{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:431"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:431","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Genetikai transzformációt lehetővé tevő szövettenyésztési rendszerek kialakítása kabakos növényeknél","abstract":"A kutatás célja nyolc magyar sárgadinnyefajta és három tökféle in vitro regenerációjának indukálása, és ezzel egy biotechnológiai felhasználásra alkalmas in vitro regenerációs rendszer felállítása volt, melyhez a legmeghatározóbb paramétereket részletesen elemeztük. A sárgadinnye esetében elsőként sikerült organogenezis útján a Javított Zentai, Muskotály, Tétényi csereshéjú és a Magyar kincs fajták esetében növényt regenerálnunk in vitro körülmények között sziklevélből kiindulva, a Hógolyó és a Hale’s Best fajták esetében pedig hipokotilból és dekapitált hipokotilból kiindulva. A regeneráció leglényegesebb paraméterei közül szilárd táptalajon vizsgáltuk a különböző növényi részek regenerációs képességét, a 6-féle explant típus közül a legtöbb regeneránst a sziklevelekből nyertük. A Hógolyó sárgadinnye fajta esetében összesen 35-féle (különböző növekedés szabályozó anyagok kombinációját tartalmazó) táptalajt vizsgálva átültetésre alkalmas hajtások legnagyobb számban a 0.9 mg/l benziladenin és 0.6 mg/l indolecetsav összetételű táptalajon fejlődtek. A Hale’s Best sárgadinnye fajta esetében pedig ugyan ezen táptalajok közül a 0.6 mg/l benziladenin és 0.9 mg/l indolecetsav összetételű táptalajon keletkezett a legtöbb hajtás. Vizsgáltuk továbbá a szilárdító közeg típusának hatását a regeneráció lefutása szempontjából, az összehasonlításból kitűnt, hogy a phytagel tartalmú táptalajok hatékonyabbak az agar tartalmúval szemben. A magyar sárgadinnye fajták válaszadó képességét tesztelve folyadékkultúrában, elsőként sikerült szomatikus embriogenezis útján növényeket regenerálni a Muskotály, a Hógolyó és az Ezüstananász fajták magjából. A Muskotály fajtával végzett növekedésszabályozó anyag optimalizációs kísérlet segítségével kiválasztottuk a megfelelő növekedésszabályozó anyag-koncentrációt folyékony táptalajon (0.1 mg/l BA és 2 mg/l 2,4 - D). A különböző szénforrások hatását vizsgálva pedig megállapítottuk, hogy a szacharózt tartalmazó táptalajok előnyösebbek a sárgadinnye embriogenezisének indukálása során (Muskotály és Hógolyó fajták). A Muskotály fajtánál a magok életkorának hatását vizsgálva a szomatikus embriogenezisre megállapítottuk, hogy a fiatal magvakból indított tenyészetekből több növény nyerhető. A továbbiakban pedig az általunk szilárd táptalajon kialakított organogenezisen alapuló módszernek a hatékonyságát teszteltük transzformációs rendszerben. A transzformációs kísérletek eredményeképpen szelekciós táptalajon sikeresen felneveltünk növényeket, melyekkel azonos körülmények között lévő kontroll növények bizonyítottan elpusztultak. A feltehetően transzformáns növényeket sikeresen meggyökereztettük szelekciós táptalajon (Hógolyó és a Hale’s Best fajták). A kiültetett növények az üvegházban virágot hoztak. A tökfélék esetében elsőként regeneráltunk növényt sikeresen a Nagydobosi sütőtök és az Óvári fehér patisszon fajtákból in vitro körülmények között sziklevélből kiindulva. A transzformációs kísérletek során sikeresen neveltünk fel szelekciós táptalajon Nagydobosi sütőtök növényeket. A valószínűleg transzformáns egyedeket sikeresen meggyökereztettük szelekciós táptalajon, majd a kiültetett növényeket virágzásig neveltük. Végeredményben hatékony regenerációs rendszereket állítottunk fel szilárd és folyékony táptalajokat alkalmazva, melyek segítségével növényeket kaptunk a szilárd táptalajokon organogenezis útján, valamint folyadékkultúrában embriogenezis útján.","abstract_html":"A kutatás célja nyolc magyar sárgadinnyefajta és három tökféle in vitro regenerációjának indukálása, és ezzel egy biotechnológiai felhasználásra alkalmas in vitro regenerációs rendszer felállítása volt, melyhez a legmeghatározóbb paramétereket részletesen elemeztük. A sárgadinnye esetében elsőként sikerült organogenezis útján a Javított Zentai, Muskotály, Tétényi csereshéjú és a Magyar kincs fajták esetében növényt regenerálnunk in vitro körülmények között sziklevélből kiindulva, a Hógolyó és a Hale’s Best fajták esetében pedig hipokotilból és dekapitált hipokotilból kiindulva. A regeneráció leglényegesebb paraméterei közül szilárd táptalajon vizsgáltuk a különböző növényi részek regenerációs képességét, a 6-féle explant típus közül a legtöbb regeneránst a sziklevelekből nyertük. A Hógolyó sárgadinnye fajta esetében összesen 35-féle (különböző növekedés szabályozó anyagok kombinációját tartalmazó) táptalajt vizsgálva átültetésre alkalmas hajtások legnagyobb számban a 0.9 mg/l benziladenin és 0.6 mg/l indolecetsav összetételű táptalajon fejlődtek. A Hale’s Best sárgadinnye fajta esetében pedig ugyan ezen táptalajok közül a 0.6 mg/l benziladenin és 0.9 mg/l indolecetsav összetételű táptalajon keletkezett a legtöbb hajtás. Vizsgáltuk továbbá a szilárdító közeg típusának hatását a regeneráció lefutása szempontjából, az összehasonlításból kitűnt, hogy a phytagel tartalmú táptalajok hatékonyabbak az agar tartalmúval szemben. A magyar sárgadinnye fajták válaszadó képességét tesztelve folyadékkultúrában, elsőként sikerült szomatikus embriogenezis útján növényeket regenerálni a Muskotály, a Hógolyó és az Ezüstananász fajták magjából. A Muskotály fajtával végzett növekedésszabályozó anyag optimalizációs kísérlet segítségével kiválasztottuk a megfelelő növekedésszabályozó anyag-koncentrációt folyékony táptalajon (0.1 mg/l BA és 2 mg/l 2,4 - D). A különböző szénforrások hatását vizsgálva pedig megállapítottuk, hogy a szacharózt tartalmazó táptalajok előnyösebbek a sárgadinnye embriogenezisének indukálása során (Muskotály és Hógolyó fajták). A Muskotály fajtánál a magok életkorának hatását vizsgálva a szomatikus embriogenezisre megállapítottuk, hogy a fiatal magvakból indított tenyészetekből több növény nyerhető. A továbbiakban pedig az általunk szilárd táptalajon kialakított organogenezisen alapuló módszernek a hatékonyságát teszteltük transzformációs rendszerben. A transzformációs kísérletek eredményeképpen szelekciós táptalajon sikeresen felneveltünk növényeket, melyekkel azonos körülmények között lévő kontroll növények bizonyítottan elpusztultak. A feltehetően transzformáns növényeket sikeresen meggyökereztettük szelekciós táptalajon (Hógolyó és a Hale’s Best fajták). A kiültetett növények az üvegházban virágot hoztak. A tökfélék esetében elsőként regeneráltunk növényt sikeresen a Nagydobosi sütőtök és az Óvári fehér patisszon fajtákból in vitro körülmények között sziklevélből kiindulva. A transzformációs kísérletek során sikeresen neveltünk fel szelekciós táptalajon Nagydobosi sütőtök növényeket. A valószínűleg transzformáns egyedeket sikeresen meggyökereztettük szelekciós táptalajon, majd a kiültetett növényeket virágzásig neveltük. Végeredményben hatékony regenerációs rendszereket állítottunk fel szilárd és folyékony táptalajokat alkalmazva, melyek segítségével növényeket kaptunk a szilárd táptalajokon organogenezis útján, valamint folyadékkultúrában embriogenezis útján.","abstract_has_math":false,"creators":["Kissné Bába, Erzsébet"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2010,"date_issued":"2010-04","date_published":"2010-04","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Kissné Bába, Erzsébet"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2010-04-08"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2010-04"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Kertészettudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/431/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/431/1/baba_erzsebet.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/431/2/baba_erzsebet_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/431/3/baba_erzsebet_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A kutatás célja nyolc magyar sárgadinnyefajta és három tökféle in vitro regenerációjának indukálása, és ezzel egy biotechnológiai felhasználásra alkalmas in vitro regenerációs rendszer felállítása volt, melyhez a legmeghatározóbb paramétereket részletesen elemeztük. A sárgadinnye esetében elsőként sikerült organogenezis útján a Javított Zentai, Muskotály, Tétényi csereshéjú és a Magyar kincs fajták esetében növényt regenerálnunk in vitro körülmények között sziklevélből kiindulva, a Hógolyó és a Hale’s Best fajták esetében pedig hipokotilból és dekapitált hipokotilból kiindulva. A regeneráció leglényegesebb paraméterei közül szilárd táptalajon vizsgáltuk a különböző növényi részek regenerációs képességét, a 6-féle explant típus közül a legtöbb regeneránst a sziklevelekből nyertük. A Hógolyó sárgadinnye fajta esetében összesen 35-féle (különböző növekedés szabályozó anyagok kombinációját tartalmazó) táptalajt vizsgálva átültetésre alkalmas hajtások legnagyobb számban a 0.9 mg/l benziladenin és 0.6 mg/l indolecetsav összetételű táptalajon fejlődtek. A Hale’s Best sárgadinnye fajta esetében pedig ugyan ezen táptalajok közül a 0.6 mg/l benziladenin és 0.9 mg/l indolecetsav összetételű táptalajon keletkezett a legtöbb hajtás. Vizsgáltuk továbbá a szilárdító közeg típusának hatását a regeneráció lefutása szempontjából, az összehasonlításból kitűnt, hogy a phytagel tartalmú táptalajok hatékonyabbak az agar tartalmúval szemben. A magyar sárgadinnye fajták válaszadó képességét tesztelve folyadékkultúrában, elsőként sikerült szomatikus embriogenezis útján növényeket regenerálni a Muskotály, a Hógolyó és az Ezüstananász fajták magjából. A Muskotály fajtával végzett növekedésszabályozó anyag optimalizációs kísérlet segítségével kiválasztottuk a megfelelő növekedésszabályozó anyag-koncentrációt folyékony táptalajon (0.1 mg/l BA és 2 mg/l 2,4 - D). A különböző szénforrások hatását vizsgálva pedig megállapítottuk, hogy a szacharózt tartalmazó táptalajok előnyösebbek a sárgadinnye embriogenezisének indukálása során (Muskotály és Hógolyó fajták). A Muskotály fajtánál a magok életkorának hatását vizsgálva a szomatikus embriogenezisre megállapítottuk, hogy a fiatal magvakból indított tenyészetekből több növény nyerhető. A továbbiakban pedig az általunk szilárd táptalajon kialakított organogenezisen alapuló módszernek a hatékonyságát teszteltük transzformációs rendszerben. A transzformációs kísérletek eredményeképpen szelekciós táptalajon sikeresen felneveltünk növényeket, melyekkel azonos körülmények között lévő kontroll növények bizonyítottan elpusztultak. A feltehetően transzformáns növényeket sikeresen meggyökereztettük szelekciós táptalajon (Hógolyó és a Hale’s Best fajták). A kiültetett növények az üvegházban virágot hoztak. A tökfélék esetében elsőként regeneráltunk növényt sikeresen a Nagydobosi sütőtök és az Óvári fehér patisszon fajtákból in vitro körülmények között sziklevélből kiindulva. A transzformációs kísérletek során sikeresen neveltünk fel szelekciós táptalajon Nagydobosi sütőtök növényeket. A valószínűleg transzformáns egyedeket sikeresen meggyökereztettük szelekciós táptalajon, majd a kiültetett növényeket virágzásig neveltük. Végeredményben hatékony regenerációs rendszereket állítottunk fel szilárd és folyékony táptalajokat alkalmazva, melyek segítségével növényeket kaptunk a szilárd táptalajokon organogenezis útján, valamint folyadékkultúrában embriogenezis útján."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Genetikai transzformációt lehetővé tevő szövettenyésztési rendszerek kialakítása kabakos növényeknél"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Kissné Bába, Erzsébet"],"dc:date":["2010-04-08"],"dc:date.issued":["2010-04"],"dc:description.abstract":["A kutatás célja nyolc magyar sárgadinnyefajta és három tökféle in vitro regenerációjának indukálása, és ezzel egy biotechnológiai felhasználásra alkalmas in vitro regenerációs rendszer felállítása volt, melyhez a legmeghatározóbb paramétereket részletesen elemeztük. A sárgadinnye esetében elsőként sikerült organogenezis útján a Javított Zentai, Muskotály, Tétényi csereshéjú és a Magyar kincs fajták esetében növényt regenerálnunk in vitro körülmények között sziklevélből kiindulva, a Hógolyó és a Hale’s Best fajták esetében pedig hipokotilból és dekapitált hipokotilból kiindulva. A regeneráció leglényegesebb paraméterei közül szilárd táptalajon vizsgáltuk a különböző növényi részek regenerációs képességét, a 6-féle explant típus közül a legtöbb regeneránst a sziklevelekből nyertük. A Hógolyó sárgadinnye fajta esetében összesen 35-féle (különböző növekedés szabályozó anyagok kombinációját tartalmazó) táptalajt vizsgálva átültetésre alkalmas hajtások legnagyobb számban a 0.9 mg/l benziladenin és 0.6 mg/l indolecetsav összetételű táptalajon fejlődtek. A Hale’s Best sárgadinnye fajta esetében pedig ugyan ezen táptalajok közül a 0.6 mg/l benziladenin és 0.9 mg/l indolecetsav összetételű táptalajon keletkezett a legtöbb hajtás. Vizsgáltuk továbbá a szilárdító közeg típusának hatását a regeneráció lefutása szempontjából, az összehasonlításból kitűnt, hogy a phytagel tartalmú táptalajok hatékonyabbak az agar tartalmúval szemben. A magyar sárgadinnye fajták válaszadó képességét tesztelve folyadékkultúrában, elsőként sikerült szomatikus embriogenezis útján növényeket regenerálni a Muskotály, a Hógolyó és az Ezüstananász fajták magjából. A Muskotály fajtával végzett növekedésszabályozó anyag optimalizációs kísérlet segítségével kiválasztottuk a megfelelő növekedésszabályozó anyag-koncentrációt folyékony táptalajon (0.1 mg/l BA és 2 mg/l 2,4 - D). A különböző szénforrások hatását vizsgálva pedig megállapítottuk, hogy a szacharózt tartalmazó táptalajok előnyösebbek a sárgadinnye embriogenezisének indukálása során (Muskotály és Hógolyó fajták). A Muskotály fajtánál a magok életkorának hatását vizsgálva a szomatikus embriogenezisre megállapítottuk, hogy a fiatal magvakból indított tenyészetekből több növény nyerhető. A továbbiakban pedig az általunk szilárd táptalajon kialakított organogenezisen alapuló módszernek a hatékonyságát teszteltük transzformációs rendszerben. A transzformációs kísérletek eredményeképpen szelekciós táptalajon sikeresen felneveltünk növényeket, melyekkel azonos körülmények között lévő kontroll növények bizonyítottan elpusztultak. A feltehetően transzformáns növényeket sikeresen meggyökereztettük szelekciós táptalajon (Hógolyó és a Hale’s Best fajták). A kiültetett növények az üvegházban virágot hoztak. A tökfélék esetében elsőként regeneráltunk növényt sikeresen a Nagydobosi sütőtök és az Óvári fehér patisszon fajtákból in vitro körülmények között sziklevélből kiindulva. A transzformációs kísérletek során sikeresen neveltünk fel szelekciós táptalajon Nagydobosi sütőtök növényeket. A valószínűleg transzformáns egyedeket sikeresen meggyökereztettük szelekciós táptalajon, majd a kiültetett növényeket virágzásig neveltük. Végeredményben hatékony regenerációs rendszereket állítottunk fel szilárd és folyékony táptalajokat alkalmazva, melyek segítségével növényeket kaptunk a szilárd táptalajokon organogenezis útján, valamint folyadékkultúrában embriogenezis útján."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/431/1/baba_erzsebet.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/431/2/baba_erzsebet_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/431/3/baba_erzsebet_thu.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Kertészettudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/431/"],"dc:subject":["Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet"],"dc:title":["Genetikai transzformációt lehetővé tevő szövettenyésztési rendszerek kialakítása kabakos növényeknél"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}