{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:43"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:43","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Cseresznye- és meggytermesztés intenzitásának növelése növekedést szabályozó alanyokkal","abstract":"Az intenzív ültetvények számára alkalmas növekedést mérséklő alanyok hazai adaptációs vizsgálata céljából az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht, 1997 tavaszán összehasonlító alanykísérletet állított be hét külföldi nemesítésű és egy hazai alany bevonásával. Kísérletünkben megtalálhatóak a német ’Weiroot 13’, ’Weiroot 53’, ’Weiroot 72’, ’Weiroot 154’, ’Weiroot 158’, ’GiSelA 5’ és a cseh ’P-HL-A’, valamint a magyar vadcseresznye ’C. 2493’ alanyok. Kontrollként a magyar cseresznye- és meggytermesztésben legnagyobb mértékben használt alanyt a ’Cema’ sajmeggy alanyt használtuk. A nemesfajták közül a ’Germersdorfi 3’, ’Linda’ és ’Katalin’ cseresznyefajtákat és a ’Piramis’ meggyfajtát választottuk. Kutatómunkánk és egyben doktori értekezésem célja a fenti alanyok értékelése és a magyar cseresznye- és meggytermesztés alanyhasználatának bővítése volt. A 2001 és 2005 között végzett adatfelvételezés során nagy hangsúlyt fektettünk a 35 alany-nemes kombináció növekedési tulajdonságainak felmérésére, ezért minden évben megmértük a gyümölcsfák törzsét és a korona kiterjedését. Vizsgáltuk a növekedést mérséklő alanyok sarjképződését és hatásukat a rájuk szemzett nemesfajták koronahabitusára is. A nemesfajták leveleinek víz- és szárazanyag-tartalma valamint egészségi állapota befolyásolja a gyümölcsfák növekedési erélyét illetve alkalmazkodó képességüket a magyar klímaviszonyokhoz, ezért vizsgáltuk mindkét tulajdonságot. Mivel a kísérletünkben vizsgált valamennyi nemesfajta önmeddő, nagy hangsúlyt fektettünk a gyümölcsfák fővirágzási idejének meghatározására, illetve az erre gyakorolt alanyhatás értékelésére. Az érési idő, termésmennyiség valamint a gyümölcsátmérő és gyümölcstömeg felmérése a termesztés eredményessége és a gyümölcs értékesítése szempontjából fontos. Az eredmények alapján modelleztük a különböző alanyú ültetvények intenzitását jellemző potenciális tőszámot és produktivitást. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az alanyokon a nemesfajták növekedése, virágzási ideje, érési ideje, termésmennyisége valamint gyümölcsminősége jelentősen különbözik. A vizsgált alanyok közül magyarországi ökológiai viszonyok között csak jó talajokon, öntözött körülmények mellett a legalább középerős növekedésűeket ajánlhatjuk, mert ezeken a nemesfajták jó gyümölcsminőséggel és megfelelő regenerációs képességgel rendelkeznek, az ültetvények tőszáma pedig 2000-2500 fa/ha között tervezhető. Produktivitásuk és a gyümölcsméret alapján a középerős ’Weiroot 158’ és a ’Weiroot 154’ alanyok bizonyultak a legalkalmasabbnak hazai termesztésre a kísérletben vizsgáltak közül.","abstract_html":"Az intenzív ültetvények számára alkalmas növekedést mérséklő alanyok hazai adaptációs vizsgálata céljából az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht, 1997 tavaszán összehasonlító alanykísérletet állított be hét külföldi nemesítésű és egy hazai alany bevonásával. Kísérletünkben megtalálhatóak a német ’Weiroot 13’, ’Weiroot 53’, ’Weiroot 72’, ’Weiroot 154’, ’Weiroot 158’, ’GiSelA 5’ és a cseh ’P-HL-A’, valamint a magyar vadcseresznye ’C. 2493’ alanyok. Kontrollként a magyar cseresznye- és meggytermesztésben legnagyobb mértékben használt alanyt a ’Cema’ sajmeggy alanyt használtuk. A nemesfajták közül a ’Germersdorfi 3’, ’Linda’ és ’Katalin’ cseresznyefajtákat és a ’Piramis’ meggyfajtát választottuk. Kutatómunkánk és egyben doktori értekezésem célja a fenti alanyok értékelése és a magyar cseresznye- és meggytermesztés alanyhasználatának bővítése volt. A 2001 és 2005 között végzett adatfelvételezés során nagy hangsúlyt fektettünk a 35 alany-nemes kombináció növekedési tulajdonságainak felmérésére, ezért minden évben megmértük a gyümölcsfák törzsét és a korona kiterjedését. Vizsgáltuk a növekedést mérséklő alanyok sarjképződését és hatásukat a rájuk szemzett nemesfajták koronahabitusára is. A nemesfajták leveleinek víz- és szárazanyag-tartalma valamint egészségi állapota befolyásolja a gyümölcsfák növekedési erélyét illetve alkalmazkodó képességüket a magyar klímaviszonyokhoz, ezért vizsgáltuk mindkét tulajdonságot. Mivel a kísérletünkben vizsgált valamennyi nemesfajta önmeddő, nagy hangsúlyt fektettünk a gyümölcsfák fővirágzási idejének meghatározására, illetve az erre gyakorolt alanyhatás értékelésére. Az érési idő, termésmennyiség valamint a gyümölcsátmérő és gyümölcstömeg felmérése a termesztés eredményessége és a gyümölcs értékesítése szempontjából fontos. Az eredmények alapján modelleztük a különböző alanyú ültetvények intenzitását jellemző potenciális tőszámot és produktivitást. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az alanyokon a nemesfajták növekedése, virágzási ideje, érési ideje, termésmennyisége valamint gyümölcsminősége jelentősen különbözik. A vizsgált alanyok közül magyarországi ökológiai viszonyok között csak jó talajokon, öntözött körülmények mellett a legalább középerős növekedésűeket ajánlhatjuk, mert ezeken a nemesfajták jó gyümölcsminőséggel és megfelelő regenerációs képességgel rendelkeznek, az ültetvények tőszáma pedig 2000-2500 fa/ha között tervezhető. Produktivitásuk és a gyümölcsméret alapján a középerős ’Weiroot 158’ és a ’Weiroot 154’ alanyok bizonyultak a legalkalmasabbnak hazai termesztésre a kísérletben vizsgáltak közül.","abstract_has_math":false,"creators":["Bujdosó, Géza"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2007,"date_issued":"2007-02","date_published":"2007-02","updated_at":"2026-07-24T01:49:14Z","subjects":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Bujdosó, Géza"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2007-02-23"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2007-02"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Kertészettudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/43/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/43/1/bujdoso_geza.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/43/2/bujdoso_geza_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/43/3/bujdoso_geza_megh.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/43/4/bujdoso_geza_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az intenzív ültetvények számára alkalmas növekedést mérséklő alanyok hazai adaptációs vizsgálata céljából az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht, 1997 tavaszán összehasonlító alanykísérletet állított be hét külföldi nemesítésű és egy hazai alany bevonásával. Kísérletünkben megtalálhatóak a német ’Weiroot 13’, ’Weiroot 53’, ’Weiroot 72’, ’Weiroot 154’, ’Weiroot 158’, ’GiSelA 5’ és a cseh ’P-HL-A’, valamint a magyar vadcseresznye ’C. 2493’ alanyok. Kontrollként a magyar cseresznye- és meggytermesztésben legnagyobb mértékben használt alanyt a ’Cema’ sajmeggy alanyt használtuk. A nemesfajták közül a ’Germersdorfi 3’, ’Linda’ és ’Katalin’ cseresznyefajtákat és a ’Piramis’ meggyfajtát választottuk. Kutatómunkánk és egyben doktori értekezésem célja a fenti alanyok értékelése és a magyar cseresznye- és meggytermesztés alanyhasználatának bővítése volt. A 2001 és 2005 között végzett adatfelvételezés során nagy hangsúlyt fektettünk a 35 alany-nemes kombináció növekedési tulajdonságainak felmérésére, ezért minden évben megmértük a gyümölcsfák törzsét és a korona kiterjedését. Vizsgáltuk a növekedést mérséklő alanyok sarjképződését és hatásukat a rájuk szemzett nemesfajták koronahabitusára is. A nemesfajták leveleinek víz- és szárazanyag-tartalma valamint egészségi állapota befolyásolja a gyümölcsfák növekedési erélyét illetve alkalmazkodó képességüket a magyar klímaviszonyokhoz, ezért vizsgáltuk mindkét tulajdonságot. Mivel a kísérletünkben vizsgált valamennyi nemesfajta önmeddő, nagy hangsúlyt fektettünk a gyümölcsfák fővirágzási idejének meghatározására, illetve az erre gyakorolt alanyhatás értékelésére. Az érési idő, termésmennyiség valamint a gyümölcsátmérő és gyümölcstömeg felmérése a termesztés eredményessége és a gyümölcs értékesítése szempontjából fontos. Az eredmények alapján modelleztük a különböző alanyú ültetvények intenzitását jellemző potenciális tőszámot és produktivitást. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az alanyokon a nemesfajták növekedése, virágzási ideje, érési ideje, termésmennyisége valamint gyümölcsminősége jelentősen különbözik. A vizsgált alanyok közül magyarországi ökológiai viszonyok között csak jó talajokon, öntözött körülmények mellett a legalább középerős növekedésűeket ajánlhatjuk, mert ezeken a nemesfajták jó gyümölcsminőséggel és megfelelő regenerációs képességgel rendelkeznek, az ültetvények tőszáma pedig 2000-2500 fa/ha között tervezhető. Produktivitásuk és a gyümölcsméret alapján a középerős ’Weiroot 158’ és a ’Weiroot 154’ alanyok bizonyultak a legalkalmasabbnak hazai termesztésre a kísérletben vizsgáltak közül."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Cseresznye- és meggytermesztés intenzitásának növelése növekedést szabályozó alanyokkal"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Bujdosó, Géza"],"dc:date":["2007-02-23"],"dc:date.issued":["2007-02"],"dc:description.abstract":["Az intenzív ültetvények számára alkalmas növekedést mérséklő alanyok hazai adaptációs vizsgálata céljából az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht, 1997 tavaszán összehasonlító alanykísérletet állított be hét külföldi nemesítésű és egy hazai alany bevonásával. Kísérletünkben megtalálhatóak a német ’Weiroot 13’, ’Weiroot 53’, ’Weiroot 72’, ’Weiroot 154’, ’Weiroot 158’, ’GiSelA 5’ és a cseh ’P-HL-A’, valamint a magyar vadcseresznye ’C. 2493’ alanyok. Kontrollként a magyar cseresznye- és meggytermesztésben legnagyobb mértékben használt alanyt a ’Cema’ sajmeggy alanyt használtuk. A nemesfajták közül a ’Germersdorfi 3’, ’Linda’ és ’Katalin’ cseresznyefajtákat és a ’Piramis’ meggyfajtát választottuk. Kutatómunkánk és egyben doktori értekezésem célja a fenti alanyok értékelése és a magyar cseresznye- és meggytermesztés alanyhasználatának bővítése volt. A 2001 és 2005 között végzett adatfelvételezés során nagy hangsúlyt fektettünk a 35 alany-nemes kombináció növekedési tulajdonságainak felmérésére, ezért minden évben megmértük a gyümölcsfák törzsét és a korona kiterjedését. Vizsgáltuk a növekedést mérséklő alanyok sarjképződését és hatásukat a rájuk szemzett nemesfajták koronahabitusára is. A nemesfajták leveleinek víz- és szárazanyag-tartalma valamint egészségi állapota befolyásolja a gyümölcsfák növekedési erélyét illetve alkalmazkodó képességüket a magyar klímaviszonyokhoz, ezért vizsgáltuk mindkét tulajdonságot. Mivel a kísérletünkben vizsgált valamennyi nemesfajta önmeddő, nagy hangsúlyt fektettünk a gyümölcsfák fővirágzási idejének meghatározására, illetve az erre gyakorolt alanyhatás értékelésére. Az érési idő, termésmennyiség valamint a gyümölcsátmérő és gyümölcstömeg felmérése a termesztés eredményessége és a gyümölcs értékesítése szempontjából fontos. Az eredmények alapján modelleztük a különböző alanyú ültetvények intenzitását jellemző potenciális tőszámot és produktivitást. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az alanyokon a nemesfajták növekedése, virágzási ideje, érési ideje, termésmennyisége valamint gyümölcsminősége jelentősen különbözik. A vizsgált alanyok közül magyarországi ökológiai viszonyok között csak jó talajokon, öntözött körülmények mellett a legalább középerős növekedésűeket ajánlhatjuk, mert ezeken a nemesfajták jó gyümölcsminőséggel és megfelelő regenerációs képességgel rendelkeznek, az ültetvények tőszáma pedig 2000-2500 fa/ha között tervezhető. Produktivitásuk és a gyümölcsméret alapján a középerős ’Weiroot 158’ és a ’Weiroot 154’ alanyok bizonyultak a legalkalmasabbnak hazai termesztésre a kísérletben vizsgáltak közül."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/43/1/bujdoso_geza.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/43/2/bujdoso_geza_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/43/3/bujdoso_geza_megh.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/43/4/bujdoso_geza_ten.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Kertészettudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/43/"],"dc:subject":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"dc:title":["Cseresznye- és meggytermesztés intenzitásának növelése növekedést szabályozó alanyokkal"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:14Z"}