{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:424"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:424","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A közép-európai fővárosi régiók versenyképességének vizsgálata - Hogyan növelhető a Közép-magyarországi régió versenyképessége = The analysis of competitiveness of Central European capital city regions – How can be strengthened the competiveness of Central Hungarian Region","abstract":"A Közép-magyarországi régió komoly fejlődési lehetőségek kapujában áll, de a régió felzárkózása a fejlett európai régiókhoz megtorpant, nem képes Közép-Európa meghatározó térségi központjává válni. Az elmúlt évtizedek reménykeltő tervei és elképzelései – a régió profilját és specializációját illetően – elhalványultak, vagy megmaradtak a tervek és a koncepciók szintjén. A szerző a disszertációban a regionális versenyképesség fogalmát komplex módon mutatja be a közép-európai fővárosi régiók összehasonlításában. Öt közép-európai fővárosi régiót elemez a területi tőke - a földrajzi, gazdasági és társadalmi adottságok - és a társadalmi tőke - a többszintű kormányzási struktúrák és a partnerség - oldaláról, keretbe foglalva az endogén és az exogén folyamatokkal. Így a regionális versenyképességet egy olyan mátrix modellben szemlélteti, amely interdiszciplináris megközelítésben érzékelteti annak összetettségét. A vizsgált régiók: a Bécsi régió, a Közép-magyarországi régió, a Mazóviai vajdaság, a Pozsonyi régió és a Prágai régió. A dolgozat újszerűsége, hogy a szerző a regionális versenyképességet már nemcsak (NUTS2-es szinten) régiók között értelmezi szubnacionális nézőpontból, hanem transznacionális aspektusban is. Ez utóbbi vizsgálatakor bemutatja a több országot magába foglaló gazdasági térségekben a területi folyamatok és a területi politika alakulását az Európai Unióban. Olyan fejlődési irányok és tendenciák, mint például egy új funkcionális makrorégió formálódása, vagy az eurorégiók és az európai területi csoportosulások figyelembevételével jellemzi a közép-európai térség fejlődését. A szerző rámutat, hogy az európai regionális fejlődés a területi sajátosságokon alapuló, egyedi értékeiből merítő, sokszínű régiók Európája felé halad, amelyben a jól működő partnerségi hálózatokon alapuló regionális kormányzás, valamint a szervezett civil társadalom hatékony működése komoly versenyképességet befolyásoló feltételek. A disszertációban az elméleti részt követi a közép-európai fővárosi régiók empirikus vizsgálata. Az első részben a szerző átfogó módon mutatja be az elméleti fogalmakat és a téziseket, ezt követően ebből kiindulva elemzi és hasonlítja össze az 5 fővárosi régiót. A dolgozat a fővárosi régiók speciális sajátosságait a nagyvárosi régiók irányából közelíti meg, ezáltal olyan releváns fogalmakra bontja tovább a kérdést, mint a funkcionális városi térségek és a metropoliszrégiók kérdésköre. A közép-európai fővárosi régiók összehasonlításával a szerző egyfelől összefoglalja a térség sajátosságait, másrészről ajánlásokat, kitörési pontokat fogalmaz meg a Közép-magyarországi régió számára. Ezt az országok közigazgatási szerkezetének vizsgálatával, a fővárosi régiók területi adottságainak szisztematikus összehasonlításával, valamint a többszintű kormányzási struktúrák vizsgálatával teszi.","abstract_html":"A Közép-magyarországi régió komoly fejlődési lehetőségek kapujában áll, de a régió felzárkózása a fejlett európai régiókhoz megtorpant, nem képes Közép-Európa meghatározó térségi központjává válni. Az elmúlt évtizedek reménykeltő tervei és elképzelései – a régió profilját és specializációját illetően – elhalványultak, vagy megmaradtak a tervek és a koncepciók szintjén. A szerző a disszertációban a regionális versenyképesség fogalmát komplex módon mutatja be a közép-európai fővárosi régiók összehasonlításában. Öt közép-európai fővárosi régiót elemez a területi tőke - a földrajzi, gazdasági és társadalmi adottságok - és a társadalmi tőke - a többszintű kormányzási struktúrák és a partnerség - oldaláról, keretbe foglalva az endogén és az exogén folyamatokkal. Így a regionális versenyképességet egy olyan mátrix modellben szemlélteti, amely interdiszciplináris megközelítésben érzékelteti annak összetettségét. A vizsgált régiók: a Bécsi régió, a Közép-magyarországi régió, a Mazóviai vajdaság, a Pozsonyi régió és a Prágai régió. A dolgozat újszerűsége, hogy a szerző a regionális versenyképességet már nemcsak (NUTS2-es szinten) régiók között értelmezi szubnacionális nézőpontból, hanem transznacionális aspektusban is. Ez utóbbi vizsgálatakor bemutatja a több országot magába foglaló gazdasági térségekben a területi folyamatok és a területi politika alakulását az Európai Unióban. Olyan fejlődési irányok és tendenciák, mint például egy új funkcionális makrorégió formálódása, vagy az eurorégiók és az európai területi csoportosulások figyelembevételével jellemzi a közép-európai térség fejlődését. A szerző rámutat, hogy az európai regionális fejlődés a területi sajátosságokon alapuló, egyedi értékeiből merítő, sokszínű régiók Európája felé halad, amelyben a jól működő partnerségi hálózatokon alapuló regionális kormányzás, valamint a szervezett civil társadalom hatékony működése komoly versenyképességet befolyásoló feltételek. A disszertációban az elméleti részt követi a közép-európai fővárosi régiók empirikus vizsgálata. Az első részben a szerző átfogó módon mutatja be az elméleti fogalmakat és a téziseket, ezt követően ebből kiindulva elemzi és hasonlítja össze az 5 fővárosi régiót. A dolgozat a fővárosi régiók speciális sajátosságait a nagyvárosi régiók irányából közelíti meg, ezáltal olyan releváns fogalmakra bontja tovább a kérdést, mint a funkcionális városi térségek és a metropoliszrégiók kérdésköre. A közép-európai fővárosi régiók összehasonlításával a szerző egyfelől összefoglalja a térség sajátosságait, másrészről ajánlásokat, kitörési pontokat fogalmaz meg a Közép-magyarországi régió számára. Ezt az országok közigazgatási szerkezetének vizsgálatával, a fővárosi régiók területi adottságainak szisztematikus összehasonlításával, valamint a többszintű kormányzási struktúrák vizsgálatával teszi.","abstract_has_math":false,"creators":["Schneider, Gábor"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2010,"date_issued":"2010","date_published":"2010","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Politikatudomány","Regionális gazdaság"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Schneider, Gábor"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2010"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2010"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Politikatudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/424/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Politikatudomány","Regionális gazdaság"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/424/1/schneider_gabor.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/424/2/schneider_gabor_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/424/3/schneider_gabor_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A Közép-magyarországi régió komoly fejlődési lehetőségek kapujában áll, de a régió felzárkózása a fejlett európai régiókhoz megtorpant, nem képes Közép-Európa meghatározó térségi központjává válni. Az elmúlt évtizedek reménykeltő tervei és elképzelései – a régió profilját és specializációját illetően – elhalványultak, vagy megmaradtak a tervek és a koncepciók szintjén. A szerző a disszertációban a regionális versenyképesség fogalmát komplex módon mutatja be a közép-európai fővárosi régiók összehasonlításában. Öt közép-európai fővárosi régiót elemez a területi tőke - a földrajzi, gazdasági és társadalmi adottságok - és a társadalmi tőke - a többszintű kormányzási struktúrák és a partnerség - oldaláról, keretbe foglalva az endogén és az exogén folyamatokkal. Így a regionális versenyképességet egy olyan mátrix modellben szemlélteti, amely interdiszciplináris megközelítésben érzékelteti annak összetettségét. A vizsgált régiók: a Bécsi régió, a Közép-magyarországi régió, a Mazóviai vajdaság, a Pozsonyi régió és a Prágai régió. A dolgozat újszerűsége, hogy a szerző a regionális versenyképességet már nemcsak (NUTS2-es szinten) régiók között értelmezi szubnacionális nézőpontból, hanem transznacionális aspektusban is. Ez utóbbi vizsgálatakor bemutatja a több országot magába foglaló gazdasági térségekben a területi folyamatok és a területi politika alakulását az Európai Unióban. Olyan fejlődési irányok és tendenciák, mint például egy új funkcionális makrorégió formálódása, vagy az eurorégiók és az európai területi csoportosulások figyelembevételével jellemzi a közép-európai térség fejlődését. A szerző rámutat, hogy az európai regionális fejlődés a területi sajátosságokon alapuló, egyedi értékeiből merítő, sokszínű régiók Európája felé halad, amelyben a jól működő partnerségi hálózatokon alapuló regionális kormányzás, valamint a szervezett civil társadalom hatékony működése komoly versenyképességet befolyásoló feltételek. A disszertációban az elméleti részt követi a közép-európai fővárosi régiók empirikus vizsgálata. Az első részben a szerző átfogó módon mutatja be az elméleti fogalmakat és a téziseket, ezt követően ebből kiindulva elemzi és hasonlítja össze az 5 fővárosi régiót. A dolgozat a fővárosi régiók speciális sajátosságait a nagyvárosi régiók irányából közelíti meg, ezáltal olyan releváns fogalmakra bontja tovább a kérdést, mint a funkcionális városi térségek és a metropoliszrégiók kérdésköre. A közép-európai fővárosi régiók összehasonlításával a szerző egyfelől összefoglalja a térség sajátosságait, másrészről ajánlásokat, kitörési pontokat fogalmaz meg a Közép-magyarországi régió számára. Ezt az országok közigazgatási szerkezetének vizsgálatával, a fővárosi régiók területi adottságainak szisztematikus összehasonlításával, valamint a többszintű kormányzási struktúrák vizsgálatával teszi."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A közép-európai fővárosi régiók versenyképességének vizsgálata - Hogyan növelhető a Közép-magyarországi régió versenyképessége = The analysis of competitiveness of Central European capital city regions – How can be strengthened the competiveness of Central Hungarian Region"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Schneider, Gábor"],"dc:date":["2010"],"dc:date.issued":["2010"],"dc:description.abstract":["A Közép-magyarországi régió komoly fejlődési lehetőségek kapujában áll, de a régió felzárkózása a fejlett európai régiókhoz megtorpant, nem képes Közép-Európa meghatározó térségi központjává válni. Az elmúlt évtizedek reménykeltő tervei és elképzelései – a régió profilját és specializációját illetően – elhalványultak, vagy megmaradtak a tervek és a koncepciók szintjén. A szerző a disszertációban a regionális versenyképesség fogalmát komplex módon mutatja be a közép-európai fővárosi régiók összehasonlításában. Öt közép-európai fővárosi régiót elemez a területi tőke - a földrajzi, gazdasági és társadalmi adottságok - és a társadalmi tőke - a többszintű kormányzási struktúrák és a partnerség - oldaláról, keretbe foglalva az endogén és az exogén folyamatokkal. Így a regionális versenyképességet egy olyan mátrix modellben szemlélteti, amely interdiszciplináris megközelítésben érzékelteti annak összetettségét. A vizsgált régiók: a Bécsi régió, a Közép-magyarországi régió, a Mazóviai vajdaság, a Pozsonyi régió és a Prágai régió. A dolgozat újszerűsége, hogy a szerző a regionális versenyképességet már nemcsak (NUTS2-es szinten) régiók között értelmezi szubnacionális nézőpontból, hanem transznacionális aspektusban is. Ez utóbbi vizsgálatakor bemutatja a több országot magába foglaló gazdasági térségekben a területi folyamatok és a területi politika alakulását az Európai Unióban. Olyan fejlődési irányok és tendenciák, mint például egy új funkcionális makrorégió formálódása, vagy az eurorégiók és az európai területi csoportosulások figyelembevételével jellemzi a közép-európai térség fejlődését. A szerző rámutat, hogy az európai regionális fejlődés a területi sajátosságokon alapuló, egyedi értékeiből merítő, sokszínű régiók Európája felé halad, amelyben a jól működő partnerségi hálózatokon alapuló regionális kormányzás, valamint a szervezett civil társadalom hatékony működése komoly versenyképességet befolyásoló feltételek. A disszertációban az elméleti részt követi a közép-európai fővárosi régiók empirikus vizsgálata. Az első részben a szerző átfogó módon mutatja be az elméleti fogalmakat és a téziseket, ezt követően ebből kiindulva elemzi és hasonlítja össze az 5 fővárosi régiót. A dolgozat a fővárosi régiók speciális sajátosságait a nagyvárosi régiók irányából közelíti meg, ezáltal olyan releváns fogalmakra bontja tovább a kérdést, mint a funkcionális városi térségek és a metropoliszrégiók kérdésköre. A közép-európai fővárosi régiók összehasonlításával a szerző egyfelől összefoglalja a térség sajátosságait, másrészről ajánlásokat, kitörési pontokat fogalmaz meg a Közép-magyarországi régió számára. Ezt az országok közigazgatási szerkezetének vizsgálatával, a fővárosi régiók területi adottságainak szisztematikus összehasonlításával, valamint a többszintű kormányzási struktúrák vizsgálatával teszi."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/424/1/schneider_gabor.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/424/2/schneider_gabor_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/424/3/schneider_gabor_thu.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Politikatudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/424/"],"dc:subject":["Politikatudomány","Regionális gazdaság"],"dc:title":["A közép-európai fővárosi régiók versenyképességének vizsgálata - Hogyan növelhető a Közép-magyarországi régió versenyképessége = The analysis of competitiveness of Central European capital city regions – How can be strengthened the competiveness of Central Hungarian Region"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}