést a kalap növekedés és a hőmérséklet változása között. Megvizsgáltam néhány környezeti tényező (pH, hőmérséklet, só-tűrés és rézion érzékenység) hatását a beteg laskagomba termőtestből izolált Pseudomonas fajok szaporodására. A vizsgálatok során kapott eredmények alapján leírtam az általam vizsgált három hibrid fajtaspecifikus termesztéstechnológiái közötti különbségeket, amelyek a következők: A HK35 hibridnél az átszövetés során a termesztőközegben mért hőmérséklet beállításához a 25 ̊C az irányadó, az időtartam 20-26 nap között van. Gazdasági szempontból a rövidebb inkubációs hőmérséklet a kedvezőbb, ezért a költséghatékonyság figyelembe vételével a 20 nap az ajánlott időtartam. A termőrefordítási hőmérséklet optimuma a 16 ̊C, de figyelembe kell venni azt, hogy ennél már 3 ̊C-kal alacsonyabb hőmérséklet 30-50%-kal csökkenti a terméshozamot. A 357 hibrid esetében az átszövetés hőmérsékleti optimuma 25 ̊C, viszont ez a hibrid érzékenyen reagál a termesztőközeg hőmérsékletének növekedésére és már 31 ̊C-nál a hozam 50%-kal csökken. Az átszövetés időtartamánál fontos, hogy minimálisan érje el a 20 napot, azonban az optimális időtartam 26-29 naphoz áll közelebb. A termőrefordítási hőmérséklet optimuma 19 ˚C, de még elfogadható eredményt ad a 22 ˚C-os termőrefordítás is. A P70 hibrid átszövetési hőmérsékletének optimuma a 22-25 ̊C, az időtartam pedig a HK35 hibridhez hasonlóan feltétlenül érje el a 20 napot, de ne haladja meg a 26 napot. Gazdasági szempontok figyelembevételével javasolom a 20 nap intervallumot. A termőrefordítás optimális hőmérséklete a 13 ̊C, azonban 19 ̊C-ig a termésmennyiség nem, csak a minőség csökken. A vizsgálatok alapján javaslom a hibridek szezonális alkalmazását. A HK35 hibrid jól termeszthető a tavaszi-őszi átmeneti időjárási viszonyok mellett, a 357 hibrid viszont a HK35 hibridnél jobban alkalmazkodik a nyári melegebb termesztési viszonyokhoz. A P70 kifejezetten téli fajta, mivel mind az átszövetés, mind a termőrefordítás során az alacsonyabb hőmérsékleteket igényli. Az eltérések és ezek a terméshozamra gyakorolt hatása miatt javaslom, hogy az általános laskagomba termesztési technológia helyett, figyelembe véve a fajták eltérő környezeti igényeit, a termelők alkalmazzanak fajtaspecifikus technológiát a hozamfokozás érdekében.","abstract_has_math":false,"creators":["Somosné Nagy, Adrienn"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2010,"date_issued":"2010-10","date_published":"2010-10","updated_at":"2026-07-24T01:49:23Z","subjects":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Somosné Nagy, Adrienn"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2010-10-14"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2010-10"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Kertészettudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/505/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/505/1/somosne_nagy_adrienn.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/505/2/somosne_nagy_adrienn_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/505/3/somosne_nagy_adrienn_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Mára már az új technológiai és gazdasági problémák hatásaként a korábbi szakmai ismeretek modernizálására van szükség a laskagomba termesztésben. Többek között elterjedtté vált a hibridek termesztése, a megbízható magyar nemesítésű HK35 fajta mellett egyre több új hibrid jelenik meg. Elkerülhetetlen a modern, teljesen szabályozott légterű termesztő berendezések használata a stabil, a piac igényeit megfelelően kiszolgáló gombatermesztés érdekében. Mindezek hatására szükségessé vált az eddig fajszinten vizsgált környezeti tényezők fajtaszintű vizsgálata a fajtaspecifikus termesztéstechnológia megalapozása érdekében. A kutatási munkám célja éppen ezért a jelenleg az árutermelő gombatermesztésben használt késői laskagomba (Pleurotus ostreatus) hibridek termesztéstechnológiáinak vizsgálata, és a fajtaspecifikus technológia kialakítása az optimalizálás, a hatékonyság fokozása érdekében. Munkám során primer adatgyűjtéssel felmértem a legnagyobb laskagomba termelői kör szerkezetét, megállapítottam a jellemző üzemméretet, a termesztő berendezések korszerűségét és az alkalmazott termesztéstechnológia főbb paramétereit. A HK35, 357 és P70 hibridek esetében laboratóriumi és kisléptékű üzemi kísérletekben vizsgáltam az átszövetési hőmérséklet változásának a micélium növekedésre és a terméshozamra gyakorolt hatását; az összefüggést az átszövetés időtartama és a terméshozam között; a termőrefordítási hőmérséklet terméshozamra gyakorolt hatását; a tápközeg kémhatásának változását a vegetatív növekedés során és az összefüggést a kalap növekedés és a hőmérséklet változása között. Megvizsgáltam néhány környezeti tényező (pH, hőmérséklet, só-tűrés és rézion érzékenység) hatását a beteg laskagomba termőtestből izolált Pseudomonas fajok szaporodására. A vizsgálatok során kapott eredmények alapján leírtam az általam vizsgált három hibrid fajtaspecifikus termesztéstechnológiái közötti különbségeket, amelyek a következők: A HK35 hibridnél az átszövetés során a termesztőközegben mért hőmérséklet beállításához a 25 ̊C az irányadó, az időtartam 20-26 nap között van. Gazdasági szempontból a rövidebb inkubációs hőmérséklet a kedvezőbb, ezért a költséghatékonyság figyelembe vételével a 20 nap az ajánlott időtartam. A termőrefordítási hőmérséklet optimuma a 16 ̊C, de figyelembe kell venni azt, hogy ennél már 3 ̊C-kal alacsonyabb hőmérséklet 30-50%-kal csökkenti a terméshozamot. A 357 hibrid esetében az átszövetés hőmérsékleti optimuma 25 ̊C, viszont ez a hibrid érzékenyen reagál a termesztőközeg hőmérsékletének növekedésére és már 31 ̊C-nál a hozam 50%-kal csökken. Az átszövetés időtartamánál fontos, hogy minimálisan érje el a 20 napot, azonban az optimális időtartam 26-29 naphoz áll közelebb. A termőrefordítási hőmérséklet optimuma 19 ˚C, de még elfogadható eredményt ad a 22 ˚C-os termőrefordítás is. A P70 hibrid átszövetési hőmérsékletének optimuma a 22-25 ̊C, az időtartam pedig a HK35 hibridhez hasonlóan feltétlenül érje el a 20 napot, de ne haladja meg a 26 napot. Gazdasági szempontok figyelembevételével javasolom a 20 nap intervallumot. A termőrefordítás optimális hőmérséklete a 13 ̊C, azonban 19 ̊C-ig a termésmennyiség nem, csak a minőség csökken. A vizsgálatok alapján javaslom a hibridek szezonális alkalmazását. A HK35 hibrid jól termeszthető a tavaszi-őszi átmeneti időjárási viszonyok mellett, a 357 hibrid viszont a HK35 hibridnél jobban alkalmazkodik a nyári melegebb termesztési viszonyokhoz. A P70 kifejezetten téli fajta, mivel mind az átszövetés, mind a termőrefordítás során az alacsonyabb hőmérsékleteket igényli. Az eltérések és ezek a terméshozamra gyakorolt hatása miatt javaslom, hogy az általános laskagomba termesztési technológia helyett, figyelembe véve a fajták eltérő környezeti igényeit, a termelők alkalmazzanak fajtaspecifikus technológiát a hozamfokozás érdekében."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Laskagomba fajtaspecifikus termesztéstechnikájának fejlesztése = Development of oyster mushroom variety-specific growing technology"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Somosné Nagy, Adrienn"],"dc:date":["2010-10-14"],"dc:date.issued":["2010-10"],"dc:description.abstract":["Mára már az új technológiai és gazdasági problémák hatásaként a korábbi szakmai ismeretek modernizálására van szükség a laskagomba termesztésben. Többek között elterjedtté vált a hibridek termesztése, a megbízható magyar nemesítésű HK35 fajta mellett egyre több új hibrid jelenik meg. Elkerülhetetlen a modern, teljesen szabályozott légterű termesztő berendezések használata a stabil, a piac igényeit megfelelően kiszolgáló gombatermesztés érdekében. Mindezek hatására szükségessé vált az eddig fajszinten vizsgált környezeti tényezők fajtaszintű vizsgálata a fajtaspecifikus termesztéstechnológia megalapozása érdekében. A kutatási munkám célja éppen ezért a jelenleg az árutermelő gombatermesztésben használt késői laskagomba (Pleurotus ostreatus) hibridek termesztéstechnológiáinak vizsgálata, és a fajtaspecifikus technológia kialakítása az optimalizálás, a hatékonyság fokozása érdekében. Munkám során primer adatgyűjtéssel felmértem a legnagyobb laskagomba termelői kör szerkezetét, megállapítottam a jellemző üzemméretet, a termesztő berendezések korszerűségét és az alkalmazott termesztéstechnológia főbb paramétereit. A HK35, 357 és P70 hibridek esetében laboratóriumi és kisléptékű üzemi kísérletekben vizsgáltam az átszövetési hőmérséklet változásának a micélium növekedésre és a terméshozamra gyakorolt hatását; az összefüggést az átszövetés időtartama és a terméshozam között; a termőrefordítási hőmérséklet terméshozamra gyakorolt hatását; a tápközeg kémhatásának változását a vegetatív növekedés során és az összefüggést a kalap növekedés és a hőmérséklet változása között. Megvizsgáltam néhány környezeti tényező (pH, hőmérséklet, só-tűrés és rézion érzékenység) hatását a beteg laskagomba termőtestből izolált Pseudomonas fajok szaporodására. A vizsgálatok során kapott eredmények alapján leírtam az általam vizsgált három hibrid fajtaspecifikus termesztéstechnológiái közötti különbségeket, amelyek a következők: A HK35 hibridnél az átszövetés során a termesztőközegben mért hőmérséklet beállításához a 25 ̊C az irányadó, az időtartam 20-26 nap között van. Gazdasági szempontból a rövidebb inkubációs hőmérséklet a kedvezőbb, ezért a költséghatékonyság figyelembe vételével a 20 nap az ajánlott időtartam. A termőrefordítási hőmérséklet optimuma a 16 ̊C, de figyelembe kell venni azt, hogy ennél már 3 ̊C-kal alacsonyabb hőmérséklet 30-50%-kal csökkenti a terméshozamot. A 357 hibrid esetében az átszövetés hőmérsékleti optimuma 25 ̊C, viszont ez a hibrid érzékenyen reagál a termesztőközeg hőmérsékletének növekedésére és már 31 ̊C-nál a hozam 50%-kal csökken. Az átszövetés időtartamánál fontos, hogy minimálisan érje el a 20 napot, azonban az optimális időtartam 26-29 naphoz áll közelebb. A termőrefordítási hőmérséklet optimuma 19 ˚C, de még elfogadható eredményt ad a 22 ˚C-os termőrefordítás is. A P70 hibrid átszövetési hőmérsékletének optimuma a 22-25 ̊C, az időtartam pedig a HK35 hibridhez hasonlóan feltétlenül érje el a 20 napot, de ne haladja meg a 26 napot. Gazdasági szempontok figyelembevételével javasolom a 20 nap intervallumot. A termőrefordítás optimális hőmérséklete a 13 ̊C, azonban 19 ̊C-ig a termésmennyiség nem, csak a minőség csökken. A vizsgálatok alapján javaslom a hibridek szezonális alkalmazását. A HK35 hibrid jól termeszthető a tavaszi-őszi átmeneti időjárási viszonyok mellett, a 357 hibrid viszont a HK35 hibridnél jobban alkalmazkodik a nyári melegebb termesztési viszonyokhoz. A P70 kifejezetten téli fajta, mivel mind az átszövetés, mind a termőrefordítás során az alacsonyabb hőmérsékleteket igényli. Az eltérések és ezek a terméshozamra gyakorolt hatása miatt javaslom, hogy az általános laskagomba termesztési technológia helyett, figyelembe véve a fajták eltérő környezeti igényeit, a termelők alkalmazzanak fajtaspecifikus technológiát a hozamfokozás érdekében."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/505/1/somosne_nagy_adrienn.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/505/2/somosne_nagy_adrienn_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/505/3/somosne_nagy_adrienn_thu.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Kertészettudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/505/"],"dc:subject":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"dc:title":["Laskagomba fajtaspecifikus termesztéstechnikájának fejlesztése = Development of oyster mushroom variety-specific growing technology"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:23Z"}