{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:503"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:503","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A számvitel szabályozása és a pénzügyi kimutatások hasznosságának megítélése = The regulation of accounting and the evaluation of the usefulness of financial statements","abstract":"A disszertáció a pénzügyi kimutatások hasznosságának megítélésével foglalkozik. Tisztázható, hogy a közgazdaságtan klasszikus, szükségletkielégítésre alapuló hasznosság fogalma átemelhető és értelmezhető a pénzügyi kimutatásokkal és a pénzügyi jelentéstétellel kapcsolatosan is. A hasznosság jelentését az értekezés három tényező segítségével értelmezi: érdekhordozók, szabályozó és a szabályozás tartalma. A munka feltárja a klasszikus tőkeelméletek kudarcának okait és azonosítja annak továbbvitt eredményeit. A disszertáció vizsgálja a jelenlegi szabályozás alapját képző koalíciós elmélet tartalmát, illetve rámutat arra, hogy a gyakorlatban még általánosan nem alkalmazott többcélú mérlegelmélet (többcélú felfogás) miként oldja fel a koalíciós elméletben szereplő korlátokat. Az értekezés kitér a szabályozás elméletére, bemutatja, miért nem dönthető el egyértelműen, hogy a számviteli szabályozása szükséges-e. A disszertáció megmagyarázza, hogyan fordulhat elő az, hogy az egyes nemzeti szabályozások más-más elvek mentén kívánják meg az általános célú pénzügyi kimutatások összeállítását. Ehhez kapcsolódóan a munka foglalkozik a pénzügyi kimutatások minőségi jellemzőivel és bemutatja a témában most folyó kutatások eredményeit és összeveti, ütközteti ezeket a hazai szabályozással. A munka a kutatási előzmények eredményeinek felhasználásával a magyar környezetre érvényes megállapításokat fogalmaz meg. Feltárja, hogy a hazai vállalkozások mely érdekhordozók adatigényeit preferálják, illetve vizsgálja, hogy mitől függ a pénzügyi kimutatások hasznosságának észlelt értéke (nagysága), illetve mi azoknak az adatoknak a köre, amelyet minden vállalkozás fontosnak ítél. Külön kitér az értekezés a hitelezői érdekhordozóra. A gyűjtött adatok alapján megállapítható, hogy bizonyos vállalatméret alatt a hitelezői érdek, pontosabban fogalmazva az államon kívüli érdemi külső érdekhordozó nem létezik. Ez a megállapítás szabályozás feladatára és a jelentés közzétételének szükségességére van alapvető hatással. A munka vizsgálja az adóbevallásban és az pénzügyi kimutatásokban jelentett érték eltéréseit és elemzi, hogy létezik-e „szándékos közelítés” és ha igen, akkor az milyen jellemzőkkel rendelkező vállalkozásoknál fordul elő. Bizonyítékot lehetett szerezni arra, hogy a kisebb vállalkozások nagyobb eséllyel közelítik az említett értékeket. Kutatók korábban belátták: a „szándékos közelítés” az információ minőségének romlásával jár, így e kimutatások által hordozott hasznosság csökken. Az értekezés azt is feltárja, hogy léteznek-e még azok a többcélú mérlegelmélettel kapcsolatosan említett korlátok (technikai megvalósíthatatlanság, nem vállalható munkaigény). E korlátok jelenlegi létezését legalább részben sikerült cáfolni.","abstract_html":"A disszertáció a pénzügyi kimutatások hasznosságának megítélésével foglalkozik. Tisztázható, hogy a közgazdaságtan klasszikus, szükségletkielégítésre alapuló hasznosság fogalma átemelhető és értelmezhető a pénzügyi kimutatásokkal és a pénzügyi jelentéstétellel kapcsolatosan is. A hasznosság jelentését az értekezés három tényező segítségével értelmezi: érdekhordozók, szabályozó és a szabályozás tartalma. A munka feltárja a klasszikus tőkeelméletek kudarcának okait és azonosítja annak továbbvitt eredményeit. A disszertáció vizsgálja a jelenlegi szabályozás alapját képző koalíciós elmélet tartalmát, illetve rámutat arra, hogy a gyakorlatban még általánosan nem alkalmazott többcélú mérlegelmélet (többcélú felfogás) miként oldja fel a koalíciós elméletben szereplő korlátokat. Az értekezés kitér a szabályozás elméletére, bemutatja, miért nem dönthető el egyértelműen, hogy a számviteli szabályozása szükséges-e. A disszertáció megmagyarázza, hogyan fordulhat elő az, hogy az egyes nemzeti szabályozások más-más elvek mentén kívánják meg az általános célú pénzügyi kimutatások összeállítását. Ehhez kapcsolódóan a munka foglalkozik a pénzügyi kimutatások minőségi jellemzőivel és bemutatja a témában most folyó kutatások eredményeit és összeveti, ütközteti ezeket a hazai szabályozással. A munka a kutatási előzmények eredményeinek felhasználásával a magyar környezetre érvényes megállapításokat fogalmaz meg. Feltárja, hogy a hazai vállalkozások mely érdekhordozók adatigényeit preferálják, illetve vizsgálja, hogy mitől függ a pénzügyi kimutatások hasznosságának észlelt értéke (nagysága), illetve mi azoknak az adatoknak a köre, amelyet minden vállalkozás fontosnak ítél. Külön kitér az értekezés a hitelezői érdekhordozóra. A gyűjtött adatok alapján megállapítható, hogy bizonyos vállalatméret alatt a hitelezői érdek, pontosabban fogalmazva az államon kívüli érdemi külső érdekhordozó nem létezik. Ez a megállapítás szabályozás feladatára és a jelentés közzétételének szükségességére van alapvető hatással. A munka vizsgálja az adóbevallásban és az pénzügyi kimutatásokban jelentett érték eltéréseit és elemzi, hogy létezik-e „szándékos közelítés” és ha igen, akkor az milyen jellemzőkkel rendelkező vállalkozásoknál fordul elő. Bizonyítékot lehetett szerezni arra, hogy a kisebb vállalkozások nagyobb eséllyel közelítik az említett értékeket. Kutatók korábban belátták: a „szándékos közelítés” az információ minőségének romlásával jár, így e kimutatások által hordozott hasznosság csökken. Az értekezés azt is feltárja, hogy léteznek-e még azok a többcélú mérlegelmélettel kapcsolatosan említett korlátok (technikai megvalósíthatatlanság, nem vállalható munkaigény). E korlátok jelenlegi létezését legalább részben sikerült cáfolni.","abstract_has_math":false,"creators":["Lakatos, László Péter"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2010,"date_issued":"2010-09","date_published":"2010-09","updated_at":"2026-07-24T01:49:23Z","subjects":["Számvitel","Pénzügy"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Lakatos, László Péter"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2010-09-13"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2010-09"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/503/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Számvitel","Pénzügy"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/503/1/lakatos_laszlo.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/503/2/lakatos_laszlo_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/503/3/lakatos_laszlo_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A disszertáció a pénzügyi kimutatások hasznosságának megítélésével foglalkozik. Tisztázható, hogy a közgazdaságtan klasszikus, szükségletkielégítésre alapuló hasznosság fogalma átemelhető és értelmezhető a pénzügyi kimutatásokkal és a pénzügyi jelentéstétellel kapcsolatosan is. A hasznosság jelentését az értekezés három tényező segítségével értelmezi: érdekhordozók, szabályozó és a szabályozás tartalma. A munka feltárja a klasszikus tőkeelméletek kudarcának okait és azonosítja annak továbbvitt eredményeit. A disszertáció vizsgálja a jelenlegi szabályozás alapját képző koalíciós elmélet tartalmát, illetve rámutat arra, hogy a gyakorlatban még általánosan nem alkalmazott többcélú mérlegelmélet (többcélú felfogás) miként oldja fel a koalíciós elméletben szereplő korlátokat. Az értekezés kitér a szabályozás elméletére, bemutatja, miért nem dönthető el egyértelműen, hogy a számviteli szabályozása szükséges-e. A disszertáció megmagyarázza, hogyan fordulhat elő az, hogy az egyes nemzeti szabályozások más-más elvek mentén kívánják meg az általános célú pénzügyi kimutatások összeállítását. Ehhez kapcsolódóan a munka foglalkozik a pénzügyi kimutatások minőségi jellemzőivel és bemutatja a témában most folyó kutatások eredményeit és összeveti, ütközteti ezeket a hazai szabályozással. A munka a kutatási előzmények eredményeinek felhasználásával a magyar környezetre érvényes megállapításokat fogalmaz meg. Feltárja, hogy a hazai vállalkozások mely érdekhordozók adatigényeit preferálják, illetve vizsgálja, hogy mitől függ a pénzügyi kimutatások hasznosságának észlelt értéke (nagysága), illetve mi azoknak az adatoknak a köre, amelyet minden vállalkozás fontosnak ítél. Külön kitér az értekezés a hitelezői érdekhordozóra. A gyűjtött adatok alapján megállapítható, hogy bizonyos vállalatméret alatt a hitelezői érdek, pontosabban fogalmazva az államon kívüli érdemi külső érdekhordozó nem létezik. Ez a megállapítás szabályozás feladatára és a jelentés közzétételének szükségességére van alapvető hatással. A munka vizsgálja az adóbevallásban és az pénzügyi kimutatásokban jelentett érték eltéréseit és elemzi, hogy létezik-e „szándékos közelítés” és ha igen, akkor az milyen jellemzőkkel rendelkező vállalkozásoknál fordul elő. Bizonyítékot lehetett szerezni arra, hogy a kisebb vállalkozások nagyobb eséllyel közelítik az említett értékeket. Kutatók korábban belátták: a „szándékos közelítés” az információ minőségének romlásával jár, így e kimutatások által hordozott hasznosság csökken. Az értekezés azt is feltárja, hogy léteznek-e még azok a többcélú mérlegelmélettel kapcsolatosan említett korlátok (technikai megvalósíthatatlanság, nem vállalható munkaigény). E korlátok jelenlegi létezését legalább részben sikerült cáfolni."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A számvitel szabályozása és a pénzügyi kimutatások hasznosságának megítélése = The regulation of accounting and the evaluation of the usefulness of financial statements"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Lakatos, László Péter"],"dc:date":["2010-09-13"],"dc:date.issued":["2010-09"],"dc:description.abstract":["A disszertáció a pénzügyi kimutatások hasznosságának megítélésével foglalkozik. Tisztázható, hogy a közgazdaságtan klasszikus, szükségletkielégítésre alapuló hasznosság fogalma átemelhető és értelmezhető a pénzügyi kimutatásokkal és a pénzügyi jelentéstétellel kapcsolatosan is. A hasznosság jelentését az értekezés három tényező segítségével értelmezi: érdekhordozók, szabályozó és a szabályozás tartalma. A munka feltárja a klasszikus tőkeelméletek kudarcának okait és azonosítja annak továbbvitt eredményeit. A disszertáció vizsgálja a jelenlegi szabályozás alapját képző koalíciós elmélet tartalmát, illetve rámutat arra, hogy a gyakorlatban még általánosan nem alkalmazott többcélú mérlegelmélet (többcélú felfogás) miként oldja fel a koalíciós elméletben szereplő korlátokat. Az értekezés kitér a szabályozás elméletére, bemutatja, miért nem dönthető el egyértelműen, hogy a számviteli szabályozása szükséges-e. A disszertáció megmagyarázza, hogyan fordulhat elő az, hogy az egyes nemzeti szabályozások más-más elvek mentén kívánják meg az általános célú pénzügyi kimutatások összeállítását. Ehhez kapcsolódóan a munka foglalkozik a pénzügyi kimutatások minőségi jellemzőivel és bemutatja a témában most folyó kutatások eredményeit és összeveti, ütközteti ezeket a hazai szabályozással. A munka a kutatási előzmények eredményeinek felhasználásával a magyar környezetre érvényes megállapításokat fogalmaz meg. Feltárja, hogy a hazai vállalkozások mely érdekhordozók adatigényeit preferálják, illetve vizsgálja, hogy mitől függ a pénzügyi kimutatások hasznosságának észlelt értéke (nagysága), illetve mi azoknak az adatoknak a köre, amelyet minden vállalkozás fontosnak ítél. Külön kitér az értekezés a hitelezői érdekhordozóra. A gyűjtött adatok alapján megállapítható, hogy bizonyos vállalatméret alatt a hitelezői érdek, pontosabban fogalmazva az államon kívüli érdemi külső érdekhordozó nem létezik. Ez a megállapítás szabályozás feladatára és a jelentés közzétételének szükségességére van alapvető hatással. A munka vizsgálja az adóbevallásban és az pénzügyi kimutatásokban jelentett érték eltéréseit és elemzi, hogy létezik-e „szándékos közelítés” és ha igen, akkor az milyen jellemzőkkel rendelkező vállalkozásoknál fordul elő. Bizonyítékot lehetett szerezni arra, hogy a kisebb vállalkozások nagyobb eséllyel közelítik az említett értékeket. Kutatók korábban belátták: a „szándékos közelítés” az információ minőségének romlásával jár, így e kimutatások által hordozott hasznosság csökken. Az értekezés azt is feltárja, hogy léteznek-e még azok a többcélú mérlegelmélettel kapcsolatosan említett korlátok (technikai megvalósíthatatlanság, nem vállalható munkaigény). E korlátok jelenlegi létezését legalább részben sikerült cáfolni."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/503/1/lakatos_laszlo.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/503/2/lakatos_laszlo_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/503/3/lakatos_laszlo_ten.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/503/"],"dc:subject":["Számvitel","Pénzügy"],"dc:title":["A számvitel szabályozása és a pénzügyi kimutatások hasznosságának megítélése = The regulation of accounting and the evaluation of the usefulness of financial statements"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:23Z"}