{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:423"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:423","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok hatása a vállalkozások tudományos és technológiai képességeinek fejlődésére: Autóipari tudásközpontok Magyarországon = The role of R&D and innovation networks in enhancing the scientific and technological capabilities of Hungarian enterprises. Knowledge networks in the Hungarian automotive industry","abstract":"A kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) hálózatok a múlt század utolsó harmadában kezdtek kialakulni, s az elmúlt három évtized ezen együttműködések térnyeréséről szólt. Az innováción alapuló verseny kibontakozása, a növekvő tudásintenzitás meghatározóvá tette a kutatás-fejlesztés, az innováció, a tudás szerepét a gazdasági növekedésben. Olyan gazdasági környezet alakult ki, amelyben a hálózatok, együttműködések szerepe a kutatás-fejlesztés és innováció terén is jelentősen megnövekedhetett. Ezért is választottam a PhD értekezésem témájául a kutatás-fejlesztési és az innovációs hálózatok vizsgálatát. A kutatás-fejlesztési és az innovációs folyamatok hazai (empirikus) kutatásaiból azonban az a tapasztalat szűrhető le, hogy a nemzetközi példákkal szemben visszafogott a hazai gazdasági szereplők aktivitása e terén, és ezzel összefüggésben az ilyen jellegű hálózatosodásában. A magyarországi KFI hálózatosodás alacsony intenzitásának okai összetettek lehetnek, a rendszerváltás gazdasági szereplők kapcsolataiban okozott törésétől kezdve a vállalati K+F és innovációs tevékenység általánosan alacsony szintjétől az együttműködéshez elengedhetetlen képességek, készségek hiányáig. A hazai hálózatok vizsgálata elősegíti a legfontosabb befolyásoló tényezők megismerését. A kutatás fő célkitűzése, hogy feltárja a KFI hálózatok egy adott típusának szerkezetének és működésének magyarországi jellemzőit, a hálózatban részvevő vállalkozások tudományos- és technológiai teljesítményének alakulását. Magyarországon jelentős a külföldi működő tőke szerepe a gazdaságban, s a teljes hazai K+F ráfordításon belül is döntő szerepet játszanak a külföldi érdekeltségű vállalkozások. Ezért az elemzés az együttműködés sajátosságain túl azt is vizsgálja, hogy a külföldi tulajdonosoknak, mint együttműködő feleknek mi a hálózatosodásban játszott szerepe, és az milyen mértékű. Fontos cél annak megismerése, hogy milyen jellegű szerepet játszanak a hálózatok a partner vállalkozások helyzetének, előmozdításában; és a hazai KFI környezet alakításában. A kutatási témámnak megfelelően a különböző tudományterületek hálózat-elméleti irányzatai közül elsősorban az evolucionista közgazdasági alapokra építkező elméleti megközelítések játszanak fontos szerepet, továbbá a gazdaságszociológia egyes területei, különösképpen a társadalmi kapcsolatháló elemzés. A kutatás összefoglalja az elérhető hazai statisztikai adatokból a kutatás-fejlesztés és az innováció, valamint a hálózatosodás terén kirajzolódó képet. A kutatás empirikus adatainak összegyűjtésére az esettanulmány módszere kínálta a legmegfelelőbb módot. Az empirikus kutatás terepeként két autóipari hálózat került kiválasztásra. Az interjúk során az egyes kapcsolatokról és a hálózat egészéről nyert adatok vizualizálásához a kapcsolatháló-elemzés módszerét alkalmaztam. A kutatás-fejlesztés és az innováció terén nemzetközileg megfigyelhető hálózatosodás jelensége Magyarországon is terjedőben van, ám számos jellemzőjében eltérő képet mutat a fejlett országokban tapasztalt gyakorlattól. A hálózatok hazai fejletlensége mellett azt is elmondhatjuk, hogy céljaik is mérsékeltek, ritkán törekszenek radikális újításokra. Ám az általuk fokozatosan, kis lépésekben megvalósított újításoknak, innovációknak is nagy szerepük van a vállalkozások, és környezetük számára. Közvetetten hozzájárulnak a releváns képességek kialakulásához, megerősödéséhez, amely a jövőben a KFI tevékenység intenzitásának növelését teszi lehetővé. Az esettanulmányok tanúsága szerint az autóipari vállalkozások egy viszonylag szűk köre törekszik tevékenységének fejlesztésére, hogy minél magasabb szintű beszállítóvá váljon. Ugyanakkor a vállalkozások nagy többsége továbbra is bérmunka-jellegű feladatokat lát el, alacsonyabb-szintű beszállítói státuszban van, s kevéssé képes, vagy meri vállalni azt, hogy a fejlesztésekbe is bekapcsolódjon. Az interjúkból egyértelművé vált, hogy a hálózatosodás kibontakozásához idő kell, a nemzeti innovációs rendszer valamennyi szereplőjének olyan új képességeket és gyakorlatokat kell elsajátítaniuk, amelyek korábban nem voltak jelen. Az értekezés eredményei a hálózatokról való tudományos ismeretek gyarapítása mellett, hasznos adalékokkal szolgálnak a hálózatosodást segítő, a már meglévő pozitív hatásokat erősítő, és a negatív hatásokat gyengítő (szak)politika megalapozásához is.","abstract_html":"A kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) hálózatok a múlt század utolsó harmadában kezdtek kialakulni, s az elmúlt három évtized ezen együttműködések térnyeréséről szólt. Az innováción alapuló verseny kibontakozása, a növekvő tudásintenzitás meghatározóvá tette a kutatás-fejlesztés, az innováció, a tudás szerepét a gazdasági növekedésben. Olyan gazdasági környezet alakult ki, amelyben a hálózatok, együttműködések szerepe a kutatás-fejlesztés és innováció terén is jelentősen megnövekedhetett. Ezért is választottam a PhD értekezésem témájául a kutatás-fejlesztési és az innovációs hálózatok vizsgálatát. A kutatás-fejlesztési és az innovációs folyamatok hazai (empirikus) kutatásaiból azonban az a tapasztalat szűrhető le, hogy a nemzetközi példákkal szemben visszafogott a hazai gazdasági szereplők aktivitása e terén, és ezzel összefüggésben az ilyen jellegű hálózatosodásában. A magyarországi KFI hálózatosodás alacsony intenzitásának okai összetettek lehetnek, a rendszerváltás gazdasági szereplők kapcsolataiban okozott törésétől kezdve a vállalati K+F és innovációs tevékenység általánosan alacsony szintjétől az együttműködéshez elengedhetetlen képességek, készségek hiányáig. A hazai hálózatok vizsgálata elősegíti a legfontosabb befolyásoló tényezők megismerését. A kutatás fő célkitűzése, hogy feltárja a KFI hálózatok egy adott típusának szerkezetének és működésének magyarországi jellemzőit, a hálózatban részvevő vállalkozások tudományos- és technológiai teljesítményének alakulását. Magyarországon jelentős a külföldi működő tőke szerepe a gazdaságban, s a teljes hazai K+F ráfordításon belül is döntő szerepet játszanak a külföldi érdekeltségű vállalkozások. Ezért az elemzés az együttműködés sajátosságain túl azt is vizsgálja, hogy a külföldi tulajdonosoknak, mint együttműködő feleknek mi a hálózatosodásban játszott szerepe, és az milyen mértékű. Fontos cél annak megismerése, hogy milyen jellegű szerepet játszanak a hálózatok a partner vállalkozások helyzetének, előmozdításában; és a hazai KFI környezet alakításában. A kutatási témámnak megfelelően a különböző tudományterületek hálózat-elméleti irányzatai közül elsősorban az evolucionista közgazdasági alapokra építkező elméleti megközelítések játszanak fontos szerepet, továbbá a gazdaságszociológia egyes területei, különösképpen a társadalmi kapcsolatháló elemzés. A kutatás összefoglalja az elérhető hazai statisztikai adatokból a kutatás-fejlesztés és az innováció, valamint a hálózatosodás terén kirajzolódó képet. A kutatás empirikus adatainak összegyűjtésére az esettanulmány módszere kínálta a legmegfelelőbb módot. Az empirikus kutatás terepeként két autóipari hálózat került kiválasztásra. Az interjúk során az egyes kapcsolatokról és a hálózat egészéről nyert adatok vizualizálásához a kapcsolatháló-elemzés módszerét alkalmaztam. A kutatás-fejlesztés és az innováció terén nemzetközileg megfigyelhető hálózatosodás jelensége Magyarországon is terjedőben van, ám számos jellemzőjében eltérő képet mutat a fejlett országokban tapasztalt gyakorlattól. A hálózatok hazai fejletlensége mellett azt is elmondhatjuk, hogy céljaik is mérsékeltek, ritkán törekszenek radikális újításokra. Ám az általuk fokozatosan, kis lépésekben megvalósított újításoknak, innovációknak is nagy szerepük van a vállalkozások, és környezetük számára. Közvetetten hozzájárulnak a releváns képességek kialakulásához, megerősödéséhez, amely a jövőben a KFI tevékenység intenzitásának növelését teszi lehetővé. Az esettanulmányok tanúsága szerint az autóipari vállalkozások egy viszonylag szűk köre törekszik tevékenységének fejlesztésére, hogy minél magasabb szintű beszállítóvá váljon. Ugyanakkor a vállalkozások nagy többsége továbbra is bérmunka-jellegű feladatokat lát el, alacsonyabb-szintű beszállítói státuszban van, s kevéssé képes, vagy meri vállalni azt, hogy a fejlesztésekbe is bekapcsolódjon. Az interjúkból egyértelművé vált, hogy a hálózatosodás kibontakozásához idő kell, a nemzeti innovációs rendszer valamennyi szereplőjének olyan új képességeket és gyakorlatokat kell elsajátítaniuk, amelyek korábban nem voltak jelen. Az értekezés eredményei a hálózatokról való tudományos ismeretek gyarapítása mellett, hasznos adalékokkal szolgálnak a hálózatosodást segítő, a már meglévő pozitív hatásokat erősítő, és a negatív hatásokat gyengítő (szak)politika megalapozásához is.","abstract_has_math":false,"creators":["Csonka, László"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2010,"date_issued":"2010","date_published":"2010","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Innováció, tudásgazdaság"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Csonka, László"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2010"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2010"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/423/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Innováció, tudásgazdaság"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/423/1/csonka_laszlo.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/423/2/csonka_laszlo_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/423/3/csonka_laszlo_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) hálózatok a múlt század utolsó harmadában kezdtek kialakulni, s az elmúlt három évtized ezen együttműködések térnyeréséről szólt. Az innováción alapuló verseny kibontakozása, a növekvő tudásintenzitás meghatározóvá tette a kutatás-fejlesztés, az innováció, a tudás szerepét a gazdasági növekedésben. Olyan gazdasági környezet alakult ki, amelyben a hálózatok, együttműködések szerepe a kutatás-fejlesztés és innováció terén is jelentősen megnövekedhetett. Ezért is választottam a PhD értekezésem témájául a kutatás-fejlesztési és az innovációs hálózatok vizsgálatát. A kutatás-fejlesztési és az innovációs folyamatok hazai (empirikus) kutatásaiból azonban az a tapasztalat szűrhető le, hogy a nemzetközi példákkal szemben visszafogott a hazai gazdasági szereplők aktivitása e terén, és ezzel összefüggésben az ilyen jellegű hálózatosodásában. A magyarországi KFI hálózatosodás alacsony intenzitásának okai összetettek lehetnek, a rendszerváltás gazdasági szereplők kapcsolataiban okozott törésétől kezdve a vállalati K+F és innovációs tevékenység általánosan alacsony szintjétől az együttműködéshez elengedhetetlen képességek, készségek hiányáig. A hazai hálózatok vizsgálata elősegíti a legfontosabb befolyásoló tényezők megismerését. A kutatás fő célkitűzése, hogy feltárja a KFI hálózatok egy adott típusának szerkezetének és működésének magyarországi jellemzőit, a hálózatban részvevő vállalkozások tudományos- és technológiai teljesítményének alakulását. Magyarországon jelentős a külföldi működő tőke szerepe a gazdaságban, s a teljes hazai K+F ráfordításon belül is döntő szerepet játszanak a külföldi érdekeltségű vállalkozások. Ezért az elemzés az együttműködés sajátosságain túl azt is vizsgálja, hogy a külföldi tulajdonosoknak, mint együttműködő feleknek mi a hálózatosodásban játszott szerepe, és az milyen mértékű. Fontos cél annak megismerése, hogy milyen jellegű szerepet játszanak a hálózatok a partner vállalkozások helyzetének, előmozdításában; és a hazai KFI környezet alakításában. A kutatási témámnak megfelelően a különböző tudományterületek hálózat-elméleti irányzatai közül elsősorban az evolucionista közgazdasági alapokra építkező elméleti megközelítések játszanak fontos szerepet, továbbá a gazdaságszociológia egyes területei, különösképpen a társadalmi kapcsolatháló elemzés. A kutatás összefoglalja az elérhető hazai statisztikai adatokból a kutatás-fejlesztés és az innováció, valamint a hálózatosodás terén kirajzolódó képet. A kutatás empirikus adatainak összegyűjtésére az esettanulmány módszere kínálta a legmegfelelőbb módot. Az empirikus kutatás terepeként két autóipari hálózat került kiválasztásra. Az interjúk során az egyes kapcsolatokról és a hálózat egészéről nyert adatok vizualizálásához a kapcsolatháló-elemzés módszerét alkalmaztam. A kutatás-fejlesztés és az innováció terén nemzetközileg megfigyelhető hálózatosodás jelensége Magyarországon is terjedőben van, ám számos jellemzőjében eltérő képet mutat a fejlett országokban tapasztalt gyakorlattól. A hálózatok hazai fejletlensége mellett azt is elmondhatjuk, hogy céljaik is mérsékeltek, ritkán törekszenek radikális újításokra. Ám az általuk fokozatosan, kis lépésekben megvalósított újításoknak, innovációknak is nagy szerepük van a vállalkozások, és környezetük számára. Közvetetten hozzájárulnak a releváns képességek kialakulásához, megerősödéséhez, amely a jövőben a KFI tevékenység intenzitásának növelését teszi lehetővé. Az esettanulmányok tanúsága szerint az autóipari vállalkozások egy viszonylag szűk köre törekszik tevékenységének fejlesztésére, hogy minél magasabb szintű beszállítóvá váljon. Ugyanakkor a vállalkozások nagy többsége továbbra is bérmunka-jellegű feladatokat lát el, alacsonyabb-szintű beszállítói státuszban van, s kevéssé képes, vagy meri vállalni azt, hogy a fejlesztésekbe is bekapcsolódjon. Az interjúkból egyértelművé vált, hogy a hálózatosodás kibontakozásához idő kell, a nemzeti innovációs rendszer valamennyi szereplőjének olyan új képességeket és gyakorlatokat kell elsajátítaniuk, amelyek korábban nem voltak jelen. Az értekezés eredményei a hálózatokról való tudományos ismeretek gyarapítása mellett, hasznos adalékokkal szolgálnak a hálózatosodást segítő, a már meglévő pozitív hatásokat erősítő, és a negatív hatásokat gyengítő (szak)politika megalapozásához is."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok hatása a vállalkozások tudományos és technológiai képességeinek fejlődésére: Autóipari tudásközpontok Magyarországon = The role of R&D and innovation networks in enhancing the scientific and technological capabilities of Hungarian enterprises. Knowledge networks in the Hungarian automotive industry"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Csonka, László"],"dc:date":["2010"],"dc:date.issued":["2010"],"dc:description.abstract":["A kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) hálózatok a múlt század utolsó harmadában kezdtek kialakulni, s az elmúlt három évtized ezen együttműködések térnyeréséről szólt. Az innováción alapuló verseny kibontakozása, a növekvő tudásintenzitás meghatározóvá tette a kutatás-fejlesztés, az innováció, a tudás szerepét a gazdasági növekedésben. Olyan gazdasági környezet alakult ki, amelyben a hálózatok, együttműködések szerepe a kutatás-fejlesztés és innováció terén is jelentősen megnövekedhetett. Ezért is választottam a PhD értekezésem témájául a kutatás-fejlesztési és az innovációs hálózatok vizsgálatát. A kutatás-fejlesztési és az innovációs folyamatok hazai (empirikus) kutatásaiból azonban az a tapasztalat szűrhető le, hogy a nemzetközi példákkal szemben visszafogott a hazai gazdasági szereplők aktivitása e terén, és ezzel összefüggésben az ilyen jellegű hálózatosodásában. A magyarországi KFI hálózatosodás alacsony intenzitásának okai összetettek lehetnek, a rendszerváltás gazdasági szereplők kapcsolataiban okozott törésétől kezdve a vállalati K+F és innovációs tevékenység általánosan alacsony szintjétől az együttműködéshez elengedhetetlen képességek, készségek hiányáig. A hazai hálózatok vizsgálata elősegíti a legfontosabb befolyásoló tényezők megismerését. A kutatás fő célkitűzése, hogy feltárja a KFI hálózatok egy adott típusának szerkezetének és működésének magyarországi jellemzőit, a hálózatban részvevő vállalkozások tudományos- és technológiai teljesítményének alakulását. Magyarországon jelentős a külföldi működő tőke szerepe a gazdaságban, s a teljes hazai K+F ráfordításon belül is döntő szerepet játszanak a külföldi érdekeltségű vállalkozások. Ezért az elemzés az együttműködés sajátosságain túl azt is vizsgálja, hogy a külföldi tulajdonosoknak, mint együttműködő feleknek mi a hálózatosodásban játszott szerepe, és az milyen mértékű. Fontos cél annak megismerése, hogy milyen jellegű szerepet játszanak a hálózatok a partner vállalkozások helyzetének, előmozdításában; és a hazai KFI környezet alakításában. A kutatási témámnak megfelelően a különböző tudományterületek hálózat-elméleti irányzatai közül elsősorban az evolucionista közgazdasági alapokra építkező elméleti megközelítések játszanak fontos szerepet, továbbá a gazdaságszociológia egyes területei, különösképpen a társadalmi kapcsolatháló elemzés. A kutatás összefoglalja az elérhető hazai statisztikai adatokból a kutatás-fejlesztés és az innováció, valamint a hálózatosodás terén kirajzolódó képet. A kutatás empirikus adatainak összegyűjtésére az esettanulmány módszere kínálta a legmegfelelőbb módot. Az empirikus kutatás terepeként két autóipari hálózat került kiválasztásra. Az interjúk során az egyes kapcsolatokról és a hálózat egészéről nyert adatok vizualizálásához a kapcsolatháló-elemzés módszerét alkalmaztam. A kutatás-fejlesztés és az innováció terén nemzetközileg megfigyelhető hálózatosodás jelensége Magyarországon is terjedőben van, ám számos jellemzőjében eltérő képet mutat a fejlett országokban tapasztalt gyakorlattól. A hálózatok hazai fejletlensége mellett azt is elmondhatjuk, hogy céljaik is mérsékeltek, ritkán törekszenek radikális újításokra. Ám az általuk fokozatosan, kis lépésekben megvalósított újításoknak, innovációknak is nagy szerepük van a vállalkozások, és környezetük számára. Közvetetten hozzájárulnak a releváns képességek kialakulásához, megerősödéséhez, amely a jövőben a KFI tevékenység intenzitásának növelését teszi lehetővé. Az esettanulmányok tanúsága szerint az autóipari vállalkozások egy viszonylag szűk köre törekszik tevékenységének fejlesztésére, hogy minél magasabb szintű beszállítóvá váljon. Ugyanakkor a vállalkozások nagy többsége továbbra is bérmunka-jellegű feladatokat lát el, alacsonyabb-szintű beszállítói státuszban van, s kevéssé képes, vagy meri vállalni azt, hogy a fejlesztésekbe is bekapcsolódjon. Az interjúkból egyértelművé vált, hogy a hálózatosodás kibontakozásához idő kell, a nemzeti innovációs rendszer valamennyi szereplőjének olyan új képességeket és gyakorlatokat kell elsajátítaniuk, amelyek korábban nem voltak jelen. Az értekezés eredményei a hálózatokról való tudományos ismeretek gyarapítása mellett, hasznos adalékokkal szolgálnak a hálózatosodást segítő, a már meglévő pozitív hatásokat erősítő, és a negatív hatásokat gyengítő (szak)politika megalapozásához is."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/423/1/csonka_laszlo.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/423/2/csonka_laszlo_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/423/3/csonka_laszlo_thu.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Szociológia Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/423/"],"dc:subject":["Innováció, tudásgazdaság"],"dc:title":["A kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok hatása a vállalkozások tudományos és technológiai képességeinek fejlődésére: Autóipari tudásközpontok Magyarországon = The role of R&D and innovation networks in enhancing the scientific and technological capabilities of Hungarian enterprises. Knowledge networks in the Hungarian automotive industry"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}