{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:502"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:502","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A külföldi közvetlen befektetések tovagyűrűző hatása a mexikói gazdaságra = Spillover Effects of Foreign Direct Investment in the Mexican Economy","abstract":"A tanulmány első részében a témában fellelhető magyar és külföldi szakirodalom feldolgozására kerül sor. Az elméleti rész megalapozásánál többféle terület összefoglalására vállalkozunk. Első lépésben a KKB miértjére keressük a választ. Ezt követően vizsgáljuk a külföldi közvetlen befektetéseknek a tőkét befogadó ország gazdaságára, gazdasági fejlődésére kifejtett potenciális pozitív és negatív hatásait. Következő lépésben a nemzetközi tőke- és technológiaáramlás kérdését tekintjük át a különböző közgazdasági irányzatokban. Majd a technológiatranszfer (a továbbiakban: TT) és a beruházás-ösztönzési politika elméleti összefoglalója következik. Különös hangsúlyt fektetünk a TT irodalmára; aminek összefüggő, rendszerező, áttekinthető elméleti és gyakorlati összefoglalója túllép az – általunk – eddig ismert szakirodalmi elemzéseken. A technológiatranszfer fogalmának értelmezése után kerül sor a TT csatornáinak, valamint típusainak ismertetésére. Ez elvezet bennünket a tovagyűrűző hatás fogalmának és csoportosítási lehetőségeinek tárgyalásához. Az ebben a pontban megfogalmazott, különböző spillover-kategóriákat felhasználjuk a második fejezetben tárgyalt komparatív elemzésnél. Megvizsgáljuk a TT lehetséges forrásait, számba vesszük annak mérésével kapcsolatos nehézségeket, valamint sor kerül egy spillover-folyamatábra felállítására. Foglalkozunk a negatív tovagyűrűző hatás lehetőségével is. A fenti elméleti alapfelvetések után állítjuk fel a tovagyűrűző hatás keletkezését befolyásoló tényezők modelljét, ami mind a II., mind pedig a III. fejezet elemzési keretét adja. Az elemzési rendszer 3+1 főelemből áll. A tovagyűrűző hatás létrejöttét befolyásoló tényezők három fő eleme szorosan kapcsolódik a helyi és a külföldi cégekhez, azok tevékenységéhez: A.) alapvetően a fogadó gazdasághoz kapcsolódó faktorok; B.) a beruházóval, és a külföldi befektetéssel kapcsolatos tényezők; valamint C.) a kettejük közötti interakció. A +1 kiegészítő elem, ami egyben az elemzési keret negyedik pillérének is tekinthető: D.) az iparági jellegzetességeket foglalja magában. Az értekezés második részében, a Mexikó esetében rendelkezésre álló spillover-esettanulmányok (13 ökonometriai, illetve 2 statisztikai modell) komparatív elemzése következik, aminek eredményeképpen megfogalmazásra kerülnek a pozitív externáliák keletkezését elősegítő főbb befolyásoló tényezők az első fejezetben felállított 3+1 elemzési rendszer alapján. A komparatív elemzés szekunder információk feldolgozásán alapszik; a különböző statisztikai és ökonometriai vizsgálatok eredményeit hasonlítja össze. Az elemzési rendszeren kívül a komparatív vizsgálat szempontjainál nagymértékben támaszkodunk az első fejezetben ismertetett spillover-csoportosításokra is. Az összehasonlításnál a következő szempontok jutnak kifejezésre: a felhasznált adatbázisok vizsgálata; a pozitív, illetve negatív eredménynek a magyarázata; az endogénitás problematikája; a módszertani kérdések; valamint a különböző spillover-mechanizmusok. A harmadik fő fejezet Mexikó beruházás-ösztönzését, annak a KKB-ből eredeztethető pozitív hatások realizálásában és a gazdasági fejlődésben betöltött szerepét tanulmányozza. Közelebbről, a mexikói beruházás-támogatásban a spillover-esettanulmányok összehasonlító elemzése által meghatározott fő befolyásoló tényezők (A-D) érvényre jutását vizsgáljuk. Első lépésben a mexikói beruházásösztönzés feltételeinek megteremtését, majd az aktuális beruházás-támogatási politika kérdéseit tekintjük át. Ezt követően a jelenlegi mexikói berházás-promóciós politikában a felállított 3+1 elemzési keret által meghatározott befolyásoló tényezők megvalósulását vesszük górcső alá. Módszertanilag a tanulmánynak mind a második, mind pedig a harmadik része az elméleti fejezetben kidolgozott rendszerezésre támaszkodik. A zárófejezetben megfogalmazásra kerülnek a gazdasági ajánlások, új megállapítások, összefüggések, valamint utalás történik a témakörben elvégzendő kutatásokra.","abstract_html":"A tanulmány első részében a témában fellelhető magyar és külföldi szakirodalom feldolgozására kerül sor. Az elméleti rész megalapozásánál többféle terület összefoglalására vállalkozunk. Első lépésben a KKB miértjére keressük a választ. Ezt követően vizsgáljuk a külföldi közvetlen befektetéseknek a tőkét befogadó ország gazdaságára, gazdasági fejlődésére kifejtett potenciális pozitív és negatív hatásait. Következő lépésben a nemzetközi tőke- és technológiaáramlás kérdését tekintjük át a különböző közgazdasági irányzatokban. Majd a technológiatranszfer (a továbbiakban: TT) és a beruházás-ösztönzési politika elméleti összefoglalója következik. Különös hangsúlyt fektetünk a TT irodalmára; aminek összefüggő, rendszerező, áttekinthető elméleti és gyakorlati összefoglalója túllép az – általunk – eddig ismert szakirodalmi elemzéseken. A technológiatranszfer fogalmának értelmezése után kerül sor a TT csatornáinak, valamint típusainak ismertetésére. Ez elvezet bennünket a tovagyűrűző hatás fogalmának és csoportosítási lehetőségeinek tárgyalásához. Az ebben a pontban megfogalmazott, különböző spillover-kategóriákat felhasználjuk a második fejezetben tárgyalt komparatív elemzésnél. Megvizsgáljuk a TT lehetséges forrásait, számba vesszük annak mérésével kapcsolatos nehézségeket, valamint sor kerül egy spillover-folyamatábra felállítására. Foglalkozunk a negatív tovagyűrűző hatás lehetőségével is. A fenti elméleti alapfelvetések után állítjuk fel a tovagyűrűző hatás keletkezését befolyásoló tényezők modelljét, ami mind a II., mind pedig a III. fejezet elemzési keretét adja. Az elemzési rendszer 3+1 főelemből áll. A tovagyűrűző hatás létrejöttét befolyásoló tényezők három fő eleme szorosan kapcsolódik a helyi és a külföldi cégekhez, azok tevékenységéhez: A.) alapvetően a fogadó gazdasághoz kapcsolódó faktorok; B.) a beruházóval, és a külföldi befektetéssel kapcsolatos tényezők; valamint C.) a kettejük közötti interakció. A +1 kiegészítő elem, ami egyben az elemzési keret negyedik pillérének is tekinthető: D.) az iparági jellegzetességeket foglalja magában. Az értekezés második részében, a Mexikó esetében rendelkezésre álló spillover-esettanulmányok (13 ökonometriai, illetve 2 statisztikai modell) komparatív elemzése következik, aminek eredményeképpen megfogalmazásra kerülnek a pozitív externáliák keletkezését elősegítő főbb befolyásoló tényezők az első fejezetben felállított 3+1 elemzési rendszer alapján. A komparatív elemzés szekunder információk feldolgozásán alapszik; a különböző statisztikai és ökonometriai vizsgálatok eredményeit hasonlítja össze. Az elemzési rendszeren kívül a komparatív vizsgálat szempontjainál nagymértékben támaszkodunk az első fejezetben ismertetett spillover-csoportosításokra is. Az összehasonlításnál a következő szempontok jutnak kifejezésre: a felhasznált adatbázisok vizsgálata; a pozitív, illetve negatív eredménynek a magyarázata; az endogénitás problematikája; a módszertani kérdések; valamint a különböző spillover-mechanizmusok. A harmadik fő fejezet Mexikó beruházás-ösztönzését, annak a KKB-ből eredeztethető pozitív hatások realizálásában és a gazdasági fejlődésben betöltött szerepét tanulmányozza. Közelebbről, a mexikói beruházás-támogatásban a spillover-esettanulmányok összehasonlító elemzése által meghatározott fő befolyásoló tényezők (A-D) érvényre jutását vizsgáljuk. Első lépésben a mexikói beruházásösztönzés feltételeinek megteremtését, majd az aktuális beruházás-támogatási politika kérdéseit tekintjük át. Ezt követően a jelenlegi mexikói berházás-promóciós politikában a felállított 3+1 elemzési keret által meghatározott befolyásoló tényezők megvalósulását vesszük górcső alá. Módszertanilag a tanulmánynak mind a második, mind pedig a harmadik része az elméleti fejezetben kidolgozott rendszerezésre támaszkodik. A zárófejezetben megfogalmazásra kerülnek a gazdasági ajánlások, új megállapítások, összefüggések, valamint utalás történik a témakörben elvégzendő kutatásokra.","abstract_has_math":false,"creators":["Dorner, Anikó"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2010,"date_issued":"2010","date_published":"2010","updated_at":"2026-07-24T01:49:23Z","subjects":["Nemzetközi gazdaság","Pénzügy","Vállalati vezetés és politika"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Dorner, Anikó"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2010"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2010"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/502/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Nemzetközi gazdaság","Pénzügy","Vállalati vezetés és politika"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/502/1/dorner_aniko.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/502/2/dorner_aniko_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/502/3/dorner_aniko_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A tanulmány első részében a témában fellelhető magyar és külföldi szakirodalom feldolgozására kerül sor. Az elméleti rész megalapozásánál többféle terület összefoglalására vállalkozunk. Első lépésben a KKB miértjére keressük a választ. Ezt követően vizsgáljuk a külföldi közvetlen befektetéseknek a tőkét befogadó ország gazdaságára, gazdasági fejlődésére kifejtett potenciális pozitív és negatív hatásait. Következő lépésben a nemzetközi tőke- és technológiaáramlás kérdését tekintjük át a különböző közgazdasági irányzatokban. Majd a technológiatranszfer (a továbbiakban: TT) és a beruházás-ösztönzési politika elméleti összefoglalója következik. Különös hangsúlyt fektetünk a TT irodalmára; aminek összefüggő, rendszerező, áttekinthető elméleti és gyakorlati összefoglalója túllép az – általunk – eddig ismert szakirodalmi elemzéseken. A technológiatranszfer fogalmának értelmezése után kerül sor a TT csatornáinak, valamint típusainak ismertetésére. Ez elvezet bennünket a tovagyűrűző hatás fogalmának és csoportosítási lehetőségeinek tárgyalásához. Az ebben a pontban megfogalmazott, különböző spillover-kategóriákat felhasználjuk a második fejezetben tárgyalt komparatív elemzésnél. Megvizsgáljuk a TT lehetséges forrásait, számba vesszük annak mérésével kapcsolatos nehézségeket, valamint sor kerül egy spillover-folyamatábra felállítására. Foglalkozunk a negatív tovagyűrűző hatás lehetőségével is. A fenti elméleti alapfelvetések után állítjuk fel a tovagyűrűző hatás keletkezését befolyásoló tényezők modelljét, ami mind a II., mind pedig a III. fejezet elemzési keretét adja. Az elemzési rendszer 3+1 főelemből áll. A tovagyűrűző hatás létrejöttét befolyásoló tényezők három fő eleme szorosan kapcsolódik a helyi és a külföldi cégekhez, azok tevékenységéhez: A.) alapvetően a fogadó gazdasághoz kapcsolódó faktorok; B.) a beruházóval, és a külföldi befektetéssel kapcsolatos tényezők; valamint C.) a kettejük közötti interakció. A +1 kiegészítő elem, ami egyben az elemzési keret negyedik pillérének is tekinthető: D.) az iparági jellegzetességeket foglalja magában. Az értekezés második részében, a Mexikó esetében rendelkezésre álló spillover-esettanulmányok (13 ökonometriai, illetve 2 statisztikai modell) komparatív elemzése következik, aminek eredményeképpen megfogalmazásra kerülnek a pozitív externáliák keletkezését elősegítő főbb befolyásoló tényezők az első fejezetben felállított 3+1 elemzési rendszer alapján. A komparatív elemzés szekunder információk feldolgozásán alapszik; a különböző statisztikai és ökonometriai vizsgálatok eredményeit hasonlítja össze. Az elemzési rendszeren kívül a komparatív vizsgálat szempontjainál nagymértékben támaszkodunk az első fejezetben ismertetett spillover-csoportosításokra is. Az összehasonlításnál a következő szempontok jutnak kifejezésre: a felhasznált adatbázisok vizsgálata; a pozitív, illetve negatív eredménynek a magyarázata; az endogénitás problematikája; a módszertani kérdések; valamint a különböző spillover-mechanizmusok. A harmadik fő fejezet Mexikó beruházás-ösztönzését, annak a KKB-ből eredeztethető pozitív hatások realizálásában és a gazdasági fejlődésben betöltött szerepét tanulmányozza. Közelebbről, a mexikói beruházás-támogatásban a spillover-esettanulmányok összehasonlító elemzése által meghatározott fő befolyásoló tényezők (A-D) érvényre jutását vizsgáljuk. Első lépésben a mexikói beruházásösztönzés feltételeinek megteremtését, majd az aktuális beruházás-támogatási politika kérdéseit tekintjük át. Ezt követően a jelenlegi mexikói berházás-promóciós politikában a felállított 3+1 elemzési keret által meghatározott befolyásoló tényezők megvalósulását vesszük górcső alá. Módszertanilag a tanulmánynak mind a második, mind pedig a harmadik része az elméleti fejezetben kidolgozott rendszerezésre támaszkodik. A zárófejezetben megfogalmazásra kerülnek a gazdasági ajánlások, új megállapítások, összefüggések, valamint utalás történik a témakörben elvégzendő kutatásokra."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A külföldi közvetlen befektetések tovagyűrűző hatása a mexikói gazdaságra = Spillover Effects of Foreign Direct Investment in the Mexican Economy"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Dorner, Anikó"],"dc:date":["2010"],"dc:date.issued":["2010"],"dc:description.abstract":["A tanulmány első részében a témában fellelhető magyar és külföldi szakirodalom feldolgozására kerül sor. Az elméleti rész megalapozásánál többféle terület összefoglalására vállalkozunk. Első lépésben a KKB miértjére keressük a választ. Ezt követően vizsgáljuk a külföldi közvetlen befektetéseknek a tőkét befogadó ország gazdaságára, gazdasági fejlődésére kifejtett potenciális pozitív és negatív hatásait. Következő lépésben a nemzetközi tőke- és technológiaáramlás kérdését tekintjük át a különböző közgazdasági irányzatokban. Majd a technológiatranszfer (a továbbiakban: TT) és a beruházás-ösztönzési politika elméleti összefoglalója következik. Különös hangsúlyt fektetünk a TT irodalmára; aminek összefüggő, rendszerező, áttekinthető elméleti és gyakorlati összefoglalója túllép az – általunk – eddig ismert szakirodalmi elemzéseken. A technológiatranszfer fogalmának értelmezése után kerül sor a TT csatornáinak, valamint típusainak ismertetésére. Ez elvezet bennünket a tovagyűrűző hatás fogalmának és csoportosítási lehetőségeinek tárgyalásához. Az ebben a pontban megfogalmazott, különböző spillover-kategóriákat felhasználjuk a második fejezetben tárgyalt komparatív elemzésnél. Megvizsgáljuk a TT lehetséges forrásait, számba vesszük annak mérésével kapcsolatos nehézségeket, valamint sor kerül egy spillover-folyamatábra felállítására. Foglalkozunk a negatív tovagyűrűző hatás lehetőségével is. A fenti elméleti alapfelvetések után állítjuk fel a tovagyűrűző hatás keletkezését befolyásoló tényezők modelljét, ami mind a II., mind pedig a III. fejezet elemzési keretét adja. Az elemzési rendszer 3+1 főelemből áll. A tovagyűrűző hatás létrejöttét befolyásoló tényezők három fő eleme szorosan kapcsolódik a helyi és a külföldi cégekhez, azok tevékenységéhez: A.) alapvetően a fogadó gazdasághoz kapcsolódó faktorok; B.) a beruházóval, és a külföldi befektetéssel kapcsolatos tényezők; valamint C.) a kettejük közötti interakció. A +1 kiegészítő elem, ami egyben az elemzési keret negyedik pillérének is tekinthető: D.) az iparági jellegzetességeket foglalja magában. Az értekezés második részében, a Mexikó esetében rendelkezésre álló spillover-esettanulmányok (13 ökonometriai, illetve 2 statisztikai modell) komparatív elemzése következik, aminek eredményeképpen megfogalmazásra kerülnek a pozitív externáliák keletkezését elősegítő főbb befolyásoló tényezők az első fejezetben felállított 3+1 elemzési rendszer alapján. A komparatív elemzés szekunder információk feldolgozásán alapszik; a különböző statisztikai és ökonometriai vizsgálatok eredményeit hasonlítja össze. Az elemzési rendszeren kívül a komparatív vizsgálat szempontjainál nagymértékben támaszkodunk az első fejezetben ismertetett spillover-csoportosításokra is. Az összehasonlításnál a következő szempontok jutnak kifejezésre: a felhasznált adatbázisok vizsgálata; a pozitív, illetve negatív eredménynek a magyarázata; az endogénitás problematikája; a módszertani kérdések; valamint a különböző spillover-mechanizmusok. A harmadik fő fejezet Mexikó beruházás-ösztönzését, annak a KKB-ből eredeztethető pozitív hatások realizálásában és a gazdasági fejlődésben betöltött szerepét tanulmányozza. Közelebbről, a mexikói beruházás-támogatásban a spillover-esettanulmányok összehasonlító elemzése által meghatározott fő befolyásoló tényezők (A-D) érvényre jutását vizsgáljuk. Első lépésben a mexikói beruházásösztönzés feltételeinek megteremtését, majd az aktuális beruházás-támogatási politika kérdéseit tekintjük át. Ezt követően a jelenlegi mexikói berházás-promóciós politikában a felállított 3+1 elemzési keret által meghatározott befolyásoló tényezők megvalósulását vesszük górcső alá. Módszertanilag a tanulmánynak mind a második, mind pedig a harmadik része az elméleti fejezetben kidolgozott rendszerezésre támaszkodik. A zárófejezetben megfogalmazásra kerülnek a gazdasági ajánlások, új megállapítások, összefüggések, valamint utalás történik a témakörben elvégzendő kutatásokra."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/502/1/dorner_aniko.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/502/2/dorner_aniko_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/502/3/dorner_aniko_thu.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/502/"],"dc:subject":["Nemzetközi gazdaság","Pénzügy","Vállalati vezetés és politika"],"dc:title":["A külföldi közvetlen befektetések tovagyűrűző hatása a mexikói gazdaságra = Spillover Effects of Foreign Direct Investment in the Mexican Economy"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:23Z"}