{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:438"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:438","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Az osztalékpolitika vizsgálata Magyarországon = Examining the Dividend Policy in Hungary","abstract":"Dolgozatom az osztalékpolitikának, közelebbről a magyarországi vállalatok osztalékpolitikai sajátosságainak szentelem. A szakirodalomban nincsen egységes felfogás arról, mit értsünk osztalékpolitikán. Én a dolgozatomban egy olyan, tág értelmezést fogok használni, amely a saját tőke szerkezetére vonatkozó összes döntést magában foglalja. A szakirodalomban szereplő vizsgálatok ugyanakkor jórészt csak az eredmény felosztásának vagy újrabefektetésének dilemmáját vizsgálják különböző keretek között. Empírikus vizsgálataimnál én is csak erre a szűkített kérdésre koncentrálok: a magyarországi vállalatok készpénzes osztalékfizetési sajátosságaira milyen tényezők hatnak. A vizsgálandó vállalatok körét, a mintát a Budapesti Értéktőzsdén szereplő, és azok közül is a hosszú időn át a parketten lévő, megfelelő forgalmi adatokat szolgáltató vállalatokra kellett szűkítenem. Hipotéziseim azzal foglalkoznak, hogy kimutathatóak-e a piaci körülmények hatásai a magyar vállalatok osztalékpolitikájára. A befektetők, illetve a befektetőik érdekeit szem előtt tartó vállalatok ugyanúgy évente forint-tízmilliárdok sorsáról döntenek, amikor meghatározzák éves osztalékpolitikai döntésüket. A részvényeseik által fizetendő adó, a vállalati befektetési lehetőségek, a részvényesek pszichológiai megszokásai, a nem-várt osztaléknagyságra érkező piaci reakciók mind-mind befolyásolják az árfolyamváltozásokon keresztül részvényeseik vagyonát is. Vizsgálataimban a nemzetközi szakirodalommal egyező eredményekre jutottam. Statisztikai vizsgálataim alapján megállapítható, hogy a magyar vállalatok bétája és osztalékfizetési sajátosságai között kapcsolat található. Többféle módszer alapján is úgy tűnik, hogy a kisebb kockázatú (azaz ismét a növekedésre kevésbé képes) vállalatok fizetik a nagyobb osztalékot, de megállapításunk szerint ezt az osztalékpolitikai különbséget az expanzív szakaszokban lehet kimutatni. Egy másik, de az előzővel összefüggő vizsgálati irány alapján a vizsgált vállalatok osztalékpolitikáját gyökeresen befolyásolja ágazathoz való tartozásuk – megállapítható, hogy az érettebb, növekedési lehetőségekkel kevésbé rendelkező iparágak vállalatai nagyobb osztalékot fizetnek. Úgy tűnik, hogy a vállalatok hosszú távú növekedése nem a tankönyvi sémákat tükrözi: az alacsonyabb osztalékhozamot nem kompenzálták magasabb növekedéssel, illetve a befektetők a részvények értékelésénél nagy súllyal vették figyelembe az osztalékhozamot. A dolgozat befejező részében az adóelkerülés elméleti lehetőségeivel és magyar gyakorlatával foglalkoztam. Úgy tűnik, időről időre az adórendszer aszimmetrikus szabályozása lehetővé teszi, hogy a különböző részvényesi csoportok arbitrázzsal eltüntessék osztalék- (és/vagy árfolyamnyereség-) adójuk jelentős részét. A gyakorlati tesztek megmutatták, hogy az adóarbitrázsra jelentős teret engedő években az osztalékfizetés környékén számos vállalat részvényforgalma szignifikánsan emelkedett, ami az adóelkerülő kereskedés létét igazolja. A dolgozat legkézzelfoghatóbb gyakorlati eredményeit az adókikerülés elvi lehetőségét megmutató 10. fejezet, valamint az adókikerülés tényét statisztikai úton is bizonyító 11. fejezet adja. Ez alapján úgy tűnik, hogy időre időre a szabályozó hatóság megpróbálja a befektetők adókikerülő játszmáinak terét a minimálisra csökkenteni, de utána a szabályozás későbbi, más szempontokat szem előtt tartó változtatásai rendre újra lehetővé teszik a különböző adókulcsú befektetők arbitrázs-tevékenységét. Az empirikus eredmények megmutatták, hogy ezek a tökéletlenségek nem pusztán elvi lehetőségek, hanem a szereplők ténylegesen ki is használják azokat. A teszteredmények megmutatták, hogy az osztalékfizetés környékén szignifikáns a forgalomnövekedés, azaz a dinamikus adóelkerülő stratégiát nagyléptékben folytatják a magyar piaci szereplők.","abstract_html":"Dolgozatom az osztalékpolitikának, közelebbről a magyarországi vállalatok osztalékpolitikai sajátosságainak szentelem. A szakirodalomban nincsen egységes felfogás arról, mit értsünk osztalékpolitikán. Én a dolgozatomban egy olyan, tág értelmezést fogok használni, amely a saját tőke szerkezetére vonatkozó összes döntést magában foglalja. A szakirodalomban szereplő vizsgálatok ugyanakkor jórészt csak az eredmény felosztásának vagy újrabefektetésének dilemmáját vizsgálják különböző keretek között. Empírikus vizsgálataimnál én is csak erre a szűkített kérdésre koncentrálok: a magyarországi vállalatok készpénzes osztalékfizetési sajátosságaira milyen tényezők hatnak. A vizsgálandó vállalatok körét, a mintát a Budapesti Értéktőzsdén szereplő, és azok közül is a hosszú időn át a parketten lévő, megfelelő forgalmi adatokat szolgáltató vállalatokra kellett szűkítenem. Hipotéziseim azzal foglalkoznak, hogy kimutathatóak-e a piaci körülmények hatásai a magyar vállalatok osztalékpolitikájára. A befektetők, illetve a befektetőik érdekeit szem előtt tartó vállalatok ugyanúgy évente forint-tízmilliárdok sorsáról döntenek, amikor meghatározzák éves osztalékpolitikai döntésüket. A részvényeseik által fizetendő adó, a vállalati befektetési lehetőségek, a részvényesek pszichológiai megszokásai, a nem-várt osztaléknagyságra érkező piaci reakciók mind-mind befolyásolják az árfolyamváltozásokon keresztül részvényeseik vagyonát is. Vizsgálataimban a nemzetközi szakirodalommal egyező eredményekre jutottam. Statisztikai vizsgálataim alapján megállapítható, hogy a magyar vállalatok bétája és osztalékfizetési sajátosságai között kapcsolat található. Többféle módszer alapján is úgy tűnik, hogy a kisebb kockázatú (azaz ismét a növekedésre kevésbé képes) vállalatok fizetik a nagyobb osztalékot, de megállapításunk szerint ezt az osztalékpolitikai különbséget az expanzív szakaszokban lehet kimutatni. Egy másik, de az előzővel összefüggő vizsgálati irány alapján a vizsgált vállalatok osztalékpolitikáját gyökeresen befolyásolja ágazathoz való tartozásuk – megállapítható, hogy az érettebb, növekedési lehetőségekkel kevésbé rendelkező iparágak vállalatai nagyobb osztalékot fizetnek. Úgy tűnik, hogy a vállalatok hosszú távú növekedése nem a tankönyvi sémákat tükrözi: az alacsonyabb osztalékhozamot nem kompenzálták magasabb növekedéssel, illetve a befektetők a részvények értékelésénél nagy súllyal vették figyelembe az osztalékhozamot. A dolgozat befejező részében az adóelkerülés elméleti lehetőségeivel és magyar gyakorlatával foglalkoztam. Úgy tűnik, időről időre az adórendszer aszimmetrikus szabályozása lehetővé teszi, hogy a különböző részvényesi csoportok arbitrázzsal eltüntessék osztalék- (és/vagy árfolyamnyereség-) adójuk jelentős részét. A gyakorlati tesztek megmutatták, hogy az adóarbitrázsra jelentős teret engedő években az osztalékfizetés környékén számos vállalat részvényforgalma szignifikánsan emelkedett, ami az adóelkerülő kereskedés létét igazolja. A dolgozat legkézzelfoghatóbb gyakorlati eredményeit az adókikerülés elvi lehetőségét megmutató 10. fejezet, valamint az adókikerülés tényét statisztikai úton is bizonyító 11. fejezet adja. Ez alapján úgy tűnik, hogy időre időre a szabályozó hatóság megpróbálja a befektetők adókikerülő játszmáinak terét a minimálisra csökkenteni, de utána a szabályozás későbbi, más szempontokat szem előtt tartó változtatásai rendre újra lehetővé teszik a különböző adókulcsú befektetők arbitrázs-tevékenységét. Az empirikus eredmények megmutatták, hogy ezek a tökéletlenségek nem pusztán elvi lehetőségek, hanem a szereplők ténylegesen ki is használják azokat. A teszteredmények megmutatták, hogy az osztalékfizetés környékén szignifikáns a forgalomnövekedés, azaz a dinamikus adóelkerülő stratégiát nagyléptékben folytatják a magyar piaci szereplők.","abstract_has_math":false,"creators":["Fazakas, Gergely"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2010,"date_issued":"2010-04","date_published":"2010-04","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Pénzügy","Vállalati vezetés és politika"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Fazakas, Gergely"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2010-04-30"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2010-04"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/438/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Pénzügy","Vállalati vezetés és politika"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/438/1/fazakas_gergely.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/438/2/fazakas_gergely_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/438/3/fazakas_gergely_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Dolgozatom az osztalékpolitikának, közelebbről a magyarországi vállalatok osztalékpolitikai sajátosságainak szentelem. A szakirodalomban nincsen egységes felfogás arról, mit értsünk osztalékpolitikán. Én a dolgozatomban egy olyan, tág értelmezést fogok használni, amely a saját tőke szerkezetére vonatkozó összes döntést magában foglalja. A szakirodalomban szereplő vizsgálatok ugyanakkor jórészt csak az eredmény felosztásának vagy újrabefektetésének dilemmáját vizsgálják különböző keretek között. Empírikus vizsgálataimnál én is csak erre a szűkített kérdésre koncentrálok: a magyarországi vállalatok készpénzes osztalékfizetési sajátosságaira milyen tényezők hatnak. A vizsgálandó vállalatok körét, a mintát a Budapesti Értéktőzsdén szereplő, és azok közül is a hosszú időn át a parketten lévő, megfelelő forgalmi adatokat szolgáltató vállalatokra kellett szűkítenem. Hipotéziseim azzal foglalkoznak, hogy kimutathatóak-e a piaci körülmények hatásai a magyar vállalatok osztalékpolitikájára. A befektetők, illetve a befektetőik érdekeit szem előtt tartó vállalatok ugyanúgy évente forint-tízmilliárdok sorsáról döntenek, amikor meghatározzák éves osztalékpolitikai döntésüket. A részvényeseik által fizetendő adó, a vállalati befektetési lehetőségek, a részvényesek pszichológiai megszokásai, a nem-várt osztaléknagyságra érkező piaci reakciók mind-mind befolyásolják az árfolyamváltozásokon keresztül részvényeseik vagyonát is. Vizsgálataimban a nemzetközi szakirodalommal egyező eredményekre jutottam. Statisztikai vizsgálataim alapján megállapítható, hogy a magyar vállalatok bétája és osztalékfizetési sajátosságai között kapcsolat található. Többféle módszer alapján is úgy tűnik, hogy a kisebb kockázatú (azaz ismét a növekedésre kevésbé képes) vállalatok fizetik a nagyobb osztalékot, de megállapításunk szerint ezt az osztalékpolitikai különbséget az expanzív szakaszokban lehet kimutatni. Egy másik, de az előzővel összefüggő vizsgálati irány alapján a vizsgált vállalatok osztalékpolitikáját gyökeresen befolyásolja ágazathoz való tartozásuk – megállapítható, hogy az érettebb, növekedési lehetőségekkel kevésbé rendelkező iparágak vállalatai nagyobb osztalékot fizetnek. Úgy tűnik, hogy a vállalatok hosszú távú növekedése nem a tankönyvi sémákat tükrözi: az alacsonyabb osztalékhozamot nem kompenzálták magasabb növekedéssel, illetve a befektetők a részvények értékelésénél nagy súllyal vették figyelembe az osztalékhozamot. A dolgozat befejező részében az adóelkerülés elméleti lehetőségeivel és magyar gyakorlatával foglalkoztam. Úgy tűnik, időről időre az adórendszer aszimmetrikus szabályozása lehetővé teszi, hogy a különböző részvényesi csoportok arbitrázzsal eltüntessék osztalék- (és/vagy árfolyamnyereség-) adójuk jelentős részét. A gyakorlati tesztek megmutatták, hogy az adóarbitrázsra jelentős teret engedő években az osztalékfizetés környékén számos vállalat részvényforgalma szignifikánsan emelkedett, ami az adóelkerülő kereskedés létét igazolja. A dolgozat legkézzelfoghatóbb gyakorlati eredményeit az adókikerülés elvi lehetőségét megmutató 10. fejezet, valamint az adókikerülés tényét statisztikai úton is bizonyító 11. fejezet adja. Ez alapján úgy tűnik, hogy időre időre a szabályozó hatóság megpróbálja a befektetők adókikerülő játszmáinak terét a minimálisra csökkenteni, de utána a szabályozás későbbi, más szempontokat szem előtt tartó változtatásai rendre újra lehetővé teszik a különböző adókulcsú befektetők arbitrázs-tevékenységét. Az empirikus eredmények megmutatták, hogy ezek a tökéletlenségek nem pusztán elvi lehetőségek, hanem a szereplők ténylegesen ki is használják azokat. A teszteredmények megmutatták, hogy az osztalékfizetés környékén szignifikáns a forgalomnövekedés, azaz a dinamikus adóelkerülő stratégiát nagyléptékben folytatják a magyar piaci szereplők."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Az osztalékpolitika vizsgálata Magyarországon = Examining the Dividend Policy in Hungary"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Fazakas, Gergely"],"dc:date":["2010-04-30"],"dc:date.issued":["2010-04"],"dc:description.abstract":["Dolgozatom az osztalékpolitikának, közelebbről a magyarországi vállalatok osztalékpolitikai sajátosságainak szentelem. A szakirodalomban nincsen egységes felfogás arról, mit értsünk osztalékpolitikán. Én a dolgozatomban egy olyan, tág értelmezést fogok használni, amely a saját tőke szerkezetére vonatkozó összes döntést magában foglalja. A szakirodalomban szereplő vizsgálatok ugyanakkor jórészt csak az eredmény felosztásának vagy újrabefektetésének dilemmáját vizsgálják különböző keretek között. Empírikus vizsgálataimnál én is csak erre a szűkített kérdésre koncentrálok: a magyarországi vállalatok készpénzes osztalékfizetési sajátosságaira milyen tényezők hatnak. A vizsgálandó vállalatok körét, a mintát a Budapesti Értéktőzsdén szereplő, és azok közül is a hosszú időn át a parketten lévő, megfelelő forgalmi adatokat szolgáltató vállalatokra kellett szűkítenem. Hipotéziseim azzal foglalkoznak, hogy kimutathatóak-e a piaci körülmények hatásai a magyar vállalatok osztalékpolitikájára. A befektetők, illetve a befektetőik érdekeit szem előtt tartó vállalatok ugyanúgy évente forint-tízmilliárdok sorsáról döntenek, amikor meghatározzák éves osztalékpolitikai döntésüket. A részvényeseik által fizetendő adó, a vállalati befektetési lehetőségek, a részvényesek pszichológiai megszokásai, a nem-várt osztaléknagyságra érkező piaci reakciók mind-mind befolyásolják az árfolyamváltozásokon keresztül részvényeseik vagyonát is. Vizsgálataimban a nemzetközi szakirodalommal egyező eredményekre jutottam. Statisztikai vizsgálataim alapján megállapítható, hogy a magyar vállalatok bétája és osztalékfizetési sajátosságai között kapcsolat található. Többféle módszer alapján is úgy tűnik, hogy a kisebb kockázatú (azaz ismét a növekedésre kevésbé képes) vállalatok fizetik a nagyobb osztalékot, de megállapításunk szerint ezt az osztalékpolitikai különbséget az expanzív szakaszokban lehet kimutatni. Egy másik, de az előzővel összefüggő vizsgálati irány alapján a vizsgált vállalatok osztalékpolitikáját gyökeresen befolyásolja ágazathoz való tartozásuk – megállapítható, hogy az érettebb, növekedési lehetőségekkel kevésbé rendelkező iparágak vállalatai nagyobb osztalékot fizetnek. Úgy tűnik, hogy a vállalatok hosszú távú növekedése nem a tankönyvi sémákat tükrözi: az alacsonyabb osztalékhozamot nem kompenzálták magasabb növekedéssel, illetve a befektetők a részvények értékelésénél nagy súllyal vették figyelembe az osztalékhozamot. A dolgozat befejező részében az adóelkerülés elméleti lehetőségeivel és magyar gyakorlatával foglalkoztam. Úgy tűnik, időről időre az adórendszer aszimmetrikus szabályozása lehetővé teszi, hogy a különböző részvényesi csoportok arbitrázzsal eltüntessék osztalék- (és/vagy árfolyamnyereség-) adójuk jelentős részét. A gyakorlati tesztek megmutatták, hogy az adóarbitrázsra jelentős teret engedő években az osztalékfizetés környékén számos vállalat részvényforgalma szignifikánsan emelkedett, ami az adóelkerülő kereskedés létét igazolja. A dolgozat legkézzelfoghatóbb gyakorlati eredményeit az adókikerülés elvi lehetőségét megmutató 10. fejezet, valamint az adókikerülés tényét statisztikai úton is bizonyító 11. fejezet adja. Ez alapján úgy tűnik, hogy időre időre a szabályozó hatóság megpróbálja a befektetők adókikerülő játszmáinak terét a minimálisra csökkenteni, de utána a szabályozás későbbi, más szempontokat szem előtt tartó változtatásai rendre újra lehetővé teszik a különböző adókulcsú befektetők arbitrázs-tevékenységét. Az empirikus eredmények megmutatták, hogy ezek a tökéletlenségek nem pusztán elvi lehetőségek, hanem a szereplők ténylegesen ki is használják azokat. A teszteredmények megmutatták, hogy az osztalékfizetés környékén szignifikáns a forgalomnövekedés, azaz a dinamikus adóelkerülő stratégiát nagyléptékben folytatják a magyar piaci szereplők."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/438/1/fazakas_gergely.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/438/2/fazakas_gergely_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/438/3/fazakas_gergely_thu.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/438/"],"dc:subject":["Pénzügy","Vállalati vezetés és politika"],"dc:title":["Az osztalékpolitika vizsgálata Magyarországon = Examining the Dividend Policy in Hungary"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}