{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:447"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:447","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Innovációs tevékenység mérése a magyar vállalatoknál","abstract":"A szerző üzleti életben és kutatói gyakorlatban többször ütközött abba az ellentmondásba, hogy a magyarországi vállalatok a piacgazdaságra való áttérés után sokféle átalakuláson mentek keresztül, mind termékszerkezetüket, mind saját működésüket, struktúrájukat tekintve. Ennek során viszont a korábbinál jóval kevesebbet költenek akár saját, akár a tudományos szektorral való együttműködésben folytatott kutatás-fejlesztésre, s emiatt nem innovatívnak tekintik őket. A dolgozat ennek az ellentmondásnak az okait igyekszik megérteni. Az ellentmondás egyik oka értelmezési probléma: a különféle szereplők nem ugyanazt értik az innováció fogalma alatt. Ebből pedig mérési probléma adódik: az innovációs teljesítmények megítélésére használt indikátorok az innovációs tevékenység egy bementét mérik, pedig valójában a kimenet - a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás az érdekes. Különösen szembeötlő ez az állami, illetve európai uniós innovációsösztönzések valamint a vállalati innovációs célok közti különbséget tekintve. A dolgozat röviden áttekinti a témához kapcsolódó fogalmak ma elfogadott értelmezéseit, vizsgálja a nemzetközi gyakorlatban használt innovációs mérőszámokat. Ehhez csatlakozik a társadalmi-gazdasági környezet – ezen belül kiemelten a korrupció, az állami támogatások, valamint a verseny jellege – hatásainak elemzése. A szakirodalmi és gazdaságpolitikai dokumentumok kutatásának eredményeit másodlagos elemzés egészíti ki, majd empirikus vizsgálat –kérdőíves vállalati felvétel – teszteli a megállapításokat. Mivel a felvételre 2009 tavaszán került sor, alkalom nyílt arra is, hogy a szerző vizsgálja a globális gazdasági válság hatásait a magyarországi vállaltok innovációs magatartására. A felvétel válaszaiból képzett változókból épített bináris lineáris regressziós modell foglalja össze a vállalti innovativitásra 2009 tavaszán ható legfőbb tényezőket.","abstract_html":"A szerző üzleti életben és kutatói gyakorlatban többször ütközött abba az ellentmondásba, hogy a magyarországi vállalatok a piacgazdaságra való áttérés után sokféle átalakuláson mentek keresztül, mind termékszerkezetüket, mind saját működésüket, struktúrájukat tekintve. Ennek során viszont a korábbinál jóval kevesebbet költenek akár saját, akár a tudományos szektorral való együttműködésben folytatott kutatás-fejlesztésre, s emiatt nem innovatívnak tekintik őket. A dolgozat ennek az ellentmondásnak az okait igyekszik megérteni. Az ellentmondás egyik oka értelmezési probléma: a különféle szereplők nem ugyanazt értik az innováció fogalma alatt. Ebből pedig mérési probléma adódik: az innovációs teljesítmények megítélésére használt indikátorok az innovációs tevékenység egy bementét mérik, pedig valójában a kimenet - a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás az érdekes. Különösen szembeötlő ez az állami, illetve európai uniós innovációsösztönzések valamint a vállalati innovációs célok közti különbséget tekintve. A dolgozat röviden áttekinti a témához kapcsolódó fogalmak ma elfogadott értelmezéseit, vizsgálja a nemzetközi gyakorlatban használt innovációs mérőszámokat. Ehhez csatlakozik a társadalmi-gazdasági környezet – ezen belül kiemelten a korrupció, az állami támogatások, valamint a verseny jellege – hatásainak elemzése. A szakirodalmi és gazdaságpolitikai dokumentumok kutatásának eredményeit másodlagos elemzés egészíti ki, majd empirikus vizsgálat –kérdőíves vállalati felvétel – teszteli a megállapításokat. Mivel a felvételre 2009 tavaszán került sor, alkalom nyílt arra is, hogy a szerző vizsgálja a globális gazdasági válság hatásait a magyarországi vállaltok innovációs magatartására. A felvétel válaszaiból képzett változókból épített bináris lineáris regressziós modell foglalja össze a vállalti innovativitásra 2009 tavaszán ható legfőbb tényezőket.","abstract_has_math":false,"creators":["Némethné Pál, Katalin"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2010,"date_issued":"2010-05","date_published":"2010-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:23Z","subjects":["Vállalati vezetés és politika","Innováció, tudásgazdaság"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Némethné Pál, Katalin"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2010-05-21"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2010-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/447/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Vállalati vezetés és politika","Innováció, tudásgazdaság"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/447/1/pal_katalin.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/447/2/pal_katalin_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/447/3/pal_katalin_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A szerző üzleti életben és kutatói gyakorlatban többször ütközött abba az ellentmondásba, hogy a magyarországi vállalatok a piacgazdaságra való áttérés után sokféle átalakuláson mentek keresztül, mind termékszerkezetüket, mind saját működésüket, struktúrájukat tekintve. Ennek során viszont a korábbinál jóval kevesebbet költenek akár saját, akár a tudományos szektorral való együttműködésben folytatott kutatás-fejlesztésre, s emiatt nem innovatívnak tekintik őket. A dolgozat ennek az ellentmondásnak az okait igyekszik megérteni. Az ellentmondás egyik oka értelmezési probléma: a különféle szereplők nem ugyanazt értik az innováció fogalma alatt. Ebből pedig mérési probléma adódik: az innovációs teljesítmények megítélésére használt indikátorok az innovációs tevékenység egy bementét mérik, pedig valójában a kimenet - a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás az érdekes. Különösen szembeötlő ez az állami, illetve európai uniós innovációsösztönzések valamint a vállalati innovációs célok közti különbséget tekintve. A dolgozat röviden áttekinti a témához kapcsolódó fogalmak ma elfogadott értelmezéseit, vizsgálja a nemzetközi gyakorlatban használt innovációs mérőszámokat. Ehhez csatlakozik a társadalmi-gazdasági környezet – ezen belül kiemelten a korrupció, az állami támogatások, valamint a verseny jellege – hatásainak elemzése. A szakirodalmi és gazdaságpolitikai dokumentumok kutatásának eredményeit másodlagos elemzés egészíti ki, majd empirikus vizsgálat –kérdőíves vállalati felvétel – teszteli a megállapításokat. Mivel a felvételre 2009 tavaszán került sor, alkalom nyílt arra is, hogy a szerző vizsgálja a globális gazdasági válság hatásait a magyarországi vállaltok innovációs magatartására. A felvétel válaszaiból képzett változókból épített bináris lineáris regressziós modell foglalja össze a vállalti innovativitásra 2009 tavaszán ható legfőbb tényezőket."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Innovációs tevékenység mérése a magyar vállalatoknál"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Némethné Pál, Katalin"],"dc:date":["2010-05-21"],"dc:date.issued":["2010-05"],"dc:description.abstract":["A szerző üzleti életben és kutatói gyakorlatban többször ütközött abba az ellentmondásba, hogy a magyarországi vállalatok a piacgazdaságra való áttérés után sokféle átalakuláson mentek keresztül, mind termékszerkezetüket, mind saját működésüket, struktúrájukat tekintve. Ennek során viszont a korábbinál jóval kevesebbet költenek akár saját, akár a tudományos szektorral való együttműködésben folytatott kutatás-fejlesztésre, s emiatt nem innovatívnak tekintik őket. A dolgozat ennek az ellentmondásnak az okait igyekszik megérteni. Az ellentmondás egyik oka értelmezési probléma: a különféle szereplők nem ugyanazt értik az innováció fogalma alatt. Ebből pedig mérési probléma adódik: az innovációs teljesítmények megítélésére használt indikátorok az innovációs tevékenység egy bementét mérik, pedig valójában a kimenet - a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás az érdekes. Különösen szembeötlő ez az állami, illetve európai uniós innovációsösztönzések valamint a vállalati innovációs célok közti különbséget tekintve. A dolgozat röviden áttekinti a témához kapcsolódó fogalmak ma elfogadott értelmezéseit, vizsgálja a nemzetközi gyakorlatban használt innovációs mérőszámokat. Ehhez csatlakozik a társadalmi-gazdasági környezet – ezen belül kiemelten a korrupció, az állami támogatások, valamint a verseny jellege – hatásainak elemzése. A szakirodalmi és gazdaságpolitikai dokumentumok kutatásának eredményeit másodlagos elemzés egészíti ki, majd empirikus vizsgálat –kérdőíves vállalati felvétel – teszteli a megállapításokat. Mivel a felvételre 2009 tavaszán került sor, alkalom nyílt arra is, hogy a szerző vizsgálja a globális gazdasági válság hatásait a magyarországi vállaltok innovációs magatartására. A felvétel válaszaiból képzett változókból épített bináris lineáris regressziós modell foglalja össze a vállalti innovativitásra 2009 tavaszán ható legfőbb tényezőket."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/447/1/pal_katalin.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/447/2/pal_katalin_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/447/3/pal_katalin_thu.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/447/"],"dc:subject":["Vállalati vezetés és politika","Innováció, tudásgazdaság"],"dc:title":["Innovációs tevékenység mérése a magyar vállalatoknál"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:23Z"}