Talajok pufferképességét befolyásoló tényezők és jelentőségük a kertészeti termesztésben = The factors influencing the buffering capacity of soils and their importance in horticultural cultivation

A kertészeti ágazatokban a termesztés összetettségéből és sajátosságaiból adódóan fokozott az igény a talajfolyamatoknak a növény vegetációs fázisaival összhangban történő szabályozhatósága iránt. A hatékony irányítás feltételezi a talaj, gyökérrögzítő közeg azon tulajdonságainak ismeretét, amelyek jellemzik a különböző hatások előidézte állapotváltozását – az érzékenységét és (érzéketlenségét =) pufferképességét. Kutatómunkám természetes eredetű szerves és ásványi anyagok sav-bázis pufferképességének megismerésére, jól definiált paramétereken alapuló kvantitatív értékelésére, a kémhatásváltozás prognosztizálhatóságának és a szabályozás lehetőségeinek elemzésére irányult. Meghatároztam felláp és síkláptőzegek, továbbá kókuszrost, eltérő érlelésű szerves trágyák, komposztok és azok alapanyagának, valamint az időszakosan felszínre jutó vagy talajtakaróként oda juttatott avar és zúzott szalma sav-bázis pufferkapacitását jellemző paramétereket. Az ásványi anyagok közül a vizsgálatokba folyami homokot, kőzetgyapotot, égetett agyagkavicsot, perlitet, duzzasztott perlitet, kaolint, bentonitot, nátrium bentonitot, humuszos bentonitot, vermikulitot, különböző szemcseméretű zeolitot, valamint alunitot vontam be. A savas és lúgos terhelések modellezésével vizsgáltam a kezelések nagysága és a pH változások közötti összefüggéseket. A szerves anyagok sav-bázis titrálási görbéinek leírására lineáris függvényeket javasoltam. A tőzegek, komposztok, a felszínt borító szerves anyagok pufferképességének kvantitatív jellemzésére a lineáris egyenletekből meghatározható érzékenységi, illetve puffer indexeket találtam alkalmasnak, meghatároztam ezeknek a mutatóknak a számszerű értékeit. Az elvégzett vizsgálatok alapján definiáltam azokat a paramétereket, amelyekkel az ásványi anyagok sav-bázis pufferképessége jellemezhető, valamint a termesztésben is jól alkalmazhatók. A szerves és ásványi anyagok sav-bázis puffer-képességének megítélésére kategória rendszert állítottam össze. Munkám során az ásványi talajok pufferképességének vizsgálatánál alkalmazott módszert továbbfejlesztettem és alkalmassá tettem a szerves és ásványi anyagok, termesztési közegek, mesterséges talajok sav-bázis titrálási görbéinek felvételére. A pufferkapacitását jellemző paraméterek alkalmasak a pH érték szabályozásához felhasználható savanyító vagy lúgosító anyagok szükséges mennyiségének meghatározására, a kémhatás változás modellezésére. A bevizsgált szerves anyagok mintáján javaslatokat tettem a számítások elvégzésére. Elemeztem a sav-bázis pufferképesség jelentőségét a kertészeti termesztési gyakorlatban, valamint módszertani vonatkozásait kísérletek beállítása során. Megállapítottam, hogy a szerves és ásványi anyagok sav-bázis pufferképességének tanulmányozása túlmutat a kertészeti hasznosítás lehetőségein. A vizsgálatuk során feltárt összefüggések fontos törvényszerűségekre irányítják rá a figyelmet és teszik lehetővé a talajfolyamatok egzakt leírását.

Name dc:type.qualificationname

phd

Level dc:type.qualificationlevel

doctoral

Grantor dc:publisher.institution

Budapesti Corvinus Egyetem

Year dc:date.issued

2010

Author dc:creator

• Csoma, Zoltán

• Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet
• Kémia

Language dc:language

hu