{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:448"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:448","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A munkaügyi mediáció eredményessége és fogadtatása a szociális partnerek szemszögéből = The effectiveness and reception of labour mediation from the point of view of social partners","abstract":"A magyar munkaügyi kapcsolatok világában időszerű kérdés megválaszolására vállalkozik jelen dolgozat: Miért alacsony egy poszt-kommunista országban a Nyugaton bevált és sikeres munkaügyi közvetítést a kollektív vitarendezés területén alkalmazó kvázi állami intézmény igénybevétele? A szociális partnerek szemében nem túl népszerű, tizenharmadik éve működő Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat munkaügyi közvetítéseinek száma alig éri el a százat. A fenti kérdés megválaszolásához, valamint a munkaügyi vitákban testet öltő konfliktusok jelenségének, illetve kezelésének magyarázatához szükséges mértékű multi-diszciplináris (pl.: gazdaságszociológiai) megközelítés segítségével a szociális partnerek, illetve a szakszervezetek életében a mediáció igénybevételét potenciálisan befolyásoló (akadályozó, illetve elősegítő) tényezők feltárására és számos hipotézis megfogalmazására került sor. Ennek megfelelően az empirikus megközelítés is többrétű volt. Egyfelől részletesen foglalkoztam a mezo- és konföderációs szinten működő érdekképviselők, a közvetítők és néhány, az MKDSZ hatókörébe tartozó vállalat szereplőinek az intézmény működésével, valamint a mediációval kapcsolatos reflexióival, interjúk, kérdőívek és esettanulmányok segítségével kapott információk alapján. Másfelől a konfliktuskezelési stratégiák gyakoriságát jelző direkt akciók, ezen belül a sztrájkok, a peres és nem peres eljárások, a kollektív szerződések és természetesen a közvetítések vonatkozó statisztikáinak analízisére is sor került. Az eredmények azt mutatják, hogy meglehetősen összetett tényezőhalmazról van szó. A mediátor személyéhez társított téves sztereotípiáktól kezdve, a vitás felek közötti kommunikáció minőségén és a szakszervezet alkuerején át a tagok szolidaritásáig vagy annak hiányáig nagyon sok elem önmagában és együttesen is meghatározza, hogy a vitában segítségül hívják-e a mediációt. Mindazonáltal bebizonyosodott, hogy a potenciálisan kezelhető vitákhoz képest ténylegesen alacsony az esetszám és ez a jelenség problémaként definiálható.","abstract_html":"A magyar munkaügyi kapcsolatok világában időszerű kérdés megválaszolására vállalkozik jelen dolgozat: Miért alacsony egy poszt-kommunista országban a Nyugaton bevált és sikeres munkaügyi közvetítést a kollektív vitarendezés területén alkalmazó kvázi állami intézmény igénybevétele? A szociális partnerek szemében nem túl népszerű, tizenharmadik éve működő Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat munkaügyi közvetítéseinek száma alig éri el a százat. A fenti kérdés megválaszolásához, valamint a munkaügyi vitákban testet öltő konfliktusok jelenségének, illetve kezelésének magyarázatához szükséges mértékű multi-diszciplináris (pl.: gazdaságszociológiai) megközelítés segítségével a szociális partnerek, illetve a szakszervezetek életében a mediáció igénybevételét potenciálisan befolyásoló (akadályozó, illetve elősegítő) tényezők feltárására és számos hipotézis megfogalmazására került sor. Ennek megfelelően az empirikus megközelítés is többrétű volt. Egyfelől részletesen foglalkoztam a mezo- és konföderációs szinten működő érdekképviselők, a közvetítők és néhány, az MKDSZ hatókörébe tartozó vállalat szereplőinek az intézmény működésével, valamint a mediációval kapcsolatos reflexióival, interjúk, kérdőívek és esettanulmányok segítségével kapott információk alapján. Másfelől a konfliktuskezelési stratégiák gyakoriságát jelző direkt akciók, ezen belül a sztrájkok, a peres és nem peres eljárások, a kollektív szerződések és természetesen a közvetítések vonatkozó statisztikáinak analízisére is sor került. Az eredmények azt mutatják, hogy meglehetősen összetett tényezőhalmazról van szó. A mediátor személyéhez társított téves sztereotípiáktól kezdve, a vitás felek közötti kommunikáció minőségén és a szakszervezet alkuerején át a tagok szolidaritásáig vagy annak hiányáig nagyon sok elem önmagában és együttesen is meghatározza, hogy a vitában segítségül hívják-e a mediációt. Mindazonáltal bebizonyosodott, hogy a potenciálisan kezelhető vitákhoz képest ténylegesen alacsony az esetszám és ez a jelenség problémaként definiálható.","abstract_has_math":false,"creators":["Lovász, Gabriella"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2010,"date_issued":"2010-06","date_published":"2010-06","updated_at":"2026-07-24T01:49:23Z","subjects":["Munkaügy"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Lovász, Gabriella"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2010-06-08"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2010-06"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/448/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Munkaügy"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/448/1/lovasz_gabriella.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/448/2/lovasz_gabriella_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/448/3/lovasz_gabriella_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A magyar munkaügyi kapcsolatok világában időszerű kérdés megválaszolására vállalkozik jelen dolgozat: Miért alacsony egy poszt-kommunista országban a Nyugaton bevált és sikeres munkaügyi közvetítést a kollektív vitarendezés területén alkalmazó kvázi állami intézmény igénybevétele? A szociális partnerek szemében nem túl népszerű, tizenharmadik éve működő Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat munkaügyi közvetítéseinek száma alig éri el a százat. A fenti kérdés megválaszolásához, valamint a munkaügyi vitákban testet öltő konfliktusok jelenségének, illetve kezelésének magyarázatához szükséges mértékű multi-diszciplináris (pl.: gazdaságszociológiai) megközelítés segítségével a szociális partnerek, illetve a szakszervezetek életében a mediáció igénybevételét potenciálisan befolyásoló (akadályozó, illetve elősegítő) tényezők feltárására és számos hipotézis megfogalmazására került sor. Ennek megfelelően az empirikus megközelítés is többrétű volt. Egyfelől részletesen foglalkoztam a mezo- és konföderációs szinten működő érdekképviselők, a közvetítők és néhány, az MKDSZ hatókörébe tartozó vállalat szereplőinek az intézmény működésével, valamint a mediációval kapcsolatos reflexióival, interjúk, kérdőívek és esettanulmányok segítségével kapott információk alapján. Másfelől a konfliktuskezelési stratégiák gyakoriságát jelző direkt akciók, ezen belül a sztrájkok, a peres és nem peres eljárások, a kollektív szerződések és természetesen a közvetítések vonatkozó statisztikáinak analízisére is sor került. Az eredmények azt mutatják, hogy meglehetősen összetett tényezőhalmazról van szó. A mediátor személyéhez társított téves sztereotípiáktól kezdve, a vitás felek közötti kommunikáció minőségén és a szakszervezet alkuerején át a tagok szolidaritásáig vagy annak hiányáig nagyon sok elem önmagában és együttesen is meghatározza, hogy a vitában segítségül hívják-e a mediációt. Mindazonáltal bebizonyosodott, hogy a potenciálisan kezelhető vitákhoz képest ténylegesen alacsony az esetszám és ez a jelenség problémaként definiálható."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A munkaügyi mediáció eredményessége és fogadtatása a szociális partnerek szemszögéből = The effectiveness and reception of labour mediation from the point of view of social partners"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Lovász, Gabriella"],"dc:date":["2010-06-08"],"dc:date.issued":["2010-06"],"dc:description.abstract":["A magyar munkaügyi kapcsolatok világában időszerű kérdés megválaszolására vállalkozik jelen dolgozat: Miért alacsony egy poszt-kommunista országban a Nyugaton bevált és sikeres munkaügyi közvetítést a kollektív vitarendezés területén alkalmazó kvázi állami intézmény igénybevétele? A szociális partnerek szemében nem túl népszerű, tizenharmadik éve működő Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat munkaügyi közvetítéseinek száma alig éri el a százat. A fenti kérdés megválaszolásához, valamint a munkaügyi vitákban testet öltő konfliktusok jelenségének, illetve kezelésének magyarázatához szükséges mértékű multi-diszciplináris (pl.: gazdaságszociológiai) megközelítés segítségével a szociális partnerek, illetve a szakszervezetek életében a mediáció igénybevételét potenciálisan befolyásoló (akadályozó, illetve elősegítő) tényezők feltárására és számos hipotézis megfogalmazására került sor. Ennek megfelelően az empirikus megközelítés is többrétű volt. Egyfelől részletesen foglalkoztam a mezo- és konföderációs szinten működő érdekképviselők, a közvetítők és néhány, az MKDSZ hatókörébe tartozó vállalat szereplőinek az intézmény működésével, valamint a mediációval kapcsolatos reflexióival, interjúk, kérdőívek és esettanulmányok segítségével kapott információk alapján. Másfelől a konfliktuskezelési stratégiák gyakoriságát jelző direkt akciók, ezen belül a sztrájkok, a peres és nem peres eljárások, a kollektív szerződések és természetesen a közvetítések vonatkozó statisztikáinak analízisére is sor került. Az eredmények azt mutatják, hogy meglehetősen összetett tényezőhalmazról van szó. A mediátor személyéhez társított téves sztereotípiáktól kezdve, a vitás felek közötti kommunikáció minőségén és a szakszervezet alkuerején át a tagok szolidaritásáig vagy annak hiányáig nagyon sok elem önmagában és együttesen is meghatározza, hogy a vitában segítségül hívják-e a mediációt. Mindazonáltal bebizonyosodott, hogy a potenciálisan kezelhető vitákhoz képest ténylegesen alacsony az esetszám és ez a jelenség problémaként definiálható."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/448/1/lovasz_gabriella.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/448/2/lovasz_gabriella_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/448/3/lovasz_gabriella_thu.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Szociológia Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/448/"],"dc:subject":["Munkaügy"],"dc:title":["A munkaügyi mediáció eredményessége és fogadtatása a szociális partnerek szemszögéből = The effectiveness and reception of labour mediation from the point of view of social partners"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:23Z"}