{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:434"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:434","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A nemzetközi fejlesztési segélyezés hatékonysága = The Effectiveness of the International Development Aid Regime","abstract":"Az értekezés azt vizsgálja, hogy az ezredforduló óta milyen változások következtek be az átalakuló nemzetközi biztonsági környezet hatására a nemzetközi fejlesztési segélyezés gyakorlatában. A globalizációs folyamatok révén a világ fejlett országaira fokozódó hatással vannak a fejlődő országok irányából érkező, a szegénység és az állam gyengeségének kölcsönhatásai által generált biztonsági kihívások. A gyenge államok, a terrorizmus, a környezeti degradáció, a tömeges és szabályozatlan migráció, a globális járványok, a tömegpusztító fegyverek, a szervezett bűnözés és kábítószer-kereskedelem mind olyan veszélyek, amelyek elől a fejlett országok egyre kevésbé tudnak elzárkózni. A disszertáció során empirikus adatok segítségével próbáljuk kimutatni, hogy a fejlett országok – többek közt – nemzetközi fejlesztési segélyeik minőségének és allokációjának átalakítása révén is reagálnak e változásokra. Külön vizsgáljuk továbbá, hogy a kelet-közép-európai donorok, köztük Magyarország, közelmúltban újjáalakított nemzetközi fejlesztési segélypolitikái hogyan viszonyulnak e nemzetközi változásokhoz. Az értekezés elméleti keretül a nemzetközi rezsimek elméletét alkalmazza, illetve adaptálja a nemzetközi fejlesztési segélyezés elemzésére. Fő feltételezésünk szerint a nemzetközi fejlesztési segélyezés rezsimjében egy éles korszakváltás következett be az ezredforduló környékén a változó nemzetközi biztonsági környezet hatására. A szegénységből gyökerező biztonsági kihívások kezelése egyre fontosabb a rezsim egésze szintjén, így, szemben a hidegháború korszakával, a donorok egyre inkább előnyben részesítik feltételezésünk szerint a segélyekre valóban rászoruló (szegény), ám azokat hatékonyan felhasználó (jól teljesítő) recipienseket. Korábban ugyanis, a viszonylagos szakirodalmi konszenzus szerint, a donorok alapvetően geopolitikai és külgazdasági célokat igyekeztek előmozdítani a segélyezés révén. E korszakváltás empirikus bizonyítása érdekében vizsgáltuk, hogy mennyiben változott az egyes donoroknál a nemzetközi fejlesztési segélyezés folyamatának hatékonysága, átalakult-e a segélyek allokációja, illetve, hogy az esetleges megfigyelt változások ténylegesen összefüggésbe hozhatóak-e az új biztonsági dilemmák megjelenésével. A disszertáció során vegyesen alkalmaztunk kvalitatív és kvantitatív (regressziós) módszereket. Legfontosabb eredményeink a következők: 1. A segélydonorok nagyobb hányadánál megfigyelhetőek ugyan a törekvések arra, hogy növeljék a segélyezési folyamataik hatékonyságát, ám ez sokszor kimerül formális intézkedések meghozatalában, amelyek gyakorlati hatásai nehezen mutathatóak ki. 2. A segélyek allokációját tekintve viszonylag egyértelmű bizonyítékokat találtunk arra, hogy az ezredforduló óta a donorok valóban előnyben részesítik a szegény és jól teljesítő recipienseket, szemben a hidegháborús korszakkal. 3. Mindez egyértelműen összefüggésbe hozható a fejlődő országokban megfigyelhető államkudarcok jelenségével. Az ok-okozati összefüggést alátámasztja az Egyesült Államokról, illetve a Egyesült Királyságról készített esettanulmányunk is. 4. Ami a kelet-közép-európai segélydonor államokat illeti, segélyezési folyamataik hatékonyságát, illetve segélyallokációjukat vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy másképp viselkednek, mint a fejlesztési segélyezés rezsimjének egésze. Összességében tehát levonható a következtetés, hogy bár a donorállamok teljesítménye meglehetősen egyenetlen, a megindult változások és azok okai mégis beazonosíthatóak. A biztonsági környezet változása arra ösztönzi a donorokat, hogy a fejlesztési segélyeiket egyre nagyobb mértékben állítsák a szegénység csökkentésének szolgálatába, és a disszertáció érvelése szerint ez részben kimutatható empirikusan is.","abstract_html":"Az értekezés azt vizsgálja, hogy az ezredforduló óta milyen változások következtek be az átalakuló nemzetközi biztonsági környezet hatására a nemzetközi fejlesztési segélyezés gyakorlatában. A globalizációs folyamatok révén a világ fejlett országaira fokozódó hatással vannak a fejlődő országok irányából érkező, a szegénység és az állam gyengeségének kölcsönhatásai által generált biztonsági kihívások. A gyenge államok, a terrorizmus, a környezeti degradáció, a tömeges és szabályozatlan migráció, a globális járványok, a tömegpusztító fegyverek, a szervezett bűnözés és kábítószer-kereskedelem mind olyan veszélyek, amelyek elől a fejlett országok egyre kevésbé tudnak elzárkózni. A disszertáció során empirikus adatok segítségével próbáljuk kimutatni, hogy a fejlett országok – többek közt – nemzetközi fejlesztési segélyeik minőségének és allokációjának átalakítása révén is reagálnak e változásokra. Külön vizsgáljuk továbbá, hogy a kelet-közép-európai donorok, köztük Magyarország, közelmúltban újjáalakított nemzetközi fejlesztési segélypolitikái hogyan viszonyulnak e nemzetközi változásokhoz. Az értekezés elméleti keretül a nemzetközi rezsimek elméletét alkalmazza, illetve adaptálja a nemzetközi fejlesztési segélyezés elemzésére. Fő feltételezésünk szerint a nemzetközi fejlesztési segélyezés rezsimjében egy éles korszakváltás következett be az ezredforduló környékén a változó nemzetközi biztonsági környezet hatására. A szegénységből gyökerező biztonsági kihívások kezelése egyre fontosabb a rezsim egésze szintjén, így, szemben a hidegháború korszakával, a donorok egyre inkább előnyben részesítik feltételezésünk szerint a segélyekre valóban rászoruló (szegény), ám azokat hatékonyan felhasználó (jól teljesítő) recipienseket. Korábban ugyanis, a viszonylagos szakirodalmi konszenzus szerint, a donorok alapvetően geopolitikai és külgazdasági célokat igyekeztek előmozdítani a segélyezés révén. E korszakváltás empirikus bizonyítása érdekében vizsgáltuk, hogy mennyiben változott az egyes donoroknál a nemzetközi fejlesztési segélyezés folyamatának hatékonysága, átalakult-e a segélyek allokációja, illetve, hogy az esetleges megfigyelt változások ténylegesen összefüggésbe hozhatóak-e az új biztonsági dilemmák megjelenésével. A disszertáció során vegyesen alkalmaztunk kvalitatív és kvantitatív (regressziós) módszereket. Legfontosabb eredményeink a következők: 1. A segélydonorok nagyobb hányadánál megfigyelhetőek ugyan a törekvések arra, hogy növeljék a segélyezési folyamataik hatékonyságát, ám ez sokszor kimerül formális intézkedések meghozatalában, amelyek gyakorlati hatásai nehezen mutathatóak ki. 2. A segélyek allokációját tekintve viszonylag egyértelmű bizonyítékokat találtunk arra, hogy az ezredforduló óta a donorok valóban előnyben részesítik a szegény és jól teljesítő recipienseket, szemben a hidegháborús korszakkal. 3. Mindez egyértelműen összefüggésbe hozható a fejlődő országokban megfigyelhető államkudarcok jelenségével. Az ok-okozati összefüggést alátámasztja az Egyesült Államokról, illetve a Egyesült Királyságról készített esettanulmányunk is. 4. Ami a kelet-közép-európai segélydonor államokat illeti, segélyezési folyamataik hatékonyságát, illetve segélyallokációjukat vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy másképp viselkednek, mint a fejlesztési segélyezés rezsimjének egésze. Összességében tehát levonható a következtetés, hogy bár a donorállamok teljesítménye meglehetősen egyenetlen, a megindult változások és azok okai mégis beazonosíthatóak. A biztonsági környezet változása arra ösztönzi a donorokat, hogy a fejlesztési segélyeiket egyre nagyobb mértékben állítsák a szegénység csökkentésének szolgálatába, és a disszertáció érvelése szerint ez részben kimutatható empirikusan is.","abstract_has_math":false,"creators":["Szent-Iványi, Balázs"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2010,"date_issued":"2010-04","date_published":"2010-04","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Nemzetközi kapcsolatok"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Szent-Iványi, Balázs"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2010-04-12"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2010-04"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/434/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Nemzetközi kapcsolatok"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/434/1/szent_ivanyi_balazs.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/434/2/szent_ivanyi_balazs_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/434/3/szent_ivanyi_balazs_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az értekezés azt vizsgálja, hogy az ezredforduló óta milyen változások következtek be az átalakuló nemzetközi biztonsági környezet hatására a nemzetközi fejlesztési segélyezés gyakorlatában. A globalizációs folyamatok révén a világ fejlett országaira fokozódó hatással vannak a fejlődő országok irányából érkező, a szegénység és az állam gyengeségének kölcsönhatásai által generált biztonsági kihívások. A gyenge államok, a terrorizmus, a környezeti degradáció, a tömeges és szabályozatlan migráció, a globális járványok, a tömegpusztító fegyverek, a szervezett bűnözés és kábítószer-kereskedelem mind olyan veszélyek, amelyek elől a fejlett országok egyre kevésbé tudnak elzárkózni. A disszertáció során empirikus adatok segítségével próbáljuk kimutatni, hogy a fejlett országok – többek közt – nemzetközi fejlesztési segélyeik minőségének és allokációjának átalakítása révén is reagálnak e változásokra. Külön vizsgáljuk továbbá, hogy a kelet-közép-európai donorok, köztük Magyarország, közelmúltban újjáalakított nemzetközi fejlesztési segélypolitikái hogyan viszonyulnak e nemzetközi változásokhoz. Az értekezés elméleti keretül a nemzetközi rezsimek elméletét alkalmazza, illetve adaptálja a nemzetközi fejlesztési segélyezés elemzésére. Fő feltételezésünk szerint a nemzetközi fejlesztési segélyezés rezsimjében egy éles korszakváltás következett be az ezredforduló környékén a változó nemzetközi biztonsági környezet hatására. A szegénységből gyökerező biztonsági kihívások kezelése egyre fontosabb a rezsim egésze szintjén, így, szemben a hidegháború korszakával, a donorok egyre inkább előnyben részesítik feltételezésünk szerint a segélyekre valóban rászoruló (szegény), ám azokat hatékonyan felhasználó (jól teljesítő) recipienseket. Korábban ugyanis, a viszonylagos szakirodalmi konszenzus szerint, a donorok alapvetően geopolitikai és külgazdasági célokat igyekeztek előmozdítani a segélyezés révén. E korszakváltás empirikus bizonyítása érdekében vizsgáltuk, hogy mennyiben változott az egyes donoroknál a nemzetközi fejlesztési segélyezés folyamatának hatékonysága, átalakult-e a segélyek allokációja, illetve, hogy az esetleges megfigyelt változások ténylegesen összefüggésbe hozhatóak-e az új biztonsági dilemmák megjelenésével. A disszertáció során vegyesen alkalmaztunk kvalitatív és kvantitatív (regressziós) módszereket. Legfontosabb eredményeink a következők: 1. A segélydonorok nagyobb hányadánál megfigyelhetőek ugyan a törekvések arra, hogy növeljék a segélyezési folyamataik hatékonyságát, ám ez sokszor kimerül formális intézkedések meghozatalában, amelyek gyakorlati hatásai nehezen mutathatóak ki. 2. A segélyek allokációját tekintve viszonylag egyértelmű bizonyítékokat találtunk arra, hogy az ezredforduló óta a donorok valóban előnyben részesítik a szegény és jól teljesítő recipienseket, szemben a hidegháborús korszakkal. 3. Mindez egyértelműen összefüggésbe hozható a fejlődő országokban megfigyelhető államkudarcok jelenségével. Az ok-okozati összefüggést alátámasztja az Egyesült Államokról, illetve a Egyesült Királyságról készített esettanulmányunk is. 4. Ami a kelet-közép-európai segélydonor államokat illeti, segélyezési folyamataik hatékonyságát, illetve segélyallokációjukat vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy másképp viselkednek, mint a fejlesztési segélyezés rezsimjének egésze. Összességében tehát levonható a következtetés, hogy bár a donorállamok teljesítménye meglehetősen egyenetlen, a megindult változások és azok okai mégis beazonosíthatóak. A biztonsági környezet változása arra ösztönzi a donorokat, hogy a fejlesztési segélyeiket egyre nagyobb mértékben állítsák a szegénység csökkentésének szolgálatába, és a disszertáció érvelése szerint ez részben kimutatható empirikusan is."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A nemzetközi fejlesztési segélyezés hatékonysága = The Effectiveness of the International Development Aid Regime"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Szent-Iványi, Balázs"],"dc:date":["2010-04-12"],"dc:date.issued":["2010-04"],"dc:description.abstract":["Az értekezés azt vizsgálja, hogy az ezredforduló óta milyen változások következtek be az átalakuló nemzetközi biztonsági környezet hatására a nemzetközi fejlesztési segélyezés gyakorlatában. A globalizációs folyamatok révén a világ fejlett országaira fokozódó hatással vannak a fejlődő országok irányából érkező, a szegénység és az állam gyengeségének kölcsönhatásai által generált biztonsági kihívások. A gyenge államok, a terrorizmus, a környezeti degradáció, a tömeges és szabályozatlan migráció, a globális járványok, a tömegpusztító fegyverek, a szervezett bűnözés és kábítószer-kereskedelem mind olyan veszélyek, amelyek elől a fejlett országok egyre kevésbé tudnak elzárkózni. A disszertáció során empirikus adatok segítségével próbáljuk kimutatni, hogy a fejlett országok – többek közt – nemzetközi fejlesztési segélyeik minőségének és allokációjának átalakítása révén is reagálnak e változásokra. Külön vizsgáljuk továbbá, hogy a kelet-közép-európai donorok, köztük Magyarország, közelmúltban újjáalakított nemzetközi fejlesztési segélypolitikái hogyan viszonyulnak e nemzetközi változásokhoz. Az értekezés elméleti keretül a nemzetközi rezsimek elméletét alkalmazza, illetve adaptálja a nemzetközi fejlesztési segélyezés elemzésére. Fő feltételezésünk szerint a nemzetközi fejlesztési segélyezés rezsimjében egy éles korszakváltás következett be az ezredforduló környékén a változó nemzetközi biztonsági környezet hatására. A szegénységből gyökerező biztonsági kihívások kezelése egyre fontosabb a rezsim egésze szintjén, így, szemben a hidegháború korszakával, a donorok egyre inkább előnyben részesítik feltételezésünk szerint a segélyekre valóban rászoruló (szegény), ám azokat hatékonyan felhasználó (jól teljesítő) recipienseket. Korábban ugyanis, a viszonylagos szakirodalmi konszenzus szerint, a donorok alapvetően geopolitikai és külgazdasági célokat igyekeztek előmozdítani a segélyezés révén. E korszakváltás empirikus bizonyítása érdekében vizsgáltuk, hogy mennyiben változott az egyes donoroknál a nemzetközi fejlesztési segélyezés folyamatának hatékonysága, átalakult-e a segélyek allokációja, illetve, hogy az esetleges megfigyelt változások ténylegesen összefüggésbe hozhatóak-e az új biztonsági dilemmák megjelenésével. A disszertáció során vegyesen alkalmaztunk kvalitatív és kvantitatív (regressziós) módszereket. Legfontosabb eredményeink a következők: 1. A segélydonorok nagyobb hányadánál megfigyelhetőek ugyan a törekvések arra, hogy növeljék a segélyezési folyamataik hatékonyságát, ám ez sokszor kimerül formális intézkedések meghozatalában, amelyek gyakorlati hatásai nehezen mutathatóak ki. 2. A segélyek allokációját tekintve viszonylag egyértelmű bizonyítékokat találtunk arra, hogy az ezredforduló óta a donorok valóban előnyben részesítik a szegény és jól teljesítő recipienseket, szemben a hidegháborús korszakkal. 3. Mindez egyértelműen összefüggésbe hozható a fejlődő országokban megfigyelhető államkudarcok jelenségével. Az ok-okozati összefüggést alátámasztja az Egyesült Államokról, illetve a Egyesült Királyságról készített esettanulmányunk is. 4. Ami a kelet-közép-európai segélydonor államokat illeti, segélyezési folyamataik hatékonyságát, illetve segélyallokációjukat vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy másképp viselkednek, mint a fejlesztési segélyezés rezsimjének egésze. Összességében tehát levonható a következtetés, hogy bár a donorállamok teljesítménye meglehetősen egyenetlen, a megindult változások és azok okai mégis beazonosíthatóak. A biztonsági környezet változása arra ösztönzi a donorokat, hogy a fejlesztési segélyeiket egyre nagyobb mértékben állítsák a szegénység csökkentésének szolgálatába, és a disszertáció érvelése szerint ez részben kimutatható empirikusan is."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/434/1/szent_ivanyi_balazs.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/434/2/szent_ivanyi_balazs_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/434/3/szent_ivanyi_balazs_thu.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/434/"],"dc:subject":["Nemzetközi kapcsolatok"],"dc:title":["A nemzetközi fejlesztési segélyezés hatékonysága = The Effectiveness of the International Development Aid Regime"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}